udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Borsos Géza

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 24.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borsos Géza /sz. Gyergyókilyénfalva, 1941./ képviselő 21 éven át igazgatója volt az immár Köllő Miklós szobrászművész nevét viselő gyergyócsomafalvi általános iskolának. Ki kell dolgozni a nemzetiségi törvényt, az oktatás törvényt, az új sajtótörvényt és a földtörvényt. Állandó kapcsolatot akar kialakítani a szakértői csoportokkal, mint amilyen például az Erdélyi Magyar Tudományos Egylet. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ [Erdélyi Magyar Tudományos Egyletnél bizonyára az Erdélyi Múzeum-Egyesületre gondolt.]

1992. március 14.

Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1992. április 11.

Borbély Ernő RMDSZ parlamenti képviselő részt vett az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete Budakeszin tartott közgyűlésén. Borbély Ernő a vele készült interjúban elismerte, hogy az RMDSZ-t belső feszültségek, harcok uralják. Helyesli a platformok alakulását. Eddig két platform alakult, a kereszténydemokrata nemzeti beállítottságú Erdélyi Magyar Kezdeményezés, tagjai között van például Király Károly, Katona Ádám és Borsos Géza. A másik a márc. 21-én megalakult Szabadelvű Kör, tagjai között van Egyed Péter egyetemi tanár, Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és ő maga is, aki a kör szóvivője. Az RMDSZ keretén belül zászlót bontottak a 25-ök, akik ellene vannak a platformoknak. Ők az RMDSZ vezetésében nagy súllyal rendelkeznek, és "ezután is szeretnének pozícióba maradni." Ugyanakkor az ő politikájuk miatt kapja a legtöbb bírálatot az RMDSZ. Közös felhívásuk alaposabb elolvasása után dr. Demény Lajos és Podránszky László szenátorok máris tiltakozni kezdtek. /Vicsotka Mihály: Interjú Borbély Ernővel. = Pesti Hírlap, ápr. 11./

1993. január 22.

Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1993. március 27.

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1993. október 7.

Borsos Géza, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ állandó bizottságának titkára, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés intézőbizottságának tagja, volt parlamenti képviselő, egyúttal a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos alelnöke egyike annak a 9 parlamenti képviselőnek, akik tiltakoztak a román privatizációs törvény ellen és aki harcot indított a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásáért. Borsos Géza tanár Gyergyócsomafalván. Kifejtette, hogy jelenleg válsághelyzetben van az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti képviselői 1992-ben felesküdtek a kolozsvári Szent Mihály templomban az önrendelkezésre, azonban azóta a mérsékeltek számbeli fölénybe jutottak és igyekeznek tartalmától megfosztani az önrendelkezést. Borsos Géza hangsúlyozta, hogy azok, akik jogosítvány nélkül tárgyaltak a hatalommal Neptunon, azok az alapvető játékszabályokat szegték meg. Egyidejűleg lejáratási kampányt indítottak Tőkés László püspök ellen. /(kreczinger): Válsághelyzetben van az RMDSZ. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./

1993. október 7.

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének Elnöksége és Tanácsadó Testülete szept. 18-19-én Gyergyócsomafalván ülést tartott. Kiadott állásfoglalásukban politikai értéknek minősítették az RMDSZ memorandumát. Felhívással fordulnak a haladó politikai erőkhöz, hogy támogassák igazságos küzdelmüket a politikai, etnikai alapon elítélt marosvásárhelyi, erdőcsinádi, iklandi, oroszhegyi és zetelaki magyar és cigány elítéltek szabadon bocsátásáért. Elfogadhatatlannak tartják azt, hogy egyes képviselők az RMDSZ vezetőségének felhatalmazása nélkül folytattak tárgyalásokat. Az állásfoglalás aláírói: Király Károly, az EVMSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Kreczinger István, az EVMSZ elnöke és Borsos Géza, a Tanácsadó Testület elnöke. /Állásfoglalás. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./

1994. augusztus 24.

Borsos Géza gyergyócsomafalvi iskolaigazgató parlamenti képviselő volt 1990-1992 között, azóta is tevékeny. Nevéhez is fűződik a Borsos Miklós Alapítvány, melyet három éve hoztak létre. Borsos Miklós innen indult el, magyarázza, az alapítvány alapgondolata az ő erkölcsi-szellemi-művészi hagyatékának ápolása és bemutatása, a másik az anyagilag hátrányos fiatalok ösztöndíjakkal segítése. A művész özvegye is segítette az alapítványt. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ újbóli létrehozásában is sokat tett, megalakította a gyergyói Vállalkozói Kamarát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

1995. március 7.

Márc. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson az RMGE Gyergyó területi szervezete. Dr. Borboly István leköszönő elnök visszatekintőjében elmondta, hogy amikor 1990 augusztusában megalakult az RMGE a téeszek felszámolásának tényezője volt, azonban a folyamat lezajlása után a tevékenysége visszafejlődött. Borsos Géza, az országos RMGE alelnöke kifejtette, hogy az RMGE információs rendszert alakít ki, melynek már van központja Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. Ideiglenes vezetőséget választottak, elnök: Gál József, alelnökök: dr. Borboly István és Elekes Józsa Márton. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

1995. április 6.

Az RMGE egész Erdélyt átszövő hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal, ismerteti tevékenységüket Kulcsár László, az RMGE gyergyószentmiklósi információs központjának irodavezetője, Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja az erdélyi gazdálkodók feltérképezése, a másik cél az adatbank, a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének megteremtésére. Eddig öt ilyen információs központ működik: Nagykárolyban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Folyamatban van a hálózat bővítése, a közeljövőben ilyen központ lesz Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Zilahon, Gyulafehérváron, Aradon, Temesváron és Besztercén. Januárban megjelent az Agro-Info, amit az RMGE országos kiadványának lehet tekinteni. Egyelőre üzleti információkat tartalmazó újság, a tagság körében terjesztik. Az RMGE anyagi bázisát az anyaországban elnyert pályázatok, támogatások jelentik. Az információs iroda kiállításszervezéssel is foglalkozik, Budapesten is szerveztek kiállítást, közösen a Kézfogás Alapítvánnyal. A budapesti egy hosszabb kiállítássorozat első láncszeme, amit a Pécsett febr. 27-márc. 7-e közötti folytatott és ez a kiállítás végigmegy Magyarország nagyobb városain, de Ausztriába, Szlovákiába és a Vajdaságba is eljut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1995. június 6.

Borsos Géza a kolozsvári RMDSZ-kongresszus végén bejelentette, hogy lemond SZKT-tagságáról és kilép az RMDSZ-ből. Ezzel kívánt tiltakozni a Nagy Benedek ügyében hozott döntés ellen. Nagy Benedek tette "az erdélyi magyarság ellen elkövetett bűn", ezért igazságot kellett volna szolgáltatni. Hibának tartja, hogy a kongresszus nem indított vitát Székelyföld reprezentációjáról, mert a vezetési struktúrákban Székelyföld alulképviselt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1995. június 20.

A Székelyföldi Egyeztető Tanács /SZET/ jún. 14-én Gyergyószentmiklóson megtartott soros ülésén /Csík, Gyergyó, Háromszék és a meghívottként jelen levő Maros megyei küldöttség/ elemezték az RMDSZ IV. kongresszusának tevékenységét és az ott elfogadott dokumentumokat. A maratoni kongresszusi munkálatok során az alapszabályzatba hibás, egymásnak ellentmondó megfogalmazások is kerültek. A SZET egyetért Borsos Géza SZKT-képviselő nyilatkozatának erkölcsi indítékával, de nem fogadja el az SZKT-ből való kilépését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ Borsos Géza döntése: 1286. sz. jegyzet.

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1997. március 12.

Márc. 13-án új vezetőséget választott Gyergyószentmiklóson a területi RMDSZ-szervezet: ügyvezető elnök Kontesveller József, gazdasági alelnök Borsos Géza, ifjúsági alelnök Laczkó Szentmiklósi Endre, kulturális alelnök Szabó Kálmán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1997. szeptember 10.

Romániában rendszeres a magyarellenes kampány, melyet különös hatékonysággal használ a románság félrevezetésére a mindenkori román uralkodó politika. Király Károly terjedelmes írásában kemény hangon bírálta az RMDSZ politikáját. A Sepsiszentgyörgyön élő idős politikus vitatja az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének jogosságát, ostorozza a "mindenkori román uralkodó politikát", a "demokratikusnak mondott koalíciós román kormány bűnös cinkosságát" az általános magyarellenes kampánnyal. Bírálta a magyar kormány "Románia sorsa iránti aggodalmat tanúsító" reagálását /ennek alátámasztására Göncz Árpád nyilatkozatait idézte/. Szerinte az RMDSZ vezetői "mindent elkövetnek, hogy megfeleljenek a magyar kormánypolitika követeléseinek", és nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Ezzel szemben áll a másik irányzat, amely "szembeszegül a hagyományos román homogenizáló ortodoxiával és a nemzetállam eszméjével" és következetesen síkraszáll az önrendelkezésért. Ide tartozónak mondja önmagán kívül Tőkés Lászlót, Krizbai Imrét, Kincses Elődöt, Borsos Gézát, Sántha Pál Vilmost, Katona Ádámot, Fábián Ernőt, Csutak Istvánt, Gazda Józsefet, Gazda Árpádot, Patrubány Miklóst, a magyar történelmi egyházak püspökeit és papjait. Mindent el kell követni, hogy ez az irányzat kerekedjék felül az októberi RMDSZ-kongresszuson, mivel ez "egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban". /Király Károly: Az uborkaszezon és a Ciorbea kormány dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A Romániai Magyar Szó közölte Tokay György Mire szerződtünk, mire vállalkoztunk? és Verestóy Attila A sehova sem vezető út című válaszcikkeit is, akik elutasították Király Károly álláspontját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1999. február 15.

A szeptemberben Alsócsernátonban lezajlott fórum fő résztvevői bírósági idézést kaptak. Ennek értelmében: bűnügyi perben tanúként idézik meg mindazokat, akiknek az alsócsernátoni fórumhoz valamilyen közük volt, köztük Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst és Toró T. Tibort. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

1999. március 9.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei és Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke és Borsos Géza márc. 9-én sajtótájékoztatót tartottak Kolozsváron, az RMDSZ székházában, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői ellen kiadott ügyészségi idézéssel kapcsolatban. A sajtótájékoztatón közös nyilatkozatban foglaltak állást az ügyészség által kibocsátott második törvényszéki idézéssel kapcsolatban, amely szerint az ügyészség "az alkotmányos rend elleni tevékenység" miatt indított vizsgálatot. Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy jóllehet az ügyész személyesen is megígérte az ügy végleges lezárását, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői közül 9 személy, mindannyian Hargita és Kovászna megyéből, március 11-16. közötti dátumokra újabb idézést kaptak. Az érintettek Bardóczi Csaba, Borsos Géza, Haszman Pál Péter, Haszman Alajos, Haszman Lajos, Haszman László Csaba, Király Károly, Krizbai Imre és Szász Jenő. A képviselő hangsúlyozta, hogy amennyiben a hatóságok nem állítják le a magyar közösség megfélemlítésére irányuló ilyen jellegű akciókat, a jogállam és annak intézményei kerülhetnek veszélybe. Tőkés László püspök az egyház nevében is visszautasította azt az eljárásmódot. "A beidézettek leszűkített száma arra enged következtetni, hogy meg akarják osztani az eredetileg megidézett 19 személy csoportját." A püspök szerint az utóbbi események arra utalnak, hogy Romániában megint veszélyessé válhat a politizálás. Tőkés László felkérte Markó Bélát, hívja össze az Operatív Tanácsot. A jelenlévők közös nyilatkozatukban megállapították, hogy az alsócsernátoni RMDSZ-fórumon nem hangzottak el olyan kijelentések, amelyek Románia alkotmányát sértették volna. A nyilatkozat aláírói végül leszögezték: mivel semmiféle olyan cselekedetet nem követtek el, amely az alkotmányos rendet sértené, úgy döntöttek, hogy nem jelennek meg a bíróságon. /Papp Annamária: Újból beidézték az alsócsernátoni-fórum résztvevőit Tőkés László az Operatív Tanács összehívását sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1999. július 17.

Júl. 16-án Gyergyószárhegyen megnyílt a VI. Nemzetközi Borsos Miklós Alkotótábor, amelyre az idén a Vajdaságból, Szlovéniából, Magyarországról és a Székelyföldről érkeztek tanulók. A július 23-ig tartó tábor egy korábban meghirdetett pályázatra, a Csodaszarvas témájára alkotott képek kiállításával kezdődött. A megnyitón Minier Gábor, a Megyei Tanács alelnöke, Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke, Kassay Péter, a Megyei Alkotóközpont aligazgatója és Bancsi Edit szervező szólt az egybegyűltekhez. /Alkotótábor tanulók számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

2001. április 27.

A Gyergyói TKT április 24-i ülésének vendége volt Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője. Az első napirendi pont a szórványmagyar iskolák helyzetének megvitatása volt, annak tükrében, hogy a tanfelügyelőség a kislétszámú iskolák összevonását és iskolaközpontok kialakítását kezdeményezte. A főtanfelügyelő kifejtette, hogy ezt a kis települések gyenge tanszemélyzete indokolja, amely nem nevel versenyképes gyermekeket. Dézsi Zoltán, és később mások is kifejtették, hogy a kis létszámú iskolák felszámolása leépülést jelent, ami a szórványmagyarság felszámolásához vezet. Dimány Béla, a tölgyesi magyar tagozat igazgatója fölhívta a figyelmet a hágótői gyermekek helyzetére, akiknek Tölgyesen bentlakást biztosítanak, hétvégeken pedig 15 km-t gyalogolnak haza, mert Hágótőre nincs semmilyen járat. Itt fölmerült az utak állapotának kérdése. Borsos Géza az utak állapotát is eszköznek minősítette a székelység kohéziójának megbontásában. Az ülésen különösen a salamási és galócási iskolák magyar tagozatának fontossága merült fel, a tanfelügyelőség elképzelése szerint ugyanis a maroshévízi Kemény János Általános Iskola, amely világbanki támogatással rövidesen korszerű épülethez jut, jelentené az erős iskolaközpontot. A salamási képviselő kifejtette, hogy iskolája magyar tagozatán a fő tantárgyakból szakképesített tanárok vannak. Mohacsek Ákos, a maroshévízi Kemény János Általános Iskola igazgatója szólt a szórványban élés nehézségeiről: a múlt héten kétszer törtek be iskolájába, ellopva televíziót és számítógépet, második alkalommal a közös udvaron levő román iskolába is betörtek. A történtek után egy éjjeliőr engedélyezését kérte. /Gál Éva Emese: TKT a szórványmagyar iskolákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2001. október 15.

Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2001. november 28.

Miközben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezető elitje bizonyítási kényszerből fakadó, jobb ügyhöz érdemes odaadással igyekszik meggyőzni politikájának eredményes voltáról, másfelől pedig a "két alakulat" együttműködésének hamis képzetéből kiindulva próbálja legitimálni az utódkommunista kormányzó párttal folytatott paktumpolitikáját - olvasható Tőkés László püspök Testvérharc avagy magyarral üttetni a magyart című írásában. Az "RMDSZ kizárólag a belső ellenzékével való leszámolás terén mondhatja magát igazán sikeresnek." A pártpolitikai visszaélések egyik kirívó esete a Hargita megyei, illetve a székelyudvarhelyi önkormányzatok Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben bejutott képviselőinek a román hatalmi közreműködéssel való jogfosztó és andtidemokratikus eltávolítása. Folyik az RMDSZ pártvezetőségének a Reform Tömörülés ellen folytatott kiszorító hadjárata. A balliberális sajtó eszközeit és a Szövetségi Képviselő Tanács fórumát is igénybe vevő akciósorozat célpontja azonban nem csupán az RT, hanem legalább annyira a jövő évi országos választásokra készülő Fidesz MPP, illetve maga a magyar kormány. - A kommunista visszarendeződés erőivel szövetséges "hivatalos" RMDSZ nemzetidegen politikájának szenvedő alanyai között olyan vezető személyiségeinket találjuk, mint Király Károly, Szőcs Géza, Katona Ádám, Borsos Géza, Borbély Imre, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Toró T. Tibor, Szász Jenő és az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A kiszorítottak között a Magyar Ifjúsági Tanács is ott található - szögezte le a püspök. /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Testvérharc avagy magyarral üttetni a magyart. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2001. december 11.

A bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácáinak a Csereháti Kisegítő Iskolába karhatalmi erőkkel történő beköltöztetése elleni tiltakozásul Csereháti Napokat szervezett december 9-én a Székelyudvarhely-szombatfalvi református gyülekezet lelkésze, Hegyi Sándor. Mint ismeretes, a csereháti ingatlan svájci adományokból épült iskolás korú udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára, de az adományozó alapítvány akkori vezetője, Cyrill Bürger a bukaresti székhelyű francia-román építtető cégnek, az Aris Industrie-nek ajándékozta - máig tisztázatlan indíttatásból -, amely aztán a félkész épületet a székelyudvarhelyi önkormányzat vehemens tiltakozása ellenére továbbadományozta a Bukarestben frissiben bejegyzett görög katolikus apácarendnek. Az apácák idővel 60 román ajkú gyermeket telepítettek be az épületbe, mialatt több politikai szó- és nyilatkozatváltás, parlamenti interpelláció és tucatnyi per tárgyát képezte az eset. Legutóbbi székelyudvarhelyi látogatásán maga Ion Iliescu államfő kereste fel az iskolát, ahol a város polgármesterével folytatott zárt tárgyaláson - a kiszivárgott információk szerint - egyoldalú ajánlatokat tett a csereháti ügy lezárására. A mostani rendezvényre több székelyföldi településről érkeztek az udvarhelyiek tiltakozását felvállaló küldöttségek. Így jelen volt és beszédet mondott: Borsos Géza Hargita megyei tanácsos Gyergyócsomafalváról, Krizbai Imre református tiszteletes Barótról, Kincses Előd ügyvéd és Kolcsár Sándor unitárius esperes Marosvásárhelyről, Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnök, a Maros Megyei Tanács tagja. A nyilatkozatban, amelyet a jelen lévő tiltakozók egyöntetűen elfogadtak, Hegyi Sándor tiszteletes felhívást intézett az RMDSZ-politikusokhoz, hogy számoljanak be arról, mit tettek Cserehátért, a magyar nemzeti közösség figyelmét felhívta az RMDSZ-en belüli visszás folyamatokra. /Z. Nagy István: Csereháti Napok - negyedszer. A betelepítés immáron tény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2002. január 8.

Jan. 7-én Madéfalván megemlékeztek a Siculicidium 238. évfordulójáról. A községbeliek az emlékmű elé vonultak, ahol Juhász András, a helybeli RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A székely himnusz elhangzása után az emlékmű talapzatánál a hivatalok és közületek elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Ezt követően a szónokok: Sógor Csaba szenátor; Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke; Soóky László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Felvidéki Egyesületének elnöke; Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagja; Becski Örs, helybeli református lelkész emlékeztek a székelység véres farsangjára. Tanulságként azt fogalmazták meg, hogy ha a közösség jogai csorbát szenvednek, mindig tiltakozni kell, miként őseink tették 238 évvel ezelőtt Madéfalván. /Megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

2002. április 21.

A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezett tanácskozást Gyergyó közművelődéséről. Borsos Géza megyei tanácsos szerint csak a civil szféra megerősödése, a kormányzat és a gazdasági szféra segítheti a kultúrát. A pályázati lehetőséget ki kell használni. Ezen a vidéken a kórusmozgalom áll a legbiztosabb lábakon. Gálné Kovács Irma a Szépteremtő kalákák miatti panaszait sem hallgatta el; Burján Gál Emil szobrászművész ítéletet mondott a helyi sajtóról. Parászka Géza a hagyományőrzésről, Lukács Mária a százéves gyergyói múzeumi mozgalomról, dr. Garda Dezső és Borzási Mária a népfőiskolák fontosságáról szólt. /Bajna György: Vitafórum a közművelődésről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

2002. augusztus 22.

Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója, 2002 Kossuth év. Kis Portik Irén néprajzkutató Kossuth Lajos a magyar nép tudatában /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ című munkájára Borsos Géza kérte fel. Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetért Alapítvány /Gyergyócsomafalva/ elnöke úgy döntött, hogy a falu szülöttének, Borsos Miklósnak nagy munkáját, a Kossuth Lajos-szobrot, ami valamikor Marosvásárhely főterén állott, újra felállítják, de Gyergyócsomafalván. Ez megtörtént 2001-ben. /200 éve született Kossuth Lajos. A nép tudatában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2002. november 16.

Az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás Gyergyóditróban megtartott eszmecseréjén a csíkszeredai KAM által végzett szociológiai felmérés néhány fontosabb eredményét ismertette Miklós István. A legtöbb gondot a súlyos anyagi helyzet, a romló egészségi állapot, a munkanélküliség, a rossz utak, a közművesítés hiánya okozza, erősítette meg a felmérés. Borsos Géza megyei tanácsos a lakosság jövőképéről készült felmérést szorgalmazott, mert szerinte erkölcsi értékrend hiányában bomlásban van a székelység. Kihangsúlyozta egy olyan laza szövetség létrehozásának a fontosságát, ami a Libán - Délhegy - Bucsin és az Észak-Kelet Kistérségi Társulás mellett magába foglalná Gyergyószentmiklóst is. Kiss Izabella kistérségi menedzser bemutatta a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadó és Nyomda által készített kistérségi katalógust. Az értékek feltérképezésének fontosságáról Dezső László, a kiadó vezetője is szólt. /Bajna György: Egy működő kistérségi társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

2003. február 3.

Febr. 1-jén Gyergyócsomafalván a helyi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány megemlékezett Borsos Miklós szobrászművész halálának 13. évfordulójáról. A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós-emlékház ezúttal szűknek bizonyult. Borsos Géza József, az alapítvány elnöke mondott emlékbeszédet. Az egyperces néma tisztelgés ellenben már a Don mellett elpusztult magyar hadsereg tagjai, köztük sok székely katona emlékének is szólt. /Bajna György: A szobrászművészre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

2003. március 15.

Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2003. március 27.

A Magyarok Világszövetségének elnöksége márc. 22-én nyílt ülést tartott Magyarország EU-s csatlakozásáról. Neves szakértők - közgazdászok, jogászok, egyetemi tanárok - fejtették ki Magyarország csatlakozási szerződéséről vallott nézeteiket. A délutáni vita keretében előbb a pártok képviselői kaptak szót. Részt vette a MIÉP, a Független Kisgazdapárt, az MDF és az MSZP képviselője, a FIDESZ és az SZDSZ nem képviseltette magát. A hétórás vita végén az MVSZ elnöksége nyílt szavazással hozta meg döntését. Bekérték a tengerentúli elnökségi tagok szavazatait is, akik az ülést a Világrádión végig követhették. Magyarország EU-csatlakozásának elutasítása mellett szavazott Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, Erdély, Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese, dr. Gidai Erzsébet, Magyarország, dr. Grespik László, dr. Samu Mihály, András Imre, Erdély, Borbély Imre, régióelnök, Erdély, Borsos Géza, Erdély, Geönczeöl Gyula, Felvidék, Mihajlovics József, Felvidék, Rácz Szabó László, Délvidék, Kvacskay Károly, Svájc, Ladó László, Ausztrália és Túri Ferenc USA. Az EU-csatlakozás mellett szavazott dr. Léh Tibor régióelnök, Franciaország, Tanító Béla, Finnország és dr. Virágh Pál régióelnök Magyarország. Az MVSZ elnöksége - 18 igen, 3 nem ellenében - azt ajánlja Magyarország választópolgárainak, hogy az ápr. 12-én megrendezendő népszavazáson szavazzanak nemmel. Az MVSZ elnökségének budapesti döntését követően az MVSZ ausztriai, kanadai, egyesült államokbeli és venezuelai tagszervezetei jelezték, hogy tiltakozásuk jeléül kilépnek a világszövetségből. Patrubány Miklós elmondta: az a tény, hogy a kanadai és a venezuelai elnökségi tag nem szavazott, az ő felelősségük. Mint fogalmazott: epizódszereplőkről van szó, akiket Budapestről mozgatnak, akik az MVSZ munkáját évek óta próbálják bénítani. Az elnök szerint az egyesült államokbeli régió nevében megszólaló Kapitány Ferenc már régóta nem MVSZ-tisztségviselő, hiszen a közgyűlésen teljesen új vezetőséget választottak. /(m.j.): Nemet az EU-csatlakozásra! Többen megkérdőjelezik az MVSZ döntését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998