udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Borókai Gábor

2000. április 12.

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

2001. május 22.

A magyar kormány tervei szerint nem változik az úgynevezett státustörvény fő vonala, felépítése. Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta: az előterjesztéshez 115 módosító javaslat érkezett, s ebből kilenc, elsősorban stilisztikai, tartalmi pontosításokat tartalmazó javaslatot ajánl elfogadásra a kormány. A támogatott javaslatok között van ellenzéki kezdeményezésű is. Nem támogatják azt a szocialista indítványt, hogy a határon túli magyarok hat hónapig vállalhassanak munkát külön engedély nélkül Magyarországon. A magyar kormány azt szeretné, hogy a státustörvényt kétharmados többséggel fogadja el az Országgyűlés, noha elfogadásához elegendő lenne a képviselők felének támogatása. /Nem változik a státustörvény fő vonala. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2001. július 30.

Nem hozott áttörést a júl. 28-i marosvásárhelyi magyar-román kormányfői találkozó. Orbán Viktor és Adrian Nastase a munkamegbeszélésen nem jutott egyezségre a státustörvény alkalmazásának kérdésében, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően is csupán a tervekig jutottak el. A román miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után a magyar kormányfő felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt. Júl. 28-án egynapos nem hivatalos látogatásra Romániába érkezett Orbán Viktor. A magyar küldöttségben Orbánon kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Gottfried Péter integrációs államtitkár, Borókai Gábor kormányszóvivő és Vízkelety Mariann, a miniszterelnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár vett részt. A Nastase vezette delegációban jelen volt Vasile Puscas európai uniós főtárgyaló, Giorgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Eugen Dijmarescu gazdasági kormánytanácsos, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Adrian Severin parlamenti képviselő. A két küldöttség több tagja különtárgyalásokat is folytatott, így például a két sportminiszter és a két gazdasági szakember a kétoldalú együttműködés specifikus kérdéseit tekintették át. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Orbán Viktor elmondta: érdekes és hasznos volt a megbeszélés, amely "biztató folytatást" ígér. Szerinte három értelme volt a tárgyalásnak: tisztázták, hogy miben nem értenek egyet, kiderült, hogy miben egyezik az álláspontjuk, és lehetőség nyílt konkrét javaslatok és megoldások felvetésére. Orbán öt pontból álló javaslatcsomagot terjesztett elő tárgyalópartnerének: 1. indítványozta, hogy Románia a román nemzethez tartozó magyar állampolgároknak biztosítson ugyanolyan kedvezményeket, amilyeneket a magyar státustörvény nyújt a romániai magyaroknak; 2. a magyar kormány nevében felajánlotta, hogy igény esetén a kétoldalú egyezményben megállapított, jelenlegi nyolcezer fős magyarországi román munkavállalói létszámot 17 ezer főre emelik; 3. javasolta, hogy közös beruházás keretében építsék meg a magyar államhatártól Észak-Erdélyen keresztül Bukarestbe vezető autópályát; 4. felajánlotta, hogy állandóan Bukarestben tartózkodó európai integrációs szakértői csoportot bocsát a román kormány rendelkezésére, akik Romániának adják át a magyar integrációs tapasztalatot; 5. kezdeményezte egy 10-10 milliárd forintos közös beruházási alap létrehozását a Magyarország területén beruházni szándékozó román, illetve a Romániában beruházni kívánó magyar kis- és középvállalkozók számára. - A magyar kormányfő hangsúlyozta: a törvénynek nincs területen kívüli jellege. Ajánlást viszont a helyi közösségeknek, egyházaknak, szervezeteknek kell adniuk, mert ezek pontosan tudják, ki magyar, s a román érdek is azt kívánja, hogy csak a magyarok legyenek a jogszabály kedvezményezettei. Adrian Nastase üdvözölte a magyar javaslatcsomagot, ígéretet tett annak későbbi elemzésére, és a maga során felvetette: Magyarország mondjon le a románok magyarországi munkavállalását korlátozó létszámról, mert ha ez a kvóta nem létezne, a státustörvénybe foglalt gazdasági diszkrimináció is megszűnne. Nastase szerint a nemzetközi kisebbségvédelmi normák jelenleg nem teszik lehetővé a gazdasági és társadalmi kedvezmények biztosítását az anyanemzetek részéről. Nastase ezúttal nem javasolta a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg Magyarország az EU tagja lesz. Hozzátette: reméli, nem kell majd román igazolványokat kiállítani a romániai románoknak, hogy a magyarigazolványokat ellensúlyozzák. A magyar küldöttség felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt, akit Orbán Viktor tájékoztatott a román kollégájával folytatott megbeszélésről. Ezt követően a magyar miniszterelnök és kísérete Tusnádfürdőre hajtatott, ahol Orbán Viktor - Adrian Severinnel és Markó Bélával együtt - részt vett és előadást tartott a Délkelet-európai vágyak és célok az európai integráció tükrében címmel rendezett fórumon. /Státusügyben a helyzet változatlan. Nem sikerült egyezségre jutnia Orbán Viktornak Adrian Nastaséval Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2001. november 27.

A magyar kormány nov. 24-én a státustörvény alkalmazási módozatairól tárgyalt. Borókai Gábor magyar kormányszóvivő nyilatkozata szerint a kabinet kidolgozta a státustörvény magyarigazolványainak kiadására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Közölte azt is: a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletét az Európai Tanács velencei bizottsága állásfoglalásához igazítják. A kormány véglegesítette a státustörvényből adódó utazási kedvezményeket is. Ennek értelmében a hat év alatti és hatvanöt év feletti személyek a jövő év elejétől ingyenesen utazhatnak valamennyi magyarországi tömegközlekedési eszközön. A határon túli magyar pedagógusok és diákok pedig olyan utazási kedvezményben részesülhetnek Magyarországon, mint a magyar állampolgárok. A magyar kormány megváltoztatta a kiváló és érdemes művész címek, babérkoszorúk adományozását szabályozó rendeletet is. Így a jövőben ezeket nemcsak magyar állampolgárok kaphatják meg, hanem azok is, "akik a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett, kimagasló, példamutató tevékenységet végeznek". /Még sok a nyitott kérdés a státustörvény végrehajtásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2001. november 28.

Borókai Gábor kormányszóvivő bejelentette, hogy elkészült a magyarigazolványok kiadására vonatkozó végrehajtási rendelet. Közölte, véglegesítése előtt a jogszabálytervezetet valamennyi érintett ország illetékeseivel egyeztetni kívánják. Borókai azt is elmondta, hogy a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletét az Európa Tanács Velencei Bizottsága állásfoglalásához igazítják, és a magyarigazolvánnyal kapcsolatos igazolásokat a szomszédos országokban lévő magyar konzulátusok adják ki. Magáról a magyar-, illetőleg a magyar hozzátartozói igazolványról Eiselt György belügyminisztériumi helyettes államtitkár nyilatkozott a Népszabadságnak. Eiselt elmondta, az okmány az útlevélhez hasonló formátumú és terjedelmű lesz, zöldes árnyalatú borítóval. A személyes adatokat a negyvenkét oldalas könyvecske harmadik oldala tartalmazza majd, amelyet az úti okmányéval megegyező lézergravírozásos módszerrel töltenek ki. A személyi adatokat a tulajdonos anyanyelvén tüntetik fel, kívánságára azonban magyarul is szerepeltetik. Az igazolvány belső részén idézet lesz az alkotmányból, valamint a Szent Korona-törvényből, és megtalálható benne a címer is. A magyarigazolvány - a magyarországi személyi igazolványhoz és az útleveléhez hasonlóan - Évente több mint negyedmillió okmány kiállítására lesz lehetőség. /B. M.: Zöld színű könyvecske. Magyarországon adják ki a státusigazolványt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2002. január 16.

A Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma idén nem haladhatja meg a 81 ezer 320-at — közölte a kormány ez ügyben hozott döntését Borókai Gábor. Idén legfeljebb annyi külföldi vállalhat munkát Magyarországon, ahány betöltetlen állás volt 2001-ben az országban. Az a fajta riadalomkeltés, amely több tízmillió román, ötvenmillió ukrán, egymilliárd indiai, vagy 1,2 milliárd kínai magyarországi munkavállalásáról szól, teljeséggel megalapozatlan — fogalmazott Borókai Gábor. Leszögezte: a kormány tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, amelyet Romániával aláírt, az említett keretszámon belül a Romániából jelentkezők között nemzetiségi alapon a hivatalos szervek nem tesznek különbséget. /Idén a Magyarországon munkát vállalók száma nem haladhatja meg a 81 ezret. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2002. július 2.

Júl. 21-28-a között neves személyiségek vitáznak a hagyományos szabadegyetemen /Bálványosi Nyári Szabadegyetem/ a politikai közélet legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseiről. A Polgári kibontakozás Európában című rendezvény szervezői - a Pro Minoritate, Jakabffy Elemér, Horia Rusu és Reform Alapítvány, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - meghívták Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, illetve az előző kormány politikusait, köztük Martonyi Jánost, Németh Zsoltot, Pokorni Zoltánt, Dávid Ibolyát, Bába Ivánt, Borókai Gábort, a hazai meghívottak közül nem hiányzik Tőkés László, Markó Béla, Adrian Severin, Toró T. Tibor, Smaranda Enache, Renate Weber és Dinu Zamfirescu. A szabadegyetem délelőtti előadásainak és vitáinak fő témakörei: Szabad sajtó - felelős sajtó, Az európai integráció és vidékfejlesztés, Önkormányzat - regionalizmus, Polgári érték - értékelvű polgár, Kisebbségek és stabilitás, NATO-bővítés és Közép-Kelet-Európa jövője. /(Ferencz): Tusványos tizenharmadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2004. január 23.

Szlovákiai és romániai kábelhálózatokra kerülésről tárgyal a Hír TV-t működtető társaság – közölte Borókai Gábor, a Hír Televízió Rt. vezérigazgatója. Reményeik szerint a helyi kábelcsatornákon már az év első felében jelentkezhetnek adásukkal az említett országok területén. Mint elmondta, Szlovákiában mintegy 200 ezer, Erdélyben 400–500 ezer háztartást érhetnek el: ennyi a potenciálisan érdeklődő és a szolgáltatás megfizetésére is képes magyar családok száma. A 2002 decembere óta működő Hír TV 200 ezer háztartásban volt fogható Magyarországon, néhány nappal ezelőtti nyilatkozata szerint pedig már 1,7 millió háztartásban érhető el. Magyarországi vélemények szerint a Hír TV a Fidesz televíziója. /Hír TV: szlovákiai, romániai megjelenés még az idén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2005. július 20.

Sötét időket élt az elmúlt esztendőkben a romániai román média, a magyar sajtóorgánumokra pedig ezután várnak nehéz idők. Erről volt szó Tusnádfürdőn a Médiasátor előadásán. Pavel Orcescu szerint a román sajtó legsötétebb időszaka 2000 és 2004 közé tehető, ekkor ugyanis a politikum ellenőrzése alá került. Borúlátó képet nyújtott a romániai magyar sajtóról Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője. Szerinte nem annyira a cenzúra, mint inkább az öncenzúra jellemző a hazai magyar sajtóra. A magyarországi sajtó röntgenképét Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke készítette el. Kiderült, hiányzik a médiaegyensúly, a gazdasági támogatottság terén is nagy az ingadozás. Füzes Oszkár, a Népszabadság munkatársa szerint elavult a sajtószabadság fogalma, helyét az információ és a szólás szabadsága veszi át. „A sajtó történetében véget ért a római katolicizmus, következik a reformáció” – határozta meg az elkövetkező időszakot. /D. Balázs Ildikó: Szabad a szabad sajtó? = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998