udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 125 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-125
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bunta Levente (Zoltán)

1996. október 1.

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1997. szeptember 5.

Szept. 5-én került sor az Udvarhely széki RMDSZ tisztújító közgyűlésére, melyen Verestóy Attila szenátort választották meg széki elnöknek Farkas Csaba keresztúri fogorvos ellenében. Az új elnök már ki is jelölte az alelnököket. Tanügyi-kulturális alelnök Asztalos Ferenc képviselő, szociális-gazdasági alelnök Antal István képviselő, önkormányzati alelnök Bunta Levente, ifjúsági alelnök Ladányi László. A területi alelnökök: Farkas Csaba (Székelykeresztúr), Bokor Sándor (Parajd), Menyhárt Domokos (Szentegyháza) és Sófalvi László (Udvarhely). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./

1998. május 1.

Máj. 1-én ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ Elnöksége. A testület áttekintette a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit, meghallgatta az elnök és az elnökségi tagok beszámolóit. A testület határozatot hozott az Udvarhelyszéki Választmány és az UTET együttes ülésének összehívására május 29-re. Az elnökség értékelte a kormányprogramot és megállapította, hogy a tárgyalások során sikerült érvényesíteni az RMDSZ V. Kongresszusán elfogadott minimális elvárásokat és a csíkszerdai SZKT által támasztott feltételeket. Az előző kormányprogramhoz viszonyítva előrelépés tapasztalható mind a kisebbségi jogok megjelenítését, mind az ország demokratizálódását szolgáló kormányzati tennivalók programba foglalását illetően. Megállapították, hogy az RMDSZ részvétele a kormányzásban - a rövidesen kinevezendő államtitkárok segítségével - újabb lehetőséget és eszközöket biztosít a Szövetség számára, hogy sajátos kérdéseinken túl, az ország általános gazdasági-szociális előrehaladását hatékonyabban tudja elősegíteni. Az elnökség meghallgatta Bunta Levente önkormányzati alelnök, városi tanácsos és Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, alpolgármester beszámolóját a Városi Tanács április 29-i ülésén egyes független tanácsosok részéről a Szövetség, az RMDSZ parlamenti képviselői tevékenységére vonatkozóan elhangzott elvtelen megnyilatkozásokról, és határozottan visszautasítja azokat. Ugyanakkor az elnökség felkéri a Városi RMDSZ Választmányát és az RMDSZ-tanácsosok csoportját, hogy vizsgálják felül és foglaljanak állást az 1997-es városi költségvetés végrehajtása során felmerült vitás kérdéseket illetően. A megüresedett megyei tanácselnöki tisztség ügyében a gyergyói és csíki területi szervezetek vezetőségével egyeztetve, az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet nevesíti jelöltjét a Hargita Megyei Tanács elnöki és az esetlegesen megüresedő alelnöki tisztség betöltésére is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felkérésére az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat tesz az államtitkári tisztségek betöltésére is. A megfelelő személyek kiválasztása érdekében az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat igényel társult szakmai szervezeteitől, s azokat megvitatás után előterjeszti az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4., 1256. sz./

2000. május 5.

Máj. 4-én ülésezett Csíkszeredán az RMDSZ Hargita megyében működő három területi szervezetének vezetősége, a megyei egyeztető tanács, hogy véglegesítse a szövetség megyei tanácsosjelölt-listáját. 1. Kolumbán Gábor; 2. Zsombori Vilhelm; 3. Dézsi Iosif Zoltán; 4. Bunta Levente Zoltán; 5. Borbély Ernő; 6. Kozma Péter Lajos; 7. Beder Tibor; 8. Petres Sándor; 9. Gáll Tibor Sándor; 10. Papp Kincses Emese; 11. Szász Dionisie; 12. Gergely Mathias; 13. Melles Előd; 14. Kolumbán Sándor Gábor; 15. Mátéffy Győző; 16. Sófalvi László ... /összesen 45 nevet tartalmaz a lista/. Várhatóan máj. 5-én nyilvánosságra hozzák az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete polgármester-jelöltjének nevét, a jelölt a jelenlegi alpolgármester, Bíró Albin lesz. /RMDSZ-jelöltek a megyei tanácsba. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

2000. július 1.

Hargita megyében az új tanácselnök Zsombori Vilmos /sz. Székelyudvarhely, 1950/ a megyei mérésügyi hivatalnál dolgozott 1996-ig, amikor megválasztották a megyei önkormányzat alelnökének. A megye szenátoraival, képviselőivel való jó együttműködést szorgalmazza. Szeretné, ha a már körvonalazódott tizenkét kistérségi társulásban beindulna az élet. - Bunta Levente a megyei tanács új alelnöke /Nagyvárad, 1963/ mérnök, 1992 után Székelyudvarhely alpolgármestere 1996-ig, azóta Verestóy Attila szenátori irodájának vezetője volt, emellett megyei önkormányzati alelnök. Büszke arra, hogy Verestóyval dolgozott: "egy olyan embernek lehettem a szolgálatában, aki az ország első tíz embere között van." /Daczó Dénes: Arcok a Hargita megyei tanácsból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2000. október 31.

Az első száz nap eredményeiről számolt be a Hargita Megyei Tanács, Zsombori Vilmos elnök, valamint Dézsi Zoltán és Bunta Levente alelnökök. A megye 58 településének felkeresésével bebizonyították, hogy az Esélyt a vidéknek szlogen nem csupán a kampány idején volt fontos számukra. Nagy hangsúlyt fektettek a közbirtokossági erdők, az elkobzott ingatlanok visszaadására. Sikeresen halad a kistérségi fejlesztés. Tervezik a közhivatalnokok képzését, a vállalkozói környezet, a vállalkozói kultúra fejlesztését. /D. Balázs Ildikó, Székelyudvarhely: Száz nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2001. május 15.

Újabb négy évre dr. Verestóy Attila szenátort, eddigi Udvarhelyszéki RMDSZ elnököt választották újra a május 11-i tisztújító küldöttgyűlésen, amelyen részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök. A küldöttgyűlés után az Udvarhelyszéki RMDSZ új, vidékért felelős alelnökei Hegyi Gál Zoltán, Farkas Csaba, Szabadi Kinga, Katona Mihály és Ladányi László lettek. Gazdasági alelnök Borbáth István, régiófejlesztési alelnök Antal Istvánt, oktatási alelnök Asztalos Ferenc, önkormányzati alelnök Bunta Levente, míg ifjúsági alelnök Benedek Á. Csaba lettek. /Újabb négy évre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2001. július 6.

Júl. 3-án Szovátán tanácskozást tartottak a központi régióhoz tartozó megyék képviselői, tanácselnökök, prefektusok, közigazgatásbeliek. A kis- és közepes vállalatoknak nyújtandó hitelekre a pályázati kiírások megtörténtek, a hitelkeret nagysága 50 ezer euró. A regionális infrastrukturális fejlesztésre vonatkozó pályázatokon a Hargita Megyei Önkormányzat hangsúlyozottan kíván részt venni, és ennek érdekében a három régió - Csík, Gyergyó és Udvarhely - térségéből előzetesen ajánlatokat kért egy-egy programtervezet kidolgozására. Az Integrációs és Fejlesztési Minisztérium tanácskozáson jelen levő képviselője felvetette a Zetelaka-Kiskapus vízvezeték megépítésének lehetőségét. A Hargita Megyei Önkormányzat képviselője, Bunta Levente alelnök felhívta a figyelmet a lakossági támogatás hiányára, hiszen sem Székelyudvarhely, sem a térség falvai számára nem elfogadható a meglévő terv. Javasolta, hogy alkalmasabb környezetvédelmi programokat kell kidolgozni, korszerű szeméttárolókkal, derítőállomásokkal és csatornarendszerrel ellátni a Küküllő menti falvakat, és csak azt követően tárgyalni bármely létesítendő, mindenképpen más koncepciójú vízvezeték építési tervéről. - A Hargita Megyei Önkormányzat három pályázattal jelentkezik az induló programban: a Gyergyói-medencében Remete-Ditró ivóvízvezeték-hálózat, Udvarhely térségében a Homoród mentén átvezető megyei út korszerűsítése és Csíkban egy regionális szeméttároló építése. /Fodor Sándor: Régiótanácskozás Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2001. október 15.

Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2002. május 20.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere bemutatott egy jegyzőkönyvet, mely szerint az RMDSZ-es tisztségviselők /Bunta Levente a Megyei Tanács alelnöke, Péter Pál alpolgármester és Ladányi László tanácsos/ azon fáradoztak, hogy a cekendi helyett csíkszeredai érdekeltségű regionális szeméttározó létesítésének támogatására beszéljék rá a dán kormány Székelyudvarhelyre látogató küldöttségének tagjait. A dán környezetvédelmi minisztérium küldöttségének nevében válaszként Niels Erik House és Daniela Cancescu romániai programvezető közölték, hogy az elkezdett projekt befejezését tartják elfogadhatónak, s ez az egyetlen járható út, mert az új dán kormánypolitika nem támogatja semmiféle kelet- és közép-európai új program finanszírozását. Ladányi László RMDSZ-tanácsos cáfolta, hogy a beruházás "átjátszását" akarták volna. Szerinte csak magánjellegű beszélgetésről van szó. /Fülöp D. Dénes: Ladányiék nem kívánták a beruházás "átjátszását". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

2002. október 22.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ elnöke Markó Bélához írt nyílt levelében emlékeztetett arra, hogy az EMK már kilenc éve sürgeti az RMDSZ-en belüli belső választások megszervezését. Az EMK 12 éve küzdött az igazságtalanul és ártatlanul bebörtönzött oroszhegyi, zetelaki, utóbb kézdivásárhelyi székelymagyarok elnöki amnesztiája érdekében. A legutóbbi SZKT-n minden részvevő, Markó Béla is megkapta Katona Ádámnak a Reiner Antal kegyelemben részesítése céljából Ion Iliescu elnökhöz intézett nyílt levelét. Katona arra kérte Markó Bélát, hogy levelét személyesen juttassa el Iliescunak. Megtette-e? Milyen eredménnyel? - kérdezte, Reiner Antal ugyanis még ma is börtönben van. Katona jelezte Markó Bélának, hogy Verestóy Attila szenátor bizalmi embere, Bunta Levente /Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke/ "följelentette" Sántha Pál Vilmost /Hargita megyei önkormányzati osztályvezető/, mert SZKT-tagként tevékenykedik. Katona kérte Markó közbenjárását. /Emlékeztet az EMK elnöksége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2003. április 15.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, április 5-ei ülésén Sántha Pál Vilmos, a Hargita Megyei Tanács egykori elnöke felszólalásában jelezte: munkahelyén, a megyei tanácsnál másként gondolkodóként kifejtett véleményeiért, az RMDSZ vezetőségétől eltérő politikai nézeteiért valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene, mindent elkövetnek, hogy jelenlegi tisztségéből, a belső pénzügyi ellenőrző osztály éléről eltávolíthassák. Sántha Pál Vilmos egyik ellenőrzése nyomán súlyos, bűncselekményre utaló rendellenességekre bukkant: sikkasztás, csalás, okirat-hamisítás. Ő mindezt - a szabályzatnak megfelelően - 2002. jan. 31-én jelentette a tanácselnöknek, illetve az ügyészségnek is. Az illető alegység vezetője a megyei tanácselnök, Zsombori Vilmos klientúrájához tartozott, így élvezte annak védelmét. Az ügyészségi kivizsgálás azon nyomban beindult, a tanács részéről az ügynek semmiféle következménye nem volt. Sántah újabb szabálytalanságra bukkant: Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke 2001-ben, külföldi útjai után, megszegve a törvényes előírásokat, mintegy 35 millió lejt számolt el költségtérítésként. Sántha Zsombori tanácselnökhöz eljuttatott jelentésében felhívta erre az illetékesek figyelmét, javasolván a szabályszerű megoldást is: a szóban forgó pénzösszeg haladéktalan visszafizetését. Ez a mai napig nem történt meg. Ekkor Zsombori és Bunta a másik alelnököt, Petres Sándort is bevonva, fegyelmi bizottság elé citálták Sánthát és a köztisztviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályzat - az illető szabály szerint előírt határidőből már kifutva - és mondvacsinált bizonyítékok alapján hat hónapra visszaminősítették osztályvezetői tisztségéből. Az SZKT-n replikázó Bunta szerint Sántha a fegyelmi bizottság döntése miatt a közigazgatási bíróságon kereste az igazát, de a pert mindkét fokon elveszítette. Sántha szerint ez bizonyítja, hogy az igazságszolgáltatás nem pártatlan. /Szentgyörgyi László: Aki nincs velük, az ellenük? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke az Erdélyi Napló kérdésére cáfolta Sántha Pál Vilmos kijelentéseit, mondván, nem igaz, hogy politikai nézetei miatt hátrányosan megkülönböztetnék őt. "Sántha Pál Vilmos fegyelmi vétséget követett el, nem ismerte fel, hogy a feladatköréből adódóan hogyan kell neki viselkednie, hol keresi a kenyerét és hogyan viszonyuljon az intézményben dolgozókhoz és tisztségéhez." - minősített Bunta. Hozzátette: Sánthának nem az a munkája, hogy turkáljon a papírokban, hanem az, hogy a hivatal döntéseit segítse abban, hogy az jobb döntéseket hozzon. Bunta elmondta : "Több rendben felajánlottuk neki azt, hogy térjen jó útra, és áthelyezzük egy másik osztályvezetői beosztásba", de ő ezt nem akarja. /Kiss Edit: Cáfol az alelnök. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

2003. december 5.

Hargita megyében befejeződött az otthoni beteggondozói hálózat kiépítése. A gyulafehérvári Caritas, a megyei és helyi önkormányzatok összefogásával megvalósított program 58 településen ötezer ember számára jelent segítséget. A kezdeményezést az Európai Unió kétszázezer euróval támogatta. Sikertörténetként értékelik az érintettek az egy évvel ezelőtt útjára indított, az otthoni beteggondozói hálózat kiépítését célzó programot. Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke szerint példaértékű összefogásról lehet beszélni. A megye 22 településén hoztak létre Caritas beteggondozói központot, ezekhez rendszerint több község is tartozik, a programhoz csatlakozott települések száma eléri az 58-at, jelezte Márton András főegyházmegyei programvezető. A hálózatban tevékenykedő száztíz munkatárs alapellátásban is részesíti a rászorulókat. A program egyéves összköltségvetése meghaladta a 600 ezer eurót, amelyből a mintegy 400 ezer eurós önrész mellé 200 ezer eurót Phare-alapokból szereztek. A Hargita megyében jól bevált program a Fehér, a Kovászna és a Maros megyei tanács érdeklődését is felkeltette. /Balázs Ildikó: A Caritas sikere. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2004. február 27.

A megszűnés veszélye fenyegeti a Székelyudvarhely – Héjjasfalva vasútvonalon közlekedő, a környékbeliek által csak székelygőzösként emlegetett személyszállító vonat működését. Ugyanebben a helyzetben van a Parajd – Balázsfalva közötti szárnyvasút is. Az említett vasútvonalak nem gazdaságosak, ezért az állam magánkézbe szeretné adni azok működtetését – ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy megszűnik ezek üzemeltetése. Február 24-én a Hargita Megyei Tanács részéről Bunta Levente alelnök Székelyudvarhelyre, megbeszélésre hívta össze az érintett települések polgármestereit. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy mindenképp meg kell menteni a vasútvonalakat – azonban konkrétumokról nem, csak lehetőségekről tudtak tanácskozni. A Brassói Vasúttársaság már korábban megkezdte az alkalmazottak elbocsátását. /Szász Emese: Veszélyben a székelygőzös? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

2004. április 28.

Ápr. 27-én a 24. beteggondozó központot avatták fel Hargita megyében, ezúttal Felsősófalván. Az avatóünnepségen jelen volt: Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke; dr. Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója; dr. Márton András, a főegyházmegye programvezetője; Szász Tibor helybeli református lelkész és Vákár Gábor, Parajd község polgármestere. Az egész megyére kiterjedő beteggondozó szolgálat az összefogás eredménye. Mindmáig az egyetlen olyan beteg- és lelkigondozó hálózat, mely csak Hargita megye községeiben és falvaiban működik. Felekezeti hovatartozás nélkül – a Sóvidék lakóinak többsége református vallású – a katolikus főegyházmegye az ökuménia jegyében végzi hálózatépítő tevékenységét. Felsősófalván a korszerűen berendezett beteggondozó központ két munkatársa: Szász Edit főasszisztens, valamint Kacsó Borbála segédápoló vállalta a Sóvidék falvaira kiterjedő otthoni idős betegek gondozását. /Kristó Tibor: Beteggondozó központot avattak Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

2004. június 3.

Jún. 2-án útlevélosztályt avattak Székelykeresztúron. Eddig 80 km-t kellett utazni a megyeszékhelyre. Hadd mondják egyesek kampányakciónak azt, hogy épp most kerül sor az útlevélosztály átadására, de akkor is olyan tettnek számít, ami a lakosság érdekében történik – hangsúlyozta Verestóy Attila szenátor. Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke is jelen volt az ünnepségen. /Kristó Tibor: Útlevélosztályt avattak Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2004. június 9.

Hargita megyében a 31 tagú megyei önkormányzati testület összetétele: RMDSZ – 22 mandátum, Népi Akció (AP) és Szociáldemokrata Párt (PSD) – 3-3 mandátum, Demokrata Párt (PD) – 1 mandátum, valamint Beder Tibor független jelölt. A megyei tanács 22 RMDSZ-tagja: Bunta Levente Zoltán, Borboly Csaba, Farkas Zoltán Béla, Kolumbán Sándor-Gábor, Korodi Attila, Burus Tibor, Borbély Ernő, Sófalvi László, Ilyés Béla Károly, Zsombori Vilhelm, Vákár Gavril, Papp Kincses Emese, Tifán Ervin Csaba, Petres Sándor, Mátéffy Győző, Pálffy Domokos, Bondor Stefan, Nagy Benedek, Bende Sándor, Szabadi Kinga Zsófia, Rácz Árpád és Sándor Kálmán. Az AP tanácsosai: Kocs Ilona, Kis Zoltán és Both Emese. A bejutási arányt tekintve, az RMDSZ valamivel gyengébben szerepelt, mint korábban, hiszen 1996-ban és 2000-ben a bejutó tanácsosok 72,9%-a képviselte az RMDSZ-t, most ez az arány 70,9%-ra csökkent. /Sarány István, Szász Emese: RMDSZ-többségű megyei tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2004. június 17.

Jún. 16-án Csíkszeredán megtartotta alakuló ülését Hargita megye tanácsa. Megválasztották a vezetőséget. Bunta Levente, a megyei tanács eddigi alelnöke lett az elnök. Az elnök megválasztása után kifejtette: elsősorban Hargita megye érdekeit tartja szem előtt, és fontosnak tartja, hogy az erőforrások elosztásában legyen egyensúly. A két alelnök Borboly Csaba és Petres Sándor lett. /(Daczó Dénes): Megalakult Hargita megye új tanácsa. Bunta Levente az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2004. június 28.

Jún. 26-án a Hargitai Megyenapok keretében az új megyei tanács rendkívüli ülést tartott Homoródalmáson. A „kihelyezett" tanácsülés után a tanácstagok, parlamenti képviselők, szenátorok az unitárius templomba indultak, ahol istentisztelet keretében Szabó Gyula írónak, a község nagy szülöttjének átadták a Hargita megyéért-díjat. Bunta Levente, a megyei tanács elnöke átnyújtotta az oklevelet és a gyűrűt, amely a megye címerével immár negyedik alkalommal lelt gazdára. A művelődési otthonban átadták a szakintézmények életműdíjait. Életműdíjat kapott a gyergyóditrói Petres Lajos karvezetői és zenepedagógusi munkásságáért, dr. Kelemen József több évtizedes orvosi munkájáért, tudományos tevékenységéért, Borbáth István Ágoston tanár a csíkszeredai sífutás fellendítéséért, a sílövészet meghonosításáért, Nagy György székelyudvarhelyi képzőművész, Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője közírói, szerkesztői erényeiért és Marius Urzica sportkarrierjéért. /Ferencz Imre: Ünnepi tanácsülés, díjazások Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2004. július 5.

Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2004. július 8.

Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió táborban tartott előadása után júl. 5-én Csíkszeredában találkozott a megyeszékhely és Hargita Megye Tanácsának vezetőségével. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke a találkozón bemutatta Medgyessynek azokat a problémákat, amelyekben a miniszterelnök segítséget nyújthat a megyének. Felvázolta a megyei tanácsnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen Tusnádfürdőre tervezett konferenciaközpontra vonatkozó elképzeléseit. A háromszáz férőhelyes központ létrehozása érdekében a két megye közös kft.-t hozott létre, és megvan már a területük is. A létesítmény Bunta Levente szerint nemcsak a megye, hanem egész Székelyföld számára fontos lenne. A csíkszeredai magyar konzulátus ügyéről is szó esett. /Kiss Edit: A székely gőzös problémáját is felvetették a magyar miniszterelnöknek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./

2004. augusztus 6.

Aug. 5-én rendkívüli ülést tartott Csíkszeredán a megyei önkormányzat. Mátéffy Győző tanácsos a csíksomlyói volt Domokos Pál Péter Gyermekotthonnál tapasztaltakról számolt be. Elszállították a Gyermekjogvédelmi Igazgatósághoz a Multimédia Trans Alapítvány által adományozott fűtőtesteket és hőközpontot, ezután további rongálások történtek az épületben, amelyet a Csíki Magánjavak a Sapientia– EMTE számára ajánlott fel. Az épület pedig úgy mutat, mintha háború után lenne. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, szabadságon volt, amikor a történtekről tájékoztatták, és úgy értékelte, mulasztást követtek el azok, akik az adományozó által megbízott személy tájékoztatása nélkül leszerelték a fűtőtesteket és a hőközpontot. Elfogadta a tanács Hargita megye anyagi hozzájárulását a 131-es, Székelyudvarhelyt Brassóval összekötő megyei út rehabilitálását célzó projekthez. /Kovács Attila: Rendkívüli ülést tartott a Megyei Tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

2004. augusztus 21.

Otthoni idősgondozás központjait avatták fel Szentegyházán és Székelykeresztúron, a gyulafehérvári Caritas és a települési önkormányzatok támogatásával. Az otthoni gondozás hálózatának kiterjesztését az EU Phare-alapokból 154 ezer euróval támogatja, amiben a megyei tanács hozzájárulása 20 ezer euró. Bunta Levente, Hargita megyei tanács elnöke rámutatott, jelenleg a megyében 24 központ működik, több mint 120 alkalmazottal, s a gondozottak száma meghaladja a háromezret. Ez a Hargita megyei hálózat egyedülálló Romániában. A szentegyházi és székelykeresztúri központok átadása után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévizen is hasonló beteggondozó rendszert honosítanak meg. /Öregek és kiszolgáltatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2004. augusztus 25.

A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2004. szeptember 8.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett, a Székelyföld területi autonómiája ügyében kiírandó népszavazást – román nyelvű jogi értekezés mellékletében – levélben utasította el Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, az SZNT úgy döntött, hogy írásos kérelemmel fordul minden egyes megyei tanácsoshoz, mivel a tanács egyharmada is kezdeményezheti a népszavazás kiírását. Szász Jenő leszögezte, az MPSZ jelöltjei nem az RMDSZ előválasztásain kívánnak megméretkezni. /Szász Emese: Nem indulnak az RMDSZ előválasztásokon az MPSZ-jelöltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2004. szeptember 14.

Hargita megye tanácselnöke, Bunta Levente egy régebbi RMDSZ-miniparlamenti ülésen (SZKT) bejelentette, hogy ,,Székelyudvarhe­lyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít.” A bejelentést megelőzően Borbáth István RMDSZ-es városi képviselő feljelentése alapján a Hargita megyei prefektúra formai hibákra hivatkozva pert indított az anyaváros központi parkjában emlékműegyüttest elhelyező Szász Jenő vezette polgármesteri hivatal ellen. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

2004. szeptember 25.

A Hargita megyei tanács szept. 24-i ülésén törölték a megyei közvagyonból a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon ingatlanát, mivel azt a törvény értelmében visszaszolgáltatták a Csíki Magánjavaknak. A Székely Nemzeti Tanács beadványban kérte a megyei önkormányzattól a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás kiírását, Bunta Levente tanácselnök szerint azonban ilyen kezdeményezést nem lehet törvényesen kivitelezni. Strujan Constantin úgy vélte, ha az állampolgárok akarják ezt a referendumot, ennek kiírására lehetőség van. Borbély Ernő szintén nem tartotta alkotmányellenesnek a kezdeményezést. /Kovács Attila: Vita az autonómiáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2004. szeptember 27.

Negyedik alkalommal került sor szept. 26-án a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak ünnepélyes tanévnyitójára. A karok új szakokkal gyarapodtak, mostantól hivatalosan is két kar működik, ugyanakkor ebben a tanévben hagyják el az egyetem padjait az első végzősök. Csíkszeredában ettől a tanévtől a két kar keretében 9 szak működik, a hallgatók száma elérte az 1100-at, a főállású oktatóké a 70-et, az óraadóké pedig ugyancsak 70. A jelenlévőket köszöntötte dr. Bakacsi Gyula, a Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja; üzenetét küldte dr. Rostás Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományok Karának dékánja; továbbá Bunta Levente megyei tanácselnök és Ráduly Róbert polgármester. /Tanévnyitó a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2004. november 12.

A magyarországi testvérmegyék közgyűléseinek elnökeihez fordult nyílt levélben Hargita Megye Tanácsának vezetősége. Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Petres Sándor alelnökök rámutattak: megdöbbenéssel tapasztalják, hogy a magyarországi közéletben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan vélekedések, amelyek arra buzdítják az ország polgárait, hogy a december 5-i népszavazáson nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságról rendelkező törvénykezdeményezést illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy a félmillió kezdeményező javaslatának népszavazás általi elvetése súlyos lelki traumát okozhat az önhibájukon kívül, Magyarország határain kívül rekedt – egyre fogyatkozó – magyar közösségeknek. /(Daczó Dénes): Levelek az IGENÉRT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2004. november 13.

Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette: megdöbbentette néhány magyarországi kormánypárti vezető politikusnak az utóbbi időben a népszavazás kapcsán elhangzott kijelentése. Emiatt Hiller István magyar miniszter, MSZP-pártelnök sepsiszentgyörgyi látogatásán sem akart részt venni. Mégis úgy döntött, hogy személyesen, szóban fog tiltakozni. Végül is Hiller látogatása elmaradt. /Hecser Zoltán: A társadalomfejlesztésről, az együvé tartozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-125




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998