udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Botházi Mária

2001. június 18.

Ötödik magyar évfolyamát búcsúztatta a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírókat képző kara jún. 17-én, vasárnap. Tizenegy pályakezdő újságíró végzett. /Bereczki Sylvia, Boga Emese, Botházi Mária, Debreczeni Hajnalka, Erdei Róbert, Lengyel Erika, Makkai Katalin, Sinka Hajnal, Szász Jutka, Szőcs Andrea Enikő és Vass Anna/ /(S. B. Á.): Végzős újságírók búcsúja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2001. november 9.

Nov. 8-án ülésezett az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). Megegyeztek a beígért hullámhosszok és egy tizennyolc órás intervallum kiosztásáról. A tizennyolc órából nyolcórányi sugárzási időt kapott a kolozsvári, a történelmi egyházakat tömörítő ökumenikus Agnus Rádió. Csép Sándor, a kolozsvári református egyház sajtóreferense elmondta, bár az elért sugárzási időnél többre számítottak, ez a nyolc óra is nagy előrelépést jelent. Csép hozzátette, a protestánsok mellett a katolikusok és görög katolikusok számára is fórumot jelentő rádió a magyar mellett angol és román nyelven is sugároz majd. Az Agnus Rádiót vezető Adorjáni László elmondta, a frissen született CNA-döntés mindenki számára előnytelen. "Nekünk különösen azért, mert amellett hogy osztoznunk kellett az adventista érdekeltségű Radio Sperantei-jal (a rádió szintén nyolc óra sugárzási időhöz jutott), és a kétórányi intervallumot nyert Vocea Evangheliei rádióval, le kellett mondanunk fiatalabb hallgatóinkról." Adorjáni pozitívumként értékelte, hogy a kolozsvári, illetve bukaresti rádió magyar adásai nem fedik majd az adó sugárzási idejét. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja elmondta, egész frekvenciához, tehát 24 órás sugárzási lehetőséghez jutott Kolozsváron az Antena 1 televízió rádiós része, a Radio Romantic. Az ülésen erős harc bontakozott ki a kiosztandó egész frekvenciáért az említett adó és a Sebesi Karen Attila, a Tonic Media Alapítvány elnöke által képviselt multikulturális rádióadó, a Tonic Rádió pályázata között.. Sebesi Karen Attila a döntést igazságtalannak érzi. Hozzátette, a rádióadó beindításáért harcolni fog a jövőben is. /Botházi Mária: Nyolc óra Agnus FM. Frekvenciákról döntött az Audiovizuális Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2002. január 16.

Bodor Ádám: A börtön szaga - válaszok Balla Zsófia kérdéseire című könyvéért kapta megosztva a Magyar Irodalmi Díj 2001. évi jutalmat jan. 14-én Budapesten; a másik díjazott munka a Hollóidő című regény lett, ám szerzője, Szilágyi István nem jelent meg és nem vette át a Magyarország Európában Alapítvány elismerését. Göncz Árpád, a Magyarország Európában Alapítvány elnöke közölte: a testület a múlt héten a Népszabadság cikkéből értesült arról, hogy a Kolozsvárott élő író, Szilágyi István nem fogadja el a díjat. Göncz Árpád elmondta: a testület úgy határozott: tíz legméltóbbnak tartott fiatal erdélyi írónak teremt lehetőséget arra, hogy Magyarországon tanulmányúton vehessen részt, találkozhasson többek között anyaországi írókkal és kiadók képviselőivel is. Az erre vonatkozó levelet az ünnepségen adta át Göncz Árpád Péntek János professzornak, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Erdélyi Tagozata elnökének. A Magyarország Európában Alapítványt 2000-ben tíz piacvezető cég hozta létre. /Átadták az idei Magyar Irodalmi Díjat. Szilágyi István nem vette át az elismerést. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Szilágyi István elmondta, nem a díj ellen tiltakozik, hanem az eljárást, azaz az odaítélés módját kifogásolja. "Nincs szó sértődöttségről vagy megbántottságról, csupán arról, hogy a Kossuth-díj után ezt a megosztott díjat méltánytalannak éreztem." /Botházi Mária: Szilágyinak nem kellett a díj. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2002. február 6.

Febr. 9-én tartja alakuló ülését Kolozsváron Erdélyi Magyar Írók Ligája, az E-MÍL, mely az erdélyi magyar írók szakmai, jogi, gazdasági érdekeinek biztosítását, támogatását és védelmét szeretné ellátni.Sántha Attila költő, a szervezet egyik kezdeményezője rámutatott, hogy a liga létrejötte hiánypótló fórum lehetne az irodalmárok számára kérdéseik megvitatására, tanácskozások megszervezésére. /Botházi Mária: Létrejön az Erdélyi Magyar Írók Ligája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2002. május 8.

Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli Székelyudvarhelyen, máj. 11-én Románia első magyar nyelvű népszínháza. Huszonöt éves lenne, ha létezne még, a székelyudvarhelyi Népszínház, amely 1977 májusában indult útjára, Kovács Levente vezetésével. A Népszínház 15 évig létezett, az első tíz évben az "igazi" színházakat megszégyenítő repertoárral dolgozott. Évente átlag négy bemutatója volt, ezek csaknem fele ősbemutató. Az udvarhelyi Népszínháznak egyetlen fizetett alkalmazottja sem volt. Az emberek puszta lelkesedésből játszottak, festettek díszletet, komponáltak zenét, vagy varrtak ruhát. A tagok között volt ügyvéd és tanár, tanítónő és vízvezeték-szerelő, fodrász és tisztviselő. Az amatőr társulat a hivatásos színházakéval vetekedő sikereket mondhatott magáénak. A munka három tagozaton folyt, a gyerek, középiskolás és felnőtt csoport tagjai együttműködtek. A színház rendezői, vezetői elhunytak, és nem volt, aki átvegye a helyüket a megváltozott körülmények között. ’89 után lanyhult a munka, majd végleg megszűnt. A 250 ember, aki valaha is megfordult a Népszínház tájékán, szétszóródott. Az ünnepre megjelenik a Népszínház monográfiája, amelyet a kiállítás-megnyitó után mutatnak be. /Botházi Mária: Volt egyszer egy Népszínház. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ A rendezvényt a Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület szervezi, a volt népszínházasokkal közösen. Bemutatják Szász M. Mária Az én Népszínházam című könyvét, amely a Hargita Megyei Kulturális Központ és az Infoprint Rt. kiadásában jelent meg. A szerző az udvarhelyi műkedvelő színjátszás egyik alapembere. A monografikus jellegű intézménytörténet bő képanyaggal mutatja be az 1977-ben létrejött Népszínház tevékenységét. Szász M. Mária a Vitéz Lelkek nevű diákcsoport szakirányítója. /Az udvarhelyi Népszínház történetéről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2002. május 30.

Egynapos konferenciát szervez jún. 1-jén a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete Kolozsváron A Tudomány és önismeret Erdélyben. 1990–2001 címen. Ez kísérlet az erdélyi magyar tudományosság utóbbi tizenkét éves hozadékának összefoglalására. Az értekezleten neves szakemberek számolnak be az erdélyi magyar bölcsészet-, történelem-, társadalom-, természet-, műszaki, valamint orvostudomány 1990–2001 között elért eredményeiről. A Kutatási Programok Intézetének igazgatója, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, Tánczos Vilmos szerint 1989 óta tulajdonképpen most teremtődik először lehetőség az erdélyi magyar tudományos élet tényleges problémáinak megfogalmazására. A rendezvényre egy kétkötetes könyvet is megjelentetett az intézet kiadója, a Scientia Kiadó, amely harminchét kutatástörténeti tanulmányt tartalmaz. A Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről című kötet kapcsán Tánczos igen élénk érdeklődésre számít. Terveznek egy harmadik kötetet is, amely kiegészítő tanulmányokat, korreferátumokat, az előző két kötetben foglaltak vitáját tartalmazza. A kerekasztal-beszélgetés a Van-e erdélyi magyar tudomány? kérdést járja körül. A vita moderátora a magyarországi történész-politológus Bárdi Nándor lesz. /Botházi Mária: Erdélyi magyar tudomány? = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2002. június 11.

Gálaest az irodalomért címmel rendezett jótékonysági estet Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A rendezvény célja pénzt szerezni a nemrég alakult írószövetség számára, amely feladatának tartja, többek között, az erdélyi magyar írók helyzetének javítását. Fodor Sándor író, az E-MIL elnöke nyitotta meg a gálaestet, aki elmondta: az E-MIL-nek, rövid létezése alatt, immár hat rendezvénye volt. Az esten felléptek Egyed Emese, Szőcs Géza, Duma András, Farkas Wellmann Éva, Karácsonyi Zsolt és Lövétei Lázár László költők, akik verseikből olvastak fel. Méhes György kolozsvári származású, jelenleg Budapesten élő író, aki idén lett Kossuth-díjas, a díjjal járó ötmillió forintot ajánlotta föl a liga számára, Méhes György-díj megalapítására. Orbán János Dénes, idei József Attila-díjas költő 25 millió lejjel támogatja az E-MIL-t, számítógépek beszerzését elősegítendő. Az est díszvendége Faludy György költő volt. /Köllő Katalin: Jótékonysági est az írók javára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A rendezvényen A Dunánál című kulturális havilappal is megismerkedhettek a jelenlevők. A lap első száma idén februárban jelent meg, kiadója a Duna Televízió. A folyóiratról Szőcs Géza főszerkesztő leszögezte: a Duna több kultúrának és civilizációnak az összekötője, s mint ilyen, megpróbálja egyetlen kulturális térként érzékelni ezt a tartományt. /Botházi Mária: Négymillió forint az E-MIL-nek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2003. április 23.

Ebben az évben Székelyudvarhely ad otthont az Országos Diákszínjátszó Fesztiválnak (ODIF). Szász Mihálykó Mária szervező, elmondta, 21 csapat, több mint háromszáz diák részvételére számítanak, a verseny pedig 25-én és 26-án zajlik. Pénzügyileg nehéz időszakban született az idei fesztivál. A magyarországi kétpárti szembenállás idegyűrűzött: a pályázatokat sok helyen ki sem értékelték, s ahol van valami eredmény, az többnyire lehangoló. /Botházi Mária: Visszafogott költségvetés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

2003. május 19.

Máj. 18-án véget ért a Filmtettfeszt rendezvénysorozat Kolozsváron, amellyel harmadik születésnapját ünnepelte a Filmtett mozgóképes folyóirat. A bemutatott filmek főként a 34. Magyar Filmszemle alkotásaiból válogattak, dokumentum-, kis- és nagyjátékfilmek egyaránt helyet kaptak a programban. Üzlet-e vagy küldetés ma a művészmozik üzemeltetése? Hogyan kerülnek be a filmek a mozik programjába? A kérdésekre Zágoni Balázs, a Filmtett szerkesztője magyarországi filmforgalmazókkal és moziüzemeltetőkkel kereste a választ. /Botházi Mária: Merre tart a magyar mozi? Véget ért a Filmtettfeszt Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

2003. június 25.

Darvay Nagy Adrienne színháztörténész immár második éve a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának egyik művészeti tanácsadója: Szűcs Katalin Ágnes színikritikussal közösen döntik el, egy adott társulat mely darabbal szerepel a versenyprogramban Kisvárdán. Darvay Nagy Adrienne lassan húsz éve foglalkozik a határon túli magyar színházakkal. Az eddigi jelöléses rendszertől eltérően a teátrumok most csak javaslatot tesznek a versenyelőadásokra vonatkozóan. Az az általános kritérium, hogy szakmai szempontból legyen értékes az előadás. A fesztivál versenyprogramjában minden színházi műhely részt vehet egy előadással. A fesztiválnak van egy versenyen kívüli, off-programja is. Az off-program a társulatok művészi sokszínűségét igyekszik bemutatni, továbbá a kisvárdai közönség szórakozni vágyó rétegeit ezzel szeretnék becsalogatni a színházba. /Botházi Mária, Kisvárda: "Nem csupán szelektorok vagyunk" . = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2003. október 15.

Tíz éve sugároz határon túli műsorokat a Magyar Televízió. Az évfordulón okt. 13-án rendezett budapesti ünnepségen a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Xantus Gábor kolozsvári rendező-operatőrt. A rendező 1990 óta több fesztiváldíjat és szakmai nívódíjat kapott, emellett számos operatőri és rendezői elismerést vehetett át. Xantus Gábor a Sapientia-EMTE idén indult médiaszakának egyik kezdeményezője. A Magyar Televízió 1978. augusztusa óta sugározza német és szerbhorvát műsorát - utóbbi 1993-ban szerb és horvát műsorra vált szét. Ezekhez csatlakozott három évvel később a román, újabb két esztendő múlva a szlovák, 1993-ban pedig a szlovén adás. 1992-ben jelentkezett először a Roma Magazin, két évre rá pedig a kisebb lélekszámú nemzetiségek műsora, a Rondó. Az első határon túli magyaroknak szánt produkció, a Nagylátószög 1993-ban jelentkezett. /Botházi Mária: Kitüntették Xantus Gábort. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

2003. december 8.

Magyarországon kidolgozott rendszer alapján történt kiértékelővel ért véget dec. 7-én a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada Csíkszeredában. A magyarországi Martin György Néptáncszövetség első ízben rendezte meg Erdélyben a kétnapos találkozót a Romániai Magyar Táncszövetség (RMTSZ) és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes társszervezésében.A minősítés lehetőséget teremt, hogy azok bekerülhessenek a Kárpát-medence néptánccsoportjainak rangsorolásába. Az eseményen huszonegy tánccsoport vett részt mintegy 600 táncossal Erdély különböző régióiból. / Botházi Mária, D. Balázs Ildikó: Minősült táncosok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2004. január 23.

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. január 23.

Budapesten megjelent Kárpátalja című album (Kovács László, Nagy Zoltán: Kárpátalja, Somos Kiadó, Tölgyfa könyvek-sorozat, 2003), amely e régió szépségeit és jellegzetességeit, magyar vonatkozású műemlékeit mutatja be. A kétnyelvű – magyar–angol – könyv előszavát Balázsi József, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatója jegyezte. /Botházi Mária: Kárpátalja albuma. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. február 12.

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2004. június 10.

Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2004. július 22.

Jelenleg folyik a temesvári Csiky Gergely Állami Színház átvilágítása. Főleg azokat a döntéseket vizsgálják, melyeket Demeter András színházigazgató hozott. Az átvilágítást A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás kapcsán az igazgató és Victor Ioan Frunza rendező között kirobbant ellentét előzte meg. A Victor Ioan Frunza által színpadra vitt Matei Visniec-darabot, A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás premierje 2003. decemberében lett volna, az előadás azonban még nem volt kész. A bemutatót Demeter András igazgató sürgetésére végül január 31-én tartották meg, az azonban botrányba fulladt. A rendező, Victor Ioan Frunza és Adriana Grand díszlettervező alkotópáros a bemutató előtt nyilvánosan is kifejtette álláspontját: a kellékek, illetve a kosztümök egy része még nem készült el. A vita a helyi román sajtóban nagy teret kapott. A temesvári román értelmiség egy része egyfajta válságkezelő civilfórumot alakított Celula Civica de Criza (CCC) néven, amely nyilatkozatban foglalta össze a történéseket. „A CCC néhány tagja, főleg újságírók, az utóbbi időben Sztálinnak, Ceausescunak tituláltak engem, bennem viszont az ő stílusuk és maga a CCC idézett hasonló emlékeket” – fejtette ki álláspontját Demeter András. A januári botrány után Demeter megrovásban részesítette az előadást bojkottáló személyeket, Balázs Attilát, Adriana Grandot, Victor Ioan Frunzát, illetve Cári Tibort. Az érintettek a megrovások ellen pert indítottak. Valamennyi pert a művészek nyerték, a színházigazgató azonban azt állította, hogy a bíróság elutasította a „megrovottak” fellebbezését. /Bálint B. Eszter, Botházi Mária: „Elmebeteg” színházi történet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2004. november 8.

Nov. 6-án Aradon, a Jelen Házban tartották az Irodalmi Jelen és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által meghirdetett novellapályázat díjkiosztó ünnepségét. Hat országból (Románia, Magyarország, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Németország, Írország) 126 novella érkezett be. A zsűri elnöke, Bodor Pál beszélt a novellákról: az összes írás közül legalább 70-et a balsejtelem jellemzi. Bodor Pál szerint Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztőjének, a novellapályázat elindítójának életútja is azt mutatja, hogy az erős akarat, az önbizalom és önismeret átsegít a nehézségeken. Mészáros Sándor, a pozsonyi Kalligram Kiadó főszerkesztője, a zsűri tagja kijelentette: nem biztos, hogy a győztes írások a legjobbak. Az első díjat a gyergyószentmiklósi Gergely Edit költő, újságíró, másodikat a szerbia-montenegrói Nagy Farkas Dudás Erika, a harmadik díjat az erdélyi születésű, Budapesten élő Simó Márton nyerte el. Különdíjban részesült: Cseh Katalin (Kolozsvár), Molnár Vilmos (Csíkszereda), Botházi Mária (Székelyudvarhely), Csender Levente (Pilisborosjenő) és Balogh Róbert (Pécs). /Nagyálmos Ildikó: Az aradi magyar sajtó ünnepén átadták a novellapályázat díjait. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2004. december 29.

Megjelent az Irodalmi Jelen /Arad/ januári száma. Az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös novellapályázatának öt különdíjasa közül három szerző – Csender Levente, Botházi Mária, Molnár Vilmos – novelláját közli a lap. Interjú olvasható a 80 éves Lohinszky Loránd színművésszel. A Könyvkritika rovatban a Pallas–Akadémia Kiadó könyveiről, Balázs Imre József, Závada Pál, Vári Attila és Lőrincz György legújabb könyveiről jegyeznek kritikát. /Megjelent az Irodalmi Jelen januári száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2005. január 14.

Nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet közleményében A Hét közéleti és kulturális kritikai hetilap. A Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó folyóirat 2004 júniusától hiába várja, hogy adminisztrációját az illetékesek rendezzék: a lapnak nincs kinevezett főszerkesztője, ezért elnyert pályázati pénzeihez nem fér hozzá, új pályázatokat nem tud benyújtani, mondta el Parászka Boróka megbízott felelős szerkesztő. A munkatársak két hónapja nem kaptak fizetést. /Botházi Mária: Csődközeli helyzetben A Hét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2005. január 28.

Három erdélyi magyar személyiséget tüntettek ki az idén a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel Budapesten, a Magyar Kultúra Napján: Kis Portik Irént, Dánielisz Endrét és Kusztos Tibort.A gyergyószentmiklósi Kis Portik Irén néprajzkutató mögött negyedszázados gyűjtőtevékenység áll, ő a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő alkotóközpont néprajzi referense. Kis Portik Irén oroszlánrészt vállalt az egyik legrégebbi gyergyószentmiklósi ház, a Benedek-kúria rekonstrukciójában. Több önálló kötete és több mint kétszáz néprajzi tárgyú tanulmánya látott napvilágot. A nagyszalontai 79 éves Dánielisz Endre nyugdíjas pedagógus, helytörténész, kitűnő Arany-kutató. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem teológia, valamint pedagógia-lélektan szakán végzett, majd a szalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett, tisztségből a kommunista hatalom mozdította el, 1985-ben a nagyszalontai Arany János Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba. Dánielisz Endrének 17 néprajzi, helytörténeti könyve, több mint kétezer cikke és tanulmánya jelent meg. A bánffyhunyadi református lelkész, Kusztos Tibor a magyar nyelv határon túli ápolásáért, társadalmi szervezetek létrehozásáért és működtetésért részesült az elismerésben. /Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2006. május 13.

A jeles grafikus, Unipán Helga tervezte a Polis Könyvkiadó Prospero Könyveinek sorozatát és a Kettős tükörben megjelenteket. Ezt mutatja be a Kolozsváron május 12-én nyílt kiállítás a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházában. A megnyitón Botházi Mária Vitályos Ildikó színművésszel készített interjú kötetét ismertették. /(németh): A könyvtervezés művészete. Unipán Helga munkái a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2006. június 8.

Mintegy 300 új könyvet mutatnak be a ma kezdődő 77. Ünnepi könyvhéten, amelynek négy budapesti és számos vidéki helyszínén több mint ezer író-olvasó találkozót is szerveznek. A június 8. és 12. között zajló kortárs magyar irodalom ünnepével együtt tartják az 5. Gyermekkönyv-napokat is. Az eseményt hagyományosan a Vörösmarty téren nyitják meg. Kolozsvárról a Koinónia, Polis, Kriterion, valamint a Komp-Press kiadók vesznek részt a vásáron. Dávid Gyula igazgató közölte, a Polis Kiadó könyvei között lesz Bánffy Miklós Politikus-portrék /Balassi Kiadóval közösen/, Bíró Béla, A tragédia paradoxonai címmel, amely Az ember tragédiáját elemzi, Hatházi András A hetérák tudománya című, három drámát tartalmazó könyve, Gazda Ferenc Elrabolt esztendők című visszaemlékezése börtönéveiről, László Ferenc Bartók markában című tanulmánykötete, és Lőrinczi László újabb regénye, A Raphsody fedélzetén, a Prospero Könyvei két új kötete: Botházi Máriának Vitályos Ildikóval, illetve Hegyi Rékának László Gerővel készített életinterjúja. A Reményik-életmű sorozat újabb kötete, a Kéznyújtás. Kántor Lajos tájékoztatása szerint a Komp-Press Kiadó két újdonsággal jön, Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal (Bukaresti életutak), valamint Pomogáts Béla Együtt Európában című tanulmánykötete. A Kriterion Kiadó nyolc címmel jelentkezik, ezek között található verses- és tanulmánykötet, népmesék, népmondagyűjtemény, valamint történelmi regény: 101 vers a Székelyföldről, Válogatta Papp Kincses Emese; Cs. Szabó László Kárpátkebelében, (Szellemi utazás); Csetri Elek Európa és Erdély, (Tanulmányok és források); Dsida Jenő Séta egy csodálatos szigeten (Cikkek, riportok, novellák és levelek); Az igazmondó varjú (Tréfás magyar népmesék); Jakabffy Elemér Kisebbségi sorskérdések; Jancsik Pál Mit tanácsolsz, cinege, Versek gyermekeknek; Makkai Sándor Magyarok csillaga és A rókaszemű menyecske, Kovács Ágnes ketesdi népmondagyűjteménye. A Koinónia Kiadó könyvei: Láng Zsolt Kovács Emma születése, Selyem Zsuzsa 9 kiló, Történetek a 119. zsoltárra, Visky S. Béla Játék és alap, Zakariás Erzsébet Miesnapok képei (Moldvai csángó hétköznapok), Demény Péter Visszaforgatás és Visky András A szökés. /(köllő): Kolozsvári kiadók a 77. Ünnepi könyvhéten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2006. június 24.

A kolozsvári Polis Könyvkiadó 2004-ben új sorozatot indított Prospero Könyvei címen, melyekben színészportrékat, életinterjúkat adott közre. Az első szám a rangidős, akkor 90 éves jeles kolozsvári művészt, Senkálszky Endrét tisztelte meg. Ezt követte 2005-ben Orosz Lujza, akit Köllő Katalin szólaltatott meg, és akinek kötetét a budapesti színikritkus, Nánay István ajánlotta az olvasóknak. Az idei évben ugyancsak két kolozsvári színész kapott teret a sorozatban, László Gerő, majd Vitályos Ildikó. László Gerő –nem élhette meg a könyv megjelenését – Hegyi Réka kérdéseire válaszolva idézte fel életét.  Botházi Mária Vitályos Ildikó-kötete kerül a legközelebb a sepsiszentgyörgyi nézőkhöz/olvasókhoz, hiszen Vitályos Ildikó annak idején itt volt mikós diáklány, majd évtizedekkel később két darabban is vendégszerepelt a városban. Vitályos Ildikó, aki Nagyvárad, majd Kolozsvár vezető színésznője volt, Móricz-darabban búcsúzott a pályától, de nem Kolozsváron, hanem Székelyud­varhelyen vendégként 1996-ban, az akkor induló Tomcsa Sándor Színház első előadásában. /Kudelász Ildikó: Két új színházi kiadvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2006. július 12.

Új folyóirat jelent meg ME.dok címen, Média – Történet – Kommunikáció alcímen Kolozsváron. Első, júniusi számában Cseke Péter főszerkesztő Beköszöntő című írásában jelezte, médiatudományi szakfolyóiratot indítanak. „Az önálló Médiatudományi Tanszék kiépítésének reménységével. Egy majdani Sajtótudományi Kutatóközpont megteremtésének igényével.” A kiadvány egyik szerkesztője, Botházi Mária elmondta: A ME.dok című médiatudományi folyóiratot a BBTE újságíró szakának doktorandusai hozták létre a kutatómunkát irányító Cseke Péter professzor segítségével. A szakon működő Medea Egyesület szakkollégiumának kiadványa várhatóan egy tanévben kétszer jelenik majd meg. Céljuk a jelenkori romániai magyar újságírás helyzetének feltérképezése, a sajtótörténeti kutatások bemutatása. Az Aula rovat egy elismert professzor, médiaszemélyiség aktuális jelenségeket magyarázó előadásának szövegét hozza, a Szóközök a kommunikáció problémáira reflektál, a ME.diárium sajtótörténeti írásokat közöl, a Kamera a vizuális világot vizsgálja, a ME.teória a médiaelméleté, a Hátlap a legújabb, sajtóval, kommunikációval, médiával kapcsolatos kiadványokat recenzálja. A ME.dok szerkesztőbizottsága: Bernáth László (Budapest), Bodor Pál (Budapest), Marian Petcu (Bukarest), Reinhold Stipsits (Bécs), Szabó Zsolt (Kolozsvár), Tudor Vlad (USA). Főszerkesztő: Cseke Péter. Szerkesztő: Botházi Mária, Győrffy Gábor. Olvasószerkesztő: Buzogány Klára. Borítóterv, tipográfia: Könczey Elemér. /Köllő Katalin: ME.dok – új sajtókiadvány a piacon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2006. november 23.

A blogírás fejleményeiről, az elektronikus média alakulásáról beszélgetett november 21-én Kolozsváron Botházi Mária újságíró, Jakab Benke Nándor blogíró és Lőrincz Csaba, a web-cafe blogszemlélő oldal gazdája. A Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága szervezte estét Gálffy Csaba egyetemi hallgató vezette. Jakab Benke Nándor az elektronikus világ intézményességének elvesztését hangsúlyozta, majd hozzátette: a hálózat tulajdonságainak köszönhetően általában demokratikus, vagy anarchikus hozzáállás tapasztalható a neten. Botházi Mária elmondta: a különböző témakörökhöz hozzáfűzött bejegyzésekből alakult ki az úgynevezett résztvevő újságírás: az állampolgár riportertől, vagyis a blogírótól, a „csettelő”, fórumozó netpolgártól tudjuk meg a híreket, a keresett információkat. Az emberek többsége nem ismeri, nem használja az információszerzésnek ezt a módját. /Mihály Zsombor: A civil újságírás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2007. március 6.

Világszerte terjednek és egyre népszerűbbek azok az internetes oldalak, amelyek tartalmát a civil lakosság írja, tölti fel, szakavatott újságírók-szerkesztők ellenőrzése alatt. Többek között erről is szó van a Me. Dok című lapból, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politikai, Közigazgatási és Kommunikációtudományi Karának szakkiadványában. Szerzői többek között doktoranduszok, mesterképzésben résztvevő diákok, illetve médiakutatók és oktatók. Botházi Máriának a participatív újságírásról szóló tanulmánya mellett dr. Jancsó Miklós és Albert Júlia a kolozsvári beszédtechnika oktatás múltjáról és jelenéről értekezett. /Médiáról, mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2007. május 12.

Második alkalommal szervezték meg A médiakutatás módszertani követelményei címmel május 11-én a média szakos doktori hallgatók konferenciáját Kolozsváron. Idén a Politikatudomány és Közigazgatás kar doktorandusai mutathatták be előadásaikat. Cseke Péter a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar dékán-helyettesének megnyitóbeszédét követően Botházi Mária bemutatta a tavalyi, decemberi konferencia előadásanyagaiból összeállított és általa szerkesztett könyvet, valamint az Újságírói és Kommunikáció Kar folyóiratának harmadik számát, a Me.dok-ot. /Dézsi Ildikó: Médiaszakos doktorandusok konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2007. december 12.

Harmadik konferenciájukat szervezték a hét végén a média szakos doktori hallgatók az EME székházában. Az egész napos rendezvényt Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke nyitotta meg. Jakab-Benke Nándor szerkesztő bemutatta a kommunikáció szakos diákok lapját, a ME. dok-ot, Botházi Mária szerkesztő pedig a ME. dok Könyvtár második kötetét, amely a májusi második konferencián ismertetett szakmai dolgozatokat mutatja be. Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök MÚRE-érdemokleveleket adott át Vincze Hanna Orsolyának, Kádár Magornak, Györffy Gábornak és Botházi Máriának az egyetem kommunikáció karán kifejtett tevékenységükért, valamint Könczei Elemér grafikusnak. /Médiakonferencia, harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2008. január 12.

Az európai újságírás, azon belül az erdélyi zsurnalisztika legjobb hagyományaira építve, neves elődök műveivel állandó pár- és perbeszédben állva építette fel Cseke Péter a legújabb kötetét (Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. Presa Universitara Clujeana/Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2007. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar újságírószakos diákjai számára készült egyetemi jegyzet összegezés Cseke Péter tudatosan épített gondolatvilágnak. A szerző meggyőződése, hogy a mai erdélyi magyar sajtónak kötelező módon vissza kellene térnie kiváló hagyományaihoz, és abból merítve kellene tovább építkeznie. Cseke Péter a kizárólag tájékoztató újságírással szemben a korszerű szociográfiai sajtóvizsgálatot részesíti előnyben. A magyar újságírói szak intézményépítését már a kilencvenes évek derekán magára vállaló oktató igen magasra helyezte a mércét. Cseke Péter 1995-ben még románul kényszerült megvédeni doktori disszertációját a BBTE Bölcsészkarán. Abban az évben hozta létre Vasile Puscassal együtt az egyetem Politikatudományi Karát. Négy szakon (újságírás, politológia, közigazgatás és kommunikáció) indította be a magyar nyelvű oktatást, és az utóbbi években a mesteri és a doktori képzést is. Az ott folytatott tudományos munka megismertetése végett alapította Cseke Péter 2006-ban a [ME.doc] című média- és kommunikációtudományi szakfolyóiratot, amelynek II. évfolyamának 3–4. száma is nemsokára napvilágot lát. Magyar doktorandusai számára ugyancsak 2006-ban külön tudományos fórumot teremtett, a Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciáját, és annak 2006-os és 2007-es értekezéseit külön kötetekben jelentette meg (Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciája. Kolozsvár, 2006. december 9. : Elméleti alapvetések, fogalomtisztázó törekvések. [ME. doc Könyvtár 1. ] Témavezető: dr. Cseke Péter, Szerkesztette: Botházi Mária, MEDEA Egyesület-Művelődés, Kolozsvár, 2007; Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciája. Kolozsvár, 2007. május 11. A médiakutatás módszertani követelményei. [ME. doc Könyvtár 2. ] Témavezető: dr. Cseke Péter, Szerkesztette: Botházi Mária, MEDEA Egyesület-Művelődés, Kolozsvár, 2007.) Cseke Péter a semmiből, ideget és egészséget felőrlő aprómunkával évtized leforgása alatt olyan egyetemi struktúrát teremtett, amelyre építve ma már létrehozható a szintén általa megálmodott Médiatudományi Kutatóintézet. Nem kevés ez, figyelembe véve, hogy Magyarország határain kívül egyetemi szintű újságíróképzés napjainkban csak Kolozsváron zajlik. A szerző most megjelent kötete olyan jövőbe mutató érték, amely az említett majdani médiaintézmény számára (is) mértéket jelent. /Tibori Szabó Zoltán: Tudomány-egyetem. Cseke Péter oktatói krédója és intézményépítése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998