udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Brendus Gyula

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 21.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Brendus Gyula /Arad, 1940. máj. 25./ képviselő sebész szakorvos, Nagyenyeden lakik. Új nemzetiségi statútum szükséges az egyéni és közösségi jogok garantálásával, az anyanyelvi oktatást új alapokra kell helyezni és azt az alkotmányban kell rögzíteni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1993. január 22.

Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1995. március 4.

Az RMDSZ Fehér megyei szervezete márc. 4-én tisztújító közgyűlést tartott Nagyenyeden. Megyei elnökké dr. Brendus Gyulát választották, elődje, Bakó Botond oktatási alelnökként tagja marad a vezetőségnek. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 7., 486. sz./

1995. június 5.

Tabajdi Csaba államtitkár jún. 4-én és 5-én a Fehér megyei szórványba látogatott. Jún. 4-én részt vett Torockóban az unitárius istentiszteleten, majd dr. Brendus Gyula Fehér megyei RMDSZ-elnök, dr. Csávossy György RMGE-elnök és Kelemen József torockói polgármester fogadta a magyarországi delegációt. Megtekintették a Tóbiás Ifjúsági Központot, majd Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot. Tabajdi Csaba Nagyenyeden találkozott az RMDSZ képviselőivel, a fő téma a szórványmagyarság helyzete volt. Csombord volt a következő állomás, jún. 5-én pedig az államtitkár meglátogatta Gyulafehérváron dr. Jakubinyi György érseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1995. október 25.

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban olyan elektronikai tárgyat fedeztek fel, amelynek gyanítható rendeltetése a lehallgatás. Okt. 24-én értesítették erről az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki okt. 25-én a helyszínre érkezett és Brendus Gyula megyei RMDSZ elnökkel együtt minderről nyilatkozatot adott ki, ismeretlen elkövető ellen ügyészségi vizsgálatot kérve. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Román Hírszerző Szolgálathoz fordult, derítsék ki, mi történt. /Miklós László: Poloskát irt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./

1996. január 18.

A nagyenyedi RMDSZ-szervezet irodájának falába szerelt mikrofon "sohasem működött", nem történt bűncselekmény, jelentette ki Emil Stroe nagyenyedi főügyész. A lehallgató berendezéseket tavaly fedezték fel az RMDSZ nagyenyedi irodájának falában, illetve a Csutak István volt RMDSZ-képviselő telefonkészülékben. A mikrofon "senkit sem zavart, azt sem tudni, ki szerelte fel". A lehallgató berendezést október 23-án a városi telefontársaság dolgozói fedezték fel, amikor azt keresték, miért nem működik megfelelően az RMDSZ készüléke. A szövetség megyei elnöke, Brendus Gyula, feljelentést tett az ügyészségnél. Csutak István volt RMDSZ-képviselő novemberben talált "poloskát" a lakásába újonnan felszerelt telefon csatlakozójában. A telefontársaság azonnal cáfolta, hogy bármi köze lenne a lehallgatókészülékhez. - Az RMDSZ-t bukaresti székházába történt betörés ügyében nincs új fejlemény. A tetteseket nem találták meg. /Nem történt bűncselekmény - állítja a nagyenyedi főügyész a lehallgatási ügyről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1997. április 23.

A RMDSZ Fehér megyei szervezete Nagyenyeden tisztújító közgyűlést tartott. A gyűlésen részt vettek Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csávossy György a SZET elnöke, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, valamint Köble Csaba megyei prefektúrai igazgató. A lap kifogásolja, hogy a tagság nem javasolhatta "élőben" választottait, hanem az elektorok neveket és tisztségeket tartalmazó névsorokat kaptak kézhez, s feladatuk abból állt, hogy a listákat az urnákba dobják. A küldöttek dr. Brendus Gyulát újraválasztották a szervezet elnöki tisztségébe. A lap hangsúlyozza, hogy Takács Csaba zárószavaiban felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy közvetítsék igényeiket az Ügyvezető Elnökségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1998. július 18.

Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./

1999. március 31.

Az RMDSZ májusra összehívott VI. kongresszusán várhatóan Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke és Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke indul jelöltként a szövetségi elnöki posztért. Erdély-szerte zajlanak az RMDSZ megyei és területei szervezeteiben a tisztújító, illetve kongresszusi küldöttválasztások. Az eddigi megyei és területi gyűléseken Markó Béla, illetve Kincses Előd jelöltségének támogatása mellett döntöttek az egyes szervezetek. Az Arad megyei szervezet, ahol Cziszter Kálmán személyében új megyei elnököt választottak, a küldöttgyűlés Markó jelölését támogatta. Szatmár megyében Markó Béla jelölése mellett döntöttek. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlésén Kapy Istvánt, Nagyvárad alpolgármesterét választották megyei elnöknek /eddig Varga Gábor volt az elnök/. A Háromszéki Képviselők Tanácsa a kézdivásárhelyi születésű Markó Béla elnökjelöltségét támogatja. Hasonló döntést hozott az Udvarhely széki szervezet is. Az RMDSZ Fehér megyei szervezetének nagyenyedi tisztújító közgyűlésén nem történt elnökváltás: dr. Brendus Gyulát újraválasztották eddigi tisztségébe. /Támogatók és támogatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1999. április 2.

A Szabadság dr. Brendus Gyulával, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének március 26-án újraválasztott elnökével közölt interjút. Brendus a megyei szervezet legfontosabb feladatának a jövő évi helyhatósági és általános választásokra való felkészülést, valamint az RMDSZ társadalomszervezői szerepének növelését tartotta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2000. április 18.

Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./

2000. július 6.

Fehér megyében az RMDSZ sikeresebben szerepelt a helyhatósági választásokon, mint négy évvel ezelőtt - nyilatkozta dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke. A megyében jelenleg az RMDSZ-nek 44 önkormányzati képviselője, 2 megyei tanácsosa, 1 polgármestere (Torockó) és 3 alpolgármestere van. 1996-ban az RMDSZ-nek 42 helyi tanácsosa, 2 megyei tanácsosa, 1 polgármestere (Torockó) és 3 alpolgármestere volt. Sajnálatos Magyarlapád elvesztése. A vallási téren jelentkező nézeteltérések két részre osztották a település lakosságát. Az időközben áthelyezett Bódis Miklós magyarlapádi református lelkész hívei nem támogatták az RMDSZ jelöltjét, akit felelősnek tartottak Bódis eltávolításért. Így az RMDSZ jelöltje nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatszámot, és a színtiszta magyarlakta település polgármestere az elkövetkező négy évben a Szövetség Romániáért Párt képviselője lett. /Önkormányzati választások Fehér megyében. Magyarlapád: üröm az örömben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2000. december 4.

Hiába reménykedtek Kolozs megyében, az RMDSZ-nek nem sikerült a harmadik képviselői mandátum, a megyében maradt az egy szenátori /Eckstein-Kovács Péter/ és két képviselői /Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly/ mandátum. - 1990-ben Kolozs megyében az RMDSZ képviselőházi lista 88 126 szavazatot kapott, a szenátori pedig 89 953-et. Ez a szavazatarány akkor 3 képviselői és 1 szenátori mandátumot ért. /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter, és Podrádszky László, majd az 1992 februárjában lemondott Eckstein-Kovács helyébe lépő Balázs Sándor képviselő, a szenátor pedig Szőcs Géza volt./ 1992-ben az RMDSZ 3 képviselői mandátumot (74 216 szavazat), 1 szenátusi mandátumot (74 684 szavazat) nyert. Képviselők: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő. A Sinkó István halálával megüresedő helyet Neményi-József Nándor vette át, akit később kineveztek a Versenytanács tagjává, ezért le kellett mondania mandátumáról. Őt Bitay Levente követte. A Kolozs megyei szenátori tisztséget 1992-1996 között Buchwald Péter töltötte be. 1996-ban: 2 képviselői mandátum (72 633 szavazat), 1 szenátusi mandátum (74 181 szavazat). Képviselők: Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő, szenátor: Eckstein-Kovács Péter. 2000-ben tovább csökkent a szavazatszám: a képviselői listára 69 323-an, a szenátori listára pedig 69 221 érvényes szavazatot adtak le. Fehér megyében 1990-ben egy RMDSZ-es képviselő jutott be Brendus Gyula személyében, 1992-ben pedig egy szenátor, ezt a tisztséget Incze István töltötte be. 1996-ban, és 2000-ben sem sikerült képviselői vagy szenátori mandátumra szert tenni. Beszterce-Naszód megye 1990-ben 1 RMDSZ-es képviselővel rendelkezett (Szilágyi János), 1992-ben szintén egy képviselőt küldött (Szilágyi Zoltán), 1996-tól nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője. Szilágy megyének 1990-től 1 képviselője, és 1 szenátora van. 2000-2004 között Vida Gyula a negyedik, Seres Dénes pedig a harmadik mandátumát kezdi. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Több RMDSZ-mandátum a törvényhozásban. Kolozs megyének mégsem jutott harmadik képviselői hely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2001. január 11.

Dr. Brendus Gyula lemondása után pár hónapig megyei elnök nélkül maradt az RMDSZ Fehér megyei szervezete. Az új elnököt dec. 13-án megválasztották, az RMDSZ nagyenyedi székházában. Az új elnök Rácz Levente mérnök-jogász, aki eddig megyei ügyvezető elnök volt. /Györfi Dénes: Új elnök a megyei RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2001. augusztus 4.

Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök kifejtette: felvették a kapcsolatot a kormánypárt /Szociáldemokrata Párt/ Fehér megyei szervezetével és megfogalmazták, hogyan képzelik el megyei szinten az együttműködést az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti egyezmény értelmében. Az ígéretek ellenére nem sikerült megőrizni Molnár Irén tisztségét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség élén. Németh Zsolt nagyenyedi és gyulafehérvári látogatásakor Fehér megye prefektusa, Ioan Rus, hevesen támadta a Bethlen Kollégium igazgatóját, amiért engedély nélkül fogadta a magasrangú vendéget. Sikerült megtartani dr. Brendus Gyula igazgatótanácsi tisztségét a Fehér megyei egészségbiztosítónál. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő közbenjárására indulni fog a következő tanévben is a tanítóképző osztály a Bethlen Kollégiumban, amelyet eredetileg meg akart szüntetni a megyei tanfelügyelőség és a tanügyminisztérium. Közbenjártak annak érdekében, hogy Felenyeden ne szűnjön meg az összevont magyar elemi osztály - mondotta Rácz Levente. - A fogolytáborokba internáltak kárpótlásáról szóló 2000/189. számú törvény alkalmazása nem hozta a várt eredményt. Sok személy kérvényét elutasították, a bizonyító iratok hiánya miatt. Kevesen rendelkeztek ugyanis dokumentumokkal, amivel a jogosultságot igazolhatták volna. - Több helyen (pl. Székelykocsárd) a többségi nemzet nem hajlandó a hagyományos magyar helységneveket elfogadni, csak a tükörfordítást. Jelenleg a megyében csak Torockón és Torockószentgyörgyön van kétnyelvű felirat. /Szabó Csaba: Felemás RMDSZ-SZDP együttműködés Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2002. szeptember 21.

Nagyenyeden az RMDSZ "székháznak" ismert Malom u. 24 sz. alatti ingatlan mellett 1996-tól egy új emeletes épület készült. Mára az átjáró összeköti a két épületet. Az RMDSZ először bérelte a régi házat, 1993-ban pedig megvásárolta. A ház első könyvtárat a keceliek adományozták. 1990-től a parlamenti képviselők (Dr. Brendus Gyula) és 1992-től Incze Tibor szenátor megyei székhelye is itt volt. 1992-ben itt alakult meg a Tulipán vállalat. 1991-ben a nyilvántartott Fehér megyében az RMDSZ taglétszáma már 7100 volt. Entz Géza, az Antall-kormány államtitkára 1991. máj. 12-én, rögtön kolozsvári tartózkodása után idelátogatott. A hatóságok akkor árammegvonással kedveskedtek, úgyhogy a tárgyalások gyertyafénynél folytatódtak. 1991-től és 1996-tól a székházban szerkesztették a felújított Enyedi Hírlapot, ami majd később együtt jelent meg a tordai Aranyosvidékkel. Szerkesztők: először Dr. Csávossy György, később ifj. Mezei Sándor. Számos kiállítást szerveztek a székház nagyobb termében. A szervezésben az első városi elnöknő, Fari Ilona jeleskedett. 1995-ben lehallgató-készüléket fedeztek fel a székházban. A vizsgálat semmilyen eredményre nem vezetett. Dr. Brendus Gyula megyei elnök (1995-2000) irányította a második épülettel kapcsolatos munkálatokat. Rácz Levente jelenlegi elnök a terület jogi helyzetének a tisztázásával, a pályázatokkal tette le a maga kézjegyét. 2002 nyarán a névválasztás és avatás került napirendre. Dr. Szász Pálra (1881-1954) esett a választás. Ezért lett a neve Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház. /Bakó Botond: Közösségi ház születése Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2003. október 11.

Önkormányzati konferenciát szervezett okt. 9-én Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban a Fehér megyei RMDSZ. A két napirendi pont az alkotmánymódosítás illetve az önkormányzati választások, pontosabban a jelöltállítás alapelvei voltak. Dr. Brendus Gyula és Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke kudarcnak ítélte az aradi Szabadság-szobor ügyét. Kiemelték: eljött az idő szakítópróbára bírni a kormánypárttal kötött protokollumot és kérni ennek felbontását. Az új alkotmány előnyeit és az "igen" szavazat szükségességét Varga Attila parlamenti képviselő ecsetelte. /Damó István Péter: Önkormányzati konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2004. április 19.

Fehér megyében az RMDSZ választmányi gyűlés legfontosabb feladata a megyei tanácsosi lista összeállítása, mondta Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban összegyűltek előtt. A megyei testületben sokszor a magyar tanácsosok képezték a mérleg nyelvét. A szavazás eredményeként Köble Csaba a megyei RMDSZ tanácsos-jelöltjeinek élén szerepel, második Tóth Csaba, harmadik Ladányi Árpád. Dr. Brendus Gyula nem indult. /N. T.: A magyarságon múlik tanácsosainak száma. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

2004. szeptember 23.

A 2004-es parlamenti választások alkalmával meghirdetett jelölési időszakban Szilágy megyében két szenátorjelölt – Fekete Szabó András Levente jelenlegi alprefektus és Széman Péter orvos, valamint egy képviselőjelölt, Seres Dénes RMDSZ-szenátor nyújtották be a jelölésükhöz szükséges dokumentációt. Az elmúlt négy évben a Szilágy megyei RMDSZ-nek egy képviselője és egy szenátora volt, Vida Gyula, illetve a most képviselőjelöltként induló Seres Dénes személyében. A visszavonuló Vida Gyula 72 éves korára hivatkozott. Az elmúlt négy évben tovább fogyott a magyarság, ezért egyre kisebb az esélye annak, hogy a szövetségnek lesz egy szenátora Szilágy megyében. Fehér megyében négy pályázat érkezett Köble Csaba, Komáromi Attila SZKT-tagok, Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök és Tóth Csaba a gyulafehérvári RMDSZ-szervezet vezetője részéről. A Fehér megyei RMDSZ-nek 1990–1992 között volt egy parlamenti képviselője Brendus Gyula személyében, 1992-től 1996-ig pedig egy szenátora, a marosújvári Incze Tibor. Az idei bejutási esélyek minimálisak. Beszterce-Naszód megyében egy szenátor (Koszorús Zoltán) és három képviselőjelölt (Szilágyi János megyei elnök, dr. Kocsis András megyei tanácsos, és Tók Katalin) jelentkezett, rangsorolásukra október 2-án kerül sor. Noha a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az elmúlt 15 évben egyszer nyert képviselői mandátumot 1992–1996 között, az ügyvezető elnök optimista. /Sz. K.: Csökkenhet az RMDSZ képviselete? Lezárultak a jelölések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. december 17.

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998