udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Botos László

1992. február 27.

Erdélyben csak Csíkszeredán történt meg, hogy a helyhatósági választásokon az RMDSZ mellett egy másik magyar csoportosulás, a Csík-platform is indított jelölteket. Csíkszeredában a választáson részt vevő lakosok 25 százaléka /kb. 6000 ember/ szavazott a Csík-platformra. A Csík-platform polgármester-jelöltje, György Béla Zsolt szerint a magyarságnak ki kell termelni haladó ellenzékét is. A jövőben felügyelik a városi tanács munkáját. Székedi Ferenc. A csíki RMDSZ elnöke szerint a választás az RMDSZ döntő fölényét mutatta. A csíki RMDSZ területén az összesen 337 tanácsosi helyből az RMDSZ jelöltjei 246-ot szereztek meg, a független magyar tanácsosok hetet, a többit pedig a románok. Kisebbségi létben az egység a legfontosabb, hangsúlyozta Székedi Ferenc. /Botos László, Csíkszereda: A Csík-platform tovább él. = Új Magyarország, febr. 27./

1992. május 15.

A kormányhatározat máj. 24-re tűzte ki Marosvásárhelyen a polgármester-választást, jelezte Mihály István, az RMDSZ Maros megyei szervezetének alelnöke. Az RMDSZ jelöltje Nagy Győző. Mihály István reménykedik az RMDSZ jelöltjének győzelmében. /Botos László: Marosvásárhelyi remények. = Új Magyarország, máj. 15./

1992. május 30.

Vasile Ghetau, az Országos Statisztikai Bizottság népszámlálási osztályának vezérigazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei népszámlálás előzetes adatait: Románia 22 760 449 fős összlakosságából 1 620 199 magyar nemzetiségű /7,1 %/, tehát az előző, 1977-es népszámlálás óta 94 ezerrel, 5,5 %-kal csökkent a magyarság lélekszáma. Ghetau még az 1977-es népszámlást is hitelesnek mondta. A nemzetiségek közül csökkent a németek /359 ezerről 119 ezerre/, a szerbek lélekszáma, nőtt az ukránoké, oroszoké, törököké és tatároké, legnagyobb mértékben a cigányoké /227 ezerről 410 ezerre/. A magyar kisebbség Hargita /84,6 %/ és Kovászna /75,2 %/ megyében van többségben, jelentős arányban élnek még Maros /41,3 %/, Szatmár /35,0 %/, Bihar /28,5 %/ és Szilágy /23,7 %/ megyében. Az országban a római katolikusok száma 1 114 000, a reformátusoké 801 557, az unitáriusoké 76 333, a lutheránusoké és evangélikusoké 39 ezer, illetve 21 ezer. Románia lakosságának 86,8 %-a ortodox, a románság aránya 89,4 %. /Csökkent a romániai magyarság száma. = Magyar Hírlap, máj. 30./ Nádudvary György, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy az RMDSZ helyi, területi szervei felülvizsgálhatják a népszámlálási adatokat. Az adatok feldolgozása még tart. A magyarság kimutatott 1,6 milliós lélekszámát ő is kevésnek tartja. /Botos László: Román népszámlálás. = Új Magyarország, jún. 1./

1992. június 12.

Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./

1993. február 17.

A román kormány konkrét lépésekkel kívánja segíteni a Moldova Köztársasággal való integrációt. A gazdasági integráció érdekében közös bankot akar létrehozni Chisinauban, ehhez Románia 2,6 millió dolláros alaptőkét ajánlott fel. Segítik Moldávia középiskolásainak és egyetemistáinak Romániában történő iskoláztatását ösztöndíjakkal. A romániai sajtót rendszeresen el akarják juttatni Moldovába. /Botos László: Bukarest és Chisinau közeledése. = Új Magyarország, febr. 17./

1993. február 24.

Iliescu elnök sorra fogadta a parlamenti pártokat, ennek keretében febr. 24-én az RMDSZ küldöttségét, amelyet Markó Béla elnök vezetett, tagjai: Verestóy Attila, Tokay György, az RMDSZ szenátusi, illetve képviselőházi csoportjának vezetője, valamint Borbély László és Varga Attila képviselők. Az RMDSZ küldöttei beszámoltak a romániai magyarság égető gondjairól, a kisebbség státusát meghatározó törvény hiányáról, az 1990. márciusában Marosvásárhelyen történtekért elítélt magyarok és cigányok, valamint a forradalom hevében elkövetett tettekért elítélt magyarok ügyéről, az autonómia ügyéről és az anyanyelvhasználatról. Az RMDSZ és az államfő közötti tárgyalások célja eszmecsere és figyelemfelhívás volt, nem valamiféle megegyezés keresése. /Éltes Enikő: A Cotroceni-ben járt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Sajátos nemzeti problémáikat sorolták fel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla, a közoktatásban, a tanügyben a nyelvhasználatban, az igazságszolgáltatásban tapasztalható diszkriminatív intézkedésekről volt szó, továbbá az autonómia igényéről. /Botos László: Ion Iliescu fogadta az RMDSZ küldöttségét. Új Magyarország, febr. 25./

1993. március 25.

A közelmúltban Csíkszereda vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A művelődési házban sok kérdés hangzott el, ezt akár egy sajtóértekezlethez is lehetne hasonlítani. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ gondol-e önálló népszámlálásra, a válasz az volt, hogy régebben volt ilyen terv, de azután nem valósult meg. Óriási szervezési munkát jelentett volna. Most újra fel kell vetni ezt a gondolatot. A népszámlálás 1,6 millió magyart jelzett Romániában, de "a mi becsléseink szerint jóval több magyar él" az országban. Jelenleg nem szabad megengedni, hogy új közigazgatási felosztás létrehozását felvessék. "Mert nekünk még nincs akkora erőnk, hogy meg tudjuk akadályozni: egy ilyen új felosztás nem a mi kárunkra történjen." Erdély mindig az autonómiák földje volt. " Az RMDSZ már több mint egy éve kérte, hogy rést vehessen az alapszerződés tárgyalásán. A magyar külügyminisztérium ezt természetesnek tartotta, a román külügyminisztérium viszont visszautasította a kérést. " Markó jelezte, hogy az RMDSZ sérelmi listájának nyersanyaga elkészült, rövidesen befejezik a feldolgozását. A másik készülő RMDSZ-dokumentum az igénycsomag, a nemzetiségi statútum, amely alkotmánymódosítással, új törvényekkel kívánja rendezni az erdélyi magyarság helyzetét, az autonómia elveinek megfelelően. Markó kifejtette, hogy nincsenek illúziói. Folytatódik a visszarendeződés. Ezt jelzik Funar kolozsvári polgármester intézkedései, a prefektusok kinevezése egyes erdélyi megyékbe vagy a televízió magyar adása körüli vita. /Botos László: Markó Béla RMDSZ-elnök székelyföldi beszélgetése a tagsággal. = Új Magyarország, márc. 25./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. április 4.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsvárott sajtóértekezletet tartott, hogy válaszoljon az utóbbi idők heves támadásaira. Fenntartja korábbi kijelentéseit: Romániában már hetven éve tart a magyarság irányított asszimilációja, ez a folyamat 1989. decembere után sem szűnt meg. A romániai etnikai tisztogatás nem a boszniai modell szerint történik, hanem békés módon, a magyar vezetők eltávolításával. "Újból hangsúlyozom, hogy korábbi kijelentéseimet rosszul értelmezték, elferdítették. Kérdem én: mikor fog hasonlóan tiltakozni a román parlament Paul Everac televízióigazgató ultrafasiszta megnyilvánulásai, vagy Corneliu Vadim Tudor faji elméletei ellen?" - tette fel a kérdést a püspök. A jelenlevő újságíróknak dokumentációt osztottak ki Tőkés László amerikai nyilatkozatairól, továbbá részletes statisztikai kimutatásokat az erdélyi városok népességi, etnikai összetételéről, illetve az arányok változásairól. Tőkés László tendenciózus értelmezéssel vádolta a román parlamentet és a tömegtájékoztatást. /Botos László: Tőkés László fenntartja állítását. = Új Magyarország, ápr. 5./

1993. április 19.

Iliescu elnök is részt vesz az ápr. 19-én Washingtonban a Holocaust Múzeum megnyitása alkalmából rendezett emlékezésen. Iliescu Moses Rosennel, Románia főrabbijával utazik Washingtonba. Iliescu elnököt és pártját a zsidóellenes szélsőséges pártok is támogatják. Nemrégiben Moses Rosen külön kihallgatáson volt Iliescunál, és kérte az Europa, illetve Romania Mare antiszemita lapok betiltását. Iliescut nem hívta meg az amerikai kormány, ezért útja magánvállalkozásnak minősül. Iliescu szívesen találkozott volna Clinton elnökkel, de kérését elutasították. A bukaresti elnöki hivatal cselhez folyamodott: felbérelt egy lobby-társaságot, amely megkíséri elérni az Iliescu-Clinton-találkozót. Állítólag a társaság 200 ezer dollárt kap fáradozásáért. /Botos László: Rendhagyó román "páros" Washingtonban. = Új Magyarország, ápr. 19./

1993. május 29.

A csíksomlyói búcsún mintegy háromszázezer ember vett részt. A szertartást a két hegyhát közti nyeregnek nevezett részen tartották. A hagyománynak megfelelően most is sokan gyalog érkeztek. Sok magyarországi, felvidéki volt jelen, a nyugati országokból is eljöttek. Jelentős újítás volt, hogy a szentmisét a szabadban, a csíksomlyói nyeregben tartották, így a hatalmas tömeg jelen lehetett. Kada Lajos érsek mondta a szentbeszédet. /Botos László: Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. = Új Magyarország, jún. 1./ "Ragaszkodjatok őseitek földjéhez, ne hagyjátok el azt, és mindazt, amit jelent: otthont, hagyományt, nyelvet, kultúrát, vallást, erőt adó földet és hűséget. Ne menjetek el!" - mondta többek között Kada Lajos érsek szentbeszédében, majd idézett a bácskai és bánsági magyar püspökök Maradjunk, hogy megmaradjunk című megrázó pásztorleveléből: ha "elmenekülünk, akkor magunkra hagyjuk munkájukban az itthon maradókat, üres marad a családi ház, helyünk a templomban, üres marad a közélet..." /Új Ember (Budapest), jún. 20./ Maradjunk, hogy megmaradjunk című pásztorlevél: Magyar Szó (Újvidék), 1992. okt. 26./

1993. június 7.

Jún. 7-én a Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tíz éves ítéletét. Az ítélethirdetés titokban történt, az újságíróknak azt mondták, délután jöjjenek vissza, de akkorra már vége volt a tárgyalásnak. Cseresznyés Pál nem volt jelen ezen a tárgyaláson. Frunda György mindent megmozgatott, mégsem sikerült eredményt érni. Az ítélet indoklását 30 nap múlva kell rögzíteni. /(demeter): Megerősítették Cseresznyés büntetését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Frunda György kijelentette, az ügyet az Európa Tanácshoz továbbítja, az ET jogi bizottságához. /Botos László: Strasbourgba juthat a Cseresznyés-ügy. = Új Magyarország, jún. 9./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én tíz év börtönre ítélték.

1993. július 15.

Az ukrajnai románok Kereszténydemokrata Szövetsége román nyelvű egyetemet követel, a cernauti román egyetem visszaállítását. Memorandumukat eljuttatták a román sajtóhoz. /Botos László: Román egyetem Ukrajnában? = Új Magyarország, júl. 15./

1993. augusztus 20.

Aug. 20-án beiktatták hivatalába Hargita megye új alprefektusát, Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt vezetőségi tagját. Az RMDSZ nem volt hajlandó betölteni az alprefektusi státust. /Botos László: Az időzített bomba. = Új Magyarország, aug. 21./

1993. szeptember 13.

A Demokratikus Konvenciót /DK/ alkotó pártok mindannyian helytelenítették az RMDSZ ET-hez küldött memorandumát, azonban a DK és az RMDSZ szövetsége megmarad. Emil Constantinescu professzor, a DK elnöke nyilatkozott: "Az RMDSZ-ről lemondva a Demokratikus Konvenció egymillió szavazatot veszítene, de valószínű, hogy ugyanakkor hárommilliót nyerne. Mégis jobbnak látjuk politikailag megítélni az ügyet és nem önző választási szempont szerint." /Botos László: Egységes marad a román ellenzék. = Új Magyarország, szept. 14./

1993. október 15.

Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, hogy érvényt szereztek a Kovászna megyei prefektus rendeletének /román iskolákat kell indítani mindenütt/. Összesen öt helyen indítottak új román tagozatot: Nagyajtán egy hetedikes tanulónak indult román osztály, Középajtán két tanulónak, Szentkatolnán négy tanulónak, mind a négyen moldvai cigányok, Kézdimartonoson három tanuló (közülük ketten magyarok) miatt létesítettek román osztályt, Málnásfürdőn egy alsótagozatos csoportot állítottak fel. /Botos László: Egyfős osztály is indult. = Új Magyarország, okt. 15./

1993. október 20.

Október közepétől Kovászna megyében is magyar alprefektust nevezett ki a kormány. A háromszéki alprefektus, Gyerő József függetlennek mondja magát, valójában a diktatúra idején propagandatitkár volt. Magyari Lajos szenátor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke kifejtette: korábban tiltakoztak amiatt, hogy Háromszék élére a nacionalista román Casuneant nevezték ki. A kormány nem visszakozott a magyar lakosság tiltakozás ellenére, hanem cinikusan felajánlotta az alprefetusi tisztséget. Az volt a háromszékiek véleménye, hogy magyar ember ne fogadja el ezt a felajánlott tisztséget. Mégis akadt egy ember /Gyerő József/, aki elfogadta a kormány kinevezését. Ez az ember tehát saját közösségének döntését figyelmen kívül hagyta. Ráadásul Gyerő azt állította, hogy az RMDSZ nem váltotta be a lakosság elvárásait. /Botos László: A többség akarata ellenére magyar prefektus. Hiába tiltakoztak Kovásznán. = Új Magyarország, okt. 10./

1993. október 22.

Komolyan foglalkoznak a román hatóságok Szabó Attila Ferenc ügyével, aki Magyarországról Kolozsvárra érkezett, hogy politikai menedékjogot kérjen. A férfi okt. 19-én kifejtette, hogy a magyar titkosszolgálat gyilkosaitól rettegett, okt. 20-án elmesélte, hogy 1990-ben ez a titkosszolgálat egyszer már elrabolta a gödöllői "ellenállót", 21-én pedig azzal folytatta, hogy lakása mellett "gyanús" helikopterek landoltak... Funar kijelentette: ellenőrizte az elmondottakat, minden igaz. A kolozsvári RMDSZ titkára, Pálffy Zoltán leszögezte: "Ez nem politikai ügy, inkább elmegyógyászati probléma." /Belpolitika a komikum jegyében. = Pesti Hírlap, okt. 22./ Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte: még nem kaptak Szabótól politikai menedékjogra vonatkozó hivatalos kérést. /Botos László: Kolozsvár különös menekültje. = Új Magyarország, okt. 22./ Gémesi György, Gödöllő polgármestere közölte, hogy Szabó Attila Ferenc nevű polgár nem szerepel a város nyilvántartásában. Gödöllő város lapja közzétette, jelentkezzenek azok, akik valaha találkoztak az állítólag üldözött Szabó Attila Ferenccel. /Székely László: Újabb funárkodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1993. november 1.

Az ellenzéki pártok vezető szerint a közeljövőben hasonló tiltakozó beadványaik lesznek, de ezek már Iliescu elnök ellen irányulnak. Az ellenzéki akciók azért folynak, mert a néhány héttel ezelőtt kinevezett miniszterek beiktatása a parlament együttes ülésének jóváhagyása nélkül történt. /Botos László: Újabb beadványok Romániában? = Új Magyarország, nov. 1./

1993. november 4.

Iliescu elnök nov. 4-én váratlanul egynapos látogatásra Hargita megyébe érkezett, először a többségi román lakosságú Maroshévízre látogatott, ahol román népviseletbe öltözött fiatalok sóval és kenyérrel kínálták, majd Gyergyószentmiklósra. Iliescu szerint az egyszerű emberek jól megvannak egymással, a viszályt csak a magyar és román szélsőségesek szítják. Arra kérdésre, hogy kiket tart magyar szélsőségeseknek. Iliescu kifejtette, azokat, akik a kisebbségi problémát eltúlozzák, ennek állandó hangsúlyozása maga az extrémizmus. A szélsőségesek a túlzott szeparatizmus, az iskolák különválasztásának hívei. A magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindításával kapcsolatban megjegyezte: az országban mindenütt lehet magyarul tanulni. Csíkszeredán, a megyei prefektúrán találkozott a megye parlamenti képviselőivel, a politikai pártok képviselőivel. Sántha Pál megyei tanácselnök átnyújtotta Iliescunak a tanács írásba foglalt kéréseit. Az elnök sokat forgolódott helyi katonai egységek körében. /Cseke Gábor: A román államelnök a Székelyföldet látogatja. = Magyar Nemzet, nov. 5., Iliescu elnök látogatása Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5., Ion Iliescu a két oldal "szélsőségeseit" hibáztatja. = Magyar Hírlap, nov. 5./ A látogatás után Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elmondta, az államfő továbbra is elzárkózik a magyarság kényesebb kérdéseitől, némelyiket szeparatista törekvésnek tartja. /Botos László: Elzárkózás a magyarság ügyeitől. = Új Magyarország, nov. 6./

1993. november 9.

Románia nem alkotta meg a menekültekkel kapcsolatos törvényeket, az ázsiai és afrikai menekültek sok gondot okoznak. 1990 és 1993 ősze között 1269-en kértek politikai menedékjogot. /Botos László: Románia, a menekültek hídja. = Új Magyarország, nov. 9./

1993. december 2.

Hargita megyében a magyar lakosság aránya 85 százalékos, mégis román prefektust /Doru Voslobant/ neveztek ki a megye élére. Alispánnak pedig, a prefektus helyettesének egy volt kommunistát, Nagy Sándort, a Szocialista Munkáspárt tagját. A megyében egymást érték a tiltakozó nyilatkozatok Nagy Sándor volt kommunista kinevezése miatt. A Hargita megyei román lap, az Adevarul Harghitei munkatársa készített interjút Nagy Sándorral. Ebben az alispán kifejtette, az RMDSZ nem sajátíthatja ki a magyarság képviseletét. Helyesnek tartja, hogy román prefektust neveztek ki, a kormány joga a prefektus kinevezése. A prefektúra bojkottját Nagy Sándor társadalomellenes, nemzetellenes cselekedetnek tartja. /Botos László: Magyar alispán ? magyarok ellen? = Új Magyarország, dec. 2./

1994. július 27.

Magyarországi újságíró és fotóriporter, Botos László, az Új Magyarország tudósítója és Kató Vladimir Erdélyben járt, megpróbáltak utána nézni Málnásfürdőn az Olt Szállodát övező híreszteléseknek, hogy ott óriási pénzek fordulnak meg. Hamarosan civilek és rendőrök ültek asztalukhoz. Botos Lászlót leütötték, Kató Vladimirt verni kezdték, fotós felszerelését elvették. Hirtelen a helyszínre érkezett tizenkét /!/ rendőr, akik folytatták a felelősségrevonást. Hiába mutatták nemzetközi újságíró igazolványukat, azokat csak földre taposták. Nem engedték, hogy telefonáljanak. Másnap reggel szabadon engedték őket. Közölték az orvosi bizonylatot: Kató Vladimir nyolc-tíz napon túl gyógyuló testi sérülést szenvedett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ Kató Vladimir mindezt kiegészítette: a tizenkét rendőr már a helyszínen volt, nagyon durván bántak vele, diktálni akarták, hogy mit írjon a jegyzőkönyvbe, azonban erre nem volt hajlandó. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

1995. július 24.

Raoul Sorban kolozsvári egyetemi tanár és író, akit a román médiák az intelligencia és a gerincesség jelképének, az erdélyi román szellemiség egyik reprezentánsának tekintenek, a bukaresti rádióban kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszter csak összezavarta a ködös helyzetet. Sorban szerint minden tárgyalás csak lepel, mert Magyarország célja Erdély visszaszerzése. Szerinte Erdély szellemi gyarmatosítása zajlik a magyarok részéről. Egy korábbi lapinterjújában Sorban sajnálkozva állapította meg, hogy a románok hajlamosak engedni a "magyar felsőrendűségi törekvéseknek", ezt jelzi, hogy Kolozsvár üzleteit ellepték a gyenge minőségű áruk, vagy az erdélyi temetők fő sétányai mentén a magyarok foglalják el a sírhelyeket. /Botos László: Erdély "gyarmatosítása". = Új Magyarország, júl. 24./

1996. szeptember 23.

Ilie Fonta vallásügyi államtitkár szept. 21.én a bukaresti rádióban nyilatkozott, hosszan taglalta "a romániai magyarok korlátlan vallási jogait, egyházaik nagyszerű feltételeit". Fonta szerint a magyarok egyházfői, Tőkés László püspökkel az élen, állandóan rágalmazzák a román állami és kormányszerveket, hazudoznak, képzelt sérelmeiket panaszolják a nemzetközi fórumokon. Fonta szerint a magyaroknak jobb feltételeik vannak, mint az országban 86,9 %-nyi részaránnyal rendelkező román ortodox egyháznak. Nem érti, hogy a magyarok miért siránkoznak, amikor biztosított a hitoktatás. Fonta nem tett említést az elkobzott egyházi vagyonról. /Botos László: Az ígéret szép szó... = Új Magyarország, szept. 23./

1997. július 9.

Megjelent Gyergyószentmiklós hetilapja, a Gyergyói Kisújság 150. száma. A lap az 1994-ben indult Gyergyói Synten Minden hetilap második évfolyamától felvette a Gyergyói Kisújság nevet, folytatva a számozást. A Gyergyói Synten Minden szerkesztője Péter Csaba volt, a lapot a Syntax Rt. adta ki. A jelenlegi lapnak idén májustól Lukács János a főszerkesztője. 1989 után a városban 1991-ben jelent meg újság, a Gyergyó, Csata Ambrus szerkesztésében. Nemsok szám látott napvilágot. A következő kezdeményezés a Gyergyói Szemle volt, melyet Dezső László vállalkozó hívott életre. Az ünnepi számban bemutatkoztak a lap szerkesztői. Lukács János /sz. Kolozsvár,1973. márc. 30/ Kolozsváron a bölcsészkaron végzett, Gyergyóalfaluban él, magyartanár, a helyi Nyitogatónak is ő a szerkesztője. A Gyergyói Kisújság munkatársai: Péter Csaba, Botos László, Rokaly Zsolté s Tamás Gyopár. /Gyergyói Kisújság (Közéleti hetilap, Gyergyószentmiklós), júl. 9., IV. évf. 150. sz./

1997. szeptember 20.

Dr. Csapó József szenátor elégedetlen azzal az eredménnyel, amit az RMDSZ a múlt évi választások óta elért, fejtette ki a vele készült interjúban. Nehezményezi, hogy a kikényszerített kompromisszumok úgy tüntetik föl az erdélyi magyarság helyzetét, mintha megoldódtak volna a magyar közösség problémái. A legfontosabbnak az autonómiakérdés tisztázását tartja, továbbá önelemzést javasolna az RMDSZ-nek: mit hozott a kormányban való részvétel. A román parlamenti többség kikényszeríti a kompromisszumot, amelyek a minimumra vonatkoznak. A kormányprogramban nem szerepel az autonómia elemzése. - A szenátor azt várja a közeledő RMDSZ-kongresszustól, hogy döntsön a személyi elvű autonómia kérdésében. /Botos László: Zsákutcában az autonómiánk! Interjú dr. Csapó József szenátorral. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

1997. november 1.

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán az egyik küldött feltette a kérdést, van-e programja az RMDSZ-nek a moldvai csángók aggasztó helyzetének megoldására. Tokay György kisebbségügyi miniszter válaszolt: nem kell külön csángó-program, mert a moldvai csángómagyarok is a romániai magyarság részei, az ő problémáikat az erdélyi magyarokéval együtt kell orvosolni. Tokay válaszát nagy hibának ítéli meg Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének /MCSMSZ/ ügyvezető elnöke. A moldvai csángóknak külön történelmi, földrajzi és gondolkodásbeli jellegzetességei vannak, ezt figyelembe kell venni. A moldvai csángómagyarok joggal érezhetik, hogy az RMDSZ mostohagyermekei. A MCSMSZ az RMDSZ V. kongresszusára előterjesztett egy rövid dokumentumot. Eszerint a MCSMSZ nem tekinti érvényesnek a legutóbbi népszámlálás eredményét Bákó, Neamt és Iasi megyékben, mert a népszámlálásnál számos törvénytelenség történt. A iasi-i római katolikus püspök az 1800-as években megkérdezésük nélkül szüntette meg a magyar nyelvű szentmiséket, most ugyanúgy - késrés nélkül - állítsa azt vissza. Az MCSMSZ követeli, hogy a történelem tankönyvekben szerepeljen a moldvai csángómagyarok történelme. A mindennapi zaklatások miatt speciális jogintézmény felállítása szükséges Bákóban. - Az MCSMSZ-nek székházra van szüksége, de hiányoznak a megfelelő anyagiak, ezért támogatásra szólítanak fel mindenkit. Az MCSMSZ örömmel fogad minden kapcsolatteremtő intézkedést. /Botos László: Az RMDSZ mostohagyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1998. május 2.

Az Európai Idő szerint a Magyarok Világszövetségének a kettős állampolgárságról szóló javaslata április 7-én jelent meg a magyarországi és a romániai napilapokban. Azonban Verestóy Attila szenátor már az előző napon mondott erről véleményt: "A kettős állampolgárság ötlete csak gyengítené a többségi lakossággal egyenlő jogok melletti érveinket Problémáinkat Romániában akarjuk megoldani, annak lehetőségével, hogy egy nap majd az egységes Európa polgárai legyünk." A hetilap feltette a kérdést, hogy Verestóy Attila kinek a nevében beszélt. /B. L.: Verestóy egyes állampolgársága. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), máj. 2-15./ B. L. : Botos László. Megjegyzés: az MTI ápr. 6-án, 18,01 órakor idézte a fenti nyilatkozatot, melyet Verestóy az AFP francia hírügynökségnek adott.

1998. szeptember 19.

Csíksomlyón a hagyományos, több évszázados pünkösdi búcsú mellett két évtizede megrendezik az ifjúsági találkozót is. Az utóbbi években az erdélyiek mellett magyarországiak, délvidékiek, felvidékiek és kárpátaljaiak is eljöttek. /Botos László: Istennel, egymással - szeretetben. Ifjúság Csíksomlyón. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./


lapozás: 1-30 | 31-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998