udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bustya Endre

1996. június 20.

Jún. 20-a kettős ünnep volt az Erdélyi Református Egyházkerület történetében: ezen a napon a Farkas utca templomban felszenteltek 53 lelkipásztort és felavatták a kolozsvári Diakóniai Központot. A lelkészek szentelésén megjelent Tőkés László püspökön kívül több magyarországi református püspök. Dr. Csiha Kálmán kolozsvári püspök kifejtette, hogy az egyháztól elvették iskoláit, kórházait és egyéb javait, ezért nem tud létezni a külföldi egyházak segítsége nélkül. Mindazokat kitüntetették a Magister Ecclesiae Reformatae Transsylvaniensis címmel. A Diakónai Központ főigazgatója, dr. Bustya Endre elmondta, hogy a központban van több konferenciaterem,a vendégszobákban 160 személyt lehet elszállásolni, könyvtár, orvosi rendelők, várószobák, patika, raktár, ebédlő, konyha és mosoda. A Diakóniai Központ feladata a gyengék gyámolítása, gondoskodást nyújtani a segítségre szorulóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./

1997. január 17.

1996 karácsonyán meghalt Bustya Endre. "Nem élhette meg a hetven esztendőt, és óriástorzóként maradt az utókor számára Adyról készült összefoglaló opusa. Életműve így is hatalmas, hiszen tékányi könyvet szerkesztett-írt Ady prózájáról, illetve életének és munkásságának időrendi áttekintéséről." - írta a róla szóló nekrológban Szilágyi Aladár. Bustya cáfolta tudós indulattal Robotos Imre hírhedett Csinszka-revízióját. Műfordítói tevékenysége is jelentős volt. Másik kutatási területe a 18. század előtti magyar irodalom volt. A kommunista rendszerben kétszer küldték fizikai munkásnak, előbb 1951-57, majd 1961-1966 között. Hol segédmunkás volt, hol bányász. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Bustya Endre az Ady-filológia egyik legnagyobb tudású alakja volt, aki lakását, kéziratait és könyvtárát egyházára hagyta. A kolozsmonostori új köztemetőben, a szegénysoron temették el, holott munkássága alapján helye lett volna a Házsongárdi temetőben. Szőcs Géza elmarasztalóan ír erről, megkérdezve, "hol voltak érdekképviselőink", hogy ilyen méltánytalanság történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./

2002. június 29.

Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ már a Bolyai Egyetemen elkötelezte magát Ady Endre mellett. Bejelentette, hogy összegyűjti és kötetben kiadja Ady novelláit. Ady-kutatásainak elismeréséül 1979-ben megkapta a Dénes Zsófia által Ady emlékére alapított díjat. Itthon a marxisták mindenünnen kirúgták. Bebörtönözték az Ady-kutató Bustya Endrét, aki szabadulása után szénbányában dolgozott, majd mint kistisztviselő tengette életét, mígcsak Gáll Ernő maga mellé nem vette a Korunkhoz. Sokat szerepelt a Szabadság előlapjában, az Igazságban, az Utunkban, a Kolozsvári Rádióban. Az Igazságban 1975-ben Robotos Imre Csinszka-revíziójának cáfolatát adta közre a lap szeptemberi–decemberi számaiban, nagy sikerrel. Konokul és kitartóan dolgozott szabadulása után is Marosvásárhelyen, majd később Kolozsváron. Vásárhelyen a Teleki Téka bibliográfusaként minden lapot átnézett, és értékes anyagokat publikált, írt Kosztolányi Dezső vásárhelyi útjáról, Móra Ferenc marosvásárhelyi látogatásáról, és közölte Babits Mihály levélváltását Sényi Lászlóval. Bustya Endre több el nem végzett munkát maga után hagyva, elhunyt. Még élhetne, csak most lenne 75 esztendős. /Kovács Ferenc: Bustya Endre emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2007. szeptember 10.

Bustya Endre most lenne nyolcvanéves, mintha teljesen megfeledkeztek volna róla. Bustya Endre Ady-kutató volt, Ady-szakértő; tudását Ady hátrahagyott vagy összes műveinek a kiadásra készítésekor fel is használta a budapesti Akadémiai Kiadó, mindenekelőtt Vezér Erzsébet dolgozott sokat együtt vele; és támogatta is. Bustya nemcsak összegyűjtötte mindazt, ami Adyról valaha is megjelent kötetben folyóiratokban, napilapokban, hanem életrajza legkisebb részleteit is tisztázta. Bustya az összegyűjtött hatalmas Ady-anyagot a református egyházra hagyta. – Bustya Endrét többször bebörtönözték, végül 1954-ben szabadult. /Szőcs István: Kísértetes jegyzetek. = Helikon (Kolozsvár), 17. sz., szept. 10./

2009. május 25.

Újabb két besúgó nevét hozta nyilvánosságra a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) segítségével a kolozsvári Könczei Csilla, aki édesapja, Könczei Ádám néprajzkutató szekusdossziéját bemutató blogjában írt az újabb fejleményekről. A Transindex portálon szereplő napló legutóbbi bejegyzéséből kiderül, hogy Bustya Endre irodalomtörténész és műfordító – aki 1974-től tagja volt a Korunk folyóirat szerkesztőségének – 1971 és 1982 között összesen 143 beszámolót adott át írásban vagy szóban tartótisztjeinek. Bustya „Szabó Károly”, majd „Lazarescu” fedőnév alatt jelentett a titkosszolgálatnak. Bustya beszervezési körülményei ismeretlenek, a besúgónak is hányatott élete volt azelőtt, hiszen a börtönt is megjárta, és sokáig fizikai munkát kellett végeznie. Könczei Ádámról „Kósa” fedőnév alatt az 1922-ben Kolozsváron született Vásárhelyi János Boldizsár ügyvéd is jelentett. A Könczei-aktában egy olyan irat származik tőle, amelyben a jelentő sok más személy közé sorolva tesz említést a néprajzkutatóról, akik mindannyian Kallós Zoltán perének alakulásáról érdeklődtek. /Újabb besúgókról ír Könczei Csilla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Kiegészítés: Bustya Endrét /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. -Kolozsvár, 1996. dec. 23./ marosvásárhelyi cserkészvezetőként tartóztatták le 1948-ban, majd 1951. december 7-én elítélték. 1953. február 4-én ismét letartóztatták egy koncepciós perben.

2009. szeptember 22.

A CNSAS /Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács/ informátornak tekinti Vetési Lászlót. „Kezünkbe került egy értesítés kópiája, melyben a CNSAS tudatja a kérelmezővel, hogy sikerült azonosítania a Szekuritate két ügynökét, a többi fedőnévnél folytatják az azonosítást. A kérelmező Beke Mihály András újságíró, Beke György író fia, aki miután fellapozta az édesapjáról készült dossziékat, arra volt kíváncsi, kik lapuknak a fedőnevek között. ” Az egyik „Lazarescu”, Bustya Endre irodalomtörténész, többször volt börtönben. A másik „Schuszter” – Vetési László lelkész, a Kárpát Medencei Képviselők Fóruma által létrehozott szórvány munkacsoport elnöke. A Polgári Élet munkatársa felhívta telefonon. Vetési cáfolta, hogy köze lenne hozzá. /Fedőnevek: szekustörténetek vég nélkül. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), szept. 22./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998