udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Boross Péter

1992. szeptember 2.

Boross Péter belügyminiszter szept. 1-jén kétnapos látogatásra Romániába utazott, az első napon és Victor Babiuc román belügyminiszterrel együtt Bukarestben aláírta a személyek átvételéről szóló kormányegyezményt - közkeletű nevén toloncegyezményt. A két miniszter egyúttal megállapodást írt alá minisztériumaik közötti együttműködésről, valamint két új határátkelőhely /Méhkerék- Nagyszalonta, Battonya-Tornya/ 1993 végéig történő megnyitásáról. /MTI, Magyar Nemzet, szept. 1./ Másnap Boross Péter Marosvásárhelyre látogatott, találkozott Nagy Győző polgármesterrel, majd a városi tanács tagjaival. A miniszter felajánlotta az általa vezetett tárca és a magyarországi helyi önkormányzati, közigazgatási segítségét. Találkozott az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel is. /Népszabadság, szept. 3./

1993. szeptember 10.

Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

1993. december 12.

Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./

1993. december 24.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Boross Péter miniszterelnöknek megválasztása alkalmából, egyben minél korábbi időpontban teendő romániai látogatásra hívta meg. /A kormányfőt Romániába várják. = Népszabadság, dec. 24./

1994. február 11.

Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/

1994. február 21.

Boross Péter miniszterelnök fogadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki febr. 11-én nem tudott részt venni a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kormányfővel történt találkozóján. A megbeszélés után Tőkés László és Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke számolt be a történtekről. Tőkés László javasolta a miniszterelnöknek, hogy hasznos volna, ha a magyar kormány ismét nyilatkozatot adna ki arról, hogy folytatni kívánja eddigi kisebbségpolitikáját, ez bátorítaná a magyar kisebbséget. Felvetődött, hogy szabályozni kellene a magyar kormány és a külföldi magyarság legitim szervezeteinek kapcsolatát, "helyben" kellene támogatni a külhoni magyarságot, a diákok otthoni tanulását, ne Budapesten osszák el a különböző hivatalok a segélyeket. Tőkés László elmondta, hogy hasonló támadások érik, mint 1989-ben, egyházában is többször feljelentették. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, febr. 22./

1994. március 5.

Az államelnöki félhivatalos lap, a Dimineata márc. 4-i száma Boross Péter miniszterelnököt támadta: "a revizionista politika ingatag eszköztárából" merít, amikor Antall József nyomán, "budapesti De Gaulle-ként" 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. /Magyar Hírlap, márc. 5./

1994. március 23.

Göncz Árpád köztársasági elnök márc. 23-án a Parlamentben 1956-os emlékérmet adományozott 32 erdélyi magyarnak, további 8 főnek posztumusz adományozta az 1956-os emlékérmet. Az átadáson jelen volt Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A kitüntetettek börtönbüntetést szenvedtek.

1994. április 11.

Tőkés László püspök Boross Péter miniszterelnökhöz intézett levelében a magyar kormány és az anyanemzet további segítségét kérte a romániai magyar népközösség fennmaradása érdekében. A Balladur-terv lehetőséget nyújt a kollektív kisebbségi jogok nemzetközi kodifikációjára. Magyarország számára nemzetpolitikai prioritást kell hogy jelentsen az európai stabilitási egyezmény. Az anyaország és a romániai magyar népközösség kapcsolatait kötelező erejű, kétoldali egyezményben kellene szabályozni. A magyar kormánynak tárgyalni kellene az RMDSZ képviselőivel a kivándorlás, a magyarországi munkavállalás, kórházi kezelés, oktatás és kárpótlás ügyéről. "Segítsenek nekünk, hogy itthon maradhassunk" - írja Tőkés László. /Magyar Nemzet, ápr. 11./

1994. április 26.

Szász János Szuverenitás? címmel vitába szállt Tőkés László Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelének néhány passzusával, vitatta a "korlátozott szuverenitás" fogalmát, továbbá úgy érezte, a levél valósággal megszabja, hogy Magyarország milyen politikát folytasson, azonban a magyarországi politikát nem Romániában "döntjük el". Szász János nem értette, miért kell Boross Péterhez fordulni, aki egy hónap múlva alighanem nem lesz miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26. - Tőkés László levele: Magyar Nemzet, ápr. 11./ Szász János cikkére egyetértően reagált a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, Gyarmath János a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, ápr. 27./

1994. április 27.

Az Erdélyi Napló is közölte Tőkés László püspök Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelét /először közölte: Magyar Nemzet, ápr. 11./, ebből az alkalomból nyilatkozott Tőkés László. Mértéket szeretett volna felállítani: az a párt érdemes arra, hogy megválasszák, amelyik nemzetpolitikai szempontból figyelembe veszi a közérdekű követelményeket. A kivándorlást bizonyos mederbe kell terelni. Partnerek akarunk lenni, nem függeléke az anyanemzetnek, hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

1994. május 4.

Boross Péter miniszterelnök máj. 4-én hivatalában fogadta azoknak a külföldön élő magyar római katolikus lelkipásztoroknak a küldöttségét, akik első alkalommal tartják éves konferenciájukat Magyarországon. A konferencián részt vett többek között Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári megyéspüspök. A résztvevőkkel találkozott és előadást tartott Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. /Új Magyarország, máj. 5./

1994. május 17.

Boross Péter miniszterelnök máj. 17-én fogadta a szomszédos országok magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit, így Markó Bélát, az RMDSZ, Ágoston Andrást, a VMDK, Duray Miklóst, az Együttélés és Bugár Bélát, az MKDM elnökét. A megbeszélés tárgya az európai stabilitási egyezménnyel összefüggő álláspont kialakítása volt. /Népszabadság, máj. 18./

1994. június 7.

Boross Péter miniszterelnök Tőkés László püspöknek írt válaszában megerősítette, hogy a magyar kormány négy esztendővel ezelőtt meghirdetett politikája ez ideig nem módosult, síkraszállnak azért, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Olyan körülményeket kell megteremteni, hogy a kisebbségek ne kényszerüljenek szülőföldjük elhagyására. Éppen ezért a magyar kormány a nemzetközi normák tiszteletben tartása mellett támogatta a kisebbségi közösségeket és jó kapcsolatokra törekedett a szomszédos országokkal. Boros Péter csatolta a kormány álláspontját /Értelmező állásfoglalás/ az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak fontos tényezője, hogy az érintett kisebbség és a kormány között, az EU közvetítőjének jelenlétében a vitás kérdések rendezése céljából folyamatos párbeszéd kezdődjön. A magyar kormány "formálisan nem képviselheti más országok magyar nemzetiségű állampolgárait, de elengedhetetlennek tartja, hogy az érintett kisebbségek képviselői véleményüket megjeleníthessék és az elért megállapodásokról véleményt nyilváníthassanak." A magyar kormányfő levelében leszögezte, hogy minden fórumon törekedni kell a kisebbségek politikai alanyiságának elfogadtatására. Közvetlen tárgyalási képviseletük első lépés lehet közösségi jogaik elismertetésére. Boross Péter reméli. Hogy a választások eredményeképpen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a határon túli magyarsággal szembeni kötelezettségéről, értük minden lehetséges eszközzel fellép és politikai lépéseit előzetesen egyeztetni fogja a határon túli magyarság szervezeteivel. /Boross Péter levele Tőkés Lászlóhoz. = Magyar Nemzet, jún. 7./

1994. június 16.

Tőkés László válaszolt Boross Péter miniszterelnöknek, aki a püspök hozzá intézett levelére /Magyar Nemzet, ápr.11./ reagált. Tőkés László őszinte elismerését fejezte ki Boross Péternek a helytállásért, majd aggodalmának adott hangot a "nyertes pártok 15 milliót 10 és fél millióra lefaragó "nagylelkű" statisztikai műveletei" miatt. /Magyar Nemzet, jún. 16./ A levélre reagált Tabajdi Csaba: "Óvnám a határon túli magyarokat, így Tőkés Lászlót is attól, hogy az érzelmi és szimbolikus kijelentéseknek tulajdonítsanak elsődleges jelentőséget..." "Nagyon kérem Tőkés püspök urat és más határon túl élő magyar vezetőket, hogy tartózkodjanak a magyar politikai életbe való nyílt beavatkozástól..." /Népszabadság, jún. 16./

1994. június 24.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 24-i sajtóértekezletén a Mátyás-szoborral kapcsolatban elhangzott kérdésekre közölte: Iliescu elnök javasolta a Kolozs megyei prefektúrának, szervezzen megbeszélést az összes érdekelt féllel, hogy elkerüljék a feszültség eszkalációját. Chebeleu mesterségesnek mondta a feszültséget, hozzátéve: "Az utóbbi időben egyes gesztusok és akciók túlpolitizálása figyelhető meg." A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron "keltett lárma valójában nem annyira a belföldi füleknek szól, mint inkább az eljövendő budapesti vezetőségnek. Pontosabban Horn Gyulának és Pethő Ivánnak, a legutóbbi magyarországi választások fő nyerteseinek, akik síkraszálltak a szomszédokkal való történelmi megbékélésért." A konfliktusnak az lenne a szerepe, "hogy bebizonyítsa a magyar vezetők számára: a román-magyar megbékélés nem lehetséges, tehát tovább kell követni Antall József és Boross Péter politikáját a romániai magyar kisebbséggel szemben." /Népszabadság, jún. 25./

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1996. március 15.

A márc. 15-i megemlékezésre Erdélybe utazott Demeter Ervin, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetője és Boross Péter, a párt országgyűlési képviselője. A két MDF-es politikus márc. 14-én Debrecenben találkozott a magyarországi ünnepségekre látogató Tőkés László református püspökkel. Boross Péter és Demeter Ervin rövid megbeszélés után továbbutazott Nagyváradra, ahol Tempfli József katolikus megyéspüspökkel folytattak eszmecserét. A délutáni órákban megkoszorúzták a segesvári emlékművet, majd Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSZ helyi vezetőivel. A két politikus márc. 145-én részt vesz a sepsiszentgyörgyi központi megemlékezésen /MDF-küldöttség Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1996. szeptember 16.

Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. november 27.

Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.

1997. augusztus 26.

Aug. 24-e és 31-e között zajlik Lakiteleken a Közép-Kelet-Európai Demokrata Fórum konferenciája. A tanácskozáson a térség keresztény-konzervatív pártjainak szakértői cserélik ki tapasztalataikat az európai és euroatlanti integrációval kapcsolatos kérdésekben. A rendezvényen előadást tart Boross Péter, Magyarország volt miniszterelnöke, és a magyar kormány több volt tagja. Az RMDSZ részéről Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa van jelen a tanácskozáson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 26., 1099. sz./

1998. december 12.

Orbán Viktor miniszterelnök dec. 12-én megkoszorúzta az öt évvel ezelőtt elhunyt Antall József kormányfő sírját a Kerepesi temetőben. Orbán Viktorral együtt emlékezett Antall Józsefre a volt kormányfő özvegye és Boross Péter volt miniszterelnök. Ezen a napon több szervezet tartott emlékezést. Felavatták Antall József emléktábláját a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum előcsarnokában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

1999. május 23.

Május 23-án Antall József néhai magyar miniszterelnök síremlékét avatták fel a budapesti Kerepesi úti temetőben. Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke 9 évvel ezelőtt ezen a napon tette le a hivatali esküt. Bolberitz Pál pápai prelátus megemlékező beszédében leszögezte: nem elég emlékezni a néhai kormányfőre, tettekre kell váltani az antalli örökséget. A Melocco Miklós szobrászművész által alkotott síremlék avatásán megjelent és koszorút helyezett el Orbán Viktor miniszterelnök is. Antall József kormánya nevében Boross Péter és Mádl Ferenc rótták le kegyeletüket. /Antall József síremlék. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2000. május 27.

Máj. 26-án öt elnökjelölt visszalépése miatt Boross Péter, Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós és Szakály Sándor közül választhatott elnököt a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése. Kurucz Gyula, Duray Miklós és Székelyhídi Ágoston Boross Péter javára állt el az elnökjelöltségtől, és feladta G. Nagyné Maczó Ágnes, illetve Pongrátz Gergely is. A három régióból érkezett közel háromszáz küldött a budapesti Hungária Hotel nagytermében ülésezett. Az első fordulós szavazólapok összeszámolása után kiderült, hogy Patrubány Miklós és Boross Péter jutott a második fordulóba: előbbi 113, utóbbi 111 voksot kapott. Szakály Sándorra 40-en, Hegedűs Lórántra 25-en adták szavazatukat. Az új régióelnökök és vezetőségi tagok búcsút vettek az MVSZ éléről most távozó Csoóri Sándortól. Az elnökválasztás második fordulójában Boross 148 szavazatot kapott, míg Patrubány 141-et. Végül a negyedik fordulóban Patrubány Miklós 146 szavazattal győzött a 139 voksot kapott Boross Péterrel szemben. Ezután következik az alelnökök kijelölése. /Máté Zsófia: Patrubány az MVSZ új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./ Máj. 25-én tiltakozó nyilatkozatot olvastak fel az erdélyi "szavazógép" magatartása ellen a Magyarok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén jelen lévő szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, szlovéniai és csehországi küldöttek nevében az illető országok vezető testületeinek elnökei. A Rózsa Ernő, Hódi Sándor, Soós Kálmán, Bence Lajos és Kónya Ferenc által jegyzett dokumentum szerint a jelenlegi alapszabály módot adott arra, hogy a Kárpát-medencei régión belül a legnagyobb küldöttszámmal bíró Erdély mindent megszavazhasson. Az aláírók elengedhetetlennek tartják, hogy a mandátumok elosztása olyan elvek alapján történjen, amely biztosítja a legitim képviselet elvének maradéktalan érvényesülését. /Tiltakozás az erdélyi "szavazógép" ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Az MVSZ Erdélyi Társasága (VET) közleményben tiltakozott a más kárpát-medencei országok küldöttei által előző nap elfogadott nyilatkozat ellen, amely kifogásolja, hogy "az erdélyi henger" nem teszi lehetővé az esélyegyenlőségen alapuló választást. A VET-dokumentum szerint az erdélyi küldöttség soha egyetlen esetben sem élt vissza azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel számbelileg kisebb, de vele egyenrangú más magyar közösségekkel szemben kétségtelenül rendelkezik. /Tiltakozik az erdélyi küldöttség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2001. május 22.

Budapesten május 8-10 között rendezték meg a nemzetközi Kós Károly konferenciát. A szervezők célja: ráirányítani a figyelmet Kós Károly örökségére. A nemzetközi konferencia munkálatai három szekcióban zajlottak: Építészet, műemlékvédelem - Művészet, néprajz - Irodalom. Az Egyed Ákos történész, akadémikus (Kolozsvár) vezette plenáris záróülésen a művészeti-néprajzi szekció munkájáról Gráfik Imre néprajzkutató (Budapest-Szombathely) számolt be, az irodalmi szekcióéról Sas Péter művelődéstörténész (Budapest) és az építészeti-műemlékvédelmi szekcióról Ritoók Pál építész (Budapest). Az előadások kötetben is megjelennek. - A konferencia szervező bizottsága elnöke, Visy Zsolt régész záróbeszédében Kós Károly életművét így foglalta össze: ő volt AZ ÉPÍTŐ, a szó legtágabb értelmében. Az anyag, amiből építkezett: az a sok száz éven keresztül kialakult erdélyi kultúra. Egyed Ákos kiemelte: Kós Károly értékmentő és értékteremtő. - A konferencia végén a résztvevők meglátogatták a budapesti Wekerle-telepet (Kispest), melynek megépítésében, a múlt század elején Kós Károlynak jelentős szerepe volt. Főtere Kós Károly nevét viseli, 1987-ben itt állítottak neki szobrot. A szobor megkoszorúzásánál beszédet mondott dr. Boross Péter, a miniszterelnök főtanácsadója és Tímár Béla polgármester. - Az Anthony Gall szerkesztette - Kós Károly műhelye című - életműalbum csak júniusban jelenik meg. Anthony Gall építész, aki egész munkásságát Kós Károly építészeti életművének kutatására tette fel, betegség miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Ezt az angol embert Kós Károly bűvölete hozta Magyarországra, Erdélybe, jelenleg Budapesten él családjával, magyar feleségével. /Guther M. Ilona: Kós Károly konferencia. Az Építő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2002. december 23.

Dec. 24-én lesz tíz éve, hogy először jelentkezett a Duna Televízió. Az intézmény dec. 18-án ünnepelte születésnapját. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek az összetartozás szimbóluma volt a Duna TV tizedik születésnapja. Csoóri Sándort említette kezdeményezőként és Antall József néhai miniszterelnököt kivitelezőként. "A Duna TV az a média, ahol az emberi helytállásnak is hírértéke van", húzta alá az államelnök. Sára Sándor volt elnököt méltatta: semmiből teremtett működő intézményt, stábot, volt bátorsága szembe szállni a kordivattal. Mádl Ferenc állami kitüntetéseket adott át Sára Sándornak, Hanák Gábor történésznek, Lugossy László filmrendezőnek és másoknak. Benkő Samu történész, az MTA külső tagja az erdélyiek nevében beszélt mondott köszönetet. Azt sugallta: maradjon a családok televíziója a Duna, mely távol tartja műsorától a trágárságot, a reklámozásban is mérvadó, a tudást gyarapítja, s az egészséges vigasságot sem zárja ki adásaiból. Pekár István elnök a határon túli magyar szervezetek díjait vehette át, többek között az EMKE-díjat Kötő József elnöktől. A most létesített Pátria-díjban részesült: Jankovics Marcell, Csoóri Sándor, Kovács K. Zoltán, dr. Szöllösy Árpád, Benkő Samu, Zelnik József, Kőhalmi Ferenc, Boross Péter és Kósa Ferenc. II. János Pál pápa bíboros- államtitkára által üzent. /(Máthé Éva): Önmagát ünnepelte a Duna Televízió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2003. április 17.

Ápr. 16-án Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter Athénban aláírta a Magyarország - és kilenc további állam - Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányt. Magyarországot mintegy 30 fős küldöttség képviselte a csúcsértekezleten. A meghívottak között volt Mádl Ferenc jelenlegi és GönczÁrpád volt köztársasági elnök, valamint a rendszerváltás után hivatalban volt korábbi miniszterelnökök: Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor. Kovács László pártelnök mellett az MSZP-t Lendvai Ildikó frakcióvezető, az SZDSZ-t Kuncze Gábor pártelnök, a Fidesz-MPP-t Orbán Viktor, az MDF-et pedigDávid Ibolya pártelnök képviselte a küldöttségben. /EU-csúcs Athénban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./ Ápr. 16-án Magyarország aláírta az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést. Ebből az alkalomból Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetet intézett a határon túli magyarokhoz. "Az Unió egyenrangú tagjaként Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túl élő magyarok ügye. Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen magyar közösség, egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédaink minél előbb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Megkülönböztetett figyelemben fogjuk részesíteni mindazokat a magyarokat, akik szülőföldjük helyzetéből adódóan egyelőre még nem tartozhatnak az európai közösséghez, annak érdekében, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhessünk a tagság előnyeiből." /Medgyessy Péter üzenete a határon túli magyaroknak. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 16., 2240. sz./

2003. november 11.

A Tudomány Világfórumára világhírű kutatóintézetek vezetői és a tudomány iránti elkötelezett politikusok gyűltek össze 63 országból a hétvégén Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. - A tudósok és a politikusok egyaránt felelősek az emberiség jövőjéért, és ezt a felelősséget nem oszthatják meg, illetve nem ruházhatják át egymásra - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a tudományos világfórum nov. 8-i megnyitóján. A tudományos és a politikai világnak egyenlően kell osztoznia ezen a felelősségen. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta: ebben az évszázadban a tudomány fogja formálni a világot, jobban, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a nem megfelelően alkalmazott tudomány negatív következményekkel járhat. Három volt magyar miniszterelnök is felszólalt a fórumon. Orbán Viktor azt hangoztatta, a politika felelőssége, hogy megadjon minden segítséget a tudománynak, a kultúrának, valamint a közösségeknek és társadalmaknak ahhoz, hogy lelassítsák, majd megállítsák a globális üzleti világ terjeszkedését. Orbán szerint utópia, hogy létrejöhet a gazdaságilag és kulturálisan egységes globális szabadpiac a világon. Boross Péter szerint a tudománynak felelősséget kell vállalnia a társadalom jövőjéért. Horn Gyula úgy véli: a XX. század legnagyobb európai vívmánya, hogy megszülettek a közös európai értékek, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok rendszere. A nyitónap főelőadóját, Lámfalussy Sándort, a belga Leuven katolikus egyetemének professzorát az euró egyik atyjának nevezik. Az Európai Monetáris Intézet elnöke, a világ egyik legjelentősebb pénzügyi szaktekintélye úgy vélekedett, hogy az európai gazdaság lassulásának fő oka a legyengült növekedési kapacitás, ami részben a munkaerő alacsony kihasználtságának (a kevesebb munkaidőnek), másrészt a termelékenység stagnálásának köszönhető. /Palugyai István, Népszabadság: Tudományos csúcstalálkozó Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./

2006. április 11.

A komolytalanul és felelőtlenül ígérgető pártok mellett a magyar parlamentbe be kellett jutnia egy komoly, megfontolt, a magyar történetiség legnemesebb hagyományait felvállaló pártnak, hisz látjuk, hogy az ország majdnem a kormányképtelenség határán mozog a megosztottság folytán” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Boross Péter MDF-es politikus, volt miniszterelnök. Elmondta: a választás napján üzent erdélyi barátainak, emlékezzenek ők is Erdély történelmére, hány ártatlan fejet vágtak le egymás közti harcok miatt a törökpártiak, a Habsburg-pártiak, mit műveltek a székelyekkel, majd milyen volt a székely bosszú. „Ez óhatatlanul kijön belőlem – tette hozzá -, amikor aggódom, hogy Erdélyben is a széthúzás tünetei elég markánsan kezdenek kialakulni, hadd legyen könnyebb a román hatalomnak e megosztottságot kihasználni.” Az MDF-nek Boross szerint napirendre kell tűzni a határon túli magyarokkal való viszonyrendszer kérdését. „A baloldalnak nincs érzéke ehhez, nem is érti nagyon, a lelkéből hiányzik ez az elem, a Fidesz pedig némelykor túlzottan beavatkozik, elősegítve ellentétek kialakulását” – tette hozzá. Soós Károly kánonjogász, MDF-es kisebbségi szakértő az ÚMSZ kérdésére a határon túli magyarok ügyét illetően leszögezte: ami az MDF-en múlik, abban nem lesznek problémák. „Nagy szomorúsággal láttam mindazt, ami 1998 után elkezdődött – tette hozzá -, egy egységes népet ilyen módon lelkileg és pszichésen megosztani az úgynevezett anyaországból, súlyos hiba és bűn is egyben.” /Guther M, Ilona: Különutas MDF – tiszta kéz a politikában. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2006. április 12.

A Fidesz az MDF szavazóival, helyi képviselőjelöltjeivel kíván összefogni az országgyűlési választások második fordulójának győzelme, a kormányváltás érdekében -– jelentette be Deutsch-Für Tamás, a Fidesz alelnöke Budapesten. Elmondta: sajnálattal vették tudomásul, hogy az MDF vezetősége nem kíván együttműködni a Fidesszel, így a kormányváltás feladata a Fideszre maradt. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője megjegyezte: értesüléseik szerint az MDF-en belül vannak belső feszültségek. Gémesi György /MDF/ szerint meg kell adni a lehetőséget az MDF képviselő-jelöltjeinek arra, hogy helyben megállapodást köthessenek az esetleges visszalépésekről. A hatalom nem kísérti az MDF politikusait – jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A kérdésre, hogy kapott-e bármilyen politikai szerepvállalással kapcsolatos ajánlatot Gyurcsány Ferenctől, Dávid Ibolya határozott nemmel válaszolt. A Fidesz választási vereségével kapcsolatban Dávid Ibolya megjegyezte: – Ezt az első fordulót a Fidesz saját magának köszönhetően veszítette el, saját programja, stílusa és agresszivitása miatt. Boross Péter volt miniszterelnök szerint nem lehet behozni azt az előnyt, amit a baloldal szerzett az országgyűlési választások első fordulójában, függetlenül attól, hogy a harmadik helyezett MDF-képviselők visszalépnek-e, vagy sem. /A Fidesz az egyéni megkeresések kártyáját próbálja kijátszani. Dávid Ibolya: a Fidesz saját magának köszönhetően veszített az első fordulóban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998