udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Buzás Ibolya

2001. október 15.

Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998