udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Armanca, Brindusa

2005. szeptember 5.

Véget ért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének idei szakmai tábora. A Gyergyószárhegyen megrendezett találkozón a hazai résztvevők mellett magyarországi, sőt vajdasági újságírók is jelen voltak. A táborzáró gálán, szeptember 3-án adták át a MÚRE idei díjait. Örökös tagságot kaptak a MÚRE korábbi elnökei: Hecser Zoltán, aki a szervezet jogállását alapozta meg, Kántor Lajos, aki az egyesület ideológiáját dolgozta ki, Ágoston Hugó, aki az újságíró-egyesület szellemiségét megteremtette, illetve Csép Sándor, aki erre a fundamentumra felépítette a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. A MÚRE nívódíja mellett a szervezet a szakma rendkívüli teljesítményeit is értékeli: Simonffy Katalin, a romániai magyar televíziózásban kifejtett tevékenységéért, Petki Judit, a Brassói Lapok fényképésze a megye építészeti örökségének archiválásáért, míg dr. Szőcs Géza azért kapott elismerő oklevelet, hogy az általa működtetett kereskedelmi rádióban megvalósítja a közszolgálati szellemiséget. A MÚRE nívódíját Majtényi Ágnes, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője, illetve Ferenc Imre, a Hargita Népe publicistája érdemelte ki. Életműdíjjal jutalmazták Farkas Árpádot, a Háromszék főszerkesztőjét, aki irodalmi tevékenysége mellett negyven éve a sajtóban dolgozik, és élteti lapjában az újságírás kihalófélben levő értékes műfajait: tárcát, riportot, irodalmi jegyzetet. Szokás szerint a többségi sajtó képviselői közül is díjaztak, a Pro Amicitia-díjat idén Brandusa Armanca érdemelte ki. /F. I.: Kiosztották a MÚRE idei díjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2006. október 12.

A magyar és a román kulturális együttműködés erősítése a célja Brindusa Armancának, a Román Kulturális Intézet új igazgatójának, akit Budapesten beiktatattak tisztségébe. Az új igazgató tervei között megemlítette, hogy évente két nagy rendezvénnyel kívánja népszerűsíteni a román kultúrát. Megköszönte a leköszönő igazgatónak, Mircea Opritanak eddigi tevékenységét, ami – mint fogalmazott – megkönnyíti munkáját az elkövetkezendő években. Mircea Oprita elmondta: nem ez az első magyarországi kulturális missziója, hiszen 1996-tól 1998-ig a Román Kulturális Központ vezetője volt. /Új igazgató a budapesti Román Kulturális Intézet élén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2007. május 10.

A fájdalom emlékezete. Történelem, amelyet nem tanítanak az iskolában című kötetet május 21-én mutatják be Aradon Lucia Hossu Longin A fájdalom emlékezete című, a romániai kommunista megtorlásokat feltáró megrázó filmsorozatának könyvváltozatát – amelyhez 10 DVD is társul – Brandusa Armanca, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója mutatja be. /K. K. : A fájdalom emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2007. december 6.

Brindusa Armanca, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója szerint ma már nem az a fontos, ki milyen nemzetiségű, hanem hogy mennyire ismeri jól a román, a magyar és az egyetemes kultúrát. „Ha a kritériumoknak megfelel, vagyis jól ismeri a román, a magyar és az egyetemes kultúrát, illetve komolyan veszi a feladatát, mint ahogy Bartha Csaba, akkor engem nem érdekel az, hogy az illető etnikailag hová tartozik” – nyilatkozta Brindusa Armanca az új aligazgató, Bartha Csaba januári kinevezése kapcsán. Az új aligazgató elsődleges feladata az igazgató helyettesítése lesz, de emellett a beszámolók írása, a sajtóval való kapcsolattartás is hozzá tartozik, valamint a Szegeden nyíló fiókirodára is odafigyel majd. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Interetnikai paradicsom. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2008. december 13.

Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester kapja idén a Budapesti Román Kulturális Intézet Kulturális Nívódíját; a Kultúra-díjat Dragomán György író, a Média-díjat pedig Sükösd Miklós médiakutató, egyetemi tanár veheti át december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Armanka Brindusa, a román intézet igazgatója elmondta, azokat a magyar személyiségeket tüntetik ki, akik tevékenységükkel a párbeszéden és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést szolgálják Románia és Magyarország között. Az igazgató kiemelte, hogy Kocsis Zoltán napjaink egyik legnevesebb kortárs muzsikusa, nemrég fejezte be a teljes Bartók-életmű felvételét, és többek között George Enescu (1881–1955) zeneszerző műveit is rendszeresen megszólaltatja. Beszélt Dragomán György marosvásárhelyi születésű íróról, a Kultúra-díj kitüntetettjéről, aki A fehér király című önéletrajzi ihletésű regény szerzője. A kötetet lefordították már több nyelvre, köztük románra is. Sükösd Miklós médiakutató, a Közép-európai Egyetem Média és Kommunikációs Központjának akadémiai igazgatója. /Kocsis Zoltán nívódíjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2009. december 18.

Harmadszor díjazott a Budapesti Román Kulturális Intézet (BRKI): Rév István történész nívó-, Alföldi Róbert színész-rendező kultúra-, míg négy újságíró – Orbán Györgyi, Klein Judit, Kaupert Edit Júlia és Hegedűs István – jubileumi médiadíjjal lett gazdagabb. „Ezzel a 2007-ben alapított díjjal szeretnénk bizonyítani, hogy mi a befogadó országot és az annak értékeit képviselő személyeket tiszteljük. Ezzel a díjjal a magyar kultúrát szeretnénk honorálni, szorosabbra fűzni a kapcsolatot Románia és Magyarország ultúrája között” – mondta nyitóbeszédében Brindusa Armanca, a BRKI igazgatója, majd rátért az este főszereplőinek, azaz a díjazottaknak a bemutatására. Rév István történész professzor, a budapesti Open Society Archives (OSA Archívum) kutatóintézet igazgatója példaértékű erkölcsi magatartásáért, valamint a kelet- és közép-európai demokráciák megerősítése érdekében kifejtett munkája elismeréseként nívódíjat vehetett át. Kimagasló színvonalú újságírói munkájuk elismeréseként Orbán Györgyit, a Magyar Távirati Iroda munkatársát, Klein Juditot, a Magyar Televízió kisebbségi műsorok szerkesztőségének szerkesztőségvezetőjét, Kaupert Edit Júliát, a Magyar Rádió szegedi stúdiója román nyelvű szerkesztőségének vezetőjét, valamint a Csíkszeredában született Hegedűs Istvánt, a Magyar Televízió Kárpát Expressz című műsorának kiemelt szerkesztőjét részesítette jubileumi (1989–2009) médiadíjban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj az értékmegőrzésért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998