udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Burány Nándor

1996. június 22.

Tibori Szabó Zoltánnal szemben mások pozitívan értékelték a Magyarok IV. Világtalálkozóját: Burányi Nándor cikkének címében összefoglalta a világtalálkozóról alkotott véleményét: Anyaország, kisebbség - csak összefogás, nem szembenállás. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 22. 9. p./ "Szétszóratásunkban, a kisebbségi lét keserűségében is a sors kegyeltjeinek érezhetjük magunkat, hogy kárpát-medencei jelenlétünk ezerszázadik esztendejét együtt ünnepelhettük Ópusztaszeren, Budapesten." - vallotta Dudás Károly. /Szabad Hét Nap (Szabadka), jún. 20./

1997. április 19.

Szerb történész munkája jelent meg az 1944-es vajdasági vérengzésről. Dr. Alekszandar Kaszas: Madari u Vojvodini 1941-1946 /Filozofski Fakultet, Novi Sad, 1996/ című könyvében, mint a hasonló kérdésekkel foglalkozó szerb történelmi munkákban, az ideológiának jut döntő szerep, ismereti a művet Burányi Nándor, háttérbe szorítva a tudományos tárgyilagosságot. Az 1942-es újvidéki vérengzést a magyar hatóságok elítélték, a tettesek ellen bírósági tárgyalás folyt. Nem igaz Kaszas minősítése, hogy az csak bohózat volt, továbbá az sem, hogy a bűnösöket repülőgépen szöktették meg. Ismeretes, hogy az 1944-es magyarellenes vérengzésért senkit sem vontak felelősségre. Ugyancsak téves a razzia végrehajtásának elhatározásán jelen levők névsora, de Kaszas minősítése /Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök németbarát volt/ sem állja meg a helyét. Dr. Alekszandar Kaszas szerint ami 1942 januárjában történt, annak "népirtás és tömeges vérengzés jellege volt, s ezekért közvetlenül a magyar állam volt a felelős", az 1944-ben történtek, mintegy húszezer magyar meggyilkolása "a háborús bűnösöknek és a megszállókkal együttműködőknek a likvidálása volt, amire nem volt mindig megfelelő bírósági fedezet és bizonyíték, amelyekben előfordultak személyes leszámolások és visszavágások, ugyanígy a magyar kisebbség kollektív felelősségének hangsúlyozása a háborúban elkövetett gonosztettekért, az ártatlan lakosság kínszenvedése stb." Az 1944-ben történtekről tehát ötven év múlva sem tudnak hiteles képet nyújtani. /Burány Nándor: A titok marad a föld alatt? = Magyar Szó (Újvidék), ápr. 19. 10. p./

1998. július 11.

Naponta ér el hozzánk valamilyen információ a Kárpát-medencei magyar kisebbség jogfosztottságának különféle formáiról - állapította meg Burány Nándor. A Bolyai Tudományegyetem körüli huzavonára a Trianon után megfogalmazott elnemzetlenítő politika kitartó alkalmazása lehet a válasz. A kisebbségi tudat kialakítására kell felkészíteni unokáinkat is, mert csak úgy tudnak helytállni, "ha átadjuk nekik az elmúlt nyolcvan év küzdelmének minden hasznosítható tapasztalatát." /Burány Nándor: Nagyapáink is, unokáink is, utánuk is? ... = Magyar Szó (Újvidék), júl. 11./

1998. augusztus 22.

A Kárpát-medencében a nemzeti kisebbségek: magyarok, szlovákok, ruszinok, románok, szerbek, horvátok, szlovének, németek nyelvészei ugyanazokkal a gondokkal küszködnek: az anyanyelvű iskola elsorvasztása, a nyelvhasználat korlátai egyre kilátástalanabbá teszik a kisebbségi létet. Burányi Nándor felvetette: a nemzeti kisebbségek nyelvészeinek találkozni kellene. Egymás helyzetének megismerése után a nyelvészek fóruma elfogadhatna egy dokumentumot, amely magába foglalná a kisebbségek nyelvi, nemzeti megmaradásának feltételeit. A nyelvészek összefogása után a kisebbségi élet más területein is létrejöhetnének hasonló kezdeményezések. /Burányi Nándor: Kisebbségi összefogás a Kárpát-medencében. = Magyar Szó (Újvidék), aug. 22./

1999. február 27.

Burányi Nándor felvetette a régi és az új nemzedék ellentétét: amit évek óta "a vajdasági magyar társadalom érdekében odaadással csináltunk" írta, arra a feljövő fiatalok "szánakozva, gúnnyal, iróniával" tekintenek. Kétségbeejtő, hogy "a közösségnek, amelyhez tartozunk, egyre vészesebben romlik a helyzete, s hogy ezt mi elsősorban" külső tényezőkkel magyarázzuk, s nem látjuk be, "milyen szerepet játszottak közösségünk sorsának ilyeténre fordulásában a mi tévedéseink, balfogásaink". Mindez a családon belül is összeütközésekhez vezet: az eszmék, amelyekért a szülők küzdöttek, "ez a küzdelem töltötte ki egész életüket", ezek az eszmék ma senkinek sem kellenek. /Burányi Nándor. Témák imamalomszerű mormolása. = Magyar Szó (Újvidék), febr. 27./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998