udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Boros Imre

2000. november 28.

Aláírta a 2000. évi PHARE magyar-román határ menti együttműködési program pénzügyi megállapodását Boros Imre, a PHARE-program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és Michael Lake, az EU budapesti delegációjának vezetője. A program 5 millió eurós PHARE-támogatást kapott. Ebből - 2,25 millió euró értékben - végrehajtják a csengersimai határátkelőhely újjáépítésének második szakaszát, valamint befejeződik a bihari regionális vállalkozó övezet létrehozásának második része is. Félmillió euró értékű támogatást kap az úgynevezett Kis Projekt Alap. A határ menti PHARE-programok célja a határ két oldalán élők kapcsolatának erősítése, az együttműködések ösztönzése, valamint az eltérő fejlettségi különbségek csökkentése. A magyar-román határ menti együttműködési program a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítását, az infrastruktúra, valamint az emberi erőforrás fejlődését segítheti majd négy-négy magyar és román megyében: Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes körzetében. /Magyar-román határ menti PHARE-program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2001. szeptember 25.

Aláírták a 2001. évi magyar-román határ menti együttműködési megállapodást, amelyet az Európai Unió a PHARE-program keretében - az előző évekhez hasonlóan - 5-5 millió euróval támogat. Boros Imre, a PHARE-programokat koordináló magyar tárca nélküli miniszter az MTI-nek elmondta: az országoknak járó 5-5 millió euró mellé társfinanszírozásként körülbelül ugyanekkora összeget biztosítanak az államoknak. A magyar-román határ menti együttműködés során elsősorban a határátkelőket, a határőrizetet, a közös infrastruktúrát és a környezetvédelmi beruházások fejlesztését támogatják. Magyarország 1995 óta vesz részt határ menti, úgynevezett CBC-programokban, jelenleg Ausztriával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával folynak közös projektek. Nemrégiben aláírták a magyar-ukrán határ menti együttműködés alapjait tartalmazó közös szándéknyilatkozatot, tárgyalásokat folytatnak Horvátországgal. A 2001. évi PHARE Nemzeti Programból, amelynek keretében Magyarország 108,8 millió euró támogatásban részesülhet, 19 millió euró jut a határ menti együttműködésre. /Magyar-román határ menti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2002. augusztus 26.

Nincs más lehetőségünk, mint hogy nyilvánosságra hozzuk az állambiztonsági múlt tekintetében érintett egykori és jelenlegi kormánytagok névsorát - jelentette ki aug. 24-én Tóth Károly, a magyar kormánytagok múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja. A képviselő ezt arra reagálva közölte, hogy a Magyar Hírlap aug. 24-i számában 11 nevet tett közzé. A napilap - megbízható forrásra hivatkozva - azt írta: Bogár László, az Orbán-kormány politikai államtitkára, Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal megbízott minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, néhai Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő, az Antall-kormány politikai államtitkára és Sárossy László, szintén az Antall-kormány államtitkára szerepel azon a listán, amelyet a bizottság jelentésében közzétesz. Arra a kérdésre, hogy a lapban megnevezett személyek valóban szerepelnek-e a bizottság listáján, Tóth Károly nem kívánt válaszolni. Csáky András, az állambiztonsági múlttal foglalkozó testület MDF-es tagja elmondta: vannak megalapozott és megalapozatlan információk a Magyar Hírlap cikkében. Hozzátette: mivel az egyik fő vitapont az érintettség kérdése volt, és már az is érintettnek minősül, akinek felbukkan a neve a dokumentumok között, ezért vitatott az egész. /Ügynökbotrány Magyarországon. Az Orbán-kormány öt minisztere dolgozott az állambiztonságnak? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998