udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 133 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bugár Béla

1992. november 1.

A Batthyány Lajos Alapítvány nov. 2-án kezdődő kétnapos konferenciát szervez Tatabányán, melyen lehetőséget kíván teremteni a különböző önrendelkezési tervek összehasonlítására. Erre a hazaiakkal együtt nyolc ország /Ausztria, Horvátország, Jugoszlávia, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ukrajna/ kisebbségi vagy kisebbségekkel foglalkozó szakembereit, továbbá az Európa Tanács és az ENSZ tisztviselőit hívták meg. Várhatóan jelen lesz többek között Ludányi András politológus professzor Ohióból, Eva-Maria Barki bécsi emberjogi ügyvédnő, Józsa László, a jugoszláv kisebbségi minisztérium államtitkára, Szabó Rezső, a komáromi Jókai Mór Városi Egyetem igazgatója, Popély Gyula /Pozsony/, a Magyar Néppárt és Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, dr. Entz Géza c. államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese. /Nyolc országból a kisebbségekről. = Vasárnapi Hírek (Budapest), nov. 1./

1993. augusztus 27.

Antall József miniszterelnök mint az Európai Demokrata Unió /EDU/ alelnöke és az EDU Budapesten, szeptember 1-jén kezdődő pártértekezletének házigazdája aug. 27-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /MKDM/ elnökét. Az EDU ülésén az RMDSZ elnyeri a teljes jogú, az MKDM pedig a megfigyelői státust. /Magyar Nemzet, szept. 1./

1994. február 11.

Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/

1994. május 17.

Boross Péter miniszterelnök máj. 17-én fogadta a szomszédos országok magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit, így Markó Bélát, az RMDSZ, Ágoston Andrást, a VMDK, Duray Miklóst, az Együttélés és Bugár Bélát, az MKDM elnökét. A megbeszélés tárgya az európai stabilitási egyezménnyel összefüggő álláspont kialakítása volt. /Népszabadság, máj. 18./

1994. november 28.

Határon túli és hazai ifjúsági szervezetek és iskolák részvételével szervezte meg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió /IKU/a konferenciát Kisebbségek szerepe az önkormányzatokban címmel a Lakiteleki Népfőiskolán. Lezsák Sándor házigazda, MDF-képviselő és Surján László, a KDNP elnöke nyitotta meg a háromnapos /nov. 25-27./ tanácskozást, melyen Tabajdi Csaba államtitkár is részt vett. Előadást tartott - többek között - Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. A résztvevők nov. 27-én zárónyilatkozatot adtak ki, amely síkraszáll a nemzetiségi fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális, illetve tájegységi önrendelkezése mellett. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek nem kapják meg azokat a jogokat, amelyeket a helsinki egyezmény garantál számukra. /Népszabadság, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1996. május 11.

A szlovákiai Lukanénye faluban új templomot avattak. A falu szegény, az ünnepségről tudósító Szále László nem értette, miért éppen templomot építettek, és azt sem tudja, miből lett ez a szép templom. A faluban csak négyen íratták gyermeküket az alapiskolába, így nem indul magyar osztály. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke "elkeseredett dühvel ostorozta a helybélieket, akik nem gondolnak a jövőre". Szále megmagyarázta a helyzetet: az új törvény szerint a fölsőbb osztályokban a szaktárgyakból nem lehet magyarul felvételizni. "Aki tehát magyar iskolába jár, hátrányba kerül a továbbtanulásnál. De hiszen akkor a magyarságukat "eláruló" szülők éppen hogy gondolnak a jövőre, igaz, nem a felvidéki magyarság jövőjére, hanem a gyerekeikére. Akik nem mások, mint a jövő magyarjai." /Szále László: Lukanénye. = Magyar Hírlap, máj. 11./

1996. július 5.

Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./

1996. augusztus 16.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, a Népszabadság kérdésére leszögezte: a magyar-román alapszerződés hatással lesz a többi szomszédos országban élő kisebbség sorsára. Az ET 1201-es ajánlásához fűzött magyarázatba majd belekapaszkodik a szlovák kormány. Duray Miklós, az Együttélés elnöke úgy ítélte meg, hogy az 1201-es értelmezése azokat illeti meg, akik számára - helyzetüket könnyítendő - készült, akik az etnikai és területi autonómiáról hajlandók lemondani, vagy nem. Budapestnek ez ügyben konzultálni kellett volna az RMDSZ-szel. /Népszabadság, aug. 16./

1996. augusztus 16.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, a Népszabadság kérdésére leszögezte: a magyar-román alapszerződés hatással lesz a többi szomszédos országban élő kisebbség sorsára. Az ET 1201-es ajánlásához fűzött magyarázatba majd belekapaszkodik a szlovák kormány. Duray Miklós, az Együttélés elnöke úgy ítélte meg, hogy az 1201-es értelmezése azokat illeti meg, akik számára - helyzetüket könnyítendő - készült, akik az etnikai és területi autonómiáról hajlandók lemondani, vagy nem. Budapestnek ez ügyben konzultálni kellett volna az RMDSZ-szel. /Népszabadság, aug. 16./

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező négy ellenzéki párt frakcióvezetője közös levélben hívta meg a magyar-magyar csúcson részt vett határon túli magyar szervezeteket, illetve pártokat az említett rendkívüli ülésszakra. - Pető Iván, az SZDSZ elnöke levélben meghívta a határon túli magyar szervezetek vezetőit /A. Nagy László - Magyar Polgári Párt, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Dupka György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége/, hogy vegyenek részt a szept. 4-i rendkívüli parlamenti ülésen. /Magyar Nemzet, aug. 31./

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező négy ellenzéki párt frakcióvezetője közös levélben hívta meg a magyar-magyar csúcson részt vett határon túli magyar szervezeteket, illetve pártokat az említett rendkívüli ülésszakra. - Pető Iván, az SZDSZ elnöke levélben meghívta a határon túli magyar szervezetek vezetőit /A. Nagy László - Magyar Polgári Párt, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Dupka György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége/, hogy vegyenek részt a szept. 4-i rendkívüli parlamenti ülésen. /Magyar Nemzet, aug. 31./

1998. augusztus 20.

Orbán Viktor miniszterelnök aug. 20-án, a Szent István napi ünnepségek során találkozott a Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila szenátor, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja részéről Bugár Béla elnök, Duray Miklós tiszteletbeli elnök, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Néppárt elnöke, Szlovéniából Balaskó József, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, valamint Hámos László, az USÁ-ban levő Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ elnöke. A kormányfő felvetette, hogy rendszeressé kellene tenni ezeket a találkozókat. Aug. 20-a az az ünnep, amely minden magyar számára fontos, bárhol is éljen a világban, hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a találkozót követően. Markó szerint Orbán Viktor aláhúzta: a magyar kormány úgy kívánja előkészíteni az ősszel napirendre kerülő magyar-román miniszterelnöki találkozót, hogy addig már a konkrét és lehetséges megoldásokat a két fél asztalára tehesse. Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a következő egy-két hónapban a megfelelő kormányszerv tárgyalásokat kezd külön-külön a határon túli magyar szervezetekkel. /Magyar Nemzet, aug. 21./

1999. május 10.

Máj. 8-án Budapesten megkezdődött a Fidesz - Magyar Polgári Párt XI. kétnapos tisztújító kongresszusa. Orbán Viktor pártelnök-kormányfő nem mondott beszédet, egyetlen elnökjelöltként a választás utánra tartogatta mondandóját. "Aggodalommal tölt el - mondta -, hogy az előző kormány tisztségviselői tűnnek fel olyan békemozgalmakban, amelyek nem tesznek különbséget a koszovói áldozatok és a bűn elkövetői között". Kövér László ügyvezető alelnök szerint a koszovói válság átfogó rendezésének keretében a vajdasági autonómiát is meg kell oldani. A kongresszuson meghívottként vesz részt - a határon túli magyarság képviselői közül - Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Párjának elnöke, illetve Duray Miklós, a párt tiszteletbeli elnöke, Eckstein Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, Papp Ferenc, a Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalmának elnöke, Szabó Zsolt, a Holland Szabadság és Haladás Pártjának külügyi titkára, valamint Tomka György, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke levélben köszöntötte a Fidesz kongresszusát. "A vajdasági magyarság fél, de nem veszítette el a fejét. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarország NATO-tagsága és a kormány határozott, kiszámítható fellépése erősíti pozíciónkat". Tőkés László együttérzéséről biztosította a vajdasági magyarságot. Köszönetet mondott Kövér Lászlónak az autonómiával kapcsolatban a kongresszuson mondott szavaiért, mert - mint fogalmazott - az elvszerű, politikailag és erkölcsileg tiszta beszéd bátorítólag hat a kisebbségi sorban élő magyarokra. Aggodalmának adott hangot, hogy Romániában a magyarság a belső önrendelkezésen alapuló autonómiapolitikája a többségi hatalommal megalkuvó asszimiláns kisebbségi politikának eshet áldozatul. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kongresszust üdvözölve elmondta: azt a pártot köszönti, amely nem csupán Magyarország sorsáért, hanem közvetve az egész magyar nemzetért vállalt felelősséget. Azokért a magyar közösségekért, amelyek egymástól elszakítva is egymáshoz tartoznak, mert ugyanannak a nemzetnek vagyunk részei mindannyian - fogalmazott. Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz vezette kormány egyenrangú viszonyt teremtett a határon túl élő magyar kisebbségek számára, és intézményesülhetett kapcsolatrendszerük az anyaországgal. /Fidesz-kongresszus és vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1999. november 9.

A budapesti magyar-magyar csúccsal és integrációval kapcsolatban az Index webmagazin kérdéseket gyűjt és továbbít öt magyar politikusnak: Bugár Bélának, Kasza Józsefnek, Markó Bélának, Németh Zsoltnak, Szabó Tibornak. A kérdések között szerepel, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot szereznek-e a választásokon, az egyik kérdező szerint Tőkés László szereplése nagymértékben hozzájárul a megosztottsághoz. /Cseke Gábor): Virtuális magyar-magyar csúcs: További kérdések magyar politikusokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2000. május 18.

Máj. 19-20-án tartják Budapesten IV. Magyarország 2000 tanácskozást A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel a nyugati diaszpóra és a Kárpát-medencei magyar közösségek rangos képviselőinek részvételével. A meghívottak között szerepel az RMDSZ teljes képviselőházi és szenátusi frakciója is. A magyar kormány által szervezendő konferenciára Orbán Viktor miniszterelnök külön meghívót küldött Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek. Ebben többek között az áll: "Ha a magyar állam és a nemzet határai különböznek is, a nemzet és az állam érdekei egybevágnak. Ezért figyelünk oda a határainkon túl élő nemzettársaink véleményére, és ezért szívleljük meg azokat nemzetpolitikai döntéseink meghozatalakor. A szabadon választott, rendszerváltoztató parlament megalakulásának 10. évfordulója jó alkalmat teremt arra, hogy a nemzet boldogulásáért felelősséget érző, határainkon belül és kívül élő honfitársainkkal áttekintsük az ezredforduló kihívásaira adandó válaszainkat." A tanácskozásnak három fő témaköre a nemzeti kultúra a globalizáció világában, a nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve a magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Az Országházban tartandó konferenciát péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg. Ezt követően Tőkés László előadása hangzik el. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombat délelőtt értekezik a plenáris ülésen. A konferencia záróbeszédét Martonyi János külügyminiszter tartja. /Magyarország 2000 konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./ 1996-ban a sikeres magyarok találkozója, 1997-ben Magyarország képe a nagyvilágban, 1998-ban a magyarság szellemi erőinek összefogása Magyarország euroatlanti integrációja sikerében voltak a Magyarország-2000 rendezvények kiemelt témái. - A mostani konferencia - amelyet egyházi, média és oktatási kérdésekkel foglalkozó előkonferenciák előztek meg - három szekcióban tekinti át nemzetpolitikai szempontból az összmagyarság előtt álló kihívásokat: A Nemzeti kultúra a globalizáció világában - Nemzetpolitikai kilátásaink és a diaszpóra jövője - Magyar gazdaság Európában - Magyar gazdaság Kelet-Közép- Európában. - A térségből Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Markó Béla, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Birtalan Ákos, az RMDSZ parlamenti képviselője, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál, az MKP alelnöke, Duray Miklós, az MKP ügyvezetője, Bauer Győző, a szlovákiai Gyógyszerkutató Intézet igazgatója, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Várady Tibor, nemzetközi jogász vesz részt a konferencián. A nyugati magyarság részéről jelen lesz O'sváth György, az EU Bizottság tiszteletbeli igazgatója, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Gyarmathy György, a zürichi Műegyetem professzora, Oplatka András, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai szerkesztője, Borbándi Gyula, Németországban élő író, történész, Kende Péter, az 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke, Hámos László, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke és Lauer Edit, a Magyar-Amerikai Koalíció elnöke. Az ez évi konferencia jelentőségét erősíti, hogy várhatóan első alkalommal lesznek jelen csaknem teljes létszámban a határon túli magyarság parlamenti képviselői, Bukaresttől Ottawáig. /Negyedszer rendezik meg a Magyarország-2000 konferenciát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. december 15.

Dec. 14-én Budapesten folytatta tanácskozását a Magyar Állandó Értekezlet. A tanácskozáson jelen voltak a magyar parlament politikai pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői, akik zárónyilatkozatot fogadtak el a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatosan. Nem volt teljes egyetértés minden kérdésben, mind az SZDSZ, mind az MSZP megfogalmazta fenntartásait - de abban a magyar ellenzékiek és kormánypártiak is egyetértettek, hogy törvénynek kell szabályozni a határon túli magyaroknak megadandó egyes kedvezményeket. A törvénytervezet szerint a Magyarországgal szomszédos országokban ″magyar igazolvány″ kiadásához szükséges ajánlás megtételére jogosult bizottságok alakulnak. A civil szervezetek, egyházak és a MÁÉRT-ban képviseltetett pártok részvételével olyan bizottságok alakulnak, amelyeknek a feladata: ajánlatokat tenni arra vonatkozóan, hogy mik legyenek a státustörvény kedvezményezettjei. Ezen ajánlások alapján a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból álló szervezet döntené el, hogy végül ki lesz jogosult igénybe venni a határon túli magyaroknak járó kedvezményt - terjesztette elő Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a MÁÉRT-on folyó vitáján a törvényjavaslatnak. A törvény kedvezményezettje kell hogy tudjon magyarul, ám a záródokumentumokban foglaltak szerint az ajánló szervezet eltekinthet a magyar nyelvtudástól, ha a kérelmező személyt az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja számon, ha szülei közül egyik magyar nemzetiségű, ha házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal, ha egy magyar szervezet tagja, ha egyházi nyilvántartásban magyarként szerepel, ha magyar iskolába járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar iskolába járnak vagy jártak. A kedvezményezett egy magyar igazolványt kap. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő a sajtónak azt nyilatkozta: pártja nem ért egyet a törvénytervezettel, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Szükségtelennek minősítette az ajánló szervezetek létrehozását, véleménye szerint félő, hogy ezzel az etnokorrupciót fogják elősegíteni. A határon túli magyar szervezetek képviselői úgy értékelték: ezek a szervezetek dolgozni átláthatóan fognak, és nem lesz hely csalásra. Az MSZP végül aláírta a javaslatot, miután négy pontból álló különvéleményét csatolták ahhoz. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ is elfogadhatatlannak tartotta a megállapodást, mondván, hogy túl kevés kedvezményt tartalmaz a törvény, illetve mert nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülhet annak gyakorlatba ültetése. Apróbb változtatás után az SZDSZ képviselője végül hajlandó volt aláírni a záródokumentumot. Eörsi elmondta: a törvénytervezet parlamenti vitájában kifogásaikat részletesen ismertetik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elismerően szólt arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a magyar nemzeti igazolvány megszerzését, melynek révén a határon túli magyarok immár jogszerűen is a magyar nemzethez tartozónak érezhetik magukat. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet megalkotásával a kormány bebizonyította, hogy segíteni kívánja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője történelmi lépésnek minősítette a törvénytervezet MÁÉRT-on való elfogadását, mondván: új fejlődési fejezet nyílik meg. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vita kompromisszum kész hangulatát emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy az országgyűlésben is hasonló hangnemben fog folyni a törvénytervezet vitája. Németh Zsolt külügyi államtitkár ismertette, hogy a törvénytervezet kis átdolgozás után a kormányhoz kerül, majd pedig a parlamentbe, és reményei szerint 2002 elején már gyakorlatba is ültethetik. A politikus hangoztatta, a törvény elfogadásához nem kell konszenzus, a magyarországi parlamenti pártok között, az országgyűlési képviselők fele plusz egy szavazata is elég elfogadásához. /Vass Enikő: ″Magyar igazolvány″ a határon túli magyaroknak. Befejezte ülését a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2001. május 28.

Az RMDSZ meghívására máj. 26-27-én látogatást tett Erdélyben az MKP négytagú küldöttsége: Bugár Béla pártelnök, a szlovák parlament alelnöke, Farkas Pál, az MKP országos tanácsának elnöke, Köteles László parlamenti képviselő, az MKP országos tanácsának tagja és Vörös Péter, a párt központi titkára. Megállapodtak abban, hogy az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) a jövőben szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A két szervezet közösen kezdeményezi a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását a státustörvény alkalmazásának és a támogatási rendszerek megvitatása végett. A vendégek máj. 26-án Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel és az ügyvezető elnökség más tagjaival tartottak megbeszélést Kolozsváron, majd találkoztak kolozsvári RMDSZ-vezetőkkel és közéleti személyiségekkel találkoztak. Máj. 27-én, vasárnap az MKP-küldöttség Gyulafehérvárra látogatott, ahol az érseki templomban misén vett részt, Nagyenyeden helyi RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, majd felkereste Torockót és Torockószentgyörgyöt. Markó Béla elmondta, hogy rendkívül hasznos az, ha a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül élő magyar közösségek pártjai, szervezetei minél szorosabb kapcsolatot tartanak egymással. Sok szempontból hasonló tapasztalatokat éltek meg az elmúlt években. Az RMDSZ 1996. és 2000. között tagja volt a romániai kormánykoalíciónak. 1998-ban hasonló vállalkozásba fogott az MKP, s most, ebben az időszakban része a szlovák kormánynak. - A következő hónapokban a két szervezet parlamenti csoportja találkozik. Bugár Béla szerint mindkét párt mozgatórugója, motorja az adott országban zajló integrációs folyamatoknak. Bugár hozzátette: azért is döntöttek a kapcsolatok bővítése mellett, mert a két ország között sok a hasonlatosság, többek között a státustörvény kapcsán. /Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a Kárpát-medence magyar szervezetei között. Erdélybe látogatott a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2001. május 29.

Máj. 27-én 15 tagú küldöttséget látott vendégül a gyulafehérvári római katolikus érseki hivatal. A látogatók között jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A látogatók részt vettek a szentmisén, majd megtekintették a székesegyházat, tiszteletüket tették Márton Áron püspök sírjánál, végül meglátogatták az érseki palotát és a kápolnát. Ezután olyan időszerű kérdésekről tárgyaltak, mint az RMDSZ és az egyház viszonya, az egyházi ingatlanok visszajuttatásának helyzete, a jelenlegi kormánnyal való együttműködés esélyei, az egyházak részére biztosítandó szubvenciók, a státustörvény alkalmazása, az aktuálissá vált csángókérdés, ugyanakkor tisztázták az udvarhelyi papi otthon körül kialakult bonyodalmakat. Potyó Ferenc általános helynök, dr. Jakubinyi György érsek üzenetét tolmácsolva kifejtette, hogy a gyulafehérvári katolikus egyház a civil életben az egyházak ügyét is felvállaló RMDSZ-t tekinti hivatalos képviselőjének. /Erdélyi és szlovákiai magyar politikusok Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2001. július 25.

Markó Béla szövetségi elnök mégis elfogadta a Reform Tömörülés ismételt meghívását a Tusnádon zajló XII. Bálványosi nyári szabadegyetemre. A szabadságára hivatkozó RMDSZ-elnök előzőleg visszamondta a meghívást, amikor a státustörvényről szóló vitanapon Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével, Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével és Tőkés László püspökkel kellett volna előadást tartania. /Sz. K.[Székely Kriszta]: Markó mégis megy Tusnádra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2002. január 5.

A Népújság szerint a román politika státusmagyar-ügyben célját maximálisan elérte. "Kölcsönösen dölyfös és kioktató találkozók után kétségtelenül ez volt a rendszerváltás utáni magyar külpolitika kudarcának csúcsa, a román fél fűszerezett feltételeit maradéktalanul lenyelő energikus, határozott Orbán Viktor látványos meghátrálása". A lap sietve idézte az ellenzék, az MSZP és az SZDSZ tiltakozását, hogy velük nem egyeztettek. A Népújság nem írta meg, hogy igenis volt egyeztetés, és akkor a két párt nem tiltakozott, A lap szerint az egyezmény arra mindenképpen jó, hogy tiltakozást keltsen a magyarországi politikai és társadalmi körökben. "Az belőlünk: fuccsmagyar." – írta a lap. /(lokodi): Fuccsmagyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./ Megdöbbentő ez a durva támadás a kedvezménytörvény, a magyarságot egyesítő törvény ellen. A Népújság az RMDSZ vezetésének, Markó Bélának a befolyása alatt áll. Amikor Duray Miklós, Bugár Béla, Kovács Miklós /Ungvár/ üdvözli a törvényt, Markó Béla hallgat. Markó Béla és köre az MSZP-hez áll közel.

2002. május 7.

Óvatossá vált a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja a szeptemberi parlamenti választások előtt. Az MKP úgy döntött, hogy vezető politikusai és parlamenti képviselői a párt programjáról továbbra is szabadon beszélhetnek, nyilatkozhatnak, politikai kérdésekről azonban csak az ezzel megbízott vezetők mondhatnak véleményt. Az MKP elnöksége azért határozott úgy, hogy minden politikusát "önmérsékletre" kötelezi, mert a szlovák pártok továbbra sem tértek napirendre Duray Miklós budapesti szereplése felett (az MKP tiszteletbeli elnöke felszólalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 13-i budapesti kampánygyűlésén, szlovákiai magyarok egy csoportja pedig "Felvidék veled van, Viktor!" transzparenseket lobogtattak ), sőt politikai kampányuk központi kérdésévé fejlesztették azt, általános magyarellenességre ragadtatva magukat. Az Anna Malíková nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt például hazaárulónak nevezte Durayt, s kilátásba helyezte, hogy "mindenáron megakadályozzák Duray Miklós belépését a szlovák parlament épületébe a máj. 14-én kezdődő ülésszakra". A Ján Slota vezette Valódi Szlovák Nemzeti Párt ezzel szemben a Magyar Koalíció Pártja betiltását kezdeményezte a főügyészségen, mert szerintük a magyar párt nem határolódott el Duraytól, ami azt jelenti, nemcsak az ügyvezető alelnök áruló, hanem az egész párt. Slotáék egyúttal memorandumot is készítettek, amelyet elküldtek minden szlovák parlamenti pártnak, hogy aláírásukkal kötelezzék magukat arra, a választások után senki nem lesz hajlandó koalíciós tárgyalásokat folytatni a magyarokkal. A Felvidék kifejezés használata miatt azonban nemcsak a szélsőséges nacionalisták támadják Duray Miklóst, hanem a kormánypártok képviselői és a sajtó is. A kifejezés használatát az MKP-elnökség ezért "helytelennek" minősítette. Bugár Béla pártelnök úgy nyilatkozott, hogy tekintettel a szlovákok érzékenységére, a párt politikusai nem fogják használni ezt a kifejezést. Kiszivárgott hírek szerint ilyen kifejezés azonban az autonómia is, és mindkettő használatának kerülésére szólít fel a párt elnökségének az önmérsékletre vonatkozó határozata. A határozatról ellenszavazat nélkül döntött a párt végrehajtó szerve. /Indexen van a "Felvidék" Szlovákiában. Öncenzúrát vezetett be a Magyar Koalíció Pártja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2002. június 27.

Jún. 24-én ülésezett az Illyés Közalapítvány kuratóriuma, amelyen a többszöri meghívást elfogadva, ezúttal részt vett Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár is. Szabó Vilmos kifejezte nagyrabecsülését az Illyés Közalapítvány kuratóriumának munkája és eredményei iránt, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy mielőbb vissza akarják vonni a kuratórium mandátumát. A közlemény szerint az államtitkár nem ismételte meg a sajtóban korábban közzétett magyarázatokat (kiköltekezés, üres kassza, bizalomvesztés stb.), ám arra hivatkozott, hogy az Illyés Közalapítvány működésével kapcsolatban felmerültek negatív vélemények is. Álláspontja szerint az Illyés Közalapítvány támogatási tevékenysége nem teljesen átlátható, jellemző az antidemokratikus döntéshozatal. Hivatkozott továbbá arra, hogy konzultált Markó Béla RMDSZ elnökkel, Bugár Béla MKP elnökkel és Kasza József VMSZ elnökkel, akiknek állításai alapján egyetértettek abban, hogy az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát idő előtt meneszteni kell. Ugyanakkor a kuratórium mandátuma jelenleg sértetlen, a testület teljes jogkörben gyakorolja tevékenységét. A fentiek jegyében a Kuratórium több mint 1500 pályázatot elbírált, így a 2002. évi ukrajnai, vajdasági és romániai (oktatási és közművelődési) alkuratóriumi pályázatokat is. Valamennyi támogatási döntésnek maradéktalanul biztosított a fedezete, a kifizetések a korábbi gyakorlat szerint folyamatosak. /Visszavonnák az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának mandátumát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2002. június 28.

Az Illyés Közalapítvány legutóbbi kuratóriumi ülésén, amelyen Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár is részt vett. Az államtitkár többek között arra hivatkozott, hogy konzultált Markó Béla RMDSZ-, Bugár Béla MKP- és Kasza József VMSZ-elnökkel, akik egyetértettek abban, hogy az alapítvány kuratóriumát idő előtt meneszteni kell. A Szabadság Markó Bélát kérdezte erről. Az időszakonkénti átvilágítás a közalapítványok esetében teljesen természetes, jelentette ki Markó. Ezidáig minden kormányváltáskor lecserélték a kuratóriumokat is. A határon túli magyarságnak szánt támogatás összege jelentősen növekedett, viszont nem növekedett ezzel arányosan az alapítvány átláthatósága. Növekedett az összeg, de ezzel egyidejűleg növekedett a központi döntések jelentősége is. Markó szerint ahol ez lehetséges, bízzák rá a döntést a határon túli szakmára. /Papp Annamária: Természetes az időnkénti átvilágítás. Markó Béla üdvözli Pomogáts Béla jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2002. július 18.

Júl. 17-én tartotta a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) ülését Budapesten. Medgyessy Péter kormányfő beszédében hangsúlyozta, a kedvezménytörvényre vonatkoztatva, hogy a maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával. - Örülnénk, ha jobban megismernének bennünket azok, akik sandán, néha gyanakvóan néznek ránk - tette hozzá a miniszterelnök. Kabinetje céljai között említette a hagyományok, a nyelv ápolását, a nemzeti identitás megőrzését, növelését az európai integráció keretei között, továbbá: azonos jogokkal csatlakozni az Európai Unióhoz. A lényeges elemek között említette a kormányfő a szülőföldön boldogulás elősegítését, a határon túli magyarság igényeinek megismerését, feltárását, a szomszédos államokkal, valamint a határon túli magyarok képviselőivel való folyamatos párbeszédet. Mint mondta, megmaradtak, bővülnek, de átláthatóbbá, igazságosabbá, arányosabbá válnak az anyaországból érkező támogatások. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy Budapesten hozzák létre a Magyar Nemzet Házát, rendezzék meg egy éven belül a tudós magyarok, valamint a gazdaságban sikeres magyarok találkozóját, illetve szervezzenek konferenciát arról, hogy az egyházak milyen szerepet töltöttek, tölthetnek be a magyar nemzet életében. A MÁÉRT-ot levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök, fontosnak nevezte "a nemzet országhatárokon átívelő parlamentje" intézményesítésének továbbvitelét, célként említve például a határon túli magyarok "szomorú, de nem eleve elrendeltetett" létszámfogyásának megállítását. A határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét, a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében, az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány - jelentette ki Kovács László a MÁÉRT ülésén. A támogatások elosztását az érintettek bevonásával, döntési joguk csorbítása nélkül kell végezni. Hangsúlyozta: minden, a határon túli magyarsággal kapcsolatos döntést csak az érintettek legitim szervezeteinek, vezetőinek véleményét kikérve és azt maximálisan figyelembe véve lehet meghozni. Kovács szerint bonyolult jogi helyzetet teremtett a Orbán-Nastase-megállapodás. Kovács László jelezte: a helyzet tisztázására megkezdték a szomszédos országok kormányaival való konzultációt. A külügyminiszter jelezte: a határokon átnyúló együttműködés elősegítésére Közép-európai Híd elnevezéssel alapítványt hoznának létre. Bővítenék a vállalkozás-fejlesztési irodák hálózatát, és az elképzelések között egy olyan kedvezmény bevezetése is szerepel, amely a magyar vállalkozókat a szomszédos országokban történő befektetésekre ösztönözné. A hazájukban tanuló magyar anyanyelvű középiskolások, egyetemisták támogatására egy Ady Endréről elnevezett ösztöndíjrendszert hozna létre a kormány, a szórványmagyarság anyanyelvi képzésére pedig szórványkollégiumokat létesítenének. A MÁÉRT következő ülésén tárgyalnak a kedvezménytörvény módosításának az alapelveket nem érintő javaslatáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint eredményesnek és rendkívül fontosnak nevezhető a tanácskozás, hiszen sok olyan alapelvet sikerült tisztázni, amelyben a felek között egyetértés van. Kiemelte: egyetértés van abban, hogy a támogatások esetében mindent a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni abban az időszakban, amikor a Kárpát-medencei magyarság jó helyzetben van, hiszen dinamikusan fejlődő anyaországgal rendelkezik és jó pozíciót értek el hazájukban a határon túli magyar szervezetek is. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arról beszélt, megnyugtató biztosítékot kaptak arra, hogy a magyar-magyar és a jószomszédi kapcsolatok területén folyamatosság érvényesül, amely az euroatlanti integrációval párhuzamosan, összhangban valósul meg. /Eddigi legbékésebb MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2002. szeptember 24.

Őszinte örömünkre szolgál, hogy Szlovákiában minden bizonnyal sikerül olyan kormányt alakítani, amelyben a nacionalizmus nem kap hangot - nyilatkozott az MTI-nek Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az RMDSZ nagy örömmel vette tudomásul a Magyar Koalíció Pártjának kiváló eredményét. Markó nyilatkozatában gratulált Bugár Béláéknak. "Számunkra ez annak is bizonyítéka, hogy az az út, amelyet a Kárpát-medencei magyar közösségek választottak, nemcsak járható, hanem ezen az úton lehet komoly eredményeket elérni. Ez a választási eredmény visszaigazolása annak is, amit mi teszünk" - fogalmazott Markó Béla. /Az RMDSZ üdvözli az MKP jó eredményeit. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2002. október 26.

A román és a szlovák kormány azt várja, hogy a magyar kedvezménytörvényt az elkövetkező időszakban módosítani fogják - jelentette ki Claudiu Lucaci román kormányszóvivő, aki szerint Adrian Nastase kormányfő okt. 24-én telefonon megbeszéléseket folytatott Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. "A két kormány azt várja, hogy a magyar kormány politikai kötelezettségvállalásának megfelelően az európai normák szellemében módosítja a kedvezménytörvényt. Miután október 20-án Magyarországon befejeződtek a választások, elvárják, hogy konkrét és jelentős lépések történnek majd a törvény módosítását illetően" - fogalmazott a szóvivő. A SITA szlovák kereskedelmi hírügynökség szerint Mikulás Dzurinda szeretné, hogy az év végéig ismertté váljon, hogyan módosul a magyar kedvezménytörvény. A szlovák miniszterelnök a kérdésről már beszélt magyar partnerével, Medgyessy Péterrel, és kormánykoalíciós partnerpártjának, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is tájékoztatta elvárásairól. Mint mondta: igyekszik rábírni Bugár Bélát a legjobb látásmódra. Ha Szlovákiában a magyar jogszabályt jelenlegi formájában érvényesítenék - fejtette ki a SITTA szerint Dzurinda -""ami szerencsére nincs így", akkor annak területen kívüli hatálya lenne, és egyes fejezetei a hétköznapi életben "a polgárok etnikai elvre épülő diszkriminációját" testesítenék meg. Úgy látja, elképzelhetetlen, hogy "egyazon utcán olyan gyerekek sétáljanak együtt, akiknek egy csoportját a szomszédos állam kizárólag azért támogatja, mert a szüleik magyar oktatási nyelvű iskolába íratták őket". (Az MTI nyomán) /Konzultált a kedvezménytörvényről a román és a szlovák kormány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2002. november 19.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Máért záró sajtótájékoztatóján a kedvezménytörvény módosításáról szóló megállapodásból két fontos kérdést emelt ki: az oktatás-nevelési támogatás egy gyermekes családokra való kiterjesztését, illetve azt, hogy a munkavállalás terén lehetőség lesz kétoldalú megállapodások keretében kedvezménynyújtásra. A költségvetés határon túli magyarságot érintő tételei kapcsán jelezte: kifogásolták, hogy a Sapientia Egyetem jövőre 100 millió forinttal kevesebb támogatást kapna, mint az idén, s ígéretet kaptak a korrekcióra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke hangsúlyozta: megnyugvással vették, hogy a Máért résztvevői elfogadták azon javaslatukat, amely lehetőséget ad arra, hogy az oktatás-nevelési támogatás címzettje az iskolák mellett hivatalosan működő pedagógus, vagy szülői szövetség is. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy kellő figyelmet fordított a MÁÉRT ülése a Jugoszláviát és Ukrajnát érintő vízumkényszer közelgő bevezetésére. A Máért tagjai megelégedéssel nyugtázták, hogy a testület közös döntésének megfelelően a kormány érdemi egyeztetéseket folytatott a határon túli magyar szervezetekkel és a magyarországi parlamenti pártokkal a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról. A Máért résztvevőiből álló ad hoc bizottság rögzítette a módosítások tekintetében követendő elveket, amelyek a zárónyilatkozat mellékletét képezik. Magyarország teljes jogú tagként történő belépése az Európai Unióba a magyarság egészének érdekeit szolgáló nagy horderejű esemény. A Máért résztvevői közös célnak nevezték, hogy az uniós tagsággal járó kötelezettségek vállalása ne járjon együtt új válaszfalak emelésével. Egyetértettek azzal, hogy 2003 tavaszán rendkívüli Máért összehívására kerüljön sor, amelynek elsődleges célja közös ajánlások megfogalmazása Magyarország Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatban. Üdvözölték azon intézkedéseket, amelyeket az RMDSZ következetes érdekképviseleti tevékenysége nyomán Románia az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatása érdekében hozott, beleértve az egyházi ingatlanok kérdésének rendezéséhez szükséges jogi keretek kialakítását. A Máért üdvözölte a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását, amelyre a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatiságának megvalósításában fontos szerep hárul a közösség jövője tekintetében. A Máért résztvevői támogatásukról biztosítják a nyugati magyarság helyzetének szakszerű, az érintettekkel egyeztetett szociológiai felmérése elvégzését. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítására kidolgozott tervezettel kapcsolatos javaslatok és észrevételek tekintetében a Máért résztvevőinek közös álláspontjának rögzítésével megbízott szakértői ad hoc bizottság által támogatásra javasolt elvek: 1. A nevelési-oktatási támogatás kérdéskörével kapcsolatosan: támogatják a nevelési-oktatási támogatás kiterjesztését egy gyerekre is; alapszabályként elfogadják, hogy a támogatás kedvezményezettje a gyerek, a pályázatot benyújtó szülő vagy törvényes képviselő által; elfogadja az MKP javaslatát, hogy a támogatás címzettje lehessen a nevelési és oktatási intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus-szervezet is; javasolja a folyósítási eljárásra vonatkozó rendelkezések kiemelését a törvényből, amelyeket az eljárási jogszabályok szintjén tart rendezendőnek. 2. A munkavállalással kapcsolatban: támogatják az e célból kidolgozott szövegváltozatok egybedolgozását a következők szerint: "Az e törvény hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi megállapodás az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet." 3. A törvény jogalanyaira vonatkozóan: egyetértenek azzal, hogy a kedvezmények és támogatások igénybevételére való jogosultságot a magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány testesíti meg. 4. A Magyar igazolványok, illetve a Magyar hozzátartozói igazolványok kiadása rendjének szabályozásával kapcsolatban: egyetértenek azzal, hogy a Kormány ezt a kérdést a végrehajtási utasítások szintjén oly módon rendezi, hogy minden relációban a MÁÉRT-ben részes érintett szervezetek képviselőivel egyeztetve alakítja ki a gyakorlati végrehajtásban szerepet vállaló szervezetek körét. /Konszenzussal zárult a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2002. november 27.

Számos, egymásnak ellentmondó álláspontot fogalmaztak meg a kedvezménytörvényről annak kapcsán, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes szerint az Európai Unió számára most már elfogadható a törvény, Csáky ezt röviddel azt megelőzően nyilatkozta, hogy a szlovák miniszterelnök, Mikulás Dzurinda Budapestre indult volna. Hasonló véleményt fogalmazott meg Bársony András külügyi államtitkár is: Okafogyottá válhat Erik Jürgens holland jelentéstevőnek a kedvezménytörvényt elemző jelentése, mire az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé kerül. - A Szlovákiában élő német kisebbséget Németország összehasonlíthatatlanul bőkezűbben támogatja, mint Magyarország a szlovákiai magyarokat. Ez azonban senkit sem zavar; a magyar kisebbség vonatkozásai viszont érzékeny kérdésnek számítanak Szlovákiában - vélekedett a Národná Obrada nevű polgári napilap nov. 26-i számában Miroslav Kusy szlovák politológus. Kusy szerint a magyar támogatási szándék Európában nem számít egyedülállónak. - Gyanús postai küldeményt kapott nov. 26-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák törvényhozás alelnöke. Szlovákiában a vezető politikusok többsége már kapott hasonló küldeményt, de egyik sem tartalmazott antraxot vagy más egészségkárosító anyagot. /Újabb egyeztetés a kedvezménytörvényről. Budapestre látogatott Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2003. február 1.

Jan. 31-én Szatmárnémetiben Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyarok képviselőivel. A megbeszélés központi témája a kedvezménytörvény módosítása volt.Megegyeztek abban, hogy az egyeztetésre kiadott tervezet alapján további szakértői megbeszéléseket tartanak, hogy február második felében úgy hívhassák össze a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülését, hogy az már a határon túliak véleményét is tükröző szövegtervezetet vitathasson meg. Szóba került, miként lehetne hatékonyabbá tenni azokat az alapítványokat, amelyeken keresztül az erdélyi magyarság hozzájuthat a számára a magyar költségvetésben biztosított, az Országgyűlés által megszavazott támogatásokhoz.Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, csak munkaszövegnek kell tekinteni azt a törvénymódosítási tervezetet, amelyet a kormány a napokban eljuttatott a Máért tagjainak. Az RMDSZ is ragaszkodik álláspontjához, hogy az oktatási-nevelési támogatást maguk a családok, ne pedig a különböző szervezetek kapják. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke tisztességes, korrekt megbeszélésnek nevezte a magyar kormányfővel folytatott eszmecserét. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke esélyt lát arra, hogy február végén a Máért ülésén megállapodás születik a kedvezménytörvény módosításáról. Bálint-Pataki elmondta, az RMDSZ vezetői kérték az Illyés Közalapítványt megbénító áldatlan helyzet mielőbbi orvoslását. /G. Á.: Mini-Máért a prefektúrán. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./

2003. február 1.

Jan. 31-én megkezdődött Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. kongresszusa. Markó Béla szövetségi elnök pénteki kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta: erdélyi magyarság egyetért az RMDSZ együttműködési politikájával, és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja ezt érvényesíteni a román parlamentben. Az RMDSZ az elmúlt években a szülőföld tényleges visszaszerzésében volt erős. Az autonómia elvben roppant egyszerű, mutatott rá: "Közös ügyeinkben közösen dönteni, külön ügyeinkben pedig külön dönteni. Meggyőződésem, hogy az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal." A protokollumpolitika célja, hogy egyenrangúvá tegye a magyarságot a románsággal. Szerinte egyesek attól félnek, "hogy netán több valósul meg abból, amit célul kitűztünk, és akkor nem lehet olyan hangosan, ízesen, jeremiásosan sírni-ríni." A romániai magyarság ma bele tud szólni országa sorsába. Továbbra is szükség van az RMDSZ-en belüli vélemények sokszínűségére. A felszólalók közül sokan kitértek az egység megőrzésének a szükségességére. "Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia" - jelentette ki Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök, aki arra figyelmeztetett, az RMDSZ szövetség jellege azt is kell jelentse, hogy egyaránt választ tud adni a Székelyföld, a Partium és a szórvány kihívásaira. Rokaly József, a gyergyói szervezet elnöke vádló hangon jegyezte meg: oda jutott az erdélyi magyarság, hogy az autonómia igénye szélsőségnek számít. A Szabadelvű Kör nevében felszólaló Magyari Nándor László a demokratikus minimumra figyelmeztetett, mely alá az együttműködés révén sem szabadna mennie a szövetségnek. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform vezetője nagy hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánymódosítási javaslatai is részét képezzék a kormánypárttal megkötendő együttműködési megállapodásnak. Bucur Ildikó hevesen visszautasította a szövetség vezetőségét ért vádat, mely szerint az RMDSZ sikerpropagandát folytat. /Gazda Árpád: Megoszló nézetek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./ Jó munkát és sok sikert kívánok a kongresszusnak! - szólt ékes magyarsággal Adrian Nastase miniszterelnök a kongresszus résztvevőihez. A román kormányfő beszéde közvetlenül Medgyessy Péter magyar miniszterelnök köszöntő szavai után hangzott el. Medgyessy beszédében utalt erdélyi származására, melynek folytán "szívéhez közel állónak" tekinti az erdélyi magyarságot. Az otthon maradás, a szülőföldön való boldogulás mellett foglalt állást. "A fiatalok érezzék, hogy jó itt együtt élni. Ehhez iskolákra, egyetemekre van szükség, lehetőségekre, hogy járják a világot, de belső kényszerre is, hogy ide visszatérjenek" - hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök külön megköszönte román kollégájának az RMDSZ kongresszuson való részvételt: "Köszönöm, hogy eljöttél, hogy itt vagy köztünk, mert az, hogy én eljöttem, nagyon természetes dolog" - mondotta Medgyessy Nastase felé fordulva. "Nem csak egyszerű udvariassági gesztus, hogy a román kormány tagjai részt vesznek az RMDSZ-kongresszusán; ennek szimbólumértéke van, újfajta politikai kommunikáció kezdetét is jelképezi" - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A román kormányfő az RMDSZ-re hosszú távon is partnerként tekint. Nastase beszédében határozottan kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a román szuverenitás elve, valamint a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, de ugyanakkor elismerte, hogy a román állam egysége és integritása nem összeegyeztethetetlen a magyar kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "Az anyaország határain kívül rekedt magyarok támogatása elválaszthatatlan a szomszédos államok politikájától és Magyarország euroatlanti integrációjától". Kovács szerint az 1996-ban aláírt, oly bizalmatlanul fogadott román-magyar alapszerződés megteremtette a bizalom alapjait nemcsak Bukarest és Budapest, de Bukarest és Erdély között is; a jelenleg aláírt kétpárti megállapodás pedig ugyanezt a célt szolgálja.Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint "újra és újra ugyanolyan élethelyzeteket kell megélnünk, hasonló problémákkal kell megküzdenünk." A határon túli magyarok azonos problémáiról és reményeiről beszélt Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének az elnöke is. "Szokatlan, hogy két szocialista párt egy konzervatív párt rendezvényén köti meg szövetségét" - kezdte köszöntőbeszédét az Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözletét is tolmácsoló Németh Zsolt. A Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, a határon túli magyaroknak élniük kell az adott lehetőségekkel, és el kell gondolkodniuk azon, milyen további lehetőségekre van szükség. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli, "az erdélyi magyarság jövőjét illetően az RMDSZ-nek fáklyás szerepe van, a jövőt illető sok közös terv és feladat közül pedig a legfontosabb az, hogy szót kell értenünk egymással". Az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás parlamenti képviselő a román miniszterelnöknek a magyar oktatás kiszélesítését ígérő nyilatkozatára reagált. "Három évvel ezelőtt álmodni sem mertünk állami magyar egyetemről, de ha a jelenlegi együttműködés folytatódik, további három év múlva maradéktalanul valóra válhat Adrian Nastase ígérete" - jelentette ki köszöntőbeszédében Eörsi. /Erdei Róbert: Magyarul szólt az RMDSZ-hez Nastase. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998