udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Botos Csaba

2003. augusztus 19.

A színmagyar Somosdon a gyermekek számára zenetábort szerveznek, immár harmadik éve, a szervezők Botos Csaba lelkész és felesége, Erzsébet. Közel száz gyerek tanítását, irányítását vállalta fel Gáspár Attila zilahi zenetanár. Marosvásárhelyről gépkocsival jártak ki a gyerekek. Voltak "bentlakók" is, akiknek egy holland gyülekezet támogatásával felépített, 2000-ben felavatott gyülekezeti ház vendégszobáiban biztosítottak szállást. A résztvevőket három csoportba osztva tanították gitáron, furulyán és szájharmonikán muzsikálni. Délutánonként a gyerekek a Minden a feje tetejére áll témakörben Erdély-szerte megszervezett gyermek-evangelizációban vettek részt. Közben Gáspár Katalin nyugalmazott óvónő irányításával a kisebbek rajzoltak. Egy délután Fekete Pál marosvásárhelyi képzőművész az agyagozás technikáját ismertette meg a gyerekekkel. A zene- és képzőművészeti tábor aug. 17-én, vasárnap ünnepi gyerek-istentisztelettel zárult. A falubeliek élelmiszerrel, az asszonyok főzéssel járultak hozzá a tábor sikeréhez. /Mezey Sarolta: Zene- és képzőművészeti tábor Somosdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2004. augusztus 19.

Somosd Nyárád menti falu református gyülekezete immár negyedik alkalommal adott otthont az egyházzenei tábornak. Az egyhetes táborban a helybeli és meghívott zenekedvelő gyerekek, ifjak vettek részt, olyanok, akik már jártasak a furulyázásban. Botos Csaba református lelkész és Erzsébet tiszteletes asszony minden évben gondoskodik az otthonos hangulatról. A zeneoktatást Gáspár Attila vállalta. A zilahi zenetanárnak nemrégiben a kolozsvári Ábel Kiadónál Mint a rozmaring a jó földben címmel jelent meg 270 magyar népdalt tartalmazó kötete. /(mezey): Ismét muzsikaszótól volt hangos Somosd. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2005. augusztus 15.

Augusztus 14-én a Maros megyei település Somosd hármas ünnepségre várta haza fiait. A falutalálkozón a település első írásos említésének ötszázadik, a református templom építésének kétszázadik évfordulóját ünnepelték és – a tanfelügyelőség dacolása ellenére – iskolát neveztek el Kovásznai Sándorról, a nyárádmenti település egyik kiemelkedő személyiségéről. Kovásznai Sándorról és a viharos múltra visszatekintő Somosdról a falu jelenlegi lelkésze, Botos Csaba írt könyvet. Az ünnepségen bemutatott monográfiájában a református lelkipásztor nemcsak a települést és annak egyházát ismertette, hanem külön alfejezeteteket szentelt a nőszövetségnek, a templom orgonájának és toronyórájának, de a somosdi humornak és közmondásoknak, szájhagyományoknak is. A monográfia tételesen tárgyalja mindazt, amiért a helyiek büszkék szülőfalujukra. Az ünnepélyt Miholcsa Gyulának a falu központjában felállított műalkotása koronázta meg. A hármas évfordulót szimbolizáló, kopjafákat idéző obeliszket Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és a község polgármestere leplezték le. /Szucher Ervin: Hármas ünnep Somosdon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2006. július 20.

A Maros Református Egyházmegyében az elmúlt hat év alatt a 63 gyülekezetből 31-ben volt lelkipásztor-választás, beiktatás, változás. Mindegyik lelkipásztori és segédlelkészi állás betöltött, így az egyházmegyében 66 lelkipásztor szolgál, 4 segédlelkész, egy kórházlelkész és egy kollégiumi segédlelkész, együtt 72-en. A statisztikák szerint egy lelkipásztorra átlagosan 833 református egyháztag jut. Van már 10 olyan egyházközség, ahol 200 alatt van a lélekszám, ezzel szemben Marosvásárhelyen 2-3000 lélek jut egy lelkészre. Két új templomot szenteltek fel 2005-ben: Ludastelepen és Szabédon, befejezés előtt áll az új maroskeresztúri templom, több helyen épül gyülekezeti terem (Jedd, Lőrincfalva, Marosvásárhely, Marosludas). 2005 őszén a Mezőséghez tartozó gyülekezetek hetilapot jelentettek meg, az Új Kévét. Botos Csaba, Somosd lelkipásztora megírta a falu monográfiáját, olvasható Ötvös József: esperesi jelentésében. /Új Kezdet (Marosvásárhely), június-július) /b. d.: Egy esperesi jelentésből. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

2007. augusztus 15.

Botos Csaba helybeli lelkész bejelentette, hogy a somosdi általános iskola, amely két éve a Kovásznai Sándor professzor nevét viseli, visszakerült a református egyház tulajdonába. Az iskolát holland segítséggel, a református egyház közbenjárására 1990-ben újították fel, amikor bevezették a vizet és mosdót, illemhelyet is építettek. Ekkor az osztálytermeket új bútorzattal látták el. – Ameddig gyerek van a faluban, a felekezeti ingatlan iskola marad. Az épület rendeltetése nem változik meg – mondta Botos Csaba lelkész. /Mezey Sarolta: Visszaszolgáltatták a somosdi iskolát. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998