udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Borzási István

1990. június folyamán

Megjelent a Mustármag első száma. Borzási István főszerkesztő bevezetőjében jelezte, hogy a nulláról indulnak: nincs egészséges hagyomány, amit folytathatnának, nincs szervezetett szerkesztői közösség. Ami van, az a felismert helyzet és a Kegyelem. /Mustármag (A Romániai Baptista Ifjúsági Szövetség havilapja, Kolozsvár), jún. - I. évf. 1. sz./

1992. december 6.

Dec. 6-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulás volt. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vett az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ és az RMDSZ parlamenti frakciója is. Sokezer ember gyűlt össze a templomban és a téren. Megjelent és részt vett a téren tartott tiltakozó meneten Doina Cornea, Ovidiu Buracu és a román ellenzék több képviselője is. Az istentiszteleten az egyházfők /Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Kovács Lajos unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök és Borzási István baptista vezető lelkész/ valamennyien síkraszálltak az önrendelkezésért, a szabad vallásgyakorlásért, a jogállamiságért, a történelmi szimbólumok megoltalmazásáért. A tiltakozás békés körülmények között történt, egy román csoport hangoskodott a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Tőkés László püspök leszögezte, hogy a magyarság a provokációra nem erőszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után a tüntetők néma körmenetben megkerülték a templomot. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2001. november 13.

Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2001. november 17.

A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2004. július 17.

Júl. 15-én Markó Béla, az elnöke és Kötő József ügyvezető alelnök, az oktatási- egyházügyi főosztály vezetője Marosvásárhelyen fogadta Borzási Istvánt, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnökét. A megbeszélés után Borzási István elmondta, 1994-ben alakult meg a Baptista Teológia, és a mai napig sincs székhelye. Kezdetben Kolozsváron működött a teológia, két éve átköltöztek Nagyváradra. Nagyváradon a baptisták épületében nyomorognak a teológusok. A Bukaresti Baptista Teológia működteti a nagyváradi Emanuel Egyetemen a baptista teológia szakot, és általuk adják ki az egyetemi oklevelet. Magyar nyelvű nappali tagozatról van szó, de mivel nincsenek akkreditálva, a román egyetem oklevelét adják a végzősöknek. A Baptista Teológiának jelenleg tizenegy magyar hallgatója van. Romániában 138 ezer híve van a baptista egyháznak, tíz százalékuk magyar, 224 gyülekeztük működik, a lelkészeik száma 58. A teológia épületének felépítéséhez kértek segítséget az RMDSZ-től. Létezik a Baptista Világszövetség, továbbá Magyar Baptista Világszövetség, amely három részlegből áll: a magyarországiból, az amerikaiból és az Erdélyi Baptista Szövetségből. /Máthé Éva: Az RMDSZ támogatását kéri a baptista egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2004. november 23.

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége állást foglalt a nov. 28-i romániai parlamenti választások, valamint a dec. 5-i magyarországi népszavazás kérdésében. Ami a romániai parlamenti és államelnöki választásokat illeti, arra buzdítjuk gyülekezeteink tagjait és hozzátartozóit, hogy vegyenek részt a választásokon. Kérjük, hogy éljenek a választás jogával, és támogassák a magyar érdekképviseletet, hogy újra parlamenti mandátumhoz jusson. Az állásfoglalást Borzási István elnök és Gergely István főtitkár írta alá. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2005. január 15.

Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke a közelmúltban járt Aradon, ahol részt vett a 230 baptista gyülekezetet tömörítő három missziókerület közül a partiuminak az értekezletén. A 8500 tagot és 4500 hozzátartozót számláló szövetség elnöke a baptista szövetség jövőjét tekintve derűlátó, mivel áldozatkész, összetartó közösséget tudhat maga mögött. Borzási István elmondta, hogy tíz éve alakult baptisták lelkipásztor-képző teológiája, de nincs megfelelő épületük. Kolozsváron fogják elkezdeni a magyar baptista teológia otthonának a megépítését. /Balta János: Megtartó erő a gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

2005. október 31.

Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes október 29-én Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott. – Az egyházak esetében is sürgetni kell a romániai restitúciós folyamatot, mivel eddig az erdélyi magyar történelmi egyházak nagyon kevés ingatlant vehettek ténylegesen birtokba –jelentette ki Markó. A megbeszélésről hiányzott Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki a találkozó előtt kifejtette: részben sűrű elfoglaltsága, részben pedig az RMDSZ-nek az egyházakkal szembeni magatartása miatt nem vesz részt a találkozón. Markó a püspökökkel tartott megbeszélés után elmondta: gyakran a helyi önkormányzatok a szükséges iratok kibocsátásának megtagadásával késleltetik a visszaszolgáltatást. Az erdélyi magyar történelmi egyházak által benyújtott 1800 kérelem közül 400 esetében született elvi döntés a központi restitúciós bizottság részéről, 300 ingatlan már telekkönyvileg is egyházak nevén szerepel, ezek közül azonban csak nagyon keveset tudtak ténylegesen birtokba venni az egykori tulajdonosok. Markó reméli, hogy egy éven belül legalább elvi szinten sikerül tisztázni az erdélyi magyar történelmi egyházak kérelmeit. Az egyházvezetők korábban elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a parlament előtt levő kultusztörvény eredeti tervezetében csak feltételes módban fogalmaz a felekezeti oktatás finanszírozásáról, és emiatt az államot nem kötelezi arra, hogy hozzájáruljon az egyházi iskolák fenntartásához. Markó közölte, hogy ezt a kitételt a szenátus szakbizottságában sikerült módosítani az erdélyi magyar történelmi egyházak által kért módon. A sajtótájékoztatón szóba került az önálló magyar egyetemért tíz nappal ezelőtt szervezett tüntetés kérdése is. Markó kifejtette: a diákoknak igazuk van, amikor az önálló egyetemet kérik, de ezért nem feltétlenül szükséges szétválasztani a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Itt elsősorban az önálló tanszékek és karok létesítése szükséges. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: ez a kérdés még nem vetődött fel, nem tudja, hogyan lehetne megvalósítani, de elsősorban az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldást. /B. T.: Markó: sürgetni kell a restitúciót. Kevés visszaszolgáltatott ingatlant vehetett birtokba az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott Markó Béla. A tanácskozáson jelen volt Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Adorjáni Dezső, az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének vezetője, Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője, Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök és Szabó Péter, a Temesvári Római Katolikus Püspökség küldötte. /Lassú a restitúciós folyamat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

2007. március 7.

Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke, marosvásárhelyi lelkész beszámolt arról, hogy Erdélyben 8700 tagot számlálnak, Maros megyében a baptisták száma 250-re tehető. A baptista egyház nem kér és nem fogad el támogatást az államtól. A Nagyvárad, Zilah környéki nagy baptista gyülekezetek támogatják a kis létszámúakat. /Nem apad a magyar baptisták közössége. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998