udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Botár István

1990. március 11.

Márc. 11-én tartották Kovászna megye volt politikai foglyainak alakuló ülését. A megjelentek felidézték a tragédiák sorozatát. A megyében tíz embert végeztek ki azon a címen, hogy 1956-ban a forradalom hatására mozgalmat indítottak. Rajtuk kívül akkor még sokan kaptak életfogytiglan vagy tíz-húsz éves börtönbüntetést. - 1957-ben több diák, osztályfőnökükkel együtt, 10-12 évi börtönbüntetést kapott azért, mert márc. 15-én megkoszorúzták az 1848-as emlékművet. A besúgók, árulók és kínzók nagy része magyar janicsár volt. Az ülésen megválasztották a vezetőséget: Török József elnök, Csobotár István titkár, Pap Sándor és dr. Vajna László alelnökök. /Volt politikai foglyok egyesülete. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31./

1990. április 11.

A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovásznai megyei szervezete /Török József elnök és Csobotár István titkár/ tiltakozott a kirakatper ellen: a marosvásárhelyi események miatt egy kirakatperben hét cigány származású munkásembert ítéltek el /Kalló Géza, Puczi Kozák Ernő, Puczi Kozák Géza, Puczi Kozák Sándor, Calculea György, Horvát István és Grecui Béla/, akiket szövetségük tiszteletbeli tagjaik közé sorolt. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2000. szeptember 7.

A Sepsiszentgyörgyön élő Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ című könyve mélyinterjúk sorozata. Kilenc élettörténet a deportálásokról, politikai üldözésről, ártatlanul elszenvedett fogságról. A megkérdezettek emlékeztek az erőszakos kitelepítésre, az erőszakos kollektivizálásra, az erőszakos beszervezésekre, 1956-ra és a Bolyai Tudományegyetem erőszakos "testvériesítésére". /Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./ Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül című könyve riport, élettörténet, oral history, szépirodalom - de ugyanakkor korrajz is. A lejegyzett beszélgetések korjellemző dokumentumértéke vitathatatlan, a "szereplők"- a csíkszentsimoni Virágh Benedek, a dálnoki Beczássy Imréné és Bányai Vilma, a gyergyószentmiklósi Csobotár István, a berecki Bedő Gábor, a torjai Lőrincz Károly, a nagyenyedi Albert Mihály, a szebeni Gifei Gheorghe, a csíkdánfalvi születésű Zsók László - őszinte tényfeltárása tragikus, szenvedéssel teli élethelyzetekben példamutató és követésre ösztönöz. /Herta Éva: Kilenc élettörténet villogó jelszavak közül. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2000. szeptember 15.

Szept. 18-án bemutatják Csíkszeredán, a Kriterion Házban Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ című könyvét. A bemutatón jelen lesznek Virágh László, Zsók László és Csobotár István volt politikai foglyok, a kiadvány riportalanyai. Ugyanakkor a szerző Történelem a homlokráncban (az erőszakos kollektivizálás) c. művét is bemutatja Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. /Múltbirtokosok jövő nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

2002. szeptember 14.

Szept. 13-án Csíkszeredában, a Mikó-várban a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Csíki Műemlékvédő Egyesület, valamint a Székelyföld 2000 Munkacsoport közös szervezésében vitafórumot tartottak Örökségünk jövője: Természeti és kulturális örökségünk védelme és hasznosítása témakörben. Horváth Alpár a Székelyföld 2000 Munkacsoport nevében üdvözölte a jelen lévő szakembereket, jelezve, hogy e rendezvény részét képezi az 1902-es Székely Kongresszus közelgő centenáriuma megünneplésének. Vofkori László székelyudvarhelyi tanár előadásában Székelyföld természeti és épített környezetéről értekezett. A csíki régészeti ásatásokról, mint elhanyagolt területről szólt Botár István régész, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő a máréfalvi székely kapuk megmentésének olyan példáját emlegette, mely követendő lehet másutt is. Több értékes előadás hangzott el. /Kristó Tibor: Örökségünk jövője. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

2002. szeptember 21.

Szept. 20-án Gyergyószentmiklóson tudományos rendezvényen emlékeztek az 1902 szeptemberében tartott csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulójára. A Székelyföld 2000 Munkacsoport kezdeményezte a tanácskozást. Dr. Garda Dezső képviselő, a rendezvény főszervezője felhívta a figyelmet arra, hogy a száz éve megtartott kongresszus irányelveinek gyakorlatba ültetését két háború és a kommunizmus évei megtörték, lehetetlenné tették, ezért ma ugyanazokkal a gondokkal küzd Székelyföld társadalma, mint akkor. A székelyföldi településtörténeti vizsgálatok egy lehetséges jövőkép kialakítására is alkalmasak, annál is inkább, mivel az előadók (Botár István, Garda Dezső, Kassay János, Köllő Miklós, Mara Gyöngyvér, Rácz Tibor, Sófalvi András, Vofkori László, majd a vitadélutánon a Naturland, az Amőba Ökoközpont és a Viridis természetvédő szervezetek képviselői) az egész Székelyföldet számbavették a településtörténet és annak lehetséges fejlesztése terén. /Bajna György: Székelyföldi településtörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2003. január 30.

A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeumban fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. "Ezen falmaradvány, valamint a felfedett sírok alapján megállapítható, hogy a XII. század elején Csíkban már állt egy templom, és melléje temetkeztek" - hangzott el. Az eddigi munka anyagi költségeit a csobotfalvi plébánia fedezte, ők pedig lelkesedésből végezték a munkát. Pályázni szeretnének, hogy megszerezzék az ásatások folytatására szükséges pénzt. /Kiss Edit: Árpád-kori falmaradvány. Beszámoltak a csobotfalvi ásatásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2003. április 24.

A Csíki Székely Múzeum kiváló fiatal régészgárdával dicsekedhet. A triót Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka alkotja. Újszerű ásatási módszereik, melyeket már tavaly a csíkszenttamási Csonka-torony, valamint a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom feltárási munkálatainál alkalmaztak, meglepő eredményekre vezettek. Sokáig úgy tudtuk, hogy templomépítészetünk a gótikával kezdődik, mára megdőlt ez az elmélet. Idén folytatni fogják a megkezdett feltárási munkálatokat a csobotfalvi templom északi kápolnájában, ahol már megtalálták a középkori sekrestye falát. Feltevésük, miszerint a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is, igazolódni látszik. Ezután a csíkszenttamási Csonka-toronynál szintén folytatják a tavaly megkezdett munkát. Eddig rábukkantunk a gótikus templom déli falára, valamint feltártuk az Árpád-kori templom déli hajófalát és szentélymaradványait is. Még ebben az évben elkészítik a települések régészeti lelőhelyeinek listáját. /Kristó Tibor: Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

2003. május 26.

Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2003. június 10.

Tavaly szenzációszámba menő feltárást végeztek a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka Csobotfalván, a Szent Péter és Pál plébániatemplom kápolnájában. Kiderült, hogy a régi templomot nem bontották teljesen el, freskótöredékek és rovásjeles kő került elő. A templom feltételezésük szerint már a 12. században létezett, s a kor szokása szerint temetkeztek mellette. Mindez annak bizonyítéka, hogy a Csíki-medence a 12. században az Árpádok királyságának részét képezte. Idén feltárták az Árpád-kori szentély alapfalainak részletét, tovább folytatják az ásatásokat. /Kristó Tibor: Ásatások Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2004. május 15.

Tavaly a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom északi kápolnájában felfedték egy középkori sekrestye falát. Ez igazolja azt a feltevésüket, hogy a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is. Ezáltal megdőlni látszik az a tévhit, miszerint templomépítészetünk a gótikával kezdődik. Újabb leleteket találtak. Csík Árpád-kora immár nem tekinthető prehistorikumnak. Tavaly két olyan XII. századi sírt tártak fel, melyekben négy darab S-végű hajkarika (általános köznépi viselet) volt. Azóta 60 sírt találtak, koruk a XII. és XVIII. századok közé iktatható. /Kristó Tibor: Feltárták a Sándor-kriptát Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

2004. augusztus 23.

Falunapokat tartottak Csíkszentkirályon. A községközpontban, a templom előtt áll a Szent István-szobor. Aug. 20-án a helyi fúvószenekar nyitányát követően Székely Ernő polgármester köszöntötte a megjelent vendégeket. A község ismert, innen elszármazott, vagy itt élő alkotóinak (Botár István, Szabó András képzőművészek, Benedek Éva restaurátor) munkáit tették közszemlére. Az iskola udvarán Koltay Gábor-Koltay Gergely Zúgjatok harangok 1848 című rockoperáját mutatta be a kaposfüredi Rock Színkör Társulata, majd a Somogy Táncegyüttesnek tapsolhatott a közönség. A templom előtti emlékműnél a második világháborús hősökről emlékeztek meg. Nagy Benedek történelemtanár, megyei tanácsos idézte fel az akkori fájdalmas eseményeket, s a még élő veteránoknak emléklapokat nyújtottak át. Az ünnepi szentmisét követően, fúvószenekar kíséretében nagyszabású lovas felvonulást tartottak a falu főutcáján. Estétől hajnalig tartó bállal zárultak a falunapok. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./ 11/ Második alkalommal tartottak falunapokat a hét végén Lisznyóban. A félezernél kevesebb lélekszámú településen több vetélkedőt tartottak.   Derzsi György helybeli református lelkész, a falunapok egyik fő szervezője azt mondta, fontos, hogy legyen egy évben két nap, ,,amikor a szív és a lélek megtalálja a jövendő felé vezető utat”, Ráduly István, a Lisznyót is magában foglaló Uzon község polgármestere kijelentette: egységben az erő.    Jó hangulatban zajlott a lovaglási verseny. /(mózes): Az együttlét öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2004. november 17.

Nov. 5-7. között tartották Marosvásárhelyen a II. erdélyi magyar régészeti konferenciát. A tanácskozásról Molnár-Kovács Zsolt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének tanársegéde és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum középkorszakértő régésze nyilatkozott. Emődi Tamás a leglátványosabb középkori leletanyaggal szerepelt, amelyet a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál folytatott ásatások során tártak fel. Botár István a csíksomlyói plébániatemplom régészeti feltárásáról, Soós Zoltán a görgényszentimrei várban feltárt Zsigmond-kori kaputoronyról tartott előadást. Az erdélyi régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület olyan programot szeretne, amely a különböző erdélyi régiók egységes feltárását eredményezné. Szükség lenne egy régészeti folyóiratra. – 1998-ban indult be a régészképzés, azóta megnőtt fiatal szakemberek száma. Ma már 11 romániai kutatóintézetben dolgoznak magyar nyelvű régészek, s az okleveles, a mesteri, doktori képzésen résztvevők száma a 40-et is meghaladja. Időszerűvé vált az anyaországi és az erdélyi intézményesített régészeti kapcsolatfelvétel is. /(bodolai): Régészfórum a kutatási eredményekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

2005. november 14.

November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2006. augusztus 21.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíki tagszervezete a Tiva és a Mikó Ferenc egyesületek társszervezői közreműködésével a honfoglalás korát idéző rendezvénysorozatot rendezett Csíkszeredán: a Honfoglalás kori Mesterségek Hete hatnapos rendezvénysorozata augusztus 20-án, Szent István király ünnepén zárult. Botár István régész tartotta a foglalkozást, az íjászatot és lovasíjászatot Süket Levente ismertette, és a frissen bejegyzett Székely Lovasíjász Szövetség tagjaival közösen tartott bemutatót. Bartis Erika, az Erdélyi Magyar Ifjak csíki tagszervezetének elnöke, valamint Gergely András, a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója ünnepi beszéde zárta a rendezvényt. /Antal Ildikó: Időutazás az ősi mesterségek szekerén. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2007. február 28.

A Csíki-medence középkori településtörténetének kutatási tervét készíti, ehhez számos adatra van szüksége, magyarázta Botár István régész. A településtörténet részét képeznék az olyan kérdések tisztázása, mint: a korai letelepedések időszaka, a szeges-, szeres-települések, az utcahálózat, faluközpontok kialakulása stb. Arra gondolt, hogy a kutatói tevékenységbe jó lenne bevonni a helytörténet iránt érdeklődőket. Saját telkeiken kellene begyűjteni a cseréptöredékeket és egyéb relikviákat. /Kristó Tibor: Kutassuk együtt Csíkszék középkorát! = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2007. április 17.

Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze másfél hónappal ezelőtt Kutassuk együtt Csíkszék középkorát címmel hirdette meg azt az akciót, amelynek célja diákok, érdeklődő felnőttek bevonása Székelyföld eddig tabuként kezelt múltját feltáró munkába. Botár István elmondta, néhány község már lelkesen bekapcsolódott a mozgalomba. A csíkrákosiak jelezték, hogy tudomásuk van olyan telkekről, amelyeken érdemes volna kutakodni középkori leletek (cseréptöredékek, relikviák stb.) után. A csíkkozmási Boga Alajos Általános Iskola tanulói, Csillag Ottó tanár vezetésével figyelemre méltó kutató tevékenységet folytatnak. A Nyergestetőn olyan kardra bukkantak, amely valószínűleg az 1848-as szabadságharchoz kötődik. Csíkszentimréről, Csomortánból és Menaságról magánszemélyek is jelezték, hogy bekapcsolódnának az akcióba. /Kristó Tibor: Kutassuk együtt Csíkszék középkorát. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./

2007. június 22.

Az egyház, a múzeum és a faluközösség példás összefogásával már három hete régészeti feltáró tevékenység folyik Csíkmenaság templomának belsejében. Botár István régész elmondta, a feltáró munkát 1999-ben elkezdték. Egy régi támpillérre bukkantak. XIII. századinak datálják az eredeti templomot. Eddig tíz sírt tártak fel. /Kristó Tibor: Régészeti feltárás a menasági templomnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

2008. március 6.

Kulturális örökségünk a Kárpátokban címmel szervezett március 5-én tanácskozást a Hargita Megyei Kulturális Központ. „Egyelőre csak egy diagnózisfelállítás történt a népi építészettel, kézművességgel kapcsolatban, a régészeti feltárásokról. A diagnózis pedig az, hogy nem állunk túl jól” – fogalmazott Botár István moderátor. A szakemberek szerint olyan kezdeményezéseket kellene felkarolni, amelyek alternatívákat kínálnak fel. „Szakemberhiány van, a legtöbb helyen az állapotfelmérés sem történt még meg” – összegzett Botár. /Horváth István: Örökségvédelem és politika Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2008. december 17.

Régészek, történészek, műemlékvédők, muzeológusok részvételével zajlott december 16-án Csíkszeredában az a régészeti konferencia, melynek keretében az idei ásatások eredményeiről számoltak be a feltárásokkal megbízott szakemberek. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos, a régészeti kutatásokat támogató program kezdeményezője hangsúlyozta, hogy a székelyföldi ásatások történetében eddig előzmény nélküli a régészeti kutatások olyan intézmény általi támogatása, mint amilyen a megyei tanács. Sófalvi András székelyudvarhelyi régész három, általa vezetett, nagyméretű ásatásról tartott előadást. A restaurálás előtt álló székelyderzsi erődtemplom udvarán végzett ásatások során felfedezték, a kaputorony egy, a mostaninál jóval korábbi védfalrendszer tartozott. A homoródalmási Tatár-kápolna igazi régészeti csemege, az Árpád-kori kerámiatöredékei figyelemre méltóak, nemkülönben a korabeli vagy a még korábbi temetkezési szokásokra utaló bizonyítékok. Demény Andrea gyergyószentmiklósi fiatal régész idei kutatásának eredményeit ismertette, melyek a piricskei vámházak 1700-as évekre tehető történetéhez kötődnek. A csíkszeredai Botár István fiatal régész kotormányi (Csíkszentgyörgy község), és csíkmindszenti ásatásairól számolt be. /Kristó Tibor: Régészeti konferencia a megyeházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

2009. január 31.

A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeum fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. (Erdély FM) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

2009. október 16.

Október 16-án mutatják be Csíkszeredában Botár István Kövek, falak, templomok /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyvét. A szerző /a Csíki Székely Múzeum régésze/ Csík középkori templomaiban 2002–2007 közötti időszakban végzett régészeti kutatásainak eredményeit mutatja be. /Kövek, falak, templomok Kövek, falak, templomok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2009. október 30.

Valószínűleg Csík legrégebbi településére bukkant Botár István régész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa az Épített Örökségünk Megmentése program keretében végzett ásatás során: egy 10–11. századi település nyomait találták meg Csíkszentkirályon. Botár szerint valószínű, hogy a székelység betelepedése előtti, még a vármegyei lakosságról van szó. Sikerült a Báthory Kristóf által felszámolt Szentimrefalva egyik részletét kutatni, ahol egy késő Árpád-kori és egy 16. századi lakóház is felszínre került. Sófalvi András, az udvarhelyi múzeum munkatársa, a Parajd határában levő Rapsóné várában folytatott régészeti feltárást. Kiderült, hogy a vár közvetlenül a tatárjárás után épülhetett. /Antal Erika: Csík legrégebbi települése. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998