udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bucur Ildikó

1990. február 18.

Febr. 18-án Kolozsváron megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei vezető testületét. Elnök: Balázs Sándor, alelnökök: Kántor Lajos és Bucur Ildikó, titkár: Pillich László, ügyvezető titkár: Pálfi Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1990. november 13.

Kolozsváron megtartották az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlését. A 305 küldött meghallgatta a leköszönő választmány beszámolóját, majd megválasztották az új vezetőséget. Az új vezetőség tagjai között van többek között Herédi Gusztáv, Dáné Tibor, Tőkés Elek, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Balázs Sándor, Kötő József, Nagy Károly, Szőcs Judit és Molnos Lajos. Az új választmány Buchwald Pétert választották az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, Kapcza Imrét, Bucur Ildikót és Csomortányi Istvánt alelnököknek, Pállfy Zoltánt pedig a megyei szervezet titkárának. Buchwald Péter 54 éves kutatóvegyész, a Gyógyszerkémiai Intézet főkutatója, több szakkönyvet írt. /(K.N.K.): RMDSZ tisztújítás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1993. augusztus 14.

Aggódik az RMDSZ-ért a cikkíró, nem kell vitákba bonyolódni, nem oldott meg semmit az "etnikai tisztogatás" vita, szerinte helyes volt a három RMDSZ-vezető tárgyalása a PER /Project on Ethnic Relations/ égisze alatt, Romániát mindenképpen felveszik az Európa Tanácsba, tehát el kell fogadni a felajánlott engedményeket. /Bucur Ildikó: Mielőtt összeugranánk = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./

1994. július 26.

Bucur Ildikó szerint sok RMDSZ-tag magatartás- és stílusváltást vár az RMDSZ-től. A cikkíró kiáll a kézfogás-politika mellett, Kántor Lajos elkötelezett, jeles közéleti személyiség, kilépése tiltakozás az "elszigetelődés politikájával" szemben, írja, továbbá bátorság "történelmi megbékélésről" beszélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1995. április 6.

Bucur Ildikó kifogásolta, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban kevés hír jut el a tagsághoz. Kevés szó esik az alapszabály kérdéséről. A kinyilatkoztatott autonómiához nem társul semmiféle jogrend. Az RMDSZ szervezeteiben hiányzik a belső ellenőrzési mechanizmus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1995. május 11.

Bucur Ildikó nem fogadja el Borbély Imre érvelését, hogy az RMDSZ-ben nincsenek radikálisok. Lehet mérsékelt és radikális hozzáállásról beszélni. Bucur Ildikó azzal sem ért egyet, hogy a mérsékeltek nem szorgalmazzák az autonómia-elképzelést. A mérsékeltek - magyarázza a cikkíró - az autonómia-formák világos megfogalmazását igénylik, majd kiáll Frunda György mellett. Az RMDSZ-nek a különböző rétegek, csoportosulások érdekeit egy szervezetként kell képviselnie, szükség van tehát "radikálisokra", "mérsékeltekre", kereszténydemokratákra, liberálisokra, népi-nemzetiekre, szociáldemokratákra egyaránt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1997. április 22.

Az RMDSZ platformja, a Szociáldemokrata Tömörülés ápr. 12-én Kolozsváron országos tanácskozást tartott. A szűkszavú közlemény szerint éles viták voltak, emiatt a küldöttek egyharmada elhagyta az ülést. Megerősítették, hogy a tömörülés a Szocialista Internacionálé szellemében tevékenykedik. Dr. Bucur Ildikó lett a tömörülés elnöke, dr. Dáné Tibor a tiszteletbeli elnök, Kira Miklós az alelnök és Bánhegyi József lett az ügyvezető elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1997. május 21.

Göncz Árpád köztársasági elnök kolozsvári látogatását illetően Kolozsváron a városi tanács máj. 21-i ülésén a kormánypártok tanácsosainak 15 szavazatával a Gheorghe Funar provokatív elképzelését támogató 10 tanácsos voksaival szemben levették a napirendről az egységpárti polgármester javaslatát, amely felhatalmazta volna a kezdeményezőt tiltakozó tüntetések szervezésére. Ugyanezen az ülésen a tanácsosok meghallgatták Bartolomeo Anania ortodox érsek előterjesztését, amelyben a görögkeleti főpap váratlanul azzal állt elő, és természetesen Gh. Funar azonnal fel is karolta a kezdeményezést, hogy a városi tanács utaljon ki egy telket a Főtéren, a néhány évvel ezelőtt megkezdett ásatások helyén, az állam által felépítendő új görögkeleti templom számára, a Szent Mihály templom mellett, így az ortodox egyház visszaadhatná a görög katolikusoktól a kommunisták által elvett és az ortodox egyháznak adott Deák Ferenc utcai templomot. A tanácsülésen több tanácsos a terv ellen érvelt, köztük Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártjának tanácsosa és Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos szakemberként mutattak rá arra, hogy a század elejéig építészeti szempontból egységes arculatát kialakított kolozsvári Főtér építészetileg és régészetileg védett terület, ezért itt egyetlen olyan bizottság sem engedélyezheti az építkezést, amely szakemberekből áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

1997. augusztus 9.

Aug. 9-én Kolozsváron az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDgE/ szervezésében munkaügyi és szociális kérdések kapcsán két előadásra került sor: az első, magyar nyelvűre a Pro Iuventute székházban, a második, román nyelvűre a Kolozs megyei prefektúrán. Az előadások meghívottjai Bara Gyula munkaügyi államtitkár és Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő voltak. Bara Gyula államtitkár ismertette a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium tevékenységét, a törvényhozási kezdeményezéseket, vázolva ezeknek a közeljövőben várható társadalmi következményeit is. Böndi Gyöngyike a törvényhozás szociális jellegű kezdeményezéseiről tartott előadást. Az előadásokon részt vett Boros János megyei elnök, Buchwald Péter alprefektus, a Megyei Elnökség néhány tagja, Bucur Ildikó platformelnök, az RMDgE képviselői, nőszövetségi vezetők. A prefektúrán részt vett a Megyei Munkaügyi Főigazgatóság főigazgatója, más vezető beosztású tisztségviselői, intézmények, szervezetek munkaügyi szakemberei.Bara Gyula államtitkárt a Megyei Munkaügyi Főigazgatóságon tájékoztatták a bezárandó kereskedelmi társaságok listáján szereplő kolozsvári TERMOROM Rt. helyzetéről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./

1998. október 3.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./

1999. február 16.

A Szociáldemokrata Tömörülés 1994-ben alakult meg, elnöke Dáné Tibor volt visszavonulásáig, 1997-ig, azóta Bucur Ildikó az elnök. A Szociáldemokrata Tömörülés teljes egészében felvállalja az RMDSZ kisebbségvédelmi politikáját, fejtette ki Bucur Ildikó, a tömörülés független magyar iskolahálózatot követel, továbbá helyi, közigazgatási autonómiát. Nehéz a helyzetük, magyarázta Bucur Ildikó, mert az emberek előtt gyanús minden, ami szoc-cal kezdődik. A szociáldemokrácia máig érvényes alapelveit Alfred Müller Armack kölni közgazdász dolgozta ki. Bucur Ildikó emlékeztetett: az Európai Unió tizenöt tagállama közül tizenegyben szociáldemokrata vagy szocialista párt van hatalmon. Nagyon sok szimpatizánsuk van, tette hozzá. /Hadházy Zsuzsa: Az elvek érvényesítése fontos. Beszélgetés Bucur Ildikóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./

1999. június 26.

A kolozsvári polgármesteri hivatal a Városházi Közlöny példányszámát akarja növelni. Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos javasolta: a közlöny két oldala magyar nyelven jelenjen meg. Vamos Traian ironikusan azt javasolta: a magyar mellett a határozatokat arab, német és héber nyelvre is fordítsák le. Szavazás előtt egyes parasztpárti és liberális tanácsosok "elpárologtak" a teremből, Bucur Ildikó javaslatát nem fogadta el a tanács. /Kiss Olivér: Nagyobb példányszámban, de csak románul Nem lesznek magyar oldalak a Városházi Közlönyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1999. augusztus 5.

Kolozsvárt az RMDSZ Szociál-Demokrata Platformja újraválasztotta elnökének Bucur Ildikó városi tanácsost, aki új elnökként a platform helyzetének visszaszorítottságáról nyilatkozott, valamint az RMDSZ-nek a szociális problémákkal szembeni passzivitásáról. A platform kiad egy specifikus chartát, amely az RMDSZ szociális vonatkozású problémáinak és a megoldási javaslatoknak a "gyűjteménye" lesz. /Kisgyörgy Réka: Új elnök, új feladatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1999. augusztus 19.

Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése júl. 24-i tanácskozásán megvitatta dr. Bucur Ildikó professzor, a tömörülés elnöke ellen folyó lejárató kampány részleteit. A magyar nyelvű közvélemény formáló eszközök Bucur Ildikóval szemben egy köztörvényes bűnöző pártjára álltak, aki börtönviselt bűntársaival tört rá Bucurék ingatlanára és testi épségére. Semmiféle "Bucur-Kun ügy" nem volt, és nem is lehetett. De volt egy, a Bucur házaspár testi épsége és ingatlanjavai ellen Kun Lajos Károly visszaeső bűnöző által elkövetett bűncselekmény. Kun Lajos Károly és bűntársai ellen folyó bűnügyi tárgyalásoktól nem számolt be egyetlen kolozsvári lap sem. Rokonok, cimborák, jó ismerősök beadványt készítettek, mely szerint Kun Lajos Károlyt becsületes, a magyar ügyet támogató derék polgár, kérték az RMDSZ megyei vezetését, hogy Bucur Ildikót zárja ki tagjai sorából. - A Kolozs megyei RMDSZ Etikai Bizottsága számonkérő, koncepciós eszközökkel politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen is, ezzel a tömörülés szerint önmagát megszüntette. A tömörülés felkérte Kónya-Hamar Sándor képviselőt, hogy ezt az ügyet szíveskedjen kivizsgálni. /Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének tájékoztatója és határozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ Kolozs megyei Szervezetének Etikai Bizottsága visszautasította a fenti állításokat, nem indítottak politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen. - Ugyanezen számban Makkay József főszerkesztő-helyettes szintén visszautasította azt az állítást, hogy a Szabadság ádáz harcot folytat dr. Bucur Ildikó ellen. A szerkesztőség soha nem foglalt állást a Bucur Ildikó és a Kun Károly körüli események kapcsán. /Makkay József: Ki etikátlan? Válasz a Szociáldemokrata Tömörülés vádjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1999. október 25.

Okt. 23-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa /MKT/. Az MKT korainak tartja annak eldöntését, hogy induljon-e RMDSZ-es polgármester-jelölt a jövő évi helyhatósági választásokon vagy sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta, okt. 19-én az egyházi vezetők, a civil szervezetek és az RMDSZ képviselői eldöntötték: az egyetemet létrehozandó alapítvány bejegyzésének minél hamarabb meg kell kezdődnie. A 2 milliárd forintos támogatás kezelője a Határon Túli Magyarok Hivatala, az összeget pedig egy budapesti programiroda fogja menedzselni, amelynek kolozsvári fiókja is nyílik. - Az MKT az etikai bizottság javaslatával egyetértve megrovásban részesítette Bucur Ildikó tanácsost, mert városi tanácsosi tisztségét kihasználva saját érdekeinek érvényesítésére befolyásolta a polgármesteri hivatal különböző szerveit, illetve nem határolódott el a férje magyarellenes kijelentéseitől. /Székely Kriszta: Várakozó állásponton a megyei RMDSZ Korai még önálló polgármester-jelölésről dönteni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2001. április 13.

Dáné Tibor kiegészítette a Romániai Magyar Szó március 26-i számában közölt Magyar tudományosság integrációja című tájékoztató írást. Az a cikk ugyanis név szerint felsorolta hazai magyar tudományosság tizennégy kiválóságát, akik a Magyar Tudományos Akadémia kültagjai. A felsorolásból kimaradt a tizenötödik: dr. Bucur Ildikó professzorasszony, aki az MTA külső tagja, köztük az egyetlen nő, a műszaki tudományosság képviselője. Bucur Ildikó elnökasszonya az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének, az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsának tagja. /Dáné Tibor: Egy szükséges kiegészítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2001. szeptember 13.

Az RMDSZ-platformvezetők eltérően értékelik az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közötti szept. 10-i tárgyalások sikerességét. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör nevű RMDSZ-platform vezetője szerint a két párt közti együttműködés jó ütemben indult, de néhány hónap múlva lassulás következett be. Ha ez a lassulás tovább tart, el kell gondolkodni, hogy érdemes-e felújítani még ezt a protokollumot. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke leszögezte: a kormánypárt továbbra sem akar foglalkozni a számunkra sorsdöntő kérdésekkel, és az RMDSZ vezetése sem akarja komolyabban napirendre tűzni ezeket, példa erre az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye, amelyet ismét elodáztak. Ennek ellenére nem értékeli úgy, hogy a paktumot azonnal fel kellene bontani. Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője úgy vélekedett: Ha igaz, hogy két hét múlva kész lesz a helyi közigazgatási törvény alkalmazási jogszabálya, hogy az RMDSZ valóba ígéretet kapott arra, miszerint elhárítják az akadályokat a termőföldek és erdők visszaszolgáltatása útjából, hogy az egyházi ingatlanok törvénytervezete is napirendre kerül, a magyar felsőfokú oktatást kiszélesítik, a közszolgálati televízió és rádió magyar adásai is kibővülnek, akkor üdvözölni tudom ezt a megállapodást. A platformvezető szerint az ígéreteket szigorúan követni kell, a szakítópróba az egyházi ingatlanok kérdése legyen. /Kormánypárti fogadkozások. Platformvezetők az RMDSZ-SZDP tárgyalásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2001. szeptember 29.

Szept. 29-én összeül az RMDSZ "miniparlamentje", a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A tervek szerint az SZKT elemzi a romániai gazdasági helyzetet, ismertetik a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának jelentését. Minden bizonnyal szó kerül a Reform Tömörülés székelyudvarhelyi elnökségi üléséről készült jegyzőkönyvről is. Az SZKT elnöki tisztségére sajtóértesülések szerint Frunda György szenátor a legesélyesebb, Az etikai bizottság jelentése szintén vitára adhat alkalmat, amennyiben az elmarasztalja Tőkés László püspököt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök kifejtette: az ülésen amellett fog érvelni, hogy az SZKT térjen vissza arra a döntésére, amellyel meghiúsította a belső választásokat. Kónya-Hamar megjegyezte: elfogadhatatlannak tartják, hogy afféle pártfegyelmi rendreutasítás alapján megvonják a tiszteletbeli elnöki tisztséget Tőkés Lászlótól, aki ezt a címet még 1989 előtti tevékenységével érdemelte ki. Az RMDSZ szociáldemokrata platformja szerint a tanácskozás egyik legfőbb pontját az RMDSZ és a kormánypárt közti viszony elemzése kell hogy képezze, hangsúlyozta Bucur Ildikó platformvezető. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő platform elnöke szerint a tulajdon kérdésére kell koncentrálni. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint mindaddig, amíg nem tisztázott, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa szabályszerűen működik-e, vagy sem, nincs értelme napirendre tűzni az SZKT-elnökválasztást. A Reform Tömörülés javasolni fogja az SZKT ÁB megújítására vonatkozó napirendi pont elhalasztását mindaddig, amíg a szabályzatfelügyelő bizottság megfogalmazza álláspontját. Toró szerint a mai tanácskozáson vita tárgyát kell hogy képezze az RMDSZ álláspontja a státustörvény végrehajtásával, az ajánlószervezetek összetételével kapcsolatban is, és szintén az SZKT keretében kellene megvitatni az RMDSZ alkotmánymódosító indítványait. /Mélyülő ellentétek, vagy közeledő álláspontok? Az SZKT napirendjén az etikai bizottság jelentése Tőkés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2002. február 5.

Sokan hiányoztak a Kolozs megyei SZKT-tagok közül a szövetségi képviselők hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásról. A Szabadság megkérdezett több Kolozs megyei SZKT-tagot arról, hogy mi a véleménye az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodásról. Eckstein-Kovács Péter szenátor megszavazta az egyezményt. Hasonlóan cselekedett Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök egészségügyi okok miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Kifejtette: az egyezmény valóban több a tavalyihoz képest, de felháborítónak tartja, hogy a tárgyalást ezúttal is csak egy szűk csoport végezte, illetve hogy az SZKT-nak ismét a "bólogató János" szerepét szánták, utólag kellett tudomásul venni azt, amit aláírtak. Vekov Károly jelen volt az ülésen, de nem szavazott. Elmondta: a protokollumot ebben a formában felelősen nem lehet megszavazni. Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés alelnöke, az RMDSZ-platform többi jelenlevő tagjához hasonlóan a dokumentum ellen szavazott. Szintén nemmel szavazott Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke is. Hangsúlyozta: nincs meggyőződve arról, hogy a kormánypárt, amelyik két-három hónappal ezelőtt még ádáz magyarellenes kampányt folytatott, állni fogja a szavát. Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs Megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke sem volt jelen a tanácskozáson. A lap érdeklődésére azt válaszolta: maga sem járult volna hozzá az egyezmény "ratifikálásához", mivel azt nem tartja elég konkrétnak. /Székely Kriszta: Kolozs megyei SZKT-tagok az egyezményről. Kónya-Hamar: Nyilvánosságra kellett volna hozni azt is, ami kimaradt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2002. február 25.

Febr. 23-án Kolozsváron tartotta országos tanácskozását a Szociáldemokrata Tömörülés nevű RMDSZ platform, amely ez alkalommal is kifejtette: támogatják az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közti protokollumot. Kiállnak "mind a szociális-gazdasági jogok megszerzéséért és bővítéséért, mind a romániai magyar közösség jogainak elismeréséért." Politikai nyilatkozatukban kifejtették: "a tömörülés teljes egészében felvállalja az RMDSZ programját, amelyet saját elképzelései szerint tovább fog fejleszteni különös tekintettel ennek társadalmi összetevőire." Bucur Ildikó, a platform elnöke elmondta: az RMDSZ alapszabályzatának a keretei között fenntartják maguknak a jogot "a Szövetség taktikájának a befolyásolására". A platform szerint a Polgári Szárnynak a "monitorizálás monitorizálását" célzó kezdeményezése fölösleges, afféle "magamutogatás". A platform vezetői kifejezték mélységes tiszteletüket mind a történelmi egyházakkal, mind a többi felekezettel szemben, de megjegyezték: érthetetlennek és sportszerűtlennek tartják Tőkés Lászlónak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének fenyegetőzését az RMDSZ-támogatottság megvonásával kapcsolatosan. Újságírói kérdésre Bucur Ildikó kifejtette: a tömörülés kapcsolata az MSZP-vel csupán ideológiai rokonságon alapszik, amely szóbeli buzdításokban merül ki, más RMDSZ-platformoktól eltérően — mondotta. /Borbély Tamás: Szociáldemokrata alternatíva. Országos értekezletet tartott az RMDSZ-platform. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2002. május 27.

Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2002. szeptember 23.

Szept. 21-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ két testülete /SZKT és SZET/ együttes ülését megnyitó Frunda György szenátor, az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ elnöke a szept. 20-i Egyeztető Kerekasztal keretében született javaslatokat ismertette. Mátis Jenő a Reform frakció nevében kezdeményezte, hogy az SZKT-SZET ülésén tűzzék napirendre a szabályzatfelügyelő-bizottság jelentését, az alkotmánymódosításról szóló teljes csomagot, valamint zárt ülésen számoljanak el a romániai magyar nemzeti közösségnek juttatott állami támogatásokról. A javaslatokat a kerekasztal elutasította, akárcsak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet és Tőkés László református püspök, tiszteletbeli elnök azon indítványát, hogy a jövő évi kongresszus előtt belső választásokat tartsanak. A támogatások kérdéskörében úgy határoztak, hogy szintén a következő SZKT-SZET ülésre az Ügyvezető Elnökség erről tájékoztató anyagot készít, amelyet nyílt ülésen vitat majd meg a két testület. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: örül annak, hogy sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben. Az SZKT-SZET plénuma nem szavazta meg a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) által előterjesztett két határozatot. Kolozs megye egyrészt a kongresszus előtti belső választások lehetővé tételét indítványozta, ugyanis szerintük amennyiben ezt nem ejtik meg, a kongresszusra csakis szabálytalan módon kerülhet sor, másrészt pedig kezdeményezte, hogy a civil társadalom szintén aláírásgyűjtéssel támogassa az Operatív Tanács által elfogadott és az SZKT elé terjesztett alkotmányt módosító javaslatcsomagot. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy a Jeremiásokat nem szereti. Aki bízik közössége jövőjében, az vállalja a küzdelmet és a munkát. Emlékeztetett arra, hogy a minap új magyar középiskolát nyitottak meg Máramarosszigeten, a kormánypárttal kötött egyezség értelmében Marosvásárhelyen immár újabb román osztály nélkül indul a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Csángóföldön pedig két csoportban hivatalosan is megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az elkövetkezőkben a népességcsökkenés okait kell vizsgálni, és a teendőket kell meghatározni. Az RMDSZ vezetője rámutatott: az elmúlt időszakban jelentős föld- és erdővagyont juttattak vissza, hátra van az egyházi ingatlanok törvényének mielőbbi alkalmazása. "Föld, erdő, ház", lehetne a következő hónapok legfontosabb jelszava, hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: szociális programokat, munkahelyet, lakást, fizetést kell kínálni a fiataloknak Markó hangsúlyozta: szükséges arról vitázni, hogy miért sürgetik a támogatási rendszerek átvilágítását. Mint fogalmazott, ami a Királyhágómellékén egy néhány napos kudarcos rendezvényre elég, az a magyar színtársulatok négy esztendei költségvetése. A vita során Borbély Zsolt Attila kifejtette: érdemi változásra van szükség a szervezetben. A cél az autonómia megvalósítása kell hogy legyen. Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2000-ben az RMDSZ nem vállalja az együttműködést a kormánypárttal, akkor a Nagy-Románia Párt (NRP) lett volna az esetleges partnere a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP). Borbély kiemelte, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás mintegy 89 pontjából eddig 75-öt sikerült részlegesen vagy teljesen megvalósítani. Vekov Károly leszögezte, egyetért Markó Bélával abban, hogy "magyarpártinak" kell lenni, a kérdés csupán az, hogy milyen magasra állítsák a mércét. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám a pénzügyi számbavételt szorgalmazta, amelyet az "üvegzseb" jegyében terjesszenek ki valamennyi képviselőre. Katona is a kongresszus előtti belső választások megtartását sürgette. Tamás Sándor képviselő tájékoztatása szerint Erdélyben körülbelül 1 millió tízezer hektár erdőterületet sikerült visszajuttatni a volt tulajdonosoknak az utóbbi két évben, ami egyrészt az RMDSZ következetességének köszönhető. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Platform elnöke szerint az RMDSZ eredményes munkát végez. A Reform Tömörülés elnöke, Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, hogy Markó Béla politikai tájékoztatója megpróbálja következetesen elterelni a figyelmet a lényegről. Meglátása szerint kétféle jövőkép, a kisebbségi és az autonóm jövőkép létezik. Takács Csaba ügyvezető elnök elutasította az RMDSZ csúcsvezetőségét ért bírálatokat. Markó Béla úgy értékelte: elvszerű vita folyt. Úgy vélte, önálló magyar közösséget kell felépíteni, amely egyenértékű az autonómiával. Markó Béla elmondta: a Communitas Alapítvány erre az évre 18 és fél milliárd lejt kapott, ebből 11 milliárd lej érkezett be, a pénzt a sajtótermékek, könyvkiadók támogatására, kulturális rendezvények megszervezésére fordították. Ugyancsak kérdésre válaszolva Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: a határon túli magyar fiatalok anyanyelven történő tanulását segítő pályázati támogatás jelentős részét az Illyés Közalapítvány kuratóriuma más célokra fordította. Tudomásunk van arról, hogy 600 millió forintot nem az oktatás támogatására használtak fel. Döntöttek az ügyvezető elnök-helyettes és ügyvezető gazdasági alelnök személyéről. Az előbbi tisztségre Borbély László képviselőt, míg az utóbbira Kerekes Gábor önkormányzati ügyvezető alelnököt választották meg. A képviselők megszavazták, hogy a RMDSZ VII. kongresszusát 2003. febr. 1-2-án tartsák meg, a helyszínére vonatkozó pályázatokat 2002. okt. 15-ig nyújthatják be. /Félig üres, félig tele palack? "Föld, erdő, ház!" - a következő hónapok jelszava. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2002. október 28.

Okt. 26-án tartotta együttes ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). A két testület együttes ülésének napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai beszámolója, tájékoztató a pénzügyi támogatási rendszerről, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság beszámolója, valamint a kongresszusi mandátumok elosztási elvei és a képviselet kiválasztásának módozata. Ezt követően külön tanácskozott a SZET és az SZKT. Szatmárnémetiben tartják meg az RMDSZ VII. Kongresszusát, 2003. jan. 31-én, döntött az SZKT. Az SZKT üléséről a belső ellenzék képviselőinek többsége távolmaradt, ugyanis egy részük a Kolozsvári Nyilatkozat tizedik évfordulója alkalmával szervezett kolozsvári ünnepségen vett részt. Markó Béla szövetségi elnök az egység kérdésével foglalkozva rámutatott: újabban már az is kiderült, hogy az 1992-ben elfogadott kolozsvári nyilatkozat sem "közös értékünk", hanem az ott kimondott elveket a szövetség egyik-másik csoportosulása megpróbálja kisajátítani. Szerinte sikerült közeledni az autonómiához. Az autonómiához oktatási, kulturális, közigazgatási jog és gazdasági erő szükséges. Markó támadta Tőkés Lászlót és hangsúlyozta az egység fontosságát. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: a huszadik századi magyar politika nem volt sikertörténet. Az RMDSZ elnöke súlyos erkölcsi kérdésként vetette fel, hogy Tőkés László a román bíróságon indított pert az RMDSZ ellen. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint azoknak az erőknek, amelyek szét akarják verni az RMDSZ-t, nincs mit keresniük a szövetség fórumain. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke védelmébe vette az RMDSZ csúcsvezetését. Szőke Domokos rámutatott: ne csodálkozzunk azon, ha egyesek máshol keresik az igazukat, mert nem találják meg idebent. Sógor Csaba szenátor szerint jó lenne elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ párt vagy érdekképviseleti szervezet. Ha az RMDSZ pártként működik, akkor szerinte nincs szükség belső választásokra. Kiemelte azonban, hogy a Székelyföldön helye van a belső választásoknak, és ennek lebonyolítása elkerülhetővé tenné a szakadást a szövetségen belül. Kelemen Hunor képviselő, SZET-elnök úgy vélte, Tőkés László lépése meggondolatlan és felelőtlen volt. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba elmondta: két perirat van az asztalán: az egyikben a felperes a Nagy-Románia Párt, a másikban Tőkés László, hozzáfűzve, hogy sok a hasonlóság a két dokumentum között. Tokay György képviselő szerint az erkölcsi piedesztálnak vége. Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a Romániai Magyar Nők Fóruma platform megalakulását. Frunda György szenátor, SZKT-elnök szintén elítélte Tőkés László püspököt. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök a romániai és a magyarországi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásának módjáról számoltak be a sajtó jelenlétében. A parlamenti képviselettel rendelkező romániai nemzeti kisebbségeknek biztosított költségvetési támogatásból az RMDSZ 2001-ben 9 milliárd 435 millió lejben részesedett. 2002-ben ez az összeg jelentős mértékben, összesen 18,6 milliárd lejre növekedett. Tavaly óta az RMDSZ által 1998-ban létrehozott Communitas Alapítvány kezeli ezt a támogatást. A romániai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások összegének döntő részét Magyarországon osztották el úgy, hogy abba az RMDSZ-nek nem volt beleszólása. Az RMDSZ éppen ezért új támogatási stratégia kidolgozását és életbe léptetését tartja szükségesnek. Összesen 456 küldöttje lesz a következő RMDSZ-kongresszusnak. A küldöttek közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a SZET tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat. Az RMDSZ területi szervezetei összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Frunda György elnök bejelentette három új platform - a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Romániai Magyar Nők Fóruma és az Új Baloldal Fórum - megalakulását. /Papp Annamária: Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. Kongresszusa. Markó: Az egység a közösség legfontosabb értéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2002. december 3.

A Reform Tömörülés (RT) hétvégi döntése nem veszélyezteti az RMDSZ-kongresszus legitimitását - vélték a Szabadság által megkérdezett platformvezetők. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kijelentette, hogy mérlegelik a kongresszuson történő részvételt vagy távolmaradást. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kifejtette: a kongresszus lebonyolítását semmiképpen sem befolyásolja az RT döntése. Nincs szó RMDSZ és RT közötti konfliktusról, az alapszabályzat szerint az RT a szövetségnek egy platformja. A szövetségi elnök egyeztetett mind a tíz platformmal, az alapszabályzat- és programmódosító bizottság minden módosító javaslatot elemez, és alternatívaként minden javaslat megjelenik. Szó sincs arról, hogy két szervezet leüljön és tárgyaljon - zárta az elnökhelyettes. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke kijelentette: nem érti, a Reform Tömörülés miért nem vesz részt a kongresszuson. Nem hiszi hogy az egyházakra vonatkozóan hízelgő lenne, ha az alternatíva szerint a kongresszus töltené be a legfőbb szerepet, míg az egyházak csupán harmadrangú szereplőként jelennének meg. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke sajnálta, hogy így döntött az RT. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke szerint egyesek értelmezhetik az RT távolmaradása következtében az RMDSZ-kongresszust illegitimnek, de a távolmaradás nem olyan arányú, hogy ezt föl lehessen vetni. Vekov szerint nem az RT válságának, hanem az RMDSZ válságának a következménye a kongresszusi döntés. /B. T.: Az RMDSZ-kongresszus legitimitása és az RT távolmaradása. Egyesek rossz döntésnek, mások megfontolandónak tartják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2003. február 1.

Jan. 31-én megkezdődött Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. kongresszusa. Markó Béla szövetségi elnök pénteki kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta: erdélyi magyarság egyetért az RMDSZ együttműködési politikájával, és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja ezt érvényesíteni a román parlamentben. Az RMDSZ az elmúlt években a szülőföld tényleges visszaszerzésében volt erős. Az autonómia elvben roppant egyszerű, mutatott rá: "Közös ügyeinkben közösen dönteni, külön ügyeinkben pedig külön dönteni. Meggyőződésem, hogy az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal." A protokollumpolitika célja, hogy egyenrangúvá tegye a magyarságot a románsággal. Szerinte egyesek attól félnek, "hogy netán több valósul meg abból, amit célul kitűztünk, és akkor nem lehet olyan hangosan, ízesen, jeremiásosan sírni-ríni." A romániai magyarság ma bele tud szólni országa sorsába. Továbbra is szükség van az RMDSZ-en belüli vélemények sokszínűségére. A felszólalók közül sokan kitértek az egység megőrzésének a szükségességére. "Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia" - jelentette ki Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök, aki arra figyelmeztetett, az RMDSZ szövetség jellege azt is kell jelentse, hogy egyaránt választ tud adni a Székelyföld, a Partium és a szórvány kihívásaira. Rokaly József, a gyergyói szervezet elnöke vádló hangon jegyezte meg: oda jutott az erdélyi magyarság, hogy az autonómia igénye szélsőségnek számít. A Szabadelvű Kör nevében felszólaló Magyari Nándor László a demokratikus minimumra figyelmeztetett, mely alá az együttműködés révén sem szabadna mennie a szövetségnek. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform vezetője nagy hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánymódosítási javaslatai is részét képezzék a kormánypárttal megkötendő együttműködési megállapodásnak. Bucur Ildikó hevesen visszautasította a szövetség vezetőségét ért vádat, mely szerint az RMDSZ sikerpropagandát folytat. /Gazda Árpád: Megoszló nézetek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./ Jó munkát és sok sikert kívánok a kongresszusnak! - szólt ékes magyarsággal Adrian Nastase miniszterelnök a kongresszus résztvevőihez. A román kormányfő beszéde közvetlenül Medgyessy Péter magyar miniszterelnök köszöntő szavai után hangzott el. Medgyessy beszédében utalt erdélyi származására, melynek folytán "szívéhez közel állónak" tekinti az erdélyi magyarságot. Az otthon maradás, a szülőföldön való boldogulás mellett foglalt állást. "A fiatalok érezzék, hogy jó itt együtt élni. Ehhez iskolákra, egyetemekre van szükség, lehetőségekre, hogy járják a világot, de belső kényszerre is, hogy ide visszatérjenek" - hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök külön megköszönte román kollégájának az RMDSZ kongresszuson való részvételt: "Köszönöm, hogy eljöttél, hogy itt vagy köztünk, mert az, hogy én eljöttem, nagyon természetes dolog" - mondotta Medgyessy Nastase felé fordulva. "Nem csak egyszerű udvariassági gesztus, hogy a román kormány tagjai részt vesznek az RMDSZ-kongresszusán; ennek szimbólumértéke van, újfajta politikai kommunikáció kezdetét is jelképezi" - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A román kormányfő az RMDSZ-re hosszú távon is partnerként tekint. Nastase beszédében határozottan kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a román szuverenitás elve, valamint a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, de ugyanakkor elismerte, hogy a román állam egysége és integritása nem összeegyeztethetetlen a magyar kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "Az anyaország határain kívül rekedt magyarok támogatása elválaszthatatlan a szomszédos államok politikájától és Magyarország euroatlanti integrációjától". Kovács szerint az 1996-ban aláírt, oly bizalmatlanul fogadott román-magyar alapszerződés megteremtette a bizalom alapjait nemcsak Bukarest és Budapest, de Bukarest és Erdély között is; a jelenleg aláírt kétpárti megállapodás pedig ugyanezt a célt szolgálja.Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint "újra és újra ugyanolyan élethelyzeteket kell megélnünk, hasonló problémákkal kell megküzdenünk." A határon túli magyarok azonos problémáiról és reményeiről beszélt Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének az elnöke is. "Szokatlan, hogy két szocialista párt egy konzervatív párt rendezvényén köti meg szövetségét" - kezdte köszöntőbeszédét az Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözletét is tolmácsoló Németh Zsolt. A Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, a határon túli magyaroknak élniük kell az adott lehetőségekkel, és el kell gondolkodniuk azon, milyen további lehetőségekre van szükség. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli, "az erdélyi magyarság jövőjét illetően az RMDSZ-nek fáklyás szerepe van, a jövőt illető sok közös terv és feladat közül pedig a legfontosabb az, hogy szót kell értenünk egymással". Az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás parlamenti képviselő a román miniszterelnöknek a magyar oktatás kiszélesítését ígérő nyilatkozatára reagált. "Három évvel ezelőtt álmodni sem mertünk állami magyar egyetemről, de ha a jelenlegi együttműködés folytatódik, további három év múlva maradéktalanul valóra válhat Adrian Nastase ígérete" - jelentette ki köszöntőbeszédében Eörsi. /Erdei Róbert: Magyarul szólt az RMDSZ-hez Nastase. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./

2003. február 3.

Titkos szavazással döntsön arról a kongresszus: felengedik-e a Szatmárnémetiből hazafelé tartó buszra Tőkés Lászlót, vagy sem" - hangzott el Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felszólalása a szövetség alapszabály-módosításának cikkelyenkénti megszavazása előtt. Az RMDSZ-busz metaforája ettől kezdve visszatérő motívummá vált a küldöttek felszólalásaiban.Kónya-Hamar Sándor képviselő úgy érezte: le akarják szállítani a buszról azt az embert, aki annak felépítéséért és elindításáért a legtöbbet tette, mások - mint például a nagyváradi Szabó Ödön - megkérdőjelezték annak a személynek a helyét ezen a buszon, aki - bár megépítette azt - kiszúrta a kerekeit, és betörte az ablakát. Bucur Ildikó, a Szociál-Demokrata Platform elnöke úgy vélte: Tőkés felszállhat a buszra, talán még nincs túl késő ehhez, "így egy kicsit jobban szorulunk majd, de legalább mindannyian rajta leszünk". Frunda György szenátor így fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a buszsofőr melletti helyen ülő személy "néha kinyitja az ajtót, elrántja a kormányt, megnyomja a gázpedált, sőt a fékkábelt is megpróbálja elvágni". "Ezen a buszon mindenkinek helye van, sőt még üres székek is vannak. Ezen a buszon Tőkésnek is helye van, de nem a buszvezető mellett, hanem valahol az első-második sorban, vagy ott, ahol éppen ülni akar. És ha a buszvezető mellett ülő személy is sofőr akar lenni, harcoljon meg érte!" - jelentette ki Frunda. Verestóy Attila szenátor szerint meg kell követelni attól, aki kormányozni szeretne, hogy legyen jogosítványa, és vizsgázzon is erről. A kongresszus végül 68 ellenszavazattal és 9 tartózkodással törölt a tiszteletbeli elnöki tisztséget az RMDSZ alapszabályából.A küldöttek megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) felállítását, mely a platformok közötti egyeztetés hatékony eszköze lehet, és amellyel az RMDSZ elnök konzultálni hivatott minden fontosabb döntés előtt. Tizenegy tagúra bővítették ki az eddig kilenc tagból álló Szövetségi Operatív Tanácsot, melyben a két újabb hely mellett a tiszteletbeli elnök helye is megüresedett. A tanács új tagjai lesznek: az SZKT Állandó Bizottságának két alelnöke, valamint egy területi elnök. Az elfogadott módosító javaslat szerint ezentúl a parlamenti képviselők, szenátorok, területi elnökök (összesen 61 személy) alanyi jogon tagjai az SZKT-nak. Tizenegy küldöttet az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást kötött országos ifjúsági tanács nevez ki (ez a választott képviselők 15 százalékával egyenlő), s csak a további 72 képviselőt válasszák meg közvetett vagy közvetlen módon a területi szervezeteken belül. A belső választást máj. 31-ig el kell végezni, ettől számított harminc napon belül pedig a szövetségi elnöknek össze kell hívnia az új tanács alakuló ülését. A jövőben nem lehet RMDSZ tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon.Sikerült keresztülvinniük elképzeléseiket az ifjúsági szervezeteknek, melyek számára ezentúl 15 százalékos képviseletet biztosítanak az RMDSZ minden szintű döntéshozó testületében. A kongresszusi küldöttek az RMDSZ módosított alapszabályát 308 igen, 27 ellenszavazattal, valamint 9 tartózkodással elfogadták. /Erdei Róbert: Tőkés Lászlót leszállították az RMDSZ autóbuszáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2003. június 30.

Jún. 28-án délelőtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Meghallgatták a szövetségi választási bizottság jelentését, s igazolták a 144 képviselő mandátumát. Megalakultak a frakciók, szám szerint nyolc. Ezek: Kereszténydemokrata, Székelyföldi frakció, Novum Forum, Partium, Új Erő, Szórvány, Szabadelvű és a Nemzeti Polgári Centrum. Nem sikerült megválasztani az SZKT állandó bizottságát, mert a többes jelölés során az alelnök-jelöltek közül csak Puskás Bálint kapta meg a szükséges szavazatszámot. Az elnökválasztás simán ment, ugyanis egyetlen jelölt volt, Frunda György, aki 103 szavazattal 21 ellenében nyerte el a tisztséget. A másik alelnök és a négy titkár megválasztását a következő SZKT- ülésre halasztották. Frunda György kijelentette: szeretné, ha az SZKT funkcionális parlamentként működne, nem az iszapbirkózás, a sértegetések, a parttalan viták színtere lenne. Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg az SZKT alakuló ülését, kijelentve, hogy a testület tagjai "hiteles képviselői a romániai magyar közösség politikai akaratának. Nem valamiféle új keletű erdélyi magyar kutyabőr által, nem közfelkiáltás által, hanem választás által". Hangsúlyozta, hogy közösen kell dolgozniuk az RMDSZ programjának végrehajtásáért, "ezt helyettünk senki sem fogja megtenni. Tanácsokat kapunk majd ezután is, különböző fórumokról meg- megüzenik majd nekünk, hogy mi a dolgunk, időről időre ki leszünk téve olyan grammatikai leleményeknek, hogy: "fogjuk meg és vigyétek!", de a munkát nekünk kell elvégeznünk". Az SZKT-nak történelmi kihívásokkal kell szembenéznie az elkövetkezendőkben. Döntéseinek következményei ugyanis kihathatnak nemcsak a következő évekre, de az elkövetkezendő évtizedekre is, hiszen a jövő nemzedékek sorsáról is határoznak, valahányszor meghoznak egy-egy politikai döntést. Példának az erdélyi autópálya tervét hozta fel, hozzátéve, hogy sem ebben az ügyben, sem a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, sem az egyetem vagy az önkormányzatiság dolgában nem lehet előrehaladást elérni, ha nem lennének politikailag egységesek, vagy ha a magyarságnak nem lenne parlamenti képviselete. "Nélkülünk rajzolnák át a térképet, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk szerveznék át a közigazgatási egységeket, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk történne minden, ami fontos és mi majd tiltakoznánk. Itt-ott talán még le is fékezhetnénk az áruló szándékokat, még toldozhatnánk- foldozhatnánk is egy kicsit a szakadt térképen, de ez a maximum, amit elérhetnénk". (...) "Mi nem ezt akarjuk! Mi partnerek akarunk lenni, mi bele akarunk szólni azokba a döntésekbe, amelyek minket is érintenek, és dönteni akarunk azokban a kérdésekben, amelyek csakis minket érintenek. Ehhez egységes RMDSZ-re van szükség!" - hangsúlyozta Markó Béla. Ezután Markó kirohant a fórumosok ellen, akik megbontják az egységet. A testület elfogadta Markó Béla javaslatát, és további bizalmat szavazott Takács Csaba ügyvezető elnöknek és az általa összeállított csapatnak. A tanács jóváhagyta a parlamenti frakciók működési szabályzatát, elutasította Ungvári Zrinyi Imre, a szövetségi etikai bizottság elnökének bizalmi szavazásról szóló indítványát, és állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács 1609. számú, a regionális autonómiáról szóló ajánlás-tervezetéről. Az állásfoglalás elfogadását parázs, személyeskedésektől sem mentes vita előzte meg, ugyanis két változatot dolgoztak ki, egyiket az ügyvezető elnökség, másikat az RMDSZ képviselőházi frakciójának polgári szárnya. A testület az ügyvezető elnökség által kidolgozott változatra adta voksát. Szilágyi Zsolt, a Polgári szárny képviselője azzal vádolta Frunda Györgyöt, az ET jogi bizottságának alelnökét, hogy nem tájékoztatta az RMDSZ parlamenti frakcióit Andreas Gross svájci képviselő jelentéséről, amelyben a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítését kéri, s amelyben megállapítja: "Az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitörtek, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államok közötti háborúkat jellemezték". Frunda György válaszában elmondta, hogy a Gross- jelentést az ET parlamenti közgyűlése elfogadta. A jelentés nem etnikai autonómiáról szól, hanem regionális autonómiáról, mint a konfliktus megoldásának eszközéről, és kimondja, hogy az autonóm hatóságoknak figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, jogait. Frunda szerint az Európa Tanácsban két felfogás ütközött: a francia és a német, azaz a szubszidiaritás elvére alapozó és a centralizált államfelfogás. Gross a szubszidiaritáson alapuló svájci modellre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a parlamentek és a kormányok kötelesek hatáskörük egy részét átruházni alacsonyabb szintekre. Ha nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor bírói parlamentet vagy nemzetközi intézetet kell létrehozni. Frunda György szerint Szilágyi Zsolt félrevezeti a magyarságot, amikor etnikai autonómiát emleget, és megvádolja őt, hogy nem tájékoztatta a parlamenti frakciókat. A Szövetségi Egyeztető Tanács megalakította a szakbizottságokat, megválasztották azok elnökeit és titkárait. Megalakult az egyházi szakbizottság, elnök Borzos István; közművelődés és művészet, elnök Jakobovits I. képzőművész; gazdaság és környezetvédelem, Sebestyén Csaba; oktatás- tudomány, Szőcs Judit; sajtó, könyvkiadás, Kántor Lajos; emberjogi szaktestület, Hajdu Gábor. /Mózes Edith: Megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./ A megalakult frakciók (zárójelben a frakció tagjainak száma, illetve vezetője): 1. Kereszténydemokrata Frakció (17, Kelemen Kálmán); 2. Székelyföldi Frakció (13, Ladányi László); 3. Novum Forum Frakció (11, Borbély László); 4. Partiumi Frakció (27, Lakatos Péter); 5. Új Erő Frakció (19, Borboly Csaba); 6. Szórvány Frakció (11, Winkler Gyula); 7. Szabadelvű Kör Frakció (10, vezetőjét később választják meg); 8. Nemzeti Polgári Centrum Frakció (22, Kónya-Hamar Sándor). A frakciókba be nem lépett 14 képviselő függetlenként tevékenykedik majd az SZKT-ban. A felsorolásból látható, a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platform, illetve a Bucur Ildikó vezette baloldali platform az új testületben nincs jelen. Nem alakítottak külön frakciót a Reform Mozgalomnak az SZKT-ban jelen lévő tagjai sem, akik az ülésen javaslataik zömét a Nemzeti Polgári Centrum Frakció támogatásával nyújtották be. A belső ellenzékként számon tartott korábbi platformok képviselői egyébként most a Nemzeti Polgári Centrum Frakcióba tömörültek, amely 22 tagjával - a Partiumi Frakció után - a második legnagyobb SZKT-frakciót alkotja. Az Új Erő Frakciót az SZKT-ban képviselt ifjúsági szervezetek képviselői hozták létre. 19 tagjával ez a testület harmadik legnagyobb frakcióját adja. Az SZKT megválasztotta az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, amelynek öt tagja közül kettőt (Bíró Enikő, Markó Attila) a szövetségi elnök javasolt. A fennmaradó három helyre titkos szavazással Asztalos Csabát, Rozsnyai Sándort és Rütz Erzsébetet választották meg. Toró T. Tibor felhívással fordult a testülethez, hogy az RMDSZ-ben állítsák helyre a sokszínűséget, mert a szervezet homogén párttá vált, ahonnan az ellenvéleményeket kiszorítják, ami az érdekképviseletet gyengíti. Javasolta a szabályzat vitájának elnapolását, újratárgyalását, s a konszenzussal elért kétharmados döntéshozatal bevezetését. Ellenkező esetben úgy vélte, a többség diktatúrája érvényesül a kisebbség felett. Ez utóbbi megfogalmazást Székely Ervin visszautasította. Márton Árpád és Verestóy Attila egyaránt azzal érvelt, hogy a parlamenti frakció működőképességének és hatékonyságának biztosítása megköveteli az ott egyszerű többséggel elfogadott döntések kötelező érvényesítését a parlamentben. Az SZKT Toró T. Tibor javaslatát leszavazta. Ungvári-Zrínyi Imre, az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának (EFB) elnöke három etikai vizsgálatról számolt be a testületnek. Az elsőt Pécsi Ferenc képviselő ellen nyújtották be, aki 2002 februárjában a bukaresti Curentul napilapban azt állította, hogy gazdasági érdekszövetség létezik az RMDSZ és a kormánypárt vezetői között. Az EFB felszólította Pécsit, hogy terjessze be bizonyítékait, vagy pedig vádjait nyilvánosan vonja vissza. Pécsi közölte: élni kíván fellebbezési jogával. Kifogásolta, hogy a két évvel ezelőtt általa benyújtott keresettel az EFB mindmáig nem foglalkozott, miközben az ellene irányuló keresetet kivizsgálta. Az EFB-határozatot az SZKT elfogadta. A második a Nagy Pál kontra Asztalos Csaba ügy volt. Az EFB figyelmeztetésben részesítette Asztalost, aki a hatóságoknál levédte a MIT nevet, miközben tudta, hogy ezt évek óta a Magyar Ifjúsági Tanács nevű szervezet, az RMDSZ egyik partnerszervezete használja, s ezzel erkölcsi kárt okozott a MIT-nek és a szövetségnek. Asztalos kijelentette: fellebbezni fog, hiszen amikor a nevet levédte, a MIT "már rég nem volt" az RMDSZ ernyője alatt. Az EFB-határozatot az SZKT elutasította. A harmadik a Lakatos Péter kontra Tőkés László ügy volt. Markó felhozta a státustörvény történetét. Rámutatott: az RMDSZ nem örült annak, hogy "az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben", ám a szövetség azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, és akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült. Hozzátette: a következő feladat annak elérése, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen, ehhez azonban az RMDSZ-nek politikai befolyásra van szüksége. Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítása a Tejútnál is messzebb van. Kelemen Attila a magyarországi politikai ellentétek Erdélybe hozatala ellen foglalt állást. Markó Béla beszédét és a szövetség jelenlegi politizálását a Nemzeti Polgári Centrum Frakció nevében Szilágyi Zsolt élesen bírálta. Rámutatott: ha ebben a ritmusban halad az egyházi ingatlanrestitúció, a teljes vagyon visszaszerzése akár 30 évig is eltarthat. Ugyanakkor leszögezte, nem igaz, hogy a Kárpát-medencei magyarság 98 százaléka egyetértett a státustörvény módosításával. Furcsállotta azt is, hogy miközben a magyar státustörvényt az EU kifogásolja, a moldovaiak nyugodtan lehetnek kettős - moldovai és román - állampolgárok. /Tibori Szabó Zoltán: Boldogulásunk egységünktől és gazdasági erőnktől függ. Marosvásárhelyen újjáalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2004. szeptember 21.

Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése szept. 18-án új vezetőséget választott. Az új elnök Kira Miklós, ügyvezető elnök Bánhegyesi József, gazdasági titkár Terschanszki György. Az előző elnök dr. Bucur Ildikó volt. /Tisztújítás az RMDSZ platformban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998