udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Botka László

2000. december 15.

December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2001. április 24.

Sepsiszentgyörgyön ötödik éve a Szent György Napokon átadják a Pro Urbe díjakat. Idén ápr. 22-én a testvérvárosok polgármestereinek jelenlétében, ünnepi tanácsülésen, miután Cegléd várossal megkötötték a testvérvárosi kapcsolatot, öten részesültek a Pro Urbe díjban: Dr. Albertné Bálint Éva orvosnő, Barabás Lajos nyugalmazott textilgyári mester, Botka László színművész, Farkas József ny. tanár és Tankó János, a földvisszaigénylő bizottság tagja. /Pro Urbe díjak az idén is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2001. november 23.

Botka László színművész 56 éve van a pályán. Nov. 15-én köszöntötte őt a közönség és a társulat nevében Nemes Levente igazgató. Botka László először az Erdélyi Magyar Színháznál, a Kollektív Színháznál, Jódy Károly magyar társulatánál, s a nagyváradi Szigligeti Színháznál volt, majd ötven éve színész Sepsiszentgyörgyön. Nyugdíjasként elmondta a színházról, hogy "mostanában inkább modernkedünk, mint színházat csinálunk." A hagyományos magyar színjátszást kiűzték ebből a színházból. /Gazda Zoltán: Fél évszázad a háromszéki színpadokon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./

2002. június 26.

Folklórfesztivált rendez hagyományteremtő szándékkal a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió; a három tagország, Magyarország, Románia és Jugoszlávia három-három együttese mutatkozik be a megalakulásának ötödik évfordulóját ünneplő nemzetközi szerveződés térségében. A június 25-től július 1-ig tartó programsorozatról a fesztivált finanszírozó Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Botka László elmondta: a fesztivál a Vajdaságban kezdődik, két nappal később Magyarországon folytatódik, majd július első napján Romániában ér véget. /Eurorégiós folklórfesztivál a hármas határ mentén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2003. november 15.

A részben közös gazdasági, kulturális jellemzők is alapot jelentenek a két város szorosabb együttműködésére, a testvérkapcsolat kialakítására - hangzott el a Temesvár-Szeged közös tanácsülésen, Temesváron. A szegedieket meghívták a jövőre esedékes temesvári nemzetközi metszetkiállításra, melyet helyi, újvidéki és szegedi képzőművészek alkotásaiból rendeznek. Botka László, Szeged polgármestere felhívta a figyelmet az európai uniós pénzekből "futtatott" tükörpályázatokra, szorgalmazta a vásárokon, szakmai kiállításokon való kölcsönös részvételt. Adrian Orza temesvári alpolgármester a kórházi adminisztrációval és a szociális védelemmel kapcsolatos tapasztalatcseréket, javaslatokat tartotta szükségesnek. A magyarországi küldöttség este a Kós Károly Közösségi Központban "magyar-magyar" találkozón vett részt. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár-Szeged közös tanácsülés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2005. június 11.

Közös fejlesztési és idegenforgalmi együttműködési nyilatkozatot írt alá június 10-én Szegeden Botka László Szeged és Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere. Az 1998 óta testvértelepülési kapcsolatot ápoló Szeged és Temesvár képviselői 2003-tól évente egyszer közös gyűléseket tartanak. Az eddigi uniós projektek után most a turisztikai pályázatot nyújtják be. Ennek egyik lényeges eleme a vásárokon, kiállításokon való közös részvétel. Botka László javasolta, hogy a turisztikai folyamattervekbe vonják be Szabadkát is. Tárgyaltak az Európai Unió támogatásával megvalósítható Budapest–Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasútvonal (újbóli) létrehozásáról, aminek a terveit Botka szerint 2007-ig ki kellene dolgozni. /Pataky Lehel Zsolt: Szeged–Temesvár együttes önkormányzati ülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./ – Az 1879-es nagy tiszai árvízkor először a temesváriak siettek a szegediek segítségére, ezért kötelességünknek tartják, hogy most, amikor a bánságiak jutottak bajba, mi is segítsünk – biztosította Botka László szegedi polgármester temesvári kollégáját, Gheorghe Ciuhandut, a két város önkormányzati képviselőtestületének közös díszközgyűlésén. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió célkitűzéseivel összhangban lévő közös terveket is megvitatták. /Pataky Lehel Zsolt: Szeged nyomába érni. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

2005. december 8.

A 2005–2006-os tanévben a szegedi önkormányzat egymillió forinttal támogatja a Temes megyei magyar nyelvű szórványoktatást. Az erről szóló megállapodást december 7-én írta alá Botka László, Szeged polgármestere és Halász Ferenc, a temesvári székhelyű Bartók Alapítvány elnöke. A pénzt fele-fele arányban fordítják az iskolai napközis foglalkozások fenntartására, illetve az ingázó diákok utazási költségeire. Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes ismertette a bánsági kisebbségi oktatás helyzetét, kitérve arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar közösség számbelileg jelentősen megcsappant, jelenleg 23 óvodában és 17 iskolában folyik magyar nyelvű képzés, a vegyes családból származó gyerekeknek kis hányada jár magyar osztályba, magas a beolvadási arány. Ezért alakítottak ki központokat, ahová az elemit elvégzett tanulókat busszal szállítják, hogy magyarul folytathassák tanulmányaikat; a napközis program keretében pedig az órák után szakképzett pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel, minderre azonban a romániai tanügyi rendszer nem irányoz elő keretet, ezért van szükség a támogatásra. A magyarországi közalapítványi és kormánytámogatások megszüntetése után fordultak Szegedhez, a most folyósításra kerülő összeg a teljes költségek mintegy 30 százalékát fedezi. /Pataky Lehel Zsolt: Számíthatnak Szegedre. Egymillió forint a szórványoktatás támogatására. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

2006. január 5.

A Csárdáskirálynő operett színrevitelével lepte meg szilveszteri nézőit Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház. A terem zsúfolásig megtelt, pótszékek is voltak. Az előadás kezdete előtt Bocsárdi László, a színház új igazgatója lépett függöny elé, üdvözölte a nézőket, majd Nemes Levente leköszönt igazgatót, aki tizenegy évig irányította az intézményt. Nemes Leventét színészként még sokszor visszavárják a deszkákra. Bocsárdi László megemlítette, hogy a Tamási Áron Színház tavaly a magyar nyelvterületen a legjobb negyedik magyar színház címet vívta ki, majd Botka László színművésznek átadta a Magyar Játékszín Társaság Hűség-díját. A rangos elismerést teljes méltatásaként, a magyar színházművészet szolgálatának szentelt életéért kapta a Csárdáskirálynőben ezúttal is fellépő Botka László. /(i.): Szilveszter a színházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2007. február 15.

A hét végén három erdélyi színművész veheti át a Szentgyörgyi István-díjat Budapesten, köztük Nemes Levente, a Tamási Áron Színház művésze. A díjalapítást a Budapesti Székely Kör kezdeményezte, létrehozása óta az erdélyi magyar színjátszás több jeles, tehetségét és életét Thália szolgálatának áldozó egyéniségét jutalmazták e díjjal. A sepsiszentgyörgyi társulattól ez idáig Molnár Gizella, Botka László, Zsoldos Árpád munkásságát jutalmazták Szentgyörgyi István-díjjal, az idei kitüntetettek Nemes Levente mellett Elekes Emma nyugalmazott művésznő és Boér Ferenc kolozsvári színművész. /(vop): Nemes Levente Szentgyörgyi István-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2007. április 26.

A parkolási bérletek és jegyek kölcsönös elfogadásáról és az állatkertek együttműködéséről írt alá április 25-én egyezményt Gheorghe Ciuhandu temesvári és Botka László szegedi polgármester a testvérvárosok képviselőtestületeinek együttes ülésén. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár–Szeged díszközgyűlés a kölcsönösség jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2007. április 27.

A testvértelepülési látogatáson lévő szegedi képviselőtestület tagjai a hivatalos programon kívül “magyar–magyar” találkozóra is szakítottak időt Temesváron. Botka László szegedi polgármester a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban folytatott beszélgetést az intézmény igazgatójával, Szász Enikővel, majd a Kós Károly Közösségi Központban a szegedi küldöttség néhány tagja a temesvári magyar közélet, a vállalkozói és civil szféra, a tanügy egyes képviselőivel találkozott. A vendégeket – Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök tájékoztatta a bánsági szórványmagyarság elmúlt másfél évtizedbeli demográfiai alakulásáról, problémáiról és megvalósításairól is. A felsorolásból, sajnos, jobbára csak negatívumokat lehet kiemelni: a magyarság számának csökkenése, a beolvadás, az elvándorlás, a magyar oktatás nehézségei, amelyeket nem ellensúlyoz az, hogy az RMDSZ-nek sikerült fontos közintézmények élére jelentős posztokba juttatnia jelöltjeit. /P. L. Zs. : Magyar–magyar találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2007. június 30.

Botka László színművész június 26-án töltötte be a 80. évét. A nyolc évtizedből több mint hatot a színpadon töltött el, most is játszik. Mindig a csúcson volt, elkényeztetve a nézők és a szakma által. Több mint húsz éve nyugdíjas, de a mai napig aktív. A hat évtizedből Botka László kisebb megszakításokkal ötvenhatot Sepsiszentgyörgyön töltött el. Szeretne még tovább dolgozni. Egy Wass Albert-műsort is összeállított, ezzel Bicskére hívták, Magyarországra. Az elmúlt évtizedekben vagy kétezer szerepelt játszott. /Váry O. Péter: …aztán lesz, ami lesz (Botka László nyolcvanéves). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

2007. július 16.

A múlt héten Szegeden dr. Botka László, Szeged polgármestere és Halász Ferenc tanár, Temes megye főtanfelügyelő-helyettese, az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Bartók Béla Alapítvány elnöke aláírta a támogatási szerződést, mely két nagy program megvalósításához nyújt segítséget. Szeged önkormányzata nem első alkalommal nyújt támogatást Temes megye anyanyelvi oktatásának szinten tartásához. Tavaly is segítettek. A most aláírt szerződés szerint Szeged a polgármesteri keret terhére 1,2 millió forint támogatást nyújt a Bartók Béla Alapítvány részére, melyet ötven-ötven százalékos arányban az anyanyelvi napközis ellátásra, illetve az ingázó magyar nemzetiségű diákok utaztatási támogatására fordítják. Három olyan iskola van, amely vállalta, hogy az I–IV. osztályos gyermekeknek napközis rendszert szervez. Az utaztatási támogatással a falusi gyerekek elérik a legközelebbi magyar tagozatos nyolcosztályos iskolát. /Sipos János: Szeged ismét baráti jobbot nyújtott. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

2007. augusztus 17.

Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2008. július 8.

Igazi színészegyéniséggel lett szegényebb az erdélyi magyar színház. Július 6-án, 81 éves korában elhunyt Botka László. Botka László /sz. Szatmárnémeti, 1927. jún. 26./ több mint 60 éves színészi karrierjét vándorszínészként kezdte, a sepsiszentgyörgyi teátrum színpadán 57 évet töltött el. Nem kívánkozott nyugdíjba, aktívan vállalt részt a színházi életben. Utolsó fellépése néhány napja a kisvárdai színházi fesztiválon volt, ahol Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabjában Valentint, a lakáj szerepét játszotta. A színészt hosszú karrierje során megbecsült kapcsolat kötötte a színházhoz. /Kovács Zsolt: Az utolsó vándorszínész. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998