udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 91 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-91
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bulgakov, Szergej

2001. november 2.

Feszült a légkör a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A vezetőség és a beosztottak közötti munkaviszonyt megelégelve, több színész is távozott a társulattól. Madarász Loránd színész elmondta: a társulat tagjait ért sorozatos igazságtalanságok miatt 2001-ben létrehozták az új szakszervezetet. A szakszervezet elnöke Hatházi András lett, alelnöke Madarász Loránd. Toma Gábor igazgató színházellenes tevékenységnek minősítette a szakszervezet megalakítását, talán ez is egyik oka annak, hogy idén júniusban Hatházi András, a szakszervezet elnöke távozott a társulattól. András Loránd, Palocsay Kata, Szabó Jenő, Rekita Rozália és Jancsó Miklósnak nem újították meg a szerződését. Bandó Zsolt Temesvárra szerződött, Sebesi Karen Attila pedig 1990-ben önszántából távozott a színháztól. Megdöbbentő, hogy az igazgató nem is szólt az előzetes szerződéstárgyaláson, hogy kivel milyen szándéka van. Jancsó Miklóst és Rekita Rozáliát azért távolította el, mert belső ellenzéknek tartotta őket. Tompa a szabad véleménynyilvántást nem tudta elfogadni. Megdöbbentő a román sajtóban megjelent nyilatkozata, hogy a színházat bíráló színészek fasiszták, szélsőségesek. Tompa Gábor igazgató kijelentette: csak annak újítja meg szerződését, aki legalább egy darabban játszik, közben a szerepeket kizárólag ő osztja ki. Csökken a színház látogatottsága, annak ellenére, hogy a lapok szerint telt házzal játszottak. Az 1993-1994-es évadban a harmincezer nézőből lemorzsolódott ötezer, a következő évadban újabb nyolcezer, és bérlők száma 3099-ről 571-re esett. Ez már komoly figyelmeztetés volt: át kellett volna gondolni a műsorpolitikát, de ez sajnos nem történt meg. /Makkay József: A spektákulum árnyoldalai Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a személyét ért vádakkal kapcsolatban kifejtette: avatatlanokkal nem akar vitába szállni. A lapokban megjelentek nem szakértői vélemények. Szerinte az elmúlt évadban gyarapodott a színházba járó közönség. A Magyar Opera igazgatójával kapcsolatos ellentétéről: sokszor próbálkozott baráti szóval, később írásbeli kéréssel, de nem használt, ezért kénytelen volt hivatalossá tenni kéréseit. Arra a megállapításra, hogy súlyos nézeteltérések vannak az igazgató és több színész között, Tompa válasza: munkaszerződés-felbontás nem történt, mindenkinek egyéves szerződése van. Négy-öt színész esetében nem hosszabbította meg a szerződést, mert az elkövetkező év műsortervében nem lett volna feladatuk. Voltak olyanok, akik távoztak az intézménytől, de Tompa szerint nem konfliktus miatt. "Magam részéről veszélyesnek tartom, hogy nemzetellenesnek minősítenek olyan műsorpolitikát, amelyben szinte kizárólag remekművek szerepelnek. Olyan szerzők nemzetellenesek, mint Madách, Katona József, Örkény István, Spiró György. Néhányat a sajtóban nem eléggé magyarnak tituláltak. Van továbbá Shakespeare, Bulgakov, Pirandello, Moliere, Ionesco, Mrozek, Szép Ernő... Lehet ezeket nemzetellenesnek nevezni? Nagyon veszélyes gondolatok, ami már antiszemitizmus és nacionalizmus." /Makkay József: A színház a magas kultúrára való nevelés eszköze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 8.

Nov. 7-én Kolozsváron, Bulgakov kávézóban mutatták be Fekete Vince-Balázs Jóisten a hintaszékből /Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetét. A szerző, a Serény Múmia és a Székelyföld folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője Kézdivásárhelyen él. /B. T.: Új verseskötet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2002. november 15.

Nov. 13-án Papp Attila Zsolt A dél kísértése c. verseskötetét mutatták be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. /Adorján Botond: Könyvbemutató a Bulgakov kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2002. november 29.

Az Alapítvány a Fiatal Irodalomért és az E-MIL közös szervezésében került sor nov. 27-én Kolozsváron, a Bulgakov Café-ban Farkas Wellmann Éva Itten ma donna választ /kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó és a budapesti Fiatal Írók Szövetsége közös kiadása/ című verseskötetének bemutatására. Farkas Wellmann Évának ez az első verseskötete, bár a fiatal költőnek már több irodalmi lapban is jelentek meg versei, 2000-ben Látó Nívó-díjat, 2001-ben pedig Mikó András-díjat kapott. Farkas Wellmann Éva /sz. Marosvásárhely/ Kolozsváron él, angol nyelvet tanít, és a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkatársaként is tevékenykedik. /Köllő Katalin: Itten ma donna válasz(ol)t. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2002. december 6.

Dec. 4-én Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban könyvbemutatót tartottak. Bréda Ferenc Antracit című kötetét ismertette. Feltették a kérdést, hogy a szerző franciaországi tartózkodása alatt miért lett tagja a kommunista pártnak. Válasza: nem ő csatlakozott a párthoz, hanem a Francia Kommunista Párt csatlakozott hozzá. A szerző a Francois megszólítást kedveli, ugyanis sok időt töltött Franciaországban. Mózes Attila elmondta, kicsit túlzás a könyvnek az Antracit címet adni, elég lett volna a Tőzegmoha is. A szerző végül felolvasott egy önparódiának szánt verset, szerinte minden kötetben kellene lennie egy hasonlónak. /Adorján Botond: Mentális abrakadabra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2003. január 13.

Újjászerveződik a Bretter György Irodalmi Kör Kolozsváron. A Bretter György Irodalmi Kör a kilencvenes évek elején jött létre az egykori Gaál Gábor-kör utódaként. Az újjáalakul a kör, /két "ötletgazdája" Karácsonyi Zsolt és Bréda Ferenc/ elsősorban az egészen fiatal, kötettel, irodalmi elismertséggel még nem rendelkező szerzőknek szeretne egyfajta bemutatkozási lehetőséget biztosítani. A tervek szerint a kör kéthetente jelentkezne a Bulgakov kávéházban. Ugyancsak a Bulgakov Café a helyszíne a több-kevesebb rendszerességgel megrendezett Előretolt Helyőrség-esteknek is. Jan. 13-án Székely Csaba fiatal paródiaíró lesz a kör vendége, két hét múlva pedig Lakatos Róbert filmrendező. /P. A. Zs.: A vita fóruma. Újjáalakul a Bretter György Irodalmi Kör . = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2003. január 13.

Jan. 10-én Kolozsváron, a Bulgakov kávézóban került sor az Előretolt Helyőrség legújabb kiadványának Király Zoltán második kötetének /Avantgárd keserves/ bemutatására. /(benke): Pohárban bokszoló majmok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2003. január 15.

A Bulgakov kávézó /Kolozsvár/ vezetősége nyilatkozatot adott ki: elhatárolják magukat bármiféle politikai rendezvénynek, gyűlésnek a Bulgakovban való megtartásától, fölkérték a HVIM tagjait, hogy a továbbiakban akár csoportosan, akár magánszemélyként is tartózkodjanak a kávézó meglátogatásától. /Kovács Ferenc és Orbán János Dénes: A Bulgakov kávézó vezetőségének nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2003. május 6.

Orbán János Dénes Teakönyv /Konkordia Könyvkiadó, Arad/ című kötetét máj. 5-én mutatták be Kolozsváron, a Bulgakovban. Böszörményi Zoltán a kiadó részéről méltatta a könyvet, majd Szőcs Géza, Orbán János Dénes "volt kiadója" beszélt a vegyes műfajú kötetről. /K. K.: Teakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2003. október 15.

Okt. 9-én a kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre évadnyitó ülését tartotta a Bulgakov kávéházban. Ez a kör a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ egyik szakosztálya. A kör idén is főként külföldi előadótanárokat, professzorokat hív meg magyar nyelvű előadásra. /K. Zs.: Jurátus gólyák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2003. november 7.

Az A Hét közéleti és kulturális kritikai hetilap nov. 5-én mutatkozott be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Parászka Boróka felelős szerkesztője szerint a lap fő célkitűzése, hogy interaktív legyen: az olvasónak írják, az olvasó segítségével. Nincs megcélzott közönsége, nem határozták meg, hogy kinek szól a lap. Ágoston Hugó főmunkatárs hangsúlyozta, kritikai lapról van szó, megpróbálják pótolni a művészetkritikai, irodalmi lapok hiányát. A színházi kritika is teret kap egy teljes oldalon. /Farkas Imola: Új "A Hét". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2003. november 10.

Nov. 7-én megnyílt három fiatal alkotó, Kovács István kézdivásárhelyi, Bartalus Attila kolozsvári és Szabó András marosvásárhelyi képzőművész közös tárlata Kolozsváron, a Bulgakov Galériában. Mindhárman 2003-ban fejezték be főiskolai tanulmányaikat. /F. I.: XXX(L) = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2003. november 20.

Székelyföld önrendelkezését rögzítő autonómiatervezetet mutatott be nov. 19-én Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A tervezetet romániai magyar, valamint nemzetközi politológusokból és jogászokból álló szakértői csoport dolgozta ki. A munkálatokban részt vett Bodó Barna és Székely István politológus, Fórika Éva temesvári jogász, Kovács Péter, a miskolci egyetem tanszékvezető tanára és Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) alelnöke. A tervezet munkadokumentumnak számít. Az első kerettörvény a regionális tanácsok által vezetett romániai régiók működéséről szól. A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozását, és autonómiájának statútumát tartalmazza. A tervezet szerint Székelyföldön bevezetik a teljes kétnyelvűséget, így mind a román, mind a magyar nyelv hivatalossá válik a régióban, ami arra kötelezi a köztisztviselőket, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A szakértői csoport a nem Székelyföldön élő romániai magyarok számára a nem területhez kötött kulturális-személyi elvű autonómiát képzel el, ennek a tervezete még nincs kidolgozva. Csapó József elmondta, hogy a szakértői csoport munkája magánkezdeményezés, ezt egyelőre nem ismeri el sem az EMNT, sem az SZNT. /Borbély Tamás: Alternatív autonómiatervezetet mutattak be. December 13-án megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2003. december 11.

Megnyílt Ferenczy Botond grafikusművésznek, a kolozsvári Képzőművészeti Egyetem idén végzett hallgatójának a kiállítását a Café Bulgakovban. A művész diplomamunkáját mutatja be, egy vegyes technikával készült - számítógépes grafika, színes linó - ötletes, gondolatgazdag, sajátos képregényt. /Ferenczy Botond képregénye a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2004. március 18.

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör márc. 15-i meghívottja Márkus András költő volt, aki 16 éves kora ellenére alelnöki tisztséget tölt be az irodalmi kör vezetőségében, továbbá a Kiskorú Írók Ligájának alapítótagja és egyben elnöke. A Bulgakov kávéház pincéjében hetente jelentkező irodalmi körön immár második alkalommal kaphattunk ízelítőt írásaiból. /Pintér Hajnalka: Költészet a forradalom napján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2004. június 26.

Böszörményi Zoltán Aranyvillamos – harmadik szakasz című verseskötetét mutatták be Kolozsváron, jún. 24-én, a Bulgakov Kávézóban. A szerző személyes emlékeit dolgozta fel (bejárta az egész világot). /Ö. I. B.: Vállalkozó, mecénás és költő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2004. december 13.

Kubanek László, 1967-ben Székelykeresztúron született képzőművész festészeti kiállítása nyílt meg dec. 11-én Kolozsváron, a Bulgakov Kávéház Galériájában. A szabadúszó belsőépítészként tevékenykedő festőművész hetedik egyéni tárlata számos érdeklődőt vonzott. /F. I.: Kubanek-tárlat a Bulgakov Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2005. április 27.

Mózes Attila Céda korok történelme című kötetét mutatták be Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban, Bretter György Irodalmi Körön. A szerző legújabb kötete az irodalomkritika műfajába sorolható, felfedezhető néhány „mester” hatása is: Cs. Gyimesi Éva, Bretter György és Marosi Péter. /Dézsi Ildikó: Irodalomtörténet egy kicsit másképp. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2005. április 30.

Felházi Ágnes festőművész fotóit állította ki Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A fényképezés a hobbija – mondta. /Kiss Bence: Felházi Ágnes árnyjátékai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2005. május 13.

Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Szalonban bemutatták a Marosvásárhelyről elszármazott Szücsné Harkó Enikő Wass Albert írói pályaképe című munkáját. A könyv Erdélyben a Havas Kiadó /Kézdivásárhely/ gondozásában jelent meg. Wass Alberttel ma már több irodalomtörténész foglalkozik, de rengeteg még a fehér folt: nagy volumenű publicisztikai tevékenysége feltáratlan, továbbá még mindig vannak kiadatlan, kéziratos regényei. /F. I.: Wass Albert írói pályaképe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2005. június 21.

Az Ulpius-ház irodalmi estjét tartották meg június 19-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Cserna-Szabó András Levin körút és Szálinger Balázs A sík című köteteit mutatták be. Szőcs Géza, az est egyik házigazdája beszélt a Szálinger Balázs-jelenségről. A keszthelyi író tíz éve bukkant fel a magyar irodalmi életben és szerette volna, ha műveit Kolozsváron is megismerik. A házigazda szerint azzal, hogy magyarországi költőként jelentkezett be Kolozsváron, helyreállította a magyar irodalom szétvert egységét. A sík című filozófiai poéma hexameterekben íródott, és megírását Vörösmarty Rom című töredéke váltotta ki. Orbán János Dénes Cserna-Szabó Andrást mutatta be. /Dézsi Ildikó: Az Ulpius-ház irodalmi estje a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2005. október 22.

Október 20-án megalakult a Kolozsvári Literátor Klub (K.L.K.) a Bulgakov kávéházban. Célkitűzése, hogy minden alkotóművész számára teret biztosítson művei bemutatására. A négy alapító tag: Bréda Ferenc, Orbán János Dénes, Karácsonyi Zsolt és Muszka Sándor. Évente egyszer összeállítanak majd egy antológiát is, amelyben közölni fogjuk a Literátor Klubban elhangzott legjobb verseket és prózákat. A különbség a Bretter György Irodalmi Kör és a K.L.K. között, hogy míg az egyiket hetente rendezik meg és az alkotónak rendelkeznie kell legalább két-három írással vagy verssel, a K.L.K.-ban akár egy négysorost is felolvashat bárki. /D. I.: Megalakult a Kolozsvári Literátor Klub. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2005. november 2.

Október 31-én mutatták be dr. Bréda Ferenc költő, műfordító Nemo című verseskötetét Kolozsváron a Bulgakov kávézóban. Posztmodern kötet, elsősorban a francia, de a román nyelvi dialektusokat is igyekezett beleformálni alkotójuk a magyar nyelvbe. Bréda nyolc évet tartózkodott Franciaországban, ahol elmondása szerint nagyon nehéz bekerülni az irodalmi életbe, és, ahol csak két, esetleg három kötetet tudott volna megjelentetni. 2002 óta hat kötete látott napvilágot, további két kötete pedig készülőben van. /Lőrincz Levente: Könyvbemutató a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2005. november 9.

November 7-én Kolozsváron, a Bulgakov kávézóban bemutatták Burus János Botond „Pethő Marcit elhagyja az Isten” című novelláskötetét. Burus kisprózái a transzcendencia és az emberi érzelmek közötti viszonyt tükrözik. /Lőrincz Levente: Burus Pethő Marcija. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2005. december 7.

A kolozsvári Bretter Kör estje december 5-én volt a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. A meghívott személye sem véletlen, mert György Attila Az én státusom című kötete éppen a 2004. december ötödikei népszavazás eredményének logikus következménye. A Bretter Körből mindeddig hiányzott a politikai publicisztika. György Attila cikkei gyakran megcáfolhatatlannak tűnnek. Az én státusom élethűen tükrözi a Székelyföldön élők hangulatát. /kb: 2004. december 5-ére emlékeztek a Bretter Körön. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2005. december 13.

Egy évtizedes fennállásának megünneplésére irodalmi hetet tart az Előretolt Helyőrség december 11–17. között Kolozsváron, a Bulgakov Kávézóban. Az irodalmi hét minden napján egy-egy kötetet mutatnak be, december 16-án nosztalgia-estet rendeznek a legelső Helyőrség-könyvekből. /Tízéves az Előretolt Helyőrség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2005. december 20.

Az Előretolt Helyőrség tízéves fennállására szervezett rendezvénysorozat részeként rendhagyó irodalmi estet tartottak december 17-én Kolozsváron, Bulgakov Kávézóban. Irodalom az írókért mottóval, az olvasóközönség, a szakma és a támogatók bevonása nélkül mutattak be tizenhat minikönyvet. – Ez a kiadvány kereskedelmi forgalomba nem hozható. Mivel a mai magyar irodalom már a saját nyelvterületén is eladhatatlan (a közvélemény szerint), ennek a kiadványnak nincs kereskedelmi értéke. Pénzben kifejezett ára 0, 00 – „ajánlják magukat” a könyvek. A corsART-nál megjelent kiadványok ötletgazdái, Kopacz Attila és Bogdán László. /-f-: Nem írunk, nem olvasunk? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2006. március 11.

A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat tizedik évfolyamához és századik, számához érkezett, ezt a jubileumi számot március 9-én Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban mutatták be. Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi folyóirat főszerkesztője elmondta: bármennyire is fontos egy lap életében a legelső szám, a százas számjegy elérése mégis jelentősebb. /Kiss Bence: 100. számához ért a Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2006. március 25.

A Literátor Klub 2005 őszén jött létre Kolozsváron, egyfajta versfelolvasó műhelyként, ahol a verseket sokkal inkább megbeszélik, mint megvitatják – mondta el Karácsonyi Zsolt. A klub március 23-ai meghívottja a Bulgakov irodalmi kávéházban Király László költő volt, aki néhány még nem publikált művét olvasta fel. Utána még négy alkotó olvasta fel vereseit (Váradi Nagy Pál, Vass Csongor, Horvát Előd Benjámin, Varga Melinda). /-kb-: Literátor Klub a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2006. április 4.

Megnyílt Ferenczi Botond tárlata Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Ferenczi festményei a pop-artot ötvözik a manga képregények jellegzetes stílusával. Mangának a szaknyelv a japán képregények rajzstílusát jelzi, amit a túlzottan árnyalt arcok, a természetellenesen nagy szemek jellemeznek. /-kb-: Manga festészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-91




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998