udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: C. Tóth János

1999. november 9.

A Bihari Napló ötödik évkönyvével készül az ünnepi 2000. évre. A BN-kalendárium bemutatóját november 16-án tartják, amelyre történész vendégek érkeznek: a Határon Túli Magyarok Hivatalának két osztályvezetője. Dr. Pusztaszeri László az Árpád-ház férfiági örökösödéséről tart előadást, C. Tóth János pedig a koronázási jelvények történetét ismerteti. /Kalendáriumbemutató vendégekkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 9./

2001. január 26.

Szerencsen tartották meg a Dialógusok 2001, régiók, kultúra, kapcsolatok című konferenciát, melyen anyaországi és a határon túli magyarok, köztük ismert közéleti személyiségek, a kulturális élet vezetői, polgármesterek, civil szervezetek képviselői, újságírók és mások találkoztak. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke azzal kezdte, hogy az állam túl sok mindenbe beavatkozik, és elvárja, hogy az értelmiségiek elkötelezzék magukat a hatalomnak. Úgy vélte: ha az állam mind jobban leadja a kulturális kapcsolatok építését a civil szervezeteknek, akkor az jobban segíti majd a határon túli magyarságot is. Dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint: ″A határon túli magyarság csak lassan követi az európai változásokat.″ Vannak régiók, jelentős magyarlakta vidékek, ahonnan még nem kértek vagy alig kértek támogatást az Illyés Alapítványtól. Ez az alapítvány sok területen segített, a szovátai Teleki Oktatási Központtól a felvidéki Magyar Házak létrehozásáig, a beregszászi tanárképző főiskolától a Nagyváradon ősszel átadott Illyés Gyula nevét viselő könyvüzletig. C. Tóth János /Határon Túli Magyarok Hivatala/ kifejtette, hogy az anyaországnak és ezen belül az általa képviselt hivatalnak a jövőben méginkább elsődleges feladata lesz az oktatás támogatása, hisz a határon túli magyarságnak még a rendszerváltás után tíz évvel is csak fele annyi értelmisége van (számarányosan), mint a többségi lakosságnak. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója beszámolt sokrétű működésükről, ebben szerepel a határ menti gazdasági együttműködéstől a kulturális értékek megőrzésén át az etnikai problémák kezelése is. A Kárpátok Alapítványnak négy országban, köztük Romániában van kirendeltsége, tevékenységi területe mintegy 15 milliós lakosságot érinthet. Évi költségvetése 400-500 millió forint, mégsem tolakodnak a pályázók. /Sike Lajos: Dialógusok 2001 - Szerencs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. június 22.

Jún. 21-én kezdődött a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek második budakalászi fóruma a Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ szervezésében. Közel száz küldött érkezett a tanácskozásra: Romániából, Jugoszláviából, Szlovákiából, Ukrajnából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából. Az első fórumon elhangzottak jegyzőkönyvét a Magyar Művelődési Intézet kötet formájában is megjelentette, hogy minden érdeklődőhöz eljuthasson. A fórumot követően az MMI megkezdte a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek adatbázisának a felépítését. Romhányi András, a Magyar Kollégium elnöke, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője elmondta: a tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra kulturális, közművelődési munkájának jelentőségéről, továbbá módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához, felmérje a határon túli magyarok közművelődési kezdeményezéseinek szellemi és anyagi erőforrásokat. /II. Budakalászi Fórum. Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A találkozón, melynek szervezését a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Művelődési Intézet és a budakalászi Pest Megyei Művelődési és Információs Központ támogatta, az első napon C. Tóth János a státustörvényt mutatta be. A második nap 3 szekciót hoztak létre (képzés, propaganda, információ), majd a bemutatkozásokra és a tervek ismertetésére került sor, a harmadik napon a hozzászólásokra. A felszólalások alatt többen kifogásolták azt, hogy a CSEMADOK és az RMDSZ illetékesei beleszólnak az anyagi támogatások elosztásába, ami kimondottan a civil szervezetek feladata lenne. A találkozó végén nyilatkozatot tettek közzé a résztvevők. /Alapítványok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek 2. Fóruma résztvevői felhívásukban üdvözölték a státustörvény elfogadását és felajánlották együttműködésüket az abban megfogalmazott célkitűzések megvalósításához. Szükségesnek tartják, hogy a civil szféra vállalja fel a magyar szellemben történő oktatással és neveléssel járó társadalmi feladatokat. Szükséges a Kárpát-medencei kisebbségi magyar kulturális szervezetek adatbázisának és eseménynaptárának továbbfejlesztése, valamint hozzáférhetővé tétele mind nyomtatott, mind elektronikus formában. Nem tartják kellően hatékonynak a kisebbségi magyarság kulturális életét segítő támogatások jelenlegi elosztási rendszerét, szükséges annak átszervezését. Az egyes régiókban működő közvetítő (ernyő)szervezetek legyenek valóban a régió civil szervezetei által elfogadott (legitim) fórumok. Az illetékes kuratóriumokban megfelelő súllyal legyenek ott a civil szervezetek képviselői. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2001. július 2.

Jún. 30-án Nagyváradon bemutatták C. Tóth János /Budapest/ Misteriorum Hungarorum című könyvét. A kötet tárgyilagosan ábrázolja a magyar államalapítás korszakát. A szerző elmondta, hogy rövidesen újabb munkája lát napvilágot, ebben a magyar kisebbségi kérdéssel foglalkozik. C. Tóth János bemutatta jó barátját, munkatársát, dr. Pusztaszeri Lászlót, aki történész, író, újságíró és előadóművész. Pusztaszerinek Magyar múlt, magyar sorsok című kötete jelent meg. Írt monodrámát Görgey Artúrról, a tavalyi könyvhétre elkészült az Erzsébet királynéról szóló történelmi elemzése, s a napokban mutatták be Budapesten Gizella királynéról írt darabját, a Farkaskirálynét, amely hamarosan azt bizonyítja: nem halt ki az Árpád-ház, fiúági leszármazottai napjainkban is élnek. A két magyarországi szerző bejelentette: a nagyváradi kultúrát azzal kívánják segíteni, hogy az itt bemutatott könyveik egyszeri kiadási és terjesztési jogát térítésmentesen átadják a püspökségnek. /Közérthetően a honfoglalás koráról. Rendhagyó könyvbemutatót tartottak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2001. július 3.

Júl. 2-án Budapesten megnyílt a magyar gyermekek világtalálkozója, melyet kilencedszer rendeztek meg. Ez a találkozó a kárpát-medencei magyarság egységét és összefogását jelképezi - értékelte C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) munkatársa, amikor megnyitotta az összejövetelt. A nemzet számára is fontos, hogy - a nagy családokhoz hasonlóan - időnként közösen ünnepeljünk. A Forráshely Alapítvány és a Forráshely Egyesület idén a Belügyminisztérium fővédnökségével és az Illyés Közalapítvány támogatásával rendezi meg világtalálkozót a Győr-Moson-Sopron megyei Csáfordjánosfán. Az összejövetel célja, hogy a Kárpát-medence valamennyi régiójából és a nyugati szórványközösségekből érkező mintegy félezer fiatal, a Répce folyó szigetén tartott közös táborozás során, szorosabbra fűzze kötődéseit a magyar kultúrkörhöz. /Magyar gyermekek világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2002. január 30.

A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Közművelődési Intézet, a Kárpátok Alapítvány és a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Önkormányzat az elmúlt héten a bodrogkeresztúri Faluházban szervezett konferenciát Dialógusok 2002 címmel. Riz Gábor, a Közművelődési Intézet igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy évek óta rendeznek találkozókat a kultúra és az oktatás terén dolgozó felvidéki, kárpátaljai, partiumi és észak–magyarországi szakemberek, illetve e térség polgármestereinek részvételével. C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője a kedvezménytörvényről beszélt. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója A kultúra és a gazdaság egyensúlya a Kárpátok Alapítvány tevékenységében címmel tartott előadást. Simén András, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője Alapítványok a határon túli magyarság megsegítéséért címmel tartott beszámolót. /Elek György: Dialógusok 2002 — Bodrogkeresztúr. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2002. július 5.

Megnyitotta kapuit a Magyar Gyermekek 10. Világtalálkozója. C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa a megnyitó ünnepségen elmondta: a XX. század a magyarság elűzettetésének évszázada volt, és remélhető, hogy a XXI. század az egymásra találás korszaka lesz. A Forráshely Egyesület és a Forráshely Alapítvány által a nyugat-magyarországi Csáfordjánosfán megrendezett világtalálkozó egész nyáron át tart öt, egymást követő 11 napos turnusban. A találkozóra a világ minden tájáról, de elsősorban a Kárpát-medence vidékeiről érkeznek 10-16 éves fiatalok. /Magyar Gyermekek Világtalálkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

2004. június 30.

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

2006. június 19.

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ) alakult június 18-án a hatodik alkalommal Budakalászon nyolc országból összesereglett mintegy száz résztvevővel megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán, melynek szervezői a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium. A KKSZ elnökének Szabó Tibort választották, a HTMH volt elnökét, főtitkárnak Romhányi Andrást, az MMI tanácsosát, a Magyar Kollégium elnökét. „Én jelen pillanatban és akkor sem, amikor a HTMH elnöke voltam, nem tekintettem a rám bízott feladatot politikai tisztségnek, tehát képes vagyok civilként gondolkodni” – nyilatkozta Szabó Tibor. Azért vállalta el a KKSZ elnöki tisztségét, mert ez a most megalakult Kárpát-medencei civil szövetség ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai megosztottság ellenére a magyar nemzeti közösségek képesek összefogni, egymás érdekében szót érteni. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Bodó Barna kifejtette, hogy egy ilyen szövetség megalakításának a gondolata a rendszerváltozás óta jelen volt. A KKSZ-t nemcsak kisebbségi magyar civil szervezetek alapították meg, létrehozásában közreműködtek magyarországi civil szervezetek is, többek között a Koncz Gábor vezette Magyar Kultúra Alapítvány. A KKSZ székhelye Budapest, tagszervezeteinek tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria. A szövetség fő célja a magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nemzetközi szinten, valamint tagszervezetei érdekvédelmének biztosítása. Alapelvként határozták meg, hogy a szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely céljának tekinti a Kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elősegítését, egymás kultúrájának megismerését, és az együttműködést ezen népek között. /Guther M. Ilona, Budapest: Kulturális összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Hatodik alkalommal szervezték meg június 16–18 között Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát, röviden a Budakalászi Találkozót. A szervezők – Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet tanácsosa, a Magyar Kollégium elnöke, és Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főtanácsosa – szívvel-lélekkel igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a rendezvényt. Hat évvel ezelőtt 54 szervezet vett részt az akkor június 4-én tartott találkozón, idén már nyolc országból 114 civil szervezet küldte el képviselőjét (romániai, szlovákiai, szerbiai, horvátországi, bosznia-hercegovinai, ukrajnai, cseh- és morvaországi, szlovéniai szervezetek), ebből 33 először volt jelen a találkozón, de öt magyarországi szervezet is elküldte képviselőjét. Valamennyi eddigi találkozó végén zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, ez legtöbbször pusztába kiáltott szónak bizonyult, a hivatalos szervek ugyanis nem figyeltek fel eléggé a találkozó fontosságára. Ezért is határozták el 2005-ben, hogy idén szövetséget alakítanak. A fórumon megfigyelőként jelen volt dr. Bicskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezető helyettese. Meghívottként részt vett, és előadást tartott: C. Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium civil kapcsolatok főosztályának megbízott főosztályvezetője, Filotás Lászlóné, a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati csoportvezetője, dr. Koncz Gábor, a Magyar Kulturális Alapítvány igazgatója, valamint Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határon túli magyarokkal foglalkozó munkatársa. A civil szervezetek leginkább a pénzhiányt sérelmezték, felhívták a figyelmet, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt költségvetésen spóroljon. A jelenlévő hivatalok képviselői azonban tagadták, hogy a megszorítások a határon túliaknak szánt pénzalapokat érintenék. /Köllő Katalin: Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998