udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Burkhardt Árpád

1993. július 22.

A Project on Ethnic Relations /PER/ irodát nyitott Marosvásárhelyen. A júl. 21-i megnyitón megjelent az alapítvány ügyvezető igazgatója, Allen Kassoff, Livia B. Plaks társigazgató, Larry Watts, a bukaresti iroda ügyvezető igazgatója, Burkhardt Árpád alispán, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő. Livia B. Plaks elmondta, hogy a PER, az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az USÁ-ban van, és a közép-kelet-európai új demokráciákkal foglalkozik. Főleg az etnikai problémák érdeklik a PER-t és úgy látják, Románia meg tudja oldani a problémát. Plaks szerint vannak felvilágosult emberek Romániában, akik képesek megoldani az etnikumok közötti problémákat. A múlt héten Neptunon tartottak egy megbeszélést, melyen jelen volt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, Traian Chlebeu elnöki szóvivő, a New York Times újságírója. A nyugatiak csak megfigyelőként vettek részt, a románság és a kisebbség képviselői vitatkoztak és döntéseket hoztak. A többnyelvű feliratok problémája váltotta ki a leghevesebb vitát. /(mózes): PER iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Jellemző, hogy nem hangzik el, kik vettek részt a kisebbségek részéről.

1995. október 22.

Okt. 22-én minden indoklás nélkül felmentették tisztségéből Ion Rakolta Maros megyei prefektust, a vezető kormánypárt tagját és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az új prefektus Gavril Tiru vegyészmérnök, Funar Román Nemzeti Egységpártjának tagja, helyettese Tiberiu Sbarcea, a kormánypárt tagja. A prefektuscserét az RNEP követelte. Ezzel a megye magyar alprefektusát eltávolították. Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a prefektuscsere ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., Új Magyarország, okt. 24./

1995. október 31.

Okt. 30-án Frunda György az RMDSZ szenátusi frakciója nevében tiltakozott a kormány okt. 22-i határozata ellen, amellyel felmentette tisztségéből Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektust és a prefektust. A szenátor követelve a helyhatósági választások előtt a magyarság megfélemlítését célzó diszkriminatív határozat visszavonását. Ugyanebben a kérdésben Kekeres Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében a tiltakozást, hangsúlyozva, hogy Maros megye lakosságának 41 %-a magyar, a magyar alprefektus felmentése indokolatlan. Az intézkedés bizonyítéka a kormány etnikai megkülönböztetésen alapuló politikájának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./

1996. december 23.

Dec. 23-án a kormány jóváhagyta több megye prefektusát és alprefektusát. Az RMDSZ-jelöltek közül eddig három alprefektus nyerte el a végső jóváhagyást: Kovászna megyében Gazda László, Maros megyében Burkhardt Árpád, Szilágy megyében pedig Csóka Tibor kap kinevezést az alprefektusi székbe. Dec. 24-én délelőtt folytatódtak a koalíciós tárgyalások a kormánynál. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Verestóy Attila szenátor vett részt a koalíciós tárgyalásokon, amelyeken véglegesítették a prefektusi, alprefektusi és prefektúrai igazgatói tisztségek nagy többségét. A dec. 24-i ülésén sor kerül a legtöbb megye prefektusának és alprefektusának a jóváhagyására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 24., 937. sz./

1997. március 15.

Márc. 19-én nyílt meg Marosvásárheyen a Pro Európa Liga rendezésében a Tolerancia Hetének harmadik rendezvénysorozata. A számos nemzetközi alapítvány (Heinrich Böll, Bilance) és a Phare-program által támogatott egyhetes rendezvény minden évben a tragikus 1990. márciusi eseményekre emlékeztetve hirdeti a nemzetek és nemzetiségek közötti toleranciát és megbékélést. A szervező Pro Európa Liga nevében Smaranda Enache és Csíki Boldizsár társelnökök nyitották meg a rendezvényt, amelyen a román államelnökséget Luminita Petrescu tanácsos, a kormányt pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter képviselte. Tokay György beszédében hangoztatta, hogy ha a kormány egyelőre nem képes anyagi jólétet biztosítani az állampolgároknak, legalább lelki komfortot kell nyújtania, biztosítván azt, hogy az ország minden állampolgára otthon érezhesse magát hazájában. A megnyitón szólt a részvevőkhöz Fodor Imre, a város polgármestere, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Burkhardt Árpád alprefektus. A rendezvénysorozat fő eseménye a márc. 19-én kezdődött Interkulturális Fórum, amelyen romániai és külföldi politikusok, jeles személyiségek vesznek részt. Márc. 22-én Hogyan történhetett? címmel Smaranda Enache, Domokos Géza, Kincses Előd, Verestóy Attila és Nicolae S. Dumitru emlékeznek a hét évvel ezelőtt történtekre. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy jogi úton kell eljutni az igazsághoz, az igazi bűnösök felelősségre vonásával. Márc. 23-án diákfórumon fiatalok vitatkoznak arról, miként juthatunk el a monológtól a párbeszédig. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./

1997. április 11.

A Ziua A nyelvháború fokozódik Marosvásárhelyen címen tájékoztat arról, hogy Fodor Imre polgármester a prefektúra tiltakozása ellenére nem mond le arról, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett helyek betöltésére vizsgára jelentkező személyektől megkövetelje a magyar nyelv ismeretét is. "Ha valaki ismeri az angol, vagy francia nyelvet, akkor miért ne kellene ismerje a magyar nyelvet is, ha nekünk egy ilyen emberre van szükségünk" ? jelentette ki az RMDSZ-es polgármester. Virág György a megyei tanács alelnöke kijelentette, hogy a polgármester nem hágta át a törvényt, a koalíciós pártoknak sincs kifogásuk a magyar nyelv közigazgatásban való használata ellen. Burkhardt Árpád alprefektus is úgy értékeli, hogy a Fodor Imre által megkövetelt szempontok sokoldalúan felkészült személyek kiválasztását teszik lehetővé. A lap megemlíti, hogy a Háborús Veteránok Szövetsége, a Vatra Romaneasca Egyesület, az Avram Iancu Szövetség és más szervezetek tiltakoztak a "ezen román intézmény erőszakos elmagyarosítása ellen", és úgy vélik, hogy mindez megelőzi a polgármesteri hivatal 23 román alkalmazottjának etnikai alapon való eltávolítását. Kérik egyben, hogy a verseny feltételei közül a magyar nyelv kötelező ismeretét. A Lazar Ladariu, RNEP-es képviselő által vezetett Cuvintul Liber nevű helyi lap tegnapi számában megjelent egy lista, mely állítólag RMDSZ forrásokból származik és azt a 286 megyei helységnevet tartalmazza, ahova be fogják vezetni a kétnyelvűséget. Gáll Éva a Maros megyei RMDSZ szervezési alelnöke tagadta, hogy ilyen lista létezne. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 11., 67. sz./

1997. július 21.

Júl.21-én sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Marosvásárhelyen, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kincses Előd, a szervezet tiszteltbeli elnöke, Kerekes Károly képviselő és Fodor Imre polgármester adtak tájékoztatót. Kolcsár Sándor felolvasta az RMDSZ közleményét a kétnyelvű helységnévtáblák levételével kapcsolatban. A közlemény szerint felháborodással vették tudomásul, hogy sötét erők ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés egymás mellett élését. Követelik, hogy a kompetens szervek biztosítsák a törvényességet. Kerekes Károly a Románia által is aláírt nemzetközi szerződésekre hivatkozott. Fodor Imre polgármester elmondta, hogy a megyei rendőrparancsnok /Cotoara ezredes/ utasítására távolították el a kétnyelvű táblákat. Hozzátette: nem enged semmiféle nyomásnak. Kincses Előd szerint az ügy hátterében a Vatra Romaneasca áll, a Zeno Opris által aláírt uszító cikk szerint. Kolcsár Sándor kifogásolta, hogy Bukhárt Árpád alprefektus írta alá a Fodor Imrének szóló felszólítást, mintha a polgármester törvénytelenséget követett volna el. Az RMDSZ ezért felelősségre vonja Bukhárt Árpádot. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Mózes Edit interjút készített Fodor Imre polgármesterrel, aki elmondta: a törvényt százszázalékosan betartotta. A Grigore Lapusan államtitkártól jött fax, hogy kétharmados tanácsi határozat kell a névtáblákról, ellentétes a törvénnyel. Ezért Fodor Imre írásban utasítást adott arra, hogy tegyék vissza a kétnyelvű helységtáblákat. A rendőrséghez is küldött felszólítást: folytassák le az olyan esetekben /táblák levétele/ a szükséges nyomozást és tegyenek erről neki jelentést. Ami történt "jól átgondolt provokáció, amely megint felülről vagy oldalról jön." /Mózes Edit: Fodor Imre a kétnyelvű feliratokról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

1997. július 31.

Bukhárdt Árpád, Maros megye alprefektusa magyarázkodott, de nehezen tudott elfogadható választ adni arra, hogy miért írta alá Grigore Lapusan államtitkár álláspontját, annak ellenére, hogy tudta, kormányrendeletet nem változtathat meg egy államtitkár. - Elhatározta, hogy ezentúl az RMDSZ vezetőivel, képviselőivel, szenátoraival hetente találkozik. /Mózes Edit: Amikor a prefektus itt van, senki más nem létezik. - Beszélgetés Burkhárdt Árpád alprefektussal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

1997. november 21.

Nov. 21-én Marosvásárhelyen az RMDSZ-szervezet lakossági fórumot rendezett. A mintegy 500 érdeklődőt vonzó rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György szenátor, Kelemen Attila, Kakassy Sándor, Kerekes Károly képviselők, Borbély László területrendezési államtitkár, Burkhardt Árpád alprefektus és Orbán Dezső alpolgármester vett részt. Az RMDSZ tisztségviselői tájékoztatást adtak a szövetség kormányzati tevékenységéről, a kormányátalakításra vonatkozó koalíciós tárgyalások menetéről és a tanügyi törvény módosításáról szóló sürgősségi kormányrendelet helyzetéről, és válaszoltak a hallgatóság kérdéseire /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./

1998. szeptember 22.

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 30.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

1998. október 6.

A múlt hét végén, Marosvásárhelyen megtartott rendkívüli SZKT-tanácskozáson több órás vita előzte meg a végső döntést, illetve a határozat elfogadását. A határozat értelmében az RMDSZ egyelőre felfüggeszti a szept. 5-én, Kolozsváron hozott döntését, mely szerint, ha szept. 30-ig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, akkor szept. 30-i hatállyal kilép a koalícióból. A rendkívüli SZKT ülésen a többség a kormányban maradás mellett adta le voksát. A Népújság munkatársai megkérdezte az SZTK néhány tagját, hogy véleményük szerint helyesen döntött-e a Szövetségi Képviselők Tanácsa? Markó Béla szövetségi elnök szerint a többség a kormányzati szerepvállalás folytatása mellett döntött, azonban meglehetősen magas volt az ellenzők aránya. Az a tény, hogy 37 képviselő nem tartja helyesnek az RMDSZ kormányban maradását, erőteljes figyelmeztetést jelent. Székely Ervin képviselő szerint az SZKT az egyetlen ésszerű döntést hozta meg ebben a helyzetben. Katona Ádám /Erdélyi Magyar Kezdeményezés/ kiemelte: a kormánybalépést követően ketten-hárman-négyen mondtak nemet, most már a résztvevőknek több mint egyharmada vélekedett így. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint ez a döntés "intő jel mind a saját közösségünk, mind a koalíciós partnerek felé." "Az SZKT ülésén született szavazatarány vélhetően elgondolkoztatja azokat, akikkel együtt képzeltük el a romániai reform megvalósítását." Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke végre határozott tettet várt volna az SZKT-tól, hogy nem csak újabb határidőket szabjanak meg. Emiatt ő nagyon-nagyon elégedetlen. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető úgy érzi, hogy most még van esély, tehát helyes döntésnek tartja a kormányzati szerepvállalás folytatását. Takács Csaba ügyvezető elnök úgy látta, hogy az SZKT-tagok nagy többsége még adott egy esélyt annak a román kormánynak, amely a tanügyi kérdés kapcsán egy kormányrendeletet kibocsátva, politikai ajánlatot fogalmazott meg. Szilágyi Zsolt képviselő viszont visszalépésként értékelte, és azt gondolja, hogy ebből a védekező pozícióból az RMDSZ nehezen tud majd eredményt elérni. Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke szerint ez a döntést lehetőséget ad, hogy az RMDSZ tovább küzdjön céljaiért. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökének az a véleménye, hogy a kormány gesztusát visszautasítani több lenne, mint bűn. Burkhardt Árpád, Maros megye alprefektusa kifejtette: Győzött a józan ész, az a reális hang. /Hogyan értékeli az SZKT döntését? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2001. január 18.

Jan. 16-án Erdőszentgyörgyön találkoztak Szováta, Makfalva, Erdőszentgyörgy, Havad, Gyulakuta, Székelyvécke és Balavásár polgármesterei, helyi tanácsosai, hogy létrehozzák a Kis-Küküllő kisrégiós társulást. A megbeszélésen jelen volt Burkhardt Árpád alispán, Virág György, a megyei tanács elnöke is. A társaságokra, alapítványokra vonatkozó törvény alapján a résztvevők elfogadták az alapszabályzatot, döntöttek a vezetőtanács összetételéről és kijelölték a fontosabb teendőket. Az elnök Máté János balavásári, az alelnök Péter Ferenc szovátai polgármester lett, ügyvezető igazgató Borbély Emese mérnök Kibédről. A régiós társulás fontosabb tevékenységi területetei: a környezetvédelem, faluturizmus fellendítése és fiataloknak nevelő, oktató tanfolyamok indítása. /Vajda György: Kisrégiós társulás a Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2001. január 29.

A kormány jan. 26-án négy megyébe nevezett ki magyar nemzetiségű alprefektust: Hargita megyében Dézsi József Zoltánt, Maros megyében Burkhardt Árpádot, Szatmár megyében Riedl Rudolfot, Szilágy megyében pedig Csóka Tibort. Egyelőre nem született döntés a Kovászna megyei alprefektus személyéről. /Magyar alprefektust neveztek ki négy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2001. március 12.

Márc. 10-én Marosvásárhelyen az emeleten Szent István és kora, az előcsarnokban a Székely Színház nagy egyéniségeinek fényképei fogadták a Tompa Miklós Társulat legújabb bemutatójára érkező nézőket. A kétnyelvű millenniumi vándorkiállítást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte. Joggal dicsérte a kezdeményezést megnyitóbeszédében a három méltató, Burkhardt Árpád alprefektus, Fodor Imre alpolgármester és Kárp György, a Nemzeti Színház aligazgatója. A fotókiállítás pedig az 55 évvel ezelőtt létrejött Székely Színház felejthetetlen színészeiről, rendezőiről, előadásairól nyújt fényképes válogatást. Kemény János, Tompa Miklós, a két alapító, Kovács György, Szabó Ernő, Delly Ferenc, Borovszky Oszkár, Kőszegi Margit, Andrási Márton és kitűnő társaik sorakoznak a képeken. /Nagy Miklós Kund: Hármas esemény a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2001. október 4.

Okt. 3-án ünnepséggel nyitotta meg kapuit az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Kara a csíkszeredai és nagyváradi fakultások mellett. Gyertya és könyv volt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota színpadán, a tízéves küzdelmek jelképeként. Nagy az ünnep, de nagy a felelősség is, hangsúlyozta nyitóbeszédében dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia rektora. Ismét gazdagabbak lettünk, de ismét új feladatok előtt állunk - mondotta, majd Isten áldását kérte az egyetemre. Dr. Pálinkás József magyar oktatási miniszter a szellemi összetartozás, az összetartó erő jelképének nevezte az egyetemet. Egyetemeket nem rövid időre, hanem évszázadokra alapítanak, s a 2001. év a Kárpát-medencében a magyar oktatás intézményei kiépítésének és továbbépítésének esztendeje. Marosvásárhely legnagyobb fia, Bolyai János ebben a városban egy új, más világot teremtett, s akik ezt az egyetemet elindítják, új, más világot teremtenek - vont párhuzamot a múlt és jelen között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, majd kifejtette, hogy az erdélyi magyarság miért is ragaszkodik olyan konokul ahhoz, hogy egyeteme legyen. Az a közösség, amely nem birtokolja a maga nyelvén a teljes világot, az nem mondhatja magát teljes jogúnak, egyenlőnek. A történelmi egyházak mellett, akik a védnökséget vállalták, az oktatók szakemberek, akik megtervezték és megalapították s egy érdekvédelmi szervezet tagjaiként politikai védelmet, támaszt biztosítottak, és mindazok, akik Magyarországon elgondolták és anyagi támogatást, anyagi teljességet nyújtottak - az egész magyarság szolidaritása teremtette meg ezt az egyetemet - hangzott el a szövetségi elnök beszédében. A státustörvény már él, alkot, létrehoz, intézményeket segít életre - hangzott el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében. A szónok értékelte a román tájékoztatási miniszter megnyilvánulását, aki jónak ítélte azt, ha Magyarország valamit hozzátesz az erdélyi magyarok életéhez, hiszen ebből Románia minden polgára nyerhet. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a marosvásárhelyi karok dékánja beszédében köszönetet mondott Orbán Viktornak, a magyar kormánynak, a magyarországi adófizetőknek, a román kormány tisztségviselőinek, az RMDSZ vezetőinek az anyagi és erkölcsi kapott támogatásért, amelyben továbbra is reménykedik, hisz a megvásárolt 27 hektáron fel kell építeni az új campust. A New Yorkban székelő Magyar Emberjogi Alapítvány nevében Papp Tamás biztosította a Nyugaton élő magyarok támogatásáról az egyetemet, majd a Burkhardt Árpád alprefektus szólt a közönséghez. Fodor Imre alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy Marosvásárhely kétszer fogadott be, illetve indított el nehéz időkben egyetemet, s eredményes munkát kívánt az oktatóknak és a hallgatóknak. - A Sapientia vezetősége táviratban köszöntötte dr. Csőgör Lajos nyugalmazott egyetemi tanárt, a Bolyai Tudományegyetem első rektorát. /Bodolai Gyöngyi: A szellemi összetartozás jelképe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

2002. március 29.

Székelykálon kormányhatározat értelmében 40 hektárt az ortodox egyháznak utaltak ki, miközben az eredeti tulajdonosok hiába kérték vissza a '60-as évek elején államosított tulajdonukat. A színmagyar környezetbe ortodox jótékonysági létesítményt próbálnak becsempészni. Az átutalásról jegyzőkönyvet készítettek, azt átadták a megyei RMDSZ elnökének, Kelemen Atillának, a megyei tanács elnökének és Burkhardt Árpád alprefektusnak, de választ sehonnan sem kaptak. Dr. Kelemen Atilla elmondta, hogy a szervezet tud az ügyről és folyamatosan foglalkozik vele. Kelemen szerint elsősorban a helyi polgármesternek és az alpolgármesternek kellett volna érdemben képviselnie a helyi közösség érdekeit. Burkhardt Árpád alprefektus nem kívánt az ügyről nyilatkozni. Virág György, a megyei tanács elnöke szerint ez egy olyan súlyú ügy, ami mellett nem szabad az RMDSZ-nek szó nélkül elmennie. Nem az egyetlen ilyen helyzet, ahol a magyarság történelmi egyházai folyamatosan hátrányos helyzetben vannak. /Mózes Edith: Különös óvatosság. Felsőbbrendűek az ortodox egyházi érdekek? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

2002. június 25.

A román nyelvű sajtó szerint Maroskeresztúron a magyarok akadályozzák egy ortodox templom felépítését. Ezért a helybéli ortodox pópa a polgármester segítségével, a falu központjában június 22-én egy keresztet állított fel, s vasárnap már ott tartották a misét. Ez ellen a lakosság egy része, a helyi-RMDSZ szervezet és a magyar tanácsosok tiltakoznak. Az ügy lassan két éve bonyolódik. 2000. december 13-án az ortodox egyház telket igényelt templomépítésre. Az indoklásban az állt, hogy a tanács más egyházaknak is adott, kivéve őket. Ezt az állítást később maga Sanpalean Ioan polgármester cáfolta, kijelentve, senki sem kapott telket templomépítésre. Az RMDSZ elnöke szerint való igaz, hogy a katolikus meg a református egyház is épített templomot a községben, de mindegyik a saját telkére. 2001. augusztus 26-án az ortodox egyház ismét kérést nyújtott be, amelyben 2000 négyzetméter területet kért 49 évre koncesszióba, négyzetméterét 500 lejért. Az RMDSZ-frakció nem értett egyet ezzel, s a határozathozatalt a következő havi tanácsülésre halasztották. Az ortodox egyház ezután újabb kérést nyújtott be a tanácshoz, amelyben a temető mellett kért területet templomépítésre. A tanács határozatot hozott a kérés teljesítéséről. Ennek ellenére a polgármester idén március 3-án újból tárgyalta az ügyet, és felvezetésében más területet kért a templomépítésre, mert a telek jogi helyzete nem tisztázott. Az ügyben maga Ioan Toganel akkori prefektus, Burkhardt Árpád alispán és Ferenczy Petru főtitkár szállt ki a helyszínre. Javasolták, hogy a központban építsék fel a templomot. A márciusi tanácsülésen a testület elutasította, hogy a volt milícia helyére építsék a templomot. Maroskeresztúron a lakosság fele magyar, nem tették ki a kétnyelvű táblákat. /Maroskeresztúr: egy ügy és a háttere. Az ortodox pópa szerint az RMDSZ a hibás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2002. augusztus 2.

Aug. 1-jén végre kirakták Marosvásárhelyen városháza homlokzatára a megyei tanács román, illetve magyar nyelvű feliratait, viszont a prefektúra táblája csak román nyelvű. A prefektúra szóvivője szerint a kormánytól csak a román nyelvű feliratra érkezett engedélyt. Burkhardt Árpád alprefektus elmondta: a prefektúrán a kétnyelvű felirat a törvény szerint nem kötelező, igaz, de tiltás sincs. Jóindulat kérdése az egész. A prefektúra a kormánynak van alárendelve, ezért nem használható a magyar nyelv a prefektúra ülésein sem. /(korondi): Kétnyelvű felirat a megyei tanács épületén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2002. augusztus 19.

Erdély egyetlen iskolája viseli az államalapító magyar királynak, Szent Istvánnak a nevét. Székelyszentistván Csokfalvával és Atosfalvával képezi Hármasfalut. Az iskolaavatás nem felhőtlen körülmények között történt. Aug. 16-án Muszka József igazgató köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust és dr. Kötő Józsefet, az EMKE országos elnökét. Dr. Kelemen Atilla kiemelte: vannak gáncsoskodók, akik gondoskodnak róla, hogy ez az iskolaavató "magyar ügy" legyen. A prefektusi hivatal "nem hagyta jóvá" a névadást. - Kívánom, hogy még legalább ezer évig legyen magyar diákja ennek az iskolának! - zárta beszédét a szónok. Borbély László erélyesen visszautasította Victor Ciorbea volt parasztpárti miniszterelnök kijelentését, amely szerint az RMDSZ idejétmúlt képződmény volna, jobb, ha betagolódik a román pártokba stb. Az a tény, hogy 500 településen van magyar helységnévtábla is, hogy 5.500 magyar érettségiző volt az idén, hogy 4.700 hely van a magán- és állami egyetemeken a magyarul tanuló hallgatók részére, azt bizonyítja, hogy az RMDSZ egyáltalán nem "idejét múlta képződmény". Dr. Kötő József a Felső-Küküllő menti művészek tárlatának kapcsán jelentette ki: ezek a képzőművészek erdélyi lélekkel és európai szemmel élnek és alkotnak. Az iskola tanulói ünnepi műsort mutattak be, ennek alapját a nagy király Intelmei képezték Imre fiához. Aug. 17-én lovas legények és a helybeliek népes gyülekezete fogadta Csokfalva "határában" az érkező egyházi és világi vezetőket, személyiségeket, dr. Jakubinyi Györgyöt, Erdély római katolikus érsekét, Török Elek unitárius lelkészt, Ötvös József református lelkészt, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Károly szenátort, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust, Szabó Vilmost, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, az erdélyi és az anyaországi művelődési élet több ismert személyiségét. A Szent Imre tér és a Szent Imre park közepén áll Simorka Sándor alkotása, az 1031-ben meghalt Imre herceg egész alakos sárgaréz szobra. A szobrot Markó Béla a falu legidősebb lakosával, Szoboszlai Alberttel együtt leplezte le. Az ökumenikus istentiszteleten ünnepi szentbeszédet mondott dr. Jakubinyi György érsek, Török Elek unitárius esperes, Ötvös József marosvásárhelyi lelkész, püspök-helyettes, Kiss Dénes helybeli lelkész. Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte: István király nemcsak egyházi, hanem világi értelemben is szent. Szent az, amit érettünk tett, hiszen ha országépítő munkája nem sikerül, mi sem volnánk. Tőle kapta a magyar nemzet ezer évét. A Szent István-i munka soha nem fejeződik be. Szabó Vilmos államtitkár tolmácsolta a m kormány elismerését a hármasfalusi közösség kilenc éve folyó következetes munkájáért, amellyel Szent István emlékezetét, kultuszát ápolják. A továbbiakban a magyar koronáról beszélt, amely több más mellett annak is a jelképe, hogy sosem mondunk le a korszerű jövőről. Aranyabroncsával láthatatlanul is összefog bennünket. Istentisztelet után a templomkertben, az 1998-ban felállított Szent István szobránál a hármasfalusiak nevében Somai József beszélt. A Sántha Csaba alkotta szobor talapzatához az emlékezés és tiszteletadás koszorúit helyezték el. /Bölöni Domokos: "Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2002. augusztus 21.

Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2002. december 20.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2004. február 3.

Január 31-én Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke és Marosvásárhely polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus találkozott Székelybósban a Nyárád menti polgármesterekkel. Székelybóson csak 119-en élnek, ennek ellenére életképes közösség. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke kifejtette, a megosztást Magyarország hozta a nyakukra. A nemzetrombolás eredménye megvan a felvidéki önkormányzatokban, megvolt a vajdasági választásokon és megvan Kárpátalján is. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere a Nyárád menti kistérségi régióról beszélt, Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere a múlt héten megnyílt európai integrációs irodáról szólt. /Mózes Edith: Nyárád menti polgármesterek találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2004. július 14.

A Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye szervezete, a Caritas kezdeményezte az otthoni betegápoló központok létesítésének programját. Hargita megyében a helyi és megyei önkormányzatok támogatásával jól működő hálózatot építettek ki 22 központtal. Ezután Maros megyében létesítettek hasonló központokat Marosvásárhelyen, Szászrégenben, a legújabbat pedig júl. 13-án Nyárádszeredában nyitották meg. Köszöntő beszédet mondott többek között Dászkel László, a város polgármestere és Burkhardt Árpád alispán. /(kilyén): Otthoni betegápoló központ Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2005. január 10.

Élesen bírálták a román pártok az RMDSZ-es kormánymegbízottak kinevezését. A tiltakozó háromszéki román pártok képviselői távol maradtak György Ervin, Kovászna megye új prefektusának hivatalos beiktatásáról. A Kovászna megyei román pártok megígérték, hogy tiltakozó akciójukat minden törvényes eszközzel folytatják. Első alkalommal nevezett ki a kormány női prefektust, ugyanakkor Böndi Gyöngyike személyében először van Máramaros megyének magyar prefektusa. Böndi Gyöngyike 1997–2004 között parlamenti képviselő volt. Krassó-Szörény megyében Seres Péter 41 éves resicabányai gépészmérnököt jelölte az RMDSZ a prefektusi tisztségre. Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye új prefektusa elmondta, tevékenysége során a törvény és az alkotmány betűjét tartja szem előtt. Szilágyi János az RMDSZ területi szervezetének 58 éves elnöke végzettségét tekintve kertészmérnök. 1990-ben parlamenti képviselőnek választották, másfél év után lemondott mandátumáról, mert jobbnak látta visszatérni a szakmájához. A Bihar megyei RMDSZ csalódásként élte meg, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem nevezte ki alprefektusnak az RMDSZ jelöltjét. Hargita megyében Constantin Strujant nevezte ki a kormányfő prefektusnak. „Mi RMDSZ-es prefektust szerettünk volna, de a döntés a miniszterelnököt illeti” – mondta Ráduly Róbert, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. Arad megyében Horváth Levente megyei tanácsos lett az alprefektus. Az egyeztetések szerint Szilágy megyének RMDSZ-es alprefektusa lesz, e tisztség valószínű várományosa Végh Sándor. Szatmár megyében az alprefektusi tisztség folytonosságát Riedl Rudolf személye jelenti, aki az RMDSZ színeiben második mandátumát fogja kezdeni. Maros megyében az alprefektusi feladatkört továbbra is az RMDSZ-es Burkhardt Árpád látja majd el, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. /Munkába állt három magyar prefektus. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 27.

Burkhardt Árpád Maros megye régi-új alprefektusa. 1990. január 7-én volt az első kinevezése, 1995 novemberéig független alprefektusként működött. Akkor még nem volt RMDSZ-tag, de együttműködött a szövetséggel. Utána leváltották, 1996 decemberében újra kineveztek, és azóta folytatólagosan minden kormány megerősítette tisztségében. Burkhardt elmondta, hogy legjobban Racolta Ioan prefektussal tudott együttműködni, akivel három és fél évet dolgozott együtt. Arra a kérdésre nem felelt, hogy melyik prefektussal tudott legnehezebben kijönni, csak megjegyezte, ilyen több is volt. /Mózes Edith: Burkhardt Árpád: Csökkenteni kell a prefektúráknak a helyi tanácsokra gyakorolt befolyását. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2006. január 6.

Öt új névvel bővül a magyar alprefektusok nyolcas listája. A törvény januártól hatályos előírásai alapján lehetőség nyílik arra, hogy a prefektúrák eddigi főtitkárai, sikeres versenyvizsga esetén, alprefektusként folytassák munkájukat. Hargita megyének január 5-től két magyar alprefektusa van, Dézsi Zoltán mellett, az eddig főjegyzőként tevékenykedett Romfeld Mária Magdolna. Ő kilenc éve a prefektúra munkatársa. Január 5-től Fehér megyének is magyar alprefektusa van. A tisztséget betöltő 33 éves jogász, Ladányi Árpád prefektúrán kívüli ember. 2000–2004 között Nagyenyeden volt városi tanácsos, majd egy gyulafehérvári biztosító társaságnál dolgozott. Dézsi Attila, Hunyad megye új alprefektusa eddigi tevékenységét szeretné folytatni. Máramaros megyének nemcsak magyar prefektusa, de Gönczi István személyében új magyar alprefektusa is. Várhatóan Bihar megye élére is magyar alprefektus kerül, Tódor Albert, a kormánybiztosi hivatal eddigi főtitkára személyében. Előbb el kell végeznie a közigazgatási tanfolyamot, amire a hónap folyamán lehetőség is nyílik, utána kapja meg a hivatalos kinevezést. Tódor Albert, aki 2005 januárja óta tölti be a Bihar megyei prefektúra főtitkári tisztségét, 1992 és 2004 között Nagyszalonta város polgármestere volt. Az eddig is magyar alprefektusként tevékenykedő tisztségviselőket megerősítették pozíciójukban. Az újak mellett a régiek – Burkhardt Árpád (Maros), Dézsi Zoltán (Hargita), Horváth Levente (Arad), Marossy Zoltán (Temes), Riedl Rudolf (Szatmár), Seres Péter (Krassó-Szörény), Szakál András (Brassó) és Végh Sándor (Szilágy) immár közhivatalnokokként dolgoznak tovább. /Magyar alprefektusokat hozott 2006. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2006. december 19.

December 18-án beiktatták Maros megye új alprefektusát, Bárczi Győzőt, aki eddig Marosvásárhely alpolgármestere volt. Bárczi Győző ideiglenes kinevezést kapott, a tisztség végleges betöltésére versenyvizsgát szerveznek. Bárczi Győző a nyugdíjba vonuló Burkhardt Árpádot váltja fel tisztségében. Burkhardt Árpád kijelentette, hogy visszatér műépítészi szakmájához. /Antalfi Imola: Beiktatták tisztségébe az új alprefektust. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2006. december 19.

Tizenhat év után a kormány nyugdíjaztatta Burkhárd Árpád Maros megyei alprefektust. A kormánytisztviselő csak utólag szerezhetett tudomást a nagy változásról, mert az RMDSZ elfelejtette értesíteni erről. A megüresedett alprefektusi szék frissen kinevezett új gazdáját, Bárczy Győzőt is, mint nyilatkozatából kitűnik, csak utólag értesítette az RMDSZ vezetősége. Burkhárd tizenhat éven keresztül meghatározó egyénisége volt a Maros megyei politikai közéletnek, csak ült ott, mintha ott sem lenne. /Fazakas K. Csaba: Semmi hűhó semmiért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998