udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Buza Gábor

2000. november 2.

Okt. 27-én Aradon az RMDSZ helyi vezetősége - Hosszu Zoltán szenátorjelölt, Bognár Levente alpolgármester és Búza Gábor, mindketten képviselőjelöltek - a fiatalokkal találkozott. Az AMISZ /Arad Megyei Ifjúsági Szövetség/ által szervezett találkozón egyes fiatalok kijelentették: az embereket nem a kettős állampolgárság érdekli, sokkal inkább az, hogy mi kerül az asztalra. Elhangzott: az aradi diákok elvárják az RMDSZ-től a Csiky Líceum épületének visszaszerzését. /Németh Beatrix: Az aradi ifjúság és a politika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2001. november 12.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2002. június 10.

Jún. 8-án tartotta az aradi RMDSZ-szervezet közgyűlését, amelyen Király András elnök megtartotta egyéves beszámolóját. A küldöttgyűlés fő témái között volt a Csiky Gergely iskolacsoport igazgatóváltása. A Reform Tömörülés /RT/ tagjai, szimpatizánsai kiálltak Éder Ottó mellett. Király András kijelentette: az RMDSZ jónak látta megvonni a politikai támogatást a Csiky volt igazgatójától, Nagy István művelődési alelnök szerint tulajdonképpen kirúgták Éder Ottót. Az RT támogatók elérték a napirend módosítását, így a küldöttek szavaztak: visszavonja-e az RMDSZ Éder Ottó tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását. 53-19 arányban az RT hívei diadalmaskodtak, így várhatóan a napokban korrigálják a volt igazgatóról készített jellemzést. - Egyelőre megvizsgáltatjuk a szabályzat-felügyelő bizottsággal, mennyire jogos ez, nyilatkozta a gyűlést követően Király András elnök. Azonban Éder Ottómak nem sikerült elnyernie az RMDSZ oktatási alelnöki posztját. Ellenjelöltje, Nagy Gizella (a 10-es számú iskola aligazgatója) 17-11 szavazati aránnyal győzte le a Csiky Gergely volt vezetőjét. A küldöttgyűlésen elhangzott egy megdöbbentő kérdés: kit képvisel a megyében az érdekvédelmi szervezet? Az Arad megyében élő mintegy 55 000 magyarból alig 4400 RMDSZ-tag. A megyeszékhelyen 2600, vidéken 1800 személy rendelkezik tagsági könyvvel. Jóval kisebb azoknak a száma, akik eleget is tesznek az ezzel járó kötelezettségeknek: 12 olyan település van, ahol az elmúlt években egyáltalán nem fizettek tagsági díjat. Egyre inkább románok is a magyarok érdekvédelmi szervezete felé húzódnak Aradon. Ez abból is kitűnik, hogy a megye egyike annak a két választási körzetnek, ahol az RMDSZ által szerzett szavazatok száma nem csökkent az 1996., illetve 2000. évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Az elnökség nem tartja kizártnak, hogy rövid időn belül román polgárok is igényeljék az RMDSZ-tagságot. Ennek "oka" a szervezet által nemrég beindított önsegélyező pénztár, amely akár 10 millió lejes kölcsönt is kész szolgáltatni az érdekvédelmi szervezet tagjainak. Búza Gábor szociális és jogi alelnök szerint több román nemzetiségű aradi lakos is érdeklődött már az RMDSZ-nél, hogyan juthatna hozzá a pénzkölcsönhöz. /Andó András: Románok pénzért kacsingatnak az RMDSZ felé. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2003. február 17.

A borosjenői bíróság várhatóan febr. 19-én hirdet ítéletet az Arad Megyei RMDSZ-Informatia Ineului perben, miután a szövetség, magyarellenes viccek közléséért tavaly beperelte a hetilapot. Az ügyet vizsgáló borosjenői bíró eddig ötször halasztotta el az ítélethozatalt. Az Informatia a legutóbbi számában nyilvános elnézést kért. Sergiu Havasi, a lapot kiadó Petroprest kft. tulajdonosa viszont nem ússza meg az egyszerű bocsánatkéréssel, mivel a Búza Gábor ügyvéd képviselte aradi szövetség egymilliárd lejes kártérítést is követel. "Az ítélet, ha megszületik, precedensértékű lesz, bármikor, bárhol megmutathatjuk" - mondta Búza Gábor. /Irházi János: RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2003. február 20.

Febr. 19-én a borosjenői törvényszék elutasította az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének 1 milliárd lejes kártérítési követelését. A borosjenői Informatia hetilapban magyarellenes viccek jelentek meg, amiért a szervezet beperelte a kiadót. "A csatát félig megnyertük, mert a bocsánatkérést lehozták a lapban" - nyilatkozta a Nyugati Jelennek Búza Gábor ügyvéd, az RMDSZ jogi képviselője az ügyben. Fellebbeznek az ítélet ellen. /(Irházi): RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2003. március 18.

Egy kezdeményező csoportot elindította az Aradi Szabadság-szobor Egyesület bejegyeztetését. A csoport tagjai Bognár Levente, Bölöni György, Búza Gábor, Cziszter Kálmán, Horváth Levente, Király András, Nagy István, Matekovits Mihály, Pávai Gyula, Tokay György és Ujj János. Mindenkire számítanak, aki részt kíván venni munkájukban. Gyűjtést akarnak kezdeményezni a szobor helyreállításához. /Bölöni György: Bejegyzés előtt a Szabadság-szobor Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./ Aradon a Szabadság-szobor Egyesület segíteni fogja a helyreállítást. Márc. 15-én Bálint György mérnök emberei lerakták a szobortalapzat utolsó kövét is a Csiky Gergely Iskolacsoport udvarára. Kocsis Rudolf szobrászművész, a talapzat restaurálási munkálatainak vezetője közölte, hogy egyetlen gránittömb se sértetlen. /Puskel Péter: Befejeződött a talapzatkövek kiszállítása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2003. április 14.

Ápr. 12-én közel nyolcórás tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Arad megyei szervezete. Az egybegyűlteket Király András leköszönő elnök üdvözölte. Az elnöki beszámolóból kiderült: a z elmúlt két évben olyan pozitívumok valósultak meg, mint az önálló magyar nyelvű líceum, a Szabadság-szobor visszaállítására irányuló városi tanácsi határozat, Nepomuki Szent János szobrának teljes felújítása. Búza Gábor jogi, szociális és kisebbségvédelmi alelnök újból egy szociális alapítvány létrehozását sürgette; Matekovits Mihály az RMPSZ nevében arról szólt, hogy közvetítésükkel és az Apáczai Alapítvány jóvoltából 140 magyarul tanuló gyermek utazási költségeit támogatják, jelenleg 10 településen folyik fakultatív magyar nyelvű oktatás. A megyei elnöki tisztségre egyedül Király András jelentkezett, a titkos szavazáson a jelen lévő 117 küldött közül 106-an támogatták. Szintén titkos szavazással vált a Megyei Választmány Állandó Bizottságának elnökévé Bognár Levente, alelnökévé Búza Gábor, titkárává Almási Vince. /Maratoni közgyűlés az Arad megyei szervezetnél. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2004. május 10.

Máj. 9-én Aradon zajlott az RMDSZ Arad megyei szervezetének kampánynyitója, az első szavazók báljával. Az ismert énekesnő, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari lépett fel, aki számos koncertet adott már Európában. Ezután az RMDSZ megyei és városi tanácsosjelöltjei – Balta János, Bognár Levente, Búza Gábor, Bölöni György, Cziszter Kálmán, Csepella János, Horváth Levente, Király András, Nagy István és Sipos György – léptek színpadra. Király András RMDSZ-elnök mondott beszédet. /(nagyálmos): RMDSZ kampánynyitó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2004. július 2.

Júl. 1-jén megalakult az Arad Megyei Tanács. Gheorghe Seculici lett e megyei tanácselnök, az alenök pedig Búza Gábor. /Irházi János: Megalakult az Arad Megyei Tanács. Búza Gábor alelnök lett. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2004. július 8.

Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke sajtóértekezletén értékelte a júniusi választásokon elért eredményt. Arad megyében az RMDSZ 29 helységben állított tanácsosjelölt-listát és teljes megyei listát, tíz polgármester- és 406 tanácsosjelölt indult színeiben csatába. Közülük 67 helyi és három megyei tanácsos, három polgármester járt sikerrel, ehhez járul a megyei tanácsi alelnöki és 7 alpolgármesteri tisztség megszerzése is. Az RMDSZ a negyedik politikai erő Arad megyében az SZDP, a DP és az NLP mögött. Király András hangsúlyozta: a csökkenő magyar lélekszám ellenére 2000-hez képest ezúttal 36%-kal több szavazatot szerzett az RMDSZ, s bár ezzel sem jött össze 4-4 tanácsosi hely az aradi és az Arad Megyei Tanácsban, sikerült megőrizni a lakossági aránynak megfelelő képviseletet. Az Arad megyei RMDSZ a DP–NLP koalícióval való együttműködésben látta célkitűzései elérését – ami sikerrel járt, hiszen Bognár Levente megőrizhette aradi alpolgármesteri tisztségét, és Búza Gábor révén először jutott az RMDSZ megyei tanácsi alelnöki funkcióhoz. Az RMDSZ nem lévén politikai alakulat, azokkal a pártokkal működik együtt, amelyekkel sajátos célkitűzéseit megvalósíthatónak véli. A megyében a sikerek mellett voltak veszteségek is – Nagyzerinden és Zimándújfalun. /Kiss Károly: Helyi választási RMDSZ-mérleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2004. szeptember 3.

Aug. 31-én a Jelen Házban tartotta meg 2004. évi közgyűlését az aradi Szabadság-szobor Egyesület. Az egyesület tavaly májusban alakult meg. Király András elnök megállapította, hogy az egyesület legfőbb célját teljesítette: áll a Szabadság-szobor. Az egyesület céljai közé tartozik a 13 vértanú emlékének ápolása, más, Arad megyei magyar történelmi és kulturális emlékhelyek megismertetése és gondozása, általában a magyar szellemiség ápolása. A közgyűlés megerősítette az eddigi öttagú ideiglenes elnökséget – tagjai Király András, Búza Gábor, Cziszter Kálmán, Horváth Levente, Tokay György –, amelynek jövőre jár le kétéves mandátuma. /Péterszabó Ilona: A Szabadság-szobor Egyesület tovább működik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2005. március 21.

Március 21-én Aradon ünnepélyesen megnyitották a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét. Kötő József oktatásügyi államtitkár mondott beszédet, megjelent Aurel Ardelean szenátor, az Aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem rektora, Búza Gábor, Arad megyei tanácsi alelnök, Horváth Levente Ákos, Arad megyei alprefektus is. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, a bizottság elnöke azt kívánta, a magyar és nyelv és irodalom mindenkiben találja meg a maga otthonát. A tantárgyverseny főszervezője, Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő volt. Az ünnepélyes megnyitó az ősi székely himnusszal zárult, a Bátkai Melinda vezette Vox Juventutis kórus előadásában. /Kiss Károly: “Lengessük nyelvünk láthatatlan lobogását”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2005. július 18.

Bő egy évvel megválasztása után Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke elmondta: megyei alelnökként a kultúráért, a tanügyért, a sportért felel, de a hangsúly a kultúrán van. A kulturális intézmények ebben a költségvetésben sokkal több pénzt kaptak. Ez pozitívum. Negatívum, hogy borzasztóan kevés pénz jut vidékre. Búza Gábor azt szeretné, hogy minden faluban legyen egy civil szervezet. Elhangzottak olyan panaszok, hogy Búza Gábor nem elég harcias, amikor a költségvetés kiigazításakor magyar településeknek kellene pénzt kiharcolni. Búza cáfolta ezt, mondván, nehéz három magyar tanácsossal két kormányzó erővel szemben fellépni, vitatkozni. Az újságíró közbevetette, a Pécskai Napokon egyetlen magyar szó sem hangzott el. Valóban felháborító, hogy egy olyan helységben, ahol négyezer magyar él, ilyesmi megtörténhetett, felelte Búza Gábor. /Irházi János: “A perek, persze, hiányoznak…”. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2005. szeptember 13.

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, Szakács Ferenc közölte: két első osztály indult 31 kisdiákkal, az ötödik osztályban 40, a kilencedikben 86, a három szakosztályban 66 diák kezdte el a tanévet. Az aradi magyar iskola 31 osztályában összesen 783 diák tanul. Az iskola tanévnyitóján részt vett Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke is. A belvárosi katolikus templomban a tanévnyitó folytatásaként misét celebrált Horváth János atya, az erdélyi minorita rend tartományfőnöke, jelen volt Baracsi Levente református lelkész, Tóth Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház segédlelkésze, dr. Vass Gergely, a baptista gyülekezet prédikátora. /Nagyálmos Ildikó: Piros betűs hétköznap. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2005. szeptember 26.

Szeptember 24-én tartotta az Arad megyei RMDSZ önkormányzati konferenciáját. A tanácskozáson részt vettek az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei, tanácsosai. Búza Gábor, az Arad megyei tanács alelnöke beszámolt az elmúlt időszakban elért eredményekről, majd Király András parlamenti képviselő tájékoztatta a megjelenteket aktuális törvényhozási kérdésekről. /Önkormányzati konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

2005. október 6.

Az aradi RMDSZ és a Szabadság-szobor Egyesület szervezésében október 5-én emlékezetes emlékhangverseny színhelye volt a Kultúrpalota az aradi vértanúk tiszteletére. Közreműködött a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő debreceni Kodály Zoltán Kórus. A megjelenteket Horváth Levente alprefektus köszöntötte, kiemelve az október 6-án záruló Aradi Magyar Napok rendezésének közös jellegét. A hangversenyen megjelent, többek között, Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente aradi alpolgármester, valamint dr. Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke. /(Kiss): Emlékhangverseny vértanúink tiszteletére. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2005. október 7.

Az aradi minorita plébániatemplomban hagyományos október 6-i gyászmisét celebráltak az aradi vértanúk emlékére. Helybeli és temesvári római katolikus papok, minorita testvérek, református és evangélikus-lutheránus tiszteletesek vettek részt az istentiszteleten, amelyen jelen volt többek között, Cristian Stragea Arad megyei prefektus, Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente aradi alpolgármester, Király András RMDSZ-es parlamenti képviselő, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes szentbeszédében Krisztus személyes példamutatásával szólított fel arra, hogy ne térjünk le a szeretet útjáról. A gyűlölet mindenkit vesztessé tesz, így 1849. október 6-án senki sem volt győztes! Krisztus nem legyőzte ellenfeleit, hanem társult velük. Fényt kell gyújtani magunkban és az emberek szívében a gyűlölet, a fegyverek, a gyilkosság ellen. /(Kiss): Gyászmise a vértanúk emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2006. január 6.

Milyen kudarcok érték 2005-ben? Ettől számol be néhány magyar közéleti személyiség. Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke az infrastrukturális beruházások elmaradását látja a legnagyobb kudarcnak, elsősorban az utakra gondol. Ha nincsenek utak, s emellett víz, gáz, akkor semmi sincs, megreked a vidék fejlődése. A másik probléma, hogy továbbra sincsenek megfelelő pályázatok. A polgármesterek egyelőre nem érzik ennek fontosságát. Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa egészen mást csinált, mint amit szeretett volna. Feladata volt az anyagi források felkutatása. Átíratta az egész Temes megyei SAPARD-programot. Azután jött az árvíz, elmosott mindent, nem volt idő ezzel foglalkozni. Azért munkájának volt szerepe abban, hogy 39 százalékkal több uniós pénz érkezik a megyébe különböző pályázatok révén. Dézsy Attila, Hunyad megye alprefektusa a lupényi és vulkáni magyar iskolatagozatok egyesítésének meghiúsulását látja kudarcnak. Ennek hatása majd öt év múlva jelentkezik. Bognár Levente, Arad alpolgármestere számára az aradi vár átvételének elmaradása kudarc. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, főtanfelügyelő-helyettes tervbe vette, hogy ellátogat a megye minden iskolájába és óvodájába, ahol magyar nyelvű foglalkozás folyik. Zsúfolt programja miatt kevés helyre jutott el, RMDSZ-elnökként pedig nem sikerült véghezvinni a megyei közintézmények személycseréiről folytatott tárgyalásokat. Nagy Gizella, Arad városi tanácsos egyéves tanácsosi munkájának legnagyobb kudarca, hogy nem sikerült kidolgozni Arad egységes kulturális stratégiáját. A megye magyar oktatásának a minősége gyenge. Nem sikerült megindítani a fakultatív magyar oktatást több településen. Schreter Károly, Petrozsény polgármestere a munkahelyteremtés lassú ütemét tartja a legnagyobb kudarcnak. Petrozsényban a munkanélküliség eléri a 40%-ot. Antal Péter, Pécska alpolgármestere rámutatott: nem sikerült behozni a földgázt Pécskára, bár megígérték a lakosságnak. Jelenleg is dolgozik rajta a kivitelező vállalat. A másik teljesületlen terv a mentőszolgálat megszervezése. Kaba Gábor Zsombolya polgármestere: nem sikerült megépíteni a terelőutat. Ihász János, Igazfalva polgármestere: a HTMH-hoz nyújtottak be kulturális pályázatot Szapáryfalva és Nagybodófalva nevében is népviseleti ruhákra és hangosító berendezésre, de ezt elutasították. Turi Zoltán dévai színigazgató: szeptember vége helyett az évad csupán november 23-án kezdődött, s a fűtésproblémát csak december végén sikerült megoldani. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt: Kudarcok 2005-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2006. január 28.

Január 27-én Gyulán Horváth Levente alprefektus és Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök is részt vett az Ökogazda Oktatási Központ ünnepélyes átadásán a Körös–Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány székhelyén. A központ, amely egy közös, magyar–román PHARE-CBC-program keretében szerveződött, tanulási lehetőséget kínál majd a határ mindkét oldaláról érkező gazdáknak. Az avatóünnepségen jelen volt az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) küldöttsége is Kocsik József elnök vezetésével. /(ij): /Oktatási központ határon túliaknak is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2006. március 16.

Aradon március 15-én a Megbékélési parkban Bölöni György, az Arad Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadság-szobor talapzatáról üdvözölte az ünnepség közel ezer résztvevőjét. Takács Csaba, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke, dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és az RMDSZ megyei vezetése mellett ott volt Arad megye és város legfontosabb intézményeinek valamennyi vezetője (Stragea prefektust kivéve): Ila Carmen és Horváth Levente alprefektusok, Iosif Matula megyei tanácsi elnök, Gavril Popescu és Búza Gábor alelnökök, Gheorghe Falca aradi polgármester, Tiberiu Dekany és Bognár Levente alpolgármesterek. A kétnyelvű ünnepségen felolvasták Traian Basescu államfő, Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökök március 15-i üzenetét, majd az ünnepi szónokok következtek. /Főhajtás két forradalom hősei előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2006. május 15.

Május 13-án tartotta Aradon, a Kultúrpalotában megyei küldöttgyűlését az RMDSZ Arad megyei szervezete. A 259 meghívott közül jelen volt 190 küldöttet Bognár Levente választmányi elnök köszöntötte. Király András megyei elnök, parlamenti képviselő beszámolójában elhangzott: az érdekvédelem hatékony működéséhez megteremtődtek a szükséges struktúrák. A megyei magyarság számarányának megfelelően képviselteti magát a főbb állami intézmények vezetőségében. A megyében létrejött 23 magyar civilszervezet ellátja a közösségépítés feladatait. A megye 43 RMDSZ tagszervezetében a közelmúltban lezajlott jelöltállító közgyűlések alkalmával megmutatkoztak a problémák: 3 szervezetben nincsenek fizető tagok, 5 esetben érdektelenség miatt nem lehetett közgyűlést tartani. Jó lenne, ha ne ismétlődjék meg az elmúlt helyhatósági választások esete, amikor a megyében 105 magyar indult más pártok listáin. Búza Gábor, az önkormányzati konferencia elnöke elsőrendű feladatként említette az önkormányzati tisztségviselők megfelelő képzését. Tavaly 484-en igényeltek magyar igazolványt a megyében (az előző időkben 17 298-an). Mosonyi János a kisjenői koalíció működésképtelenségét, a helybeli anyanyelvű oktatás visszásságait, illetve a szervezet magára hagyatottságát tette szóvá. /Balta János: Jobbító szándékkal az érdekképviselet javításáért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

2006. június 26.

Sajnálja, hogy az RMDSZ-nek nem sikerül hidat építenie a helyi sajtóval. Az egyik szociáldemokrata szenátor például fizet Aradon egy sajtófelelőst, aki hetente legalább öt hírlevelet szór szét e-mail formájában az aradi médiában. A szenátor interpellációit, lakossági találkozóit, a beérkező panaszokat tartalmazzák. Ugyanezt kellene tennie az RMDSZ-nek is. Király András miért halogatja ezt? Egy hozzáértő, fiatal sajtókatona kellene, aki az RMDSZ minden megnyilvánulásáról értesítene, hogy az aradi magyarság lássa, a tulipánosok ügyködnek értük. Vannak azért pozitív jelek is. Az RMDSZ aradi szervezetében Bognár Leventénél, Búza Gábornál és Cziszter Kálmánnál lehet ezt látni. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2006. június 26.

Június 24-én tartotta az RMDSZ Arad megyei szervezete a Megyei Önkormányzati Konferenciát (MÖK) Kisperegen. Az évente megrendezett eseményen az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai megbeszélik megvalósításaikat, gondjaikat, terveiket, tapasztalatot cserélnek. Búza Gábor MÖK-elnök elégedetlen volt a résztvevők számával, a több mint hetven önkormányzati képviselőből nem egészen ötven jelent meg. Búza hangsúlyozta a döntéshozatalban való részvétel fontosságát, mert “senki sem ad nekünk semmit, ha nem vagyunk ott, nem kérünk és harcolunk céljainkért, és a jelenlétnél csak a cselekvés fontosabb”. /Sinka Pál: Kétéves mérleg, családias hangulatban, célozgatásokkal. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2006. szeptember 29.

Miként használják ki a magyar polgármesterek, alpolgármesterek az RMDSZ kormánytagságát, sikerül-e több központi pénzt szerezniük településüknek? Erre a kérdésre keresett választ a lap. Arad megye magyarsága most kivételesen előnyös helyzetbe került, mert a megyei tanács RMDSZ-es triumvirátusa – Búza Gábor, Csepella János, Sipos György – a lehetőségekhez mérten jól dolgozik. Külön előny, hogy Búza Gábor a megyei tanács alelnöke, aki a kultúrával is foglalkozik. Búza Gábor kiemelte, ha a település része valamilyen fejlesztési programnak, pályázatnak, akkor könnyebben kaphat támogatást. A megyében most négy magyar polgármester van, de közülük csak három nyert RMDSZ-színekben, a negyedik, a nagyzerindi Simándi Sándor a demokraták listájáról indulva lett polgármester. A három RMDSZ-es polgármester közül a legkritikusabb anyagi helyzettel a kisiratosi Almási Vince küszködik. Kisiratos nemrég vált le Kürtösről, s nyerte vissza községi rangját, de a településen nincs ipari tevékenység. Kisiratos most kormánypénzt kap vízbevezetésre, és meglesz a sportterem is, ami jelzi, hogy az RMDSZ kormánytagsága jótékonyan hat a kistelepülésekre. /Zacskós lé. Pénzszerzés magyar településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2006. október 4.

Aradon Kossuth- és Damjanich-relikviák bemutatását ígérte a múzeum, végül ennél sokkal bővebb látnivaló került az érdeklődők elé. Ezek közül több most először került a nyilvánosság elé. Dr. Peter Hügel múzeumigazgató közölte, a budapesti Hadtörténeti Múzeummal közösen rendezni és restaurálni kívánják azt az anyagot, amelynek most csak töredékét tették ki. Búza Gábor megyei tanácsi alelnök mondott köszönetet azért, hogy bemutatták az évtizedekig elzárt tárgyakat. A tárlók és a képek feliratai kizárólag román nyelvűek ­– ígéret hangzott ezek kétnyelvűre való bővítésére. /(Kiss): Arad 1848–49 – tárgyakban és képeken. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2007. május 8.

Május 6-án Borosjenőn tartották a XIII. Horváth Béla-szavalóversenyt. Tasnádiné Jilling Erika, az Erdélyi Szórvány Magyarság Egyesület elnöknője hosszú évek óta támogatója a Fehér-Körös-vidéki szórványmagyarság gyermekeit megmozgató, Borosjenő színész-szülöttéről elnevezett versenynek. Dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE elnöke, az immár mozgalommá nőtt szavalóverseny elindítója megnyitójában üdvözölte a rendezvény vendégeit, köztük Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, aki kimondottan erre az alkalomra jött, Búza Gábor megyei tanácsi alelnököt és Tóth Csabát, az Arad Megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és a többi vendéget. Idén két kategóriába osztották a versmondókat: a magyar iskolába járókra és a fakultatív magyar oktatásban résztvevőkre, a két kategórián belül korcsoportokra. Összesen 92 versmondó lépett közönség elé. A győztesekre és helyezettekre: könyvjutalom, aradi, magyarországi és svájci táborozás vár. /Jámbor Gyula: XIII. Horváth Béla-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2007. szeptember 14.

Június vége óta első ízben tartott sajtótájékoztatót az Arad megyei RMDSZ vezetősége. Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő az RMDSZ szeptember 8-án elfogadott európai parlamenti jelöltlistájáról elmondta: nehéz kampányra számítanak. A választás premier is lesz: a hazai magyarság valóban választhat az RMDSZ jelöltjei és Tőkés László között. A megyei elnök elégedetten közölte, hogy a megye magyar, vagy magyar szekciókkal is működő iskolái jelentős pénzeket kaptak az előkészületekre, felszerelésre. Az SZK-tagságra négyen jelentkeztek – Albert László, a megyei ifjúsági igazgatóság aligazgatója, Bognár Levente aradi alpolgármester, Búza Gábor megyei tanácsi alelnök és Tóth Csaba, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke –, az aradi kongresszuson megalakult Kulturális Autonómia Tanács tagságára Matekovits Mihály tanügyminisztérumi igazgató és Szabó Mihály, a megyei RMDSZ alelnöke pályázott. /J. Gy. : Megvannak az SZKT- és KAT-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

2007. október 13.

Békéscsabán tartotta első ülését Arad és Békés, a két testvérmegye által létrehozott közös bizottság, miután az idén márciusban aláírt együttműködési szerződésben ezt vállalták a felek. A vegyes bizottság célja, hogy erősítsék a két megye közötti kapcsolatot. Aradi részről a vegyes bizottság társelnöke most Búza Gábor, a megyei tanács alelnöke. Sipos György tanácsos a kultúra-egészségügy albizottságban foglal helyet. A közös megbeszélésen eldöntötték, melyek lesznek azok a közös tervek, pályázatok, amelyeket Arad és Békés együttesen tesz le a november 5-i magyar–román közös kormányülés asztalára. Az egyik legfontosabb ilyen terv az Arad–Lökösháza vasútvonal korszerűsítése. /(irházi): Ülésezett az Arad–Békés vegyes bizottság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2007. december 8.

December 7-én az RMDSZ Arad megyei székházába együttes ülésre hívták az Operatív Tanács, a Helyi Elnökök Konzultatív Tanácsa, az Önkormányzati Tanács, továbbá a civilszervezetek képviselőit. Király András megyei elnök, parlamenti képviselő elemezte az EU-parlamenti választásokat, magyarázatot keresett az eredménytelenségre. A megye szavazati joggal rendelkező, magyar nemzetiségű polgárainak a 22%-a szavazott a szövetségre, míg a független jelöltre 6,2%-uk voksolt. Az elnök szerint hiába történtek komoly megvalósítások, az RMDSZ jóvoltából jelentős beruházások, ha a szükséges információt nem tudták eljuttatni a választópolgárokhoz. Búza Gábor önkormányzati, valamint Bognár Levente választmányi elnök is a sikertelenség magyarázatát kereste. /Balta János: Választáselemző fórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

2008. január 18.

A tisztségviselők vagyonbevallásának eredményéről számolt be a lap. Arad megyében a politikusok közül a leggyümölcsözőbb esztendőt Bognár Levente alpolgármester zárta, aki évi 31 374 lejes alpolgármesteri fizetése mellé három belterületi telek eladásából összesen 645 200 lejt tett még a családi kasszába, de a felesége által örökölt és az ő nevén is szereplő, korábban sok vihart kavart belvárosi bérház is 95 ezer lejt hozott. Bognár folyószámláján az OTP-nél 64 ezer euró van, egy évvel korábban a Raiffeisennél nyitott folyószámlát 100 ezer euróval. Király András képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nem gyarapodott tavaly, maradt az örökölt házzal, a civil szervezeteknél betöltött tisztségeiért nem jár fizetés. Horváth Levente alprefektus nem gyarapodott ingatlanokkal, gépkocsikkal. A legszegényebb Búza Gábor, akinek alelnöki fizetésén kívül semmije sincs. A Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének, Juhász Editnek már nem sikerült megismételnie a 2006-os esztendőt, amikor férjével együtt telket vásároltak Borosjenőben, és a férje örökölt még egy aradi lakást. A Temes megyei politikusok, önkormányzati és köztisztviselők többsége még nem frissítette fel tavalyi vagyonbevallását. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hogy 2007-ben semmilyen jelentős üzletet nem kötött, nem vásárolt és nem adott el nagy értékű ingatlanokat, tavalyi vagyonbevallása nem módosul jelentős mértékben. Feleségével közösen birtokolnak egy 68 négyzetméteres tömbházlakást és egy Skoda Fabia márkájú személygépkocsit. Toró T. Tibor vagyoni szempontból a képviselőház sereghajtói között található. Marossy Zoltán alprefektus elmondta: nagy befektetést hajtott végre tavaly. Leadta 1991-ben vásárolt Oltcit Club személygépkocsiját és vásárolt egy új Fiat Panda gépkocsit. Van ezenkívül egy 2006-ban vásárolt Renault Clio típusú gépkocsija, amelyet részletre vett és egy 1995-ben vásárolt, 85 négyzetméteres temesvári tömbházlakása, valamint egy 399 négyzetméteres visszakapott ingatlanja az Arad megyei Szemlakon. /Pataki Zoltán: Mattüveg zsebek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./ Hunyad megyében Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke vagyona tavaly egy 467 négyzetméteres, 16 000 lej értékű vajdahunyadi telekkel gyarapodott. Ezenkívül egy 2000-ben vásárolt, 13 000 lejre becsült panellakással és egy 2003-ban szerzett, 28 000 lejre becsült üdülővel rendelkezik, illetve a családi ház felével. Winkler Gyula egy 2006-os gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és két, egyenként 30 000 lejes bankbetéttel rendelkezik. Jövedelemként a miniszteri fizetés mellett a volt miniszter az Eximbank igazgatótanácsának alelnökeként majdnem 80 000 lejes éves többletre számított. /Chirmiciu András: Hunyad. Telekre utaznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./


lapozás: 1-30 | 31-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998