udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Chirita, Calin

2009. február 19.

Az erdélyi magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén február 18-án. A magyar képviselők autonómiaellenes kijelentéseinek visszavonására szólították fel Traian Basescu államfőt, román kollégáik azt hangoztatták: Románia elegendő jogot garantál a kisebbségeknek. Sógor Csaba (RMDSZ) a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót, és Winkler Gyulával együtt a tüntetésen elfogadott petíció szövegét egy kísérőlevéllel kiegészítve Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének is eljuttatta. Sógor felszólította Traian Basescu államfőt, hogy vonja vissza az erdélyi magyarokat sértő kijelentéseit, biztosítsanak az etnikai arányoknak megfelelő képviseletet a közintézményekben, ismerjék el a magyar nyelvet hivatalos regionális nyelvként és állítsák le az irányított betelepítéseket. Tőkés László Királyhágó melléki püspök arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán „átalakult a politikai táj”, de Erdélyben nem változott a román-magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Mint mondta, (a térségbe látogatott) Traian Basescu elnök „sem látta jól” a helyzetet. „Alkotmányosnak álcázott, diktatórikus megnyilatkozásai viszont még az RMDSZ-t is ráébresztették autonómiájával kapcsolatos mintegy másfél évtizedes tévedéseire és mulasztásaira – és ennek köszönhetően késznek mutatkozik annak felülvizsgálatára” – hangoztatta Tőkés. Winkler Gyula (RMDSZ) ugyancsak utalt a sepsiszentgyörgyi tüntetésre, illetve a vezető posztok nagykoalíció általi „szétosztására”, amelynek fogalmazása szerint „van egy kisebbségellenes arculata”, hiszen a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. A román képviselők közül Nicolae Vlad Popa ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek, és a választási kampány során senki nem akarta megsérteni őket. Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. Alexandru Nazare úgy vélte, a román állam sok jogot garantál, de „tartozik is még” a kisebbségeknek, mindenekelőtt a romáknak. /Balogh Levente: Román-magyar szóváltás az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2009. február 27.

A magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, február 25-én. Sógor Csaba a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. A megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót. Tőkés László arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán átalakult a politikai táj, de Erdélyben nem változott a román–magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Winkler Gyula (RMDSZ) utalt a vezető posztok nagykoalíció általi szétosztására, amelynek „van egy kisebbségellenes arculata”, a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. Rzzel szemben Nicolae Vlad Popa hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. /Kisebbségügyi szóváltás az EP-ben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27. 8/ Mostantól két háromszéki városban van polgármestere a Magyar Polgári Pártnak (MPP): Kézdivásárhelyen és Baróton. Barót polgármestere, Nagy István ugyanis feladta függetlenségét, és MPP-színekben folytatja tevékenységét. Ugyanakkor az MPP baróti szervezetének elnöki tisztségét is elvállalta. Nagy István polgármester kifejtette, nem akart politizálni, de úgy látta, csak úgy tud véget vetni a frakciók által rákényszerített kétfrontos harcnak, ha elvállalja az MPP baróti szervezetének vezetését. /Bíró Blanka: Belépett az MPP-be a baróti elöljáró. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998