udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Brassai Zsombor

1998. június 20.

Az erdélyi IKE kiadásában, az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával új sorozatként megjelent Kolozsváron az Ifjú-Erdély, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület negyedévi kiadványának első /április-június/ száma. Adorjánai Zoltán a főszerkesztő, Brassai Zsombor a helyettese, dr. Buzogány Dezső a felelős szerkesztő. Nem lesz könnyű újraindítani az Ifjú Erdélyt, melyet az egyetemes magyar művelődéstörténet is számon tart, sok kiváló munkatársa volt, köztük Wass Albert, Gagyi László, László Dezső, Jancsó Elemér, Debreczeni László, Szabédi László, Makkai László, Csetri Elek, Szabó T. Attila, Vita Zsigmond, Gellért Sándor és mások. /Makay Botond: Az Ifjú-Erdély - ötven év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ Az Ifjú Erdély 1923 és 1944 között jelent meg.

2001. június 25.

Jún. 23-án Nyárádszeredában és Szovátán tartottak fórumot az RMDSZ vezető politikusai. Részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos, Kelemen Atilla, Borbély László, Kerekes Károly és Makkai Gergely képviselők, valamint Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozókon a politikusok aktuális politikai kérdésekről, a státustörvényről, a költségvetésről, a Sapientia Alapítványról, környezetvédelemről, kisrégiós kérdésekről, szociális kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, olyan megállapodást sikerült kötni a kormánypárttal, amely lehetővé tette, hogy az RMDSZ ellenzékben maradjon. Fontos célkitűzést valósított meg a helyhatósági törvény, a költségvetést is pozitív irányban tudták befolyásolni, a Sapientia engedélyeztetésében is része volt az erős RMDSZ parlamenti csoportnak. További célok: az állami magyar egyetem, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, a föld- és az erdők ügye. A státustörvényről kijelentette, hogy erős szimbolikus üzenet: nyolcvan év után Magyarország először vállal egy kerettörvény révén kötelezettséget, hogy odafigyel a határon túli magyarok problémáira. Visszautasította a román támadásokat, amelyek eltúlozták, felnagyították a törvény jelentőségét, majd rámutatott: a két kormánynak kell a kérdést megtárgyalni. Birtalan Ákos képviselő elmondta, hogy idén a költségvetés jó irányba mozdult el, olyan értelemben, hogy nem felejtették ki az erdélyi megyéket. Kerekes Károly a szociális ellátás rendszerének reformjáról beszélt, kijelentve, hogy az önkormányzatok feladata a helyi szociális gondok azonosítása, a pénzalapok előteremtése. Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető a földtörvénnyel, illetve az erdőtörvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy 23 egyeztetés történt a kormánypárttal, s olyan változatot sikerült elfogadtatni, amely az RMDSZ-nek is jó. A jún. 21-i kormányülésen elfogadták az egyeztetett változatot. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 25. - 1995. sz./

2001. október 1.

Szept. 28.-án, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége- dr. Kelemen Atilla elnök és Brassai Zsombor ügyvezető elnök -, valamint Borbély László TKT elnök, Virág György megyei tanácselnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő, Márk Endre szászrégeni kerületi elnök meghívására, a szászrégeni RMDSZ kerület bővített választmányi gyűlésén vett részt. A választmányi gyűlés meghívottai voltak Szászrégen vonzáskörébe tartozó községek RMDSZ elnökei és önkormányzati képviselői. Dr. Kelemen Atilla elnöki hangsúlyozta, hogy a kerületi elnök által felvetett jelenségre a megyei szervezet elnöksége fokozottan odafigyel a következőkben és a három év múlva sorra kerülő helyhatósági választások alkalmával a jelölési kritériumok között fontos szempont lesz az együttműködési készség minősítése. Borbély László a státustörvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy két lehetőséget lát: a román kormány szemet huny és hagyja az RMDSZ-t lebonyolítani az igazolványok kiállításához szükséges ajánlások ügykezelését, vagy ha tiltó rendelkezésekkel akadályozza a törvény alkalmazását Románia területén, akkor Magyarország területén bonyolítják majd le az igények regisztrációját is. Dr. Kelemen Atilla hozzátette, hogy véleménye szerint mind a román, mint a magyar kormány, előzetes egyeztetések hiányában olyan nyilatkozati-zsákutcába került, ahonnan már nehezen lehet visszafordulni. Virág György, megyei elnök, az önkormányzati törvény gyakorlati alkalmazását sürgette. Kerekes Károly képviselő hozzászólásában jelezte, hogy jövő év elejétől még nagyobb terhek nehezednek az önkormányzatokra, mivel még több állami költségvetésből finanszírozott intézményt kell a polgármesteri hivataloknak átvenniük saját költségvetésükbe. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 1. - 2048. sz./

2002. január 16.

Jan. 14-én Segesváron Frunda György szenátor és Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke találkozott a város és a környék RMDSZ-tanácsosaival, egyházi és civil szervezetek vezetőivel, tanárokkal, RMDSZ-tisztségviselőkkel. A szenátor a kormánypárttal való új protokollum előkészítési folyamatáról tájékoztatta a jelenlevőket. Ezenkívül ismertette a kedvezménytörvény létrejöttének körülményeit. Szó esett még a román, illetve a magyar kormányfők által aláírt egyezményről, valamint a státustörvénnyel kapcsolatos gyakorlati teendőkről. Frunda György szenátor elmondta, azért jött Segesvárra, "mert számunkra ugyanannyira fontos a szórvány, mint a tömbmagyarság. Mi szenátorok, képviselők, RMDSZ- tisztségviselők mindannyiukért felelősök vagyunk." Frunda támogatja azt a tervet, miszerint Petőfi Sándor mellszobrát egy, a költőről elnevezett, sok szempontból előnyösebb helyre költöztessék. A szórványvidékiek, a segesváriak ebben csapdát látnak, attól tartanak, hogy az elköltöztetés leple alatt talán a város hivatalosságai el is tüntetik a szobrot. Hasonló ügy a magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezése is: lehet követelni a szabály betartását. A Drakula parkkal kapcsolatosan Frunda kifejtette, hogy n a gazdasági hasznát kell figyelembe venni és az itt élő magyarság javára fordítani. /Vajda György: Civil fórum Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

2002. február 25.

Nyugdíjba vonult Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze. Erdély egyik legaktívabb lelkipásztora volt, aki fontos szerepet játszott a 1989-es és az azutáni események alakulásában. A református egyház törvényei szerint az egyházközösség kérésére a püspök is kinevezhet lelkészt, de ugyanúgy országos pályázatot is hirdethetnek a tisztség betöltésére. A vártemplomi gyülekezet mégis a meghívásos alapon történő választást szeretné. Jelenleg Fülöp G. Dénes utódjaként mintegy nyolc-tíz lelkész neve jöhet szóba. Fülöp G. Dénes egy kisebb csoport tudomására hozta, hogy az egyik presbitert Frunda György szenátor azzal a javaslattal kereste meg, hogy a választás lehetőleg Brassai Zsomborra essen. A bejelentés még a Vártemplom főgondnokában, az RMDSZ-es alprefektus Burkhárdt Árpádban is felháborodást keltett. Brassai Zsombort rendkívül tehetségesnek tartják, amit nem csak prédikációival, hanem egyházi közíróként is bizonyított. Visszatetszést keltett, amikor az RMDSZ frissen kinevezett Maros megyei ügyvezető elnökeként kioktató hangnemben cikkezett a szövetség belső ellenzékéről. A Krónika témafelvetése felháborodást váltott ki Frunda György szenátorból is, aki már sajtóperrel fenyegetőzött. "Igen, vállalom, így történt: magánemberként felhívtam Ritz Laci bácsit, és javasoltam Brassai Zsombort. Vallásos ember és egyháztag vagyok, akinek véleménye lehet, és élhet a javaslat jogával. Ismétlem, magánemberként és nem szenátorként tettem, anélkül, hogy nyomást gyakoroltam volna valakire" – nyilatkozta Frunda György. Annak ellenére, hogy a Vártemplomhoz tartozik, a gyülekezet nyilvántartásaiban Frunda György neve nem szerepel. "Az egyházi törvények szerint mindenki abba a templomba jár, ahova óhajt, ám annak a gyülekezetnek a tagja, melyhez lakhely szerint tartozik.A szenátor nekünk mégsem nyilvántartott tagunk, és nem is láttuk a templomunkban" – jelezte Fülöp G. Dénes. /Szucher Ervin: RMDSZ-igény Fülöp G. Dénes szószékére? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

2002. március 20.

Ioan Matei, a Maros Megyei Statisztikai Hivatal igazgatója kijelentette, hogy a népszámlálás jó ütemben folyik, semmiféle panaszt nem jeleztek. Azonban már az első nap folyamán tucatnyi jelzést, észrevételt, panaszt jelentettek be az RMDSZ megyei szervezeténél. Brassai Zsombor ügyvezető elnök elmondta, hogy a panaszok legtöbbje arra vonatkozott, hogy a népszámlálóbiztosok nem voltak hajlandók beírni a kérdőívbe a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó kódot. Olyan panasz is érkezett, hogy a nemzetiség rovatba rövidítve írta be a bediktált adatot (például nem írta ki, hogy maghiara, hanem csak egy "m" betűt firkantott oda). A legtöbb panasz Marosvásárhelyről, a Gheorghe Marinescu utcából érkezett, ahol a lakók jelezték, hogy a népszámlálóbiztos nem íratta alá a kitöltött kérdőíveket. /(mózes): Népszámlálás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2002. március 21.

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy folyamatosan érkeznek panaszok, jelzések népszámlálással kapcsolatban. Egyes népszámlálási biztosok továbbra sem hajlandók beírni az etnikumra, anyanyelvre vagy vallási hovatartozásra vonatkozó kódszámot. Több olyan eset is előfordult, hogy csak ceruzával töltötték ki az űrlapot, illetve nem írták ki olvashatóan a bediktált adatot, vagy rövidítéseket használtak. Gál Barna, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy az 56. számú körzet biztosa, Solomon Floarea, három helyen is elkövette azt, hogy a nemzetiségi, anyanyelvi hovatartozás rovatba a magyaroknál ceruzával írta be az adatot. Az RMDSZ elnöke írásos panasszal fordul a megyei népszámlálási bizottsághoz is, és kérni fogja a biztos szankcionálását. Az RMDSZ összegezi a panaszokat és eljuttatja a megfelelő népszámlálási bizottságokhoz. /Mózes Edith: Népszámlálás 2002. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

2002. március 26.

Az RMDSZ Maros megyei szervezetéhez mindennap érkeznek panaszok népszámlálással kapcsolatban, jelezte Brassai Zsombor ügyvezető elnök. Egyrészt arról, hogy a biztos ceruzával tölti ki az űrlapokat, vagy nem megfelelőképpen teszi. Viszont történt olyan is, hogy egy falu nagy része az állampolgárság rovat kitöltésénél ragaszkodott a magyar állampolgár kifejezéshez. A Pandúrok út 33. számnál három családot "kifelejtett" a népszámláló, ugyanígy kihagytak a Bogáti utca 4-ben két magyar családot. /Mózes Edith: Népszámlálás. Mindenkit "megszámlálnak". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

2002. március 30.

Márc. 28-án Marosvásárhelyen, AZ RMDSZ- székházban a fő szervezők: Farkas András, a romániai PONT pályázatfigyelő rendszer főkoordinátora, az Impulzus XXI szervezet alelnöke; Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke; valamint Kádár Magor, szakmai vezető, a PONT pályázati tanácsadója - bemutatták a TÁMPONT 2002 programot. Ennek célja: a Maros megyei fiatal civil vezetők és önkormányzati képviselők ismereteinek és képességeinek a fejlesztése. A program első szakaszában megyei szintű képzéssorozatot és hat képzést tartanak Maros megye fontosabb településein. /Máthé Éva: Indul a TÁMPONT 2002 program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2002. június 19.

Az utóbbi napokban a román sajtóban lábra kapott a hír, miszerint az RMDSZ státusirodáit a megyei szervezet kénytelen volt leépíteni a magyarság érdektelensége miatt. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke cáfolta a híreszteléseket. Nem bezártunk irodákat - hangsúlyozta -, hanem egyszerűen átszerveztük az irodahálózatot. A központi iroda alkalmazottai bejárják a megye falvait, összegyűjtik a kéréseket. Szó sincs arról, hogy az RMDSZ, úgymond, aggódna a magyarság érdektelensége miatt. /(mózes): Az RMDSZ cáfol. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

2002. szeptember 26.

Szept. 25-én Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Stefan Somesan megyei főtanfelügyelő "A magyar tanerők számaránya a megyében működő tanintézmények vezetőségében" témában tartott megbeszélést. A megbeszélés után Brassai arról tájékoztatott, hogy előzőleg a megyei RMDSZ ügyvezető elnöksége a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség vezetőségével, Donáth Árpád helyettes főtanfelügyelővel közösen mérte fel a megyei helyzetet. A megyei tanintézmények vezetőségében a magyarok méltányosan vannak képviselve. A marosvásárhelyi általános iskolák, középiskolák esetében azonban szükség van az arányok javítására, mert az elvártnál kisebb a magyar igazgatók, aligazgatók száma. Brassai Somasannal megállapodott abban, hogy aligazgatói állásokat kell meghirdetni ott, ahol ez szükséges és indokolt. A létrehozandó aligazgatói állásokra szakképzett magyar pedagógusok is pályázhatnak. Az aligazgatók munkaköri leírásában szerepelnie kell annak, hogy teljes mértékben ő a felelős a magyar tagozatokért. - Ismeretes a görgényszentimrei eset is: nem sikerült beindítani a magyar óvodás csoportot. Brassai a görgényszentimrei református lelkésszel elhatározta, hogy közösen fognak fellépni a magyar nyelvű oktatás beindítása érdekében. A megyében három olyan város van - Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas -, ahol a magyar lakosság aránya eléri, megközelíti a 20 százalékot, a város vezetői mégsem állították fel a két-három nyelvű helységnévtáblákat. /Simon Virág: Tárgyal és egyeztet a megyei RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

2002. október 24.

Okt. 23-án az RMDSZ Maros megyei szervezete székházában Kelemen Atilla megyei elnök, Virág György, a megyei tanács elnöke, Borbély László, a Területi Képviselők Tanácsának elnöke, dr. Benedek Imre megyei tanácsos és Brassai Zsombor megyei ügyvezető elnök találkozott a helyi sajtó képviselőivel. Kelemen Atilla megyei elnök elmondta, hogy okt. 21-én Bukarestben tárgyalt az SZDP és az RMDSZ vezetése a protokollum megvalósításairól. Maros megye esetében a Petru Maior Egyetemen beindítandó magyar karok, illetve az orvosi, az OGYE ügyében nem teljesültek az egyezményben foglaltak, ezért ezt belefoglalják a jövő évi szerződésbe is. A restitúciós törvények alkalmazása sem haladt a megfelelő ütemben. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem vár másoktól tanácsot. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2002. október 28.

Okt. 25-én a Romániai Magyar Szórványtanács, az RMDSZ Maros megyei szervezetének, valamint a nagysármási református egyházközség és helyi RMDSZ közös szervezésében került sor a Nagysármás-völgyi értelmiségi tanácskozására. A szórványtanácsot Vetési László lelkész-tanár, az RMDSZ országos szervezetét Szép Gyula, a megyei RMDSZ-t Brassai Zsombor ügyvezető elnök képviselte. A rendezvény meghívottai voltak a Mezőségi-régió pedagógusai, lelkészei és RMDSZ tisztségviselői. Az értekezleten találkozhatott Mezőség értelmisége, számba vették a helyi gondokat. A szórvány-magyarság számára létfontosságú az egység megtartása. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az elszórványosodott kis magyar közösségek tényleges kapcsolatot alakítsanak ki egymás között. /Értelmiségi találkozó Nagysármáson. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 28., 2315. sz./

2002. december 9.

A főtanfelügyelő-helyettesi állás betöltéséről, a tanügyi törvény módosításáról és az aligazgatók munkaköri feladatairól tárgyaltak dec. 7-én Kolozsváron a magyar iskolaigazgatók és Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Donáth Árpád jelenlegi főtanfelügyelő-helyettesnek lejárt megbízatása, s egészségi állapota miatt nem vállalja tovább a munkát. A 2002-2003-as tanév végéig betölti a funkciót, s időközben bevezetheti a munkaköri feladatokba utódát. Az összegyűlt pedagógusok a jelenlevő érintettek meghallgatása után Albertini Zoltán testneveléstanárt, a sportiskola jelenlegi igazgatóját választották, Albertini Zoltán vállalta, hogy jelentkezik a versenyvizsgára. /Simon Virág: Pedagógusok és politikusok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2002. december 18.

Maros, Arad és Kolozs megyében is visszaigényelték az RMDSZ székházát a volt tulajdonosok. A törvény szerint csak akkor maradhatna ezekben a székházakban az RMDSZ, ha a bíróságon bebizonyítja, hogy párt, nem érdekvédelmi szövetség. A Maros megyei RMDSZ székházát dr. Hankó Tibor orvos testvérének gyerekei /akik Marosvásárhelyen élnek/ visszaigényelték az államosított családi házat. A Hankó család először Kincses Elődöt kérte fel ügyének intézésére, ám Kincses visszautasította a család képviseletét. "Annak idején RMDSZ-elnökként én szereztem az épületet a szövetségnek - nyilatkozta az ügyvéd -, ha elvállaltam volna a Hankó család képviseletét, azt akár bosszúként is értelmezhették volna egyes RMDSZ-vezetők." A család ügyét végül Magos Méta marosvásárhelyi ügyvédnő vállalta, aki elmondta: Hankóék már megnyerték a pert, és papíron visszakapták az épületet. Az ügyvédnő úgy tudja, az RMDSZ meg akarja vásárolni a házat Hankóéktól. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: "Rengeteg pénzt fektettünk az ingatlan feljavításába, tulajdonképpen a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar lakosság pénze áll ebben az épületben". Hankó Gábor örökös elmondta, tavaly november óta próbál egyezséget kötni az RMDSZ-szel, de mindmáig hiába. Találkozott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel, aki megígérte, hogy jogtanácsost küld a családhoz. Ez nem történt meg. Hankó megkereste Borbély László képviselőt, de ez sem hozott változást. A Hankó család azt szeretné, hogy az RMDSZ bérelje a házat. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyét hónapok óta tárgyalják különböző bíróságokon. Az ingatlant Lucia Spiroiu leszármazottja visszaigényelte. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tájékoztatott: az aradi bíróságon elveszítették a pert, az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem vonatkozik rá a törvény azon kitétele, miszerint azok az ingatlanok, amelyekben székel, nem szolgáltathatók vissza természetben. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött; az indoklásban az áll, hogy az RMDSZ pártként működik, tehát rá is vonatkoztatható a fenti törvény. Most ügyük a bukaresti Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Az ingatlan másik részét a Németországba kivándorolt Adelmann család visszaigényelte. Kolozsváron a Fürdő (Pavlov) utcai RMDSZ-székházat az egykori tulajdonos, Alexandru Lupas lánya visszaigényli. Azon múlik, hogy pártnak minősül-e az RMDSZ, vagy sem. /Antal Erika, Salamon Márton László: RMDSZ-es tudathasadás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. február 5.

A Maros megyei RMDSZ elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházkerületek esperesei és a szövetség vezetői. A tanácskozáson részt vettek Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese, Szász Zoltán, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, Székely András, a Küküllői Egyházmegye esperese, Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság megosztása nem lehet cél, a hangsúlyt olyan időszerű kérdésekre kell fektetni, mint a népességfogyás megállítása, oktatási- és szociális intézmények megerősítése és hosszú távú fenntartása, valamint az itthonmaradást szavatoló pozitív jövőkép megfogalmazása. /Megyei RMDSZ és református egyházi vezetők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2003. február 6.

Két ízben is vitát váltottak ki a Maros megyei RMDSZ hírlevelei. A Brassai Zsombor ügyvezető elnök által fogalmazott és a sajtónak is eljuttatott hírekről az érintettek azt állítják, hogy ferdítésekben és csúsztatásokban bővelkednek. Andrássy Árpád, az RMDSZ marosludasi elnöke kért pontosítást a Népújságban RMDSZ Hírmondó címmel megjelenő, a szövetség által fizetett oldalban megjelenő egyik hír kapcsán, mert abban az egyik, belső ellenzékinek számító parlamenti képviselő "indexre került": nem említették meg a kerület kiemelt meghívottját, Kerekes Károlyt. Ezután egyházi berkekben keltett felháborodást az RMDSZ újabb hírlevele. A közlemény szerint az RMDSZ megyei elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházmegyék esperesei és a szövetség vezetői. Valójában az espereseket mindössze lelkészkollégájuk, Brassai Zsombor ügyvezető elnök fogadta. "Az sem igaz, hogy együttműködési stratégiát állítottunk volna fel. Az időszerű erdélyi magyar közéleti kérdésekben az egyháznak lesz stratégiája, de azt nem az RMDSZ-szel együtt fogalmazzuk meg. Ami az oktatást kérdését illeti, erről szó sem esett" - állította Ötvös József. /Szucher Ervin: Vitát szülnek az RMDSZ hírlevelei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. március 11.

Marosvásárhelyen szervezi meg az RMDSZ a márc.15-i központi ünnepségét. Híre kelt, hogy egyesek megzavarni készülnek az ünnepséget. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke leszögezte, nem fognak a provokációknak felülni. Brassai Zsombor ügyvezető elnök hallotta: diákokat igyekeznek beszervezni, hogy megzavarják ezt az ünnepséget. Brassai Zsombor szerint a Polgári Körök találkozóján elhangzott néhány zavarják meg a márc. 15-i rendezvényt. Kelemen Atilla kifejtette: nem szeretné, ha Maros megye, a romániai magyarság engedne a megosztó kísérletnek, ami sajnos az anyaországot megosztja az utóbbi időben, "s amit egyesek itt is szorgalmasan kopírozni próbálnak." /Mózes Edith: Az ünnep emberi és nemzeti méltóságunk próbája is. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2003. március 13.

Nemkívánatos vendégnek tartja az MSZP elnökét Marosvásárhelyen a Polgári Mozgalom Több marosvásárhelyi és környékbeli csoportosulás nemtetszését is kiváltotta a hír, hogy Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök márc. 15-én Marosvásárhelyen mond beszédet. A polgári körök egyes tagjai békés tüntetésre készülnek ez alkalomból, az RMDSZ viszont a magyar külügyminiszter kifütyülésétől is tart. Az RMDSZ által kiadott program szerint Markó Béla szövetségi elnök, Kovács László és Kelemen Atilla, a szervezet Maros megyei elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt megelőzően az MSZP elnöke az RMDSZ országos vezetői és Íjgyártó István magyar nagykövet társaságában Fehéregyházán is lerója kegyeletét. Maga Csegzi Sándor alpolgármester is - aki vártemplomi főgondnokként az eredetileg Vásárhelyre tervezett Tőkés László-féle fórumot megvétózta - szerencsétlen döntésnek nevezte Kovács meghívását. A Polgári Mozgalom március elsején tartott összejövetelén is a fő témák között szerepelt a magyar külügyminiszter látogatása és felszólalása. "Valamiféleképpen tiltakoznunk kell az ellen, hogy vértanúink szent helyén Kovács László a díszvendég - hangzott el Moldován György, az egyik polgári kör vezetője részéről. - Markó Bélának is elmondtam, hívja meg Kovácsot bárhova, akár lakossági fórumra is, de ne engedje, hogy jelenlétével azt a helyet fertőzze." Moldován megígérte, hogy amennyiben nem talál társakra, akár egyedül is hajlandó transzparenssel a kezében, csendesen tiltakozni az MSZP országos elnökének jelenléte ellen. Több csoport is csendes tüntetésre készül a Vértanúk Emlékoszlopánál. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kijelentette, hogy értesülései szerint a hurrogás és a fütyülés a polgári körök rendezvényén került szóba. Brassai szerint az RMDSZ-hez nem érkezett hír a tervezett zavargásokról, viszont megerősítette a polgári körök terveiről hallottakat. Tőkés András, a Polgári Mozgalom életre hívója, aki egyben a pedagógusszövetség elnöke is, elmondta, az említett gyűlésen szó sem volt bekiabálásokról meg kifütyülésekről. "Nem garantálhatom, hogy senki nem fogja kifütyülni Kovács Lászlót, de a pedagógusszövetség és a Polgári Mozgalom a Petőfi-szobornál ünnepel. Más kérdés, hogy mi sem örvendünk annak a politikusnak, aki képes feláldozni a státustörvényt, az erdélyi magyarságot pedig a huszonhárommillió román közé sorolja, amikor a munkapiac elárasztásától tart" - nyilatkozta Tőkés, aki cáfolatot szándékszik eljuttatni a Népújsághoz. /Szucher Ervin: Kifütyülik Kovács László külügyminisztert? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2003. április 29.

Ápr. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlésén választották meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa Maros megyei képviselőit. A küldöttek meghallgatták és elfogadták a megyei elnök beszámolóját, a Területi Képviselők Tanácsa, az etikai, ellenőrző és szabályzat-felügyelő bizottságok jelentéseit, megválasztották a TKT-tagokat és elfogadták a megyei alapszabályzatot és programot. Kelemen Atilla megyei elnök beszámolójában az önkormányzatiságról beszélt, kijelentve, hogy a megyei szervezet kritikusan foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy "a Maros megyei önkormányzatok az átlagon felül működtek". Eredményeket értek el a kormánypárttal kötött megyei protokollummal, a Bolyai Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítását említette. Virág György, a megyei önkormányzati tanács elnöke kijelentette: a 215-ös törvény "hangsúlyosan megerősítette a helyi önkormányzatok hatáskörét, de egy költségvetési buktatóval járt együtt. " A hatáskörökhöz a kormány nem adta a szükséges pénzalapokat. Markó Béla szerint az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája. Az erdélyi magyarság számára az egyetlen út: megkeresni az együttműködés lehetőségeit a belpolitikában, valamint a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Azonban Szász Jenő "felvilágosította", hogy van alternatíva. Szász szerint "lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövő Erdélyben, mint az idei krumplitermés". Markó kijelentette: ezek szerint a fórumozók tulajdonképpen a magyar jövő érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek. "Mi a közbirtokossági erdőkért harcolunk, mások a magyar jövőért, mi erdélyi autópályáért, a Sapientia Egyetem bővítéséért, kétnyelvű feliratokért harcolunk, mások magyar jövőt építenek". Végkövetkeztetésként fogalmazta meg, hogy mégsincs alternatíva. Az egyetlen lehetséges út: együtt harcolni a magyar jövőért. Egységre van szükség, hangsúlyozta Markó. A következő négy évben, az úgynevezett alanyi jogon tagságot szerzők mellett Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáll Ernő, Náznán Jenő, Balogh József, Kakassy Sándor és Brassai Zsombor képviseli a megyét a Szövetségi Képviselők Tanácsában. /Mózes Edith: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Nem került fel az RMDSZ területi képviselőinek listájára Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere, jelenlegi alpolgármestere. Fodor - akit egy hónappal korábban kizártak a Területi Képviselők Tanácsából is - úgy vélekedett, hogy áldozatul esett az RMDSZ jelenlegi vezetősége által folytatott politikának, amely a kényelmetlen személyek kizárásán alapul. Elmondta: azt követően érzi magát holtvágányon, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán szót emelt Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megvonása ellen. ,,Noha Tőkés Lászlónak sokszor igaza van, én nem vagyok az általa folytatott politika híve, de nem érthetek egyet az RMDSZ éléről történő eltávolításával sem. Ez a lépés megosztotta a romániai magyarságot" - szögezte le Fodor Imre. /Fodort is ejtették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2003. július 28.

Júl. 27-én a Petőfire való emlékezés az Ispánkútnál kezdődött, de a megyeszékhelyről indulók a Kossuth utcai Petőfi-szobornál is koszorúztak. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöke mondott beszédet. Az unitárius templomban dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszélt, majd Galán Géza előadóművész következett. A múzeumkertben leleplezték a kiskunfélegyháziak újabb ajándékát, Lantos Györgyi domborművét, amely Petőfi Sándor olasz fordítójának, Giuseppe Cassano költőnek (1843-1910) állít emléket. /Bölöni Domokos: Emlékezés Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

2003. november 28.

Nov. 26-án, Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-ügyvezető elnök és Dáné Károly oktatásügyi alelnök egyeztető megbeszélést tartott a megyei tanfelügyelőségen Stefan Somesan főtanfelügyelővel és Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettessel. Az RMDSZ közbenjárt Farkas Ernő magyar szakos tanfelügyelő érdekében, aki nov. 1- jétől átlépte a nyugdíjazási korhatárt, kérve, hogy az iskola év végéig maradhasson meg tisztségében. A főtanfelügyelő ígéretet téve arra, hogy támogatni fogja mandátumának meghosszabbítását. A megyei protokollumba foglalt megegyezés szerint a magyar aligazgatók hatáskörébe került az iskolák magyar tagozataiért való felelősség, amit több marosvásárhelyi iskolában nem hoztak az illetékesek tudomására. Feltérképezték azokat az iskolákat, ahol román nyelvű pedagógusok románul oktatnak magyar osztályokban különböző tantárgyakat. A főtanfelügyelő ígéretet tett, hogy megoldásokat keres ezeknek a lehetetlen helyzeteknek a feloldására. Kitértek az iskolaelnevezések ügyére, mivel Marosvásárhelyen utoljára az 50-es években neveztek el magyar személyiségről iskolát - nevezetesen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum esetében. Azóta kizárólag román történelmi személyiségekről neveztek el oktatási intézményeket. A főtanfelügyelő elismerte, hogy a jelenlegi helyzet nem tükrözi a város nemzetiségi arányait. /RMDSZ-egyeztetés a megyei főtanfelügyelővel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2004. április 6.

Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2004. április 7.

Ha 1905 májusában valaki azt mondta volna dr. Bernády György marosvásárhelyi polgármesternek, mint megrendelőnek, vagy a két tervezőnek, a budapesti Komor Marcellnek és Jakab Dezsőnek, hogy 2004 áprilisában a marosvásárhelyi „cifra palota" homlokzatán a román nemzeti zászlót és az észak-atlanti katonai tömb lobogóját fogja lengetni, és hogy csak az egy szem magyar felirat (Maros Megyei Tanács) lesz, bizonyára jót nevettek volna az urak az okvetetlenkedőn, írta Máthé Éva. Románia belépett a NATO-ba. A helyi román sajtó megírta, hogy az RMDSZ nem „méltóztatott megjelenni" az ünnepségen. Közben az RMDSZ Maros megyei székhelyére nem érkezett semmiféle meghívó, sőt Brassai Zsombor megyei ügyvezető elnök azt sem tudta, hogy a „cifra palotára" kikerült a kék lobogó. /Máthé Éva: Beléptünk… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

2004. április 28.

Maros megyében az RMDSZ megye tanácsosi listájának első 15 (bejutónak számító) helyén heten újak. A szavazás nyomán kialakult sorrend: 1. Benedek Imre, 2. Csegzi Sándor, 3. Lokodi Emőke, 4. Szabó Árpád, 5. Magyarósi Erzsébet, 6. Kakassy Sándor, 7. Balogh József, 8. Brassai Zsombor, 9. Pokorny László, 10. Szalkay József, 11. Bán Mózes, 12. Veres Ádám, 13. Bözödi Sándor, 14. Simon János, 15. Tatár Béla. /Ami a sorrend mögött van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2004. május 20.

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2004. június 18.

Brassai Zsombor, a Népújság munkatársa válaszolt Gábor Attilának, aki olvasói levelében választási vereségről beszélt Marosvásárhely vonatkozásában. Brassai Zsombor éles hangon elutasította a kritikát. A magyarok közérzetéért mindannyian felelősek vagyunk, szögezte le Brassai, azok is, akik epés hangvételű írásaikkal mérgezik a közhangulatot. /Brassai Zsombor: Kritika csúsztatásokkal. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./ Előzmény: Gábor Attila: Számadás vagy sikerpropaganda? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

2004. július 8.

Brassai Zsombor mint kampányfőnök hosszú eszmefuttatásában a TKT-ülésen elhangzott bírálatokat élesen elítélte, azokat rosszindulatba torzuló lefejezési követeléseknek minősítette. Brassai szerint a marosvásárhelyi szavazó magyarság fele otthon maradt. /Brassai Zsombor: Veszíteni sem tudunk? Egy TKT-ülés margójára. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./ Markó Béla másképpen látta: szerinte Marosvásárhely nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínűleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon, állapította meg. /Mózes Edith: "Eredményesen szerepelt az RMDSZ". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. augusztus 20.

Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2004. augusztus 21.

Aug. 19-én Mezőbánd, Mezőmadaras, Mezőpanit, Mezőcsávás és Mezősámsond polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai a kisrégió községeit tömörítő Székely Mezőségi Kistérségi Társulás létrehozásáról tárgyaltak. A megbeszélésen jelent volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke és Brassai Zsombor ügyvezető elnök, megyei tanácsos. /(mezey): Mezőségi kistérségi társulás alakul. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998