udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nemes, Calin

1993. július 22.

Dr. Octavian Buracu ismét hangsúlyozta, hogy országa nem jogállam, ahol Calin Nemes tiltakozásul öngyilkos lett, mert nem tárják fel, mi történt 1989 decemberében, az akkori gyilkosokat, akik agyonlőttek több mint ezer román, magyar és német fiatalt. Ehelyett "néhány ártatlan magyar fiatalembert igazságtalanul meghurcoltak, hosszú évekre börtönbe vetettek". A kolozsvári Mesagerul Transilvan "szennyes" lap néhány nappal a temetés után szidalmazza a román forradalom kolozsvári hősét, Calin Nemest, azt állítva, hogy ő a vétkes abban, hogy 1989 decemberében Kolozsváron vér folyt. Ez a lap, amely fölvállalta a Vatra Romaneasca képviseletét, most "újra gyűlölettől átitatott támadást intéz a magyar etnikum és azok ellen, akik megpróbálják védelmükbe venni a kisebbségek jogait. Azokat a jogokat, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények szentesítenek!" / Dr. Octavian Buracu: J?acusse! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

2001. február 13.

Febr. 12-én az 1989-es kolozsvári eseményekkel kapcsolatos tárgyaláson Dorin Gheorghiu, a 4. hadsereg volt vezérkari főnöke azt vallotta, ha 1989 decemberében Kolozsvár főterén egyes forradalmárok nem fogyasztanak alkoholt, nem lettek volna. Hozzátette: más részvevőkkel együtt, Calin Nemes megpróbálta kivenni a fegyvert a katonák kezéből, és arra bíztatta őket, lőjjenek parancsnokaikra. "Lehet, hogy a kialakult lökdösődés során a belügyminisztérium, a Securitate és a hazafias alakulatok más irányban is lőhettek, mint függőlegesen" - mondta a 4-es hadsereg volt vezérkari főnöke. Mint ismeretes, az 1989-es decemberi események során megsebesült Calin Nemes 1993. július 8-án öngyilkosságot követett el. - Közel kilenc évi kivizsgálás után a kolozsvári katonai ügyészek többek között pert indítottak Iulian Topliceanu, a 4. hadsereg volt parancsnoka, és Ioachim Moga, volt megyei párttitkár ellen is. Florin Caba, a 4. hadsereg volt parancsnokhelyettese és Constantin Degeratu tábornok is kapcsolatban áll az üggyel. A katonai ügyészség eljárást indított Caba ellen. Degeratu esetében előzetes kivizsgálás folyik. /Kolozsváron a "részeg forradalmárok" a hibásak - állítja a 4. hadsereg volt vezérkari főnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2008. december 22.

1989. december 16-a és 1990. január 1-je között 1104 személy halt meg lőtt seb következtében, a sebesültek száma 2352. Az áldozatok száma a diktátor elmenekülése után nőtt meg drámai módon, akkor 942 személy halt meg, 2245 sebesült meg. Közel húsz év elteltével még mindig csak az áldozatok neve ismert – a gyilkosok személyét homály fedi, holott azok közöttünk járnak-élnek, sőt: prosperálnak, írta a lap munkatársa. Újságcikkek, elemzések, tanulmányok, könyvek ezrein kívül 3395 bűnvádi dossziét állítottak össze, 3500 törvényszéki orvosi vizsgálatot végeztek, 11 ezer helyszíni terepvizsgálatra, 1500 ballisztikai vizsgálatra került sor és 41 ezer személyt hallgattak meg, 245 gyanúsítottat helyeztek vád alá 112 bűnvádi dosszié alapján. Legtöbbjüket még a tárgyalás idején felmentették, vagy fellebbezés illetve Ion Iliescu kegyelmi rendelete nyomán szabadlábra helyezték. A bukaresti nagygyűlést a diverzióhoz megfelelő eszközökkel rendelkező szakértők szervezték, a rendbontást pedig nem a forradalmi indulatok, hanem a félelem, a pánik váltotta ki, amelyet a „diverzánsok” profi módra provokáltak a tömegből, fémhegyű botokkal, petárdákkal, süvöltésszerű zajt keltő elektronikus berendezésekkel. Hogy mindebben mennyi az igazság – az is a megválaszolatlan kérdések közé tartozik. Tény viszont 1989. december 21-e tragikus bukaresti mérlege: 49 halott, 463 sebesült, 698 letartóztatott, véresre vert, megkínzott személy. Az eseményeket éveken át kivizsgáló Dan Voinea katonai főügyész leszögezte: terroristák nem léteztek. Ma már világos – bár bizonyíthatatlan –, hogy Ion Iliescuék annak reményében rendezték meg az élő tévé-adásban közvetített „forradalmat”, hogy a szabadságát véráldozattal kivívó Románia hatalmas nemzetközi rokonszenvre tesz szert. Nem véletlen, hogy sokfelé – így Bukarestben, Kolozsváron – a „forradalmi események” vezéralakjai neves színészek voltak: Ion Caramitru, Calin Nemes… Nem a véletlen folytán halt meg hirtelen és gyanús körülmények között az események több kulcsfigurája. 1990 elején holtan találták irodájában a bukaresti megtorlást irányító és Vasile Milea volt honvédelmi miniszter szintén rejtélyes halálának körülményeit állítólag jól ismerő Gheorghe Voinea hadseregparancsnokot. Ugyanakkor halt meg a diverziós híreket terjesztő csoport tagjaival kapcsolatban álló Gabriel Safta tábornok. Váratlanul távozott az élők sorából a katonai és polgári távközlés főnöke, Stelian Pintilie szekus tábornok. Emil Macri tábornok, a Securitate gazdasági kémelhárításának főnöke 1991-ben kórházba szállítás közben szenvedett infarktust. A különleges alakulatok, az USLA parancsnok-helyettesét, Gheorghe Troscát terroristának nézve lőtték agyon, szintén tévedésből lőtték le a temesvári halottak elégetését megszervező Constantin Nuta és Velicu Mihaela tábornok, a milícia parancsnoka és helyettese helikopterét, Vasile Malutan magasfeszültségű vezetéknek ütközött helikopterével, pedig Ceausescu személyes pilótájaként tapasztalt repülős lehetett. Az otopeni-i repülőtér parancsnoka, Dumitru Puiu egy temesvári elmegyógyintézetben végezte 1990 elején. Nicolae Ceausescu testvérét, Marint felakasztva találták Románia bécsi kereskedelmi kirendeltségének irodájában, Nicolae Doicarut, a szeku kémelhárítási főnökét vadászaton lőtték le, öngyilkos lett a diktátorpár halálos ítéletét kihirdető katonai ügyész, Gica Popa. Abban mindenki egyetért, hogy Románia egészen másutt tartana ma, ha a szovjet és amerikai hírszerzés nem éppen Ion Iliescut szemelte volna ki Ceausescu utódjaként. /Bogdán Tibor: A puccsbament forradalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2009. december 21.

1989. december 21-én a Ceausescu támogatására összehívott bukaresti nagygyűlés diktatúraellenes tüntetésbe csapott át. A tüntetők közül sokat agyonlőttek, sokakat letartóztattak, a tömeget tankokkal próbálták szétkergetni. Kolozsvárott is arra utasították a vállalati vezetőket, hogy Nicolae Ceausescu politikájával szolidarizáló, a temesvári „huligánokat” elítélő gyűléseket hívjanak össze. A Nehézgépgyár munkásai a temesvári eseményeken felháborodva-felbátorodva megindultak a központ felé. Ezzel egyidőben a Főtéren, tüntetők kis csoportja verődött össze. Délután 3 órakor Carp Dando kapitány (később tábornokká léptették elő) vezetésével több osztag is érkezett a városba. Induláskor a következő parancsot kapták: lőjjétek le őket, mert nem emberek! A Főtéren Calin Nemes, és a hozzá csatlakozók csupasz mellel szegültek szembe a fegyverüket a tüntetőknek szegező katonákkal. (A tüdőlövést szenvedett Nemes 1993-ban végül öngyilkos lett.) Kolozsvár főterén a tüntetők közül 12 személyt gyilkoltak meg, további 26-ot megsebesítettek. A Széchenyi téren tankok és páncélosok sorakoztak fel, az állomás felől induló, több mint ezer fős tömeg „Temesvár! Ma Temesváron, holnap az egész országban! Erőszak nélkül! Le a diktátorral!” felkiáltással özönlötte el az utat. A Metropol vendéglőnél Dicu Ilie kapitány és Caba Florin alezredesek várták a munkásokat – mindkettőt később előléptették. Az összecsapásban három tüntető életét vesztette. A Monostorról induló tüntetőket a sörgyárnál Lates Vasile ezredes (ma tábornok), és Marangoci Dumitru alezredes (később tábornok) várták: 9 személyt meggyilkoltak és 13-at súlyosan megsebesítettek A Marasti negyedben az egyik tüntető munkást lőtték főbe. (Forrás: Tit-Liviu Domsa, Victor Eugen Mihai Lungu: Öljétek meg őket, mert nem emberek!, Kolozsvár, 1998) /Húsz éve történt... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998