udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Both Gyula

1999. június 1.

Az Országos Családok és Nagycsaládok Egyesületének vezetősége Faluébredés néven programot indított el. E program keretében Görgényüvegcsűrön néprajzi kört szerveztek, ezzel párhuzamosan néptáncot is oktatnak. Könyvtárat szeretnének létrehozni Görgényüvegcsűrön, kérik mindenki segítéségét. /Both Gyula: Könyvtárat létesítenek Görgényüvegcsűrön. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2001. január 9.

A marosvásárhelyi székhelyű Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete a múlt hét végén tartotta közgyűlését, amely vitával kezdődött. A kétéves tevékenységről szóló beszámolót Both Gyula alelnök készítette, a gyűlést pedig Nagy Ágnes alelnök vezette. András Dezső elnök már a beszámoló felolvasása előtt kijelentette: a közgyűlés szabályzatellenes, a községi küldöttségek, melyek képviselői jelen voltak a közgyűlésen, nem rendelkeznek szavazati joggal, hiszen nem jogi személyiségek. Bejelentette: a törvényszéken kezdeményezni fogja, hogy az egyesületet jogi úton számolják fel. András Dezső és a jelenlevő többi személy kölcsönös vádaskodásba bocsátkozott, majd András elnök úr és egy másik alapító tag elhagyták az összejövetel helyszínét. Az alelnöki beszámolóból kiderült: az 1997-ben bejegyzett egyesület, melyhez több nemkormányzati szervezet is csatlakozott, gazdag tevékenységet fejtett ki. Maros megyében Vásárhelyen kívül Gernyeszegen, Szászrégenben és Üvegcsűrön hoztak létre tagszervezetet. A Testvériség nevű, az egyesülethez csatlakozott szervezetnek Kiskenden és más Maros megyei helységekben is van fiókszervezetei. Ezek nagy részének székházat is szerzett az országos egyesület. Folyamatosan támogatták a nagy családokat, nem különben az árvízkárosultakat, nemcsak a hazaiakat, de az ukránokat is. A közgyűlést bojkottáló András Dezső egymaga 40 millió lejnyi támogatást szerzett az egyesületnek. Két év alatt mintegy 136 millió lej értékű adományt kaptak, kezeltek. Nemcsak Maros megyében, de Hargita és Kovászna megyében is készítettek esettanulmányokat szegény családokról, és lehetőségeik szerint segítették őket. A szegény családok gyermekeinek táborokat szerveztek. A gyűlésen jelen levő Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, aki székházhoz juttatta az egyesületet, felkérte annak tagjait és leendő vezetőségét: a szervezeten belül tisztázzák a vitás dolgokat, a nemes célok elérése érdekében pedig egyesítsék erejüket. A közgyűlésen megválasztották elnöknek Both Gyulát, alelnök maradt Nagy Ágnes és szintén alelnök lett Szász András. /Máthé Éva: Botrányos kezdet, csendes folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2003. július 19.

A csángóvidék jellegzetes dalai és marosszéki népdalok csendültek fel júl. 17-én a X. erdőcsinádi táborban. A népviseletbe öltözött csángó gyerekek felsorakoztak a tábor udvarán, szemébe könnyeket csalt, amikor a táborzáró műsor végén a gyerekek a csángó himnuszt énekelték. Ötvennyolc klézsei, budai, forrófalvi csángó gyermek és a petrozsényi szórványból érkezett öt társuk töltött tíz napot a marosmenti településen Lukácsy Szilamér református lelkész, felesége, félezernyi helybeli lakos, meg a tábort kiszolgáló huszonkét fős személyzet jóvoltából. Magyar nyelvet, bibliaismeretet tanultak, Both Gyula, a Családok és Nagycsaládok Egyesületének elnöke vezetésével pedig megismerkedhettek a falusi bútorfestés mesterségével, faragást tanultak. "Tíz éve minden esztendőben megrendezzük a csángó gyerekek anyanyelvi táborát a dél-erdélyieknek, mezőségieknek. Számításaim szerint ez alatt az idő alatt mintegy kilencszáz gyermek tanult meg itt magyarul. Erdélyben rajtunk kívül már csak a szászrégeni Pakó Benedek katolikus lelkész tartott ki a csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának ügye mellett. Annak ellenére, hogy a csángószövetség rendezvényeire soha nem hívtak meg, hogy a marosvásárhelyi csángószervezet is csak annyiban segít, hogy elhozza a gyerekeket, mi kitartunk, s minden anyagi nehézség, az olykori zaklatások, nemtetszés-nyilvánítások dacára is tovább folytatjuk ezt a megmaradásunkat, nyelvi továbbélésünket segítő tevékenységet" - magyarázta Lukácsy. Két fiatal tanítónő Mátyás Ibolya és Gáll Csilla önkéntesen vállalták a tanítást. /Bakó Zoltán: Magyarul tanultak, csángóul énekeltek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2004. október 28.

Népművészeti kiállítás tekinthető meg Petrozsényban a református parókián: megnyílt Both Gyula marosvásárhelyi takácsmester, a hagyományőrző tevékenységek oktatójának egyéni kiállítása. Népi varrottasok, fatárgyak, festett bútordarabok, asztalterítők és hasonló tárgyak várják az érdeklődőket. /(CH. A.): Népművészeti kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2006. augusztus 8.

A magyarországi Kormorán együttes koncertje jelentette az augusztus 5–6-án megrendezett Székelykáli Falunapok egyik fénypontját, de volt székely fiú és leány szépségverseny, ugyanakkor hagyományos bútorfestést is tanulhattak a falunapokon részt vevő gyermekek és fiatalok. Muresán Kilyén Emma tanárnő volt szervező. A művelődési otthonban látható volt A falu múltja, jelene és jövő nemzedéke elnevezésű fényképmontázs, amelyet Gyarmathy István falufelelős és Lukácsy Szilamér református lelkész, a tavalyi falutalálkozót megörökítő fotói tettek színesebbé. A helyi klubban, kiállították Both Gyula marosvásárhelyi takácsmester népművészeti gyűjteményét. A tavalyi falutalálkozó alkalmával felállítottak a háborús hősök emlékére egy kopjafát. /Gábor Ildikó: Székelykáli falunapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2007. szeptember 6.

Szeptember 8-án lesz a nagycsaládos mozgalom megszervezésének 15. évfordulója. Marosvásárhely volt a központ, ahol 27 lelkes személy megalakította a csoportot. Legsürgősebb feladatként a hátrányos helyzetű családok és nehéz körülmények között élő öregek, rokkantak sorsának javítását tűzte ki céljául a megye és Erdély területén. A családmozgalom évről évre fejlődött, bel- és külföldi kapcsolatokkal gyarapodott. A családmozgalomba Maros, Kovászna, Hargita megye területén élő többgyermekes családok iratkoztak be. Kapcsolat jött létre a magyarországi Nagycsaládok Országos Egyesülete /NOE/ vezetőségével. 1997-ben jött létre a Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete, amelybe Erdélyből 248 család iratkozott be és 3. 208 tagja van. Az országos családegyesület a hátrányos helyzetben élő családoknak 2005–2007 között 300 millió lej értékben osztott ki élelmet, orvosi fogyócikkeket, segített az ágyhoz kötött betegeknek, rokkantaknak, öregeknek. Rendszeressé vált a gyermekek, fiatalok számára a hagyományokat ápoló, kézművességet oktató táborok megszervezése. /Both Gyula: 15 éves a nagycsaládosok egyesülete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2007. szeptember 10.

Tizenötödik évfordulóját ünnepelte a Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete Marosvásárhelyen. Törvénytervezetet nyújtanak be a parlamenthez, amely a gyermekeiket nevelő édesanyák helyzetének javítását célozza, mondta el Both Gyula egyesületi elnök. A nagycsaládos egyesület legfőbb célkitűzései: a családok jogvédelme, az állami hivatalok, intézményi és nem kormányzati szervezetek előtti képviselete, a többgyermekes családok támogatása, a család érdekeinek ismertetése a társadalomban, a családok közti önkéntes adományok és támogatások szervezése és irányítása, az ehhez szükséges gazdasági támogatások megszerzése, kulturális és vakációs tevékenységek szervezése, és a családmozgalom fejlesztése. Az egyesületnek jelenleg 241 család, illetve több mint háromezer személy a tagja. Külföldi és hazai vállalkozók illetve más alapítványok támogatásával több nagycsaládnak juttattak orvosi gyógyászati eszközöket, élelmet és ruhaneműt. Család- és ifjúságnevelési programokat indítottak, orvosok, pszichológusok, pedagógusok, közgazdászok bevonásával. /Antal Erika: Kezdeményezés az édesanyákért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998