udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Orza, Calin

2001. november 3.

Szarvas-rege című előadásának bemutatóra készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Témája a regöléssel fennmaradt magyar eredetmonda. /Orza Calin, a műsor koreográfusa: Szarvas- rege. Bemutatóra készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2005. február 9.

Farsang Illés szekerén címmel mutatta be Csíkszeredában a farsang utolsó napján, február 8-án, húshagyókedden legújabb műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Csíkszereda önkormányzata által fenntartott hivatásos együttes legújabb produkciójáról András Mihály, az együttes vezetője elmondta, hogy vidám műsort kínálnak a közönségnek. Rendezője, koreográfusa a budapesti táncművészeti főiskola növendéke, a sepsiszentgyörgyi Orza Calin. Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Idén több mint 150 fellépésre kaptak felkérést, körvonalazódik egy egyhónapos spanyolországi és egy portugáliai fellépés-sorozat, valamint egy tíz országot átfogó körút, amelynek során Magyarországot és a vele szomszédos államok magyar közösségeit keresnék fel. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szellemi műhelyként is működik. Stúdiójában zenei felvételek készülnek, hamarosan megnyílik archiváló és digitalizáló műhelye, amely a korábbi gyűjtések feldolgozását kívánja megkönnyíteni. /A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újabb fellépése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2005. augusztus 1.

Május 31-én, vasárnap hajnalig tartó tánccal zárult Kommandón a nemzetközi cigányfolklór-tábor. Eljöttek a világ úgyszólván minden részéről, Indiától Amerikáig, hogy folklórkincseiket felmutatva őrizzék hagyományaikat. A nemzetközi cigányfolklór-táborozást a sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány szervezte meg. A táncműhelyekben zajló oktatást, kezdőknek és haladóknak külön-külön csoportban bonyolították le. Pávai István népzenekutató, dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Fazekas Gyula oktató és Orza Calin koreográfus előadásai emelték a rendezvény színvonalát. /Cigányfolklór-tábor Kommandón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2005. november 28.

November 26-án tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron, idén ünnepelték az EMKE megalakulásának 120. évfordulóját. A résztvevők egyperces csenddel adóztak Zahoránszky Ibolya emlékének, akinek elhunytával a Máramaros vidéki magyar közösség egyik éltetőjét vesztette el. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az 1885-ös alakuláskor a megmaradás volt a cél, a három alappillér, amelyre építettek: az egyház és az iskola megerősítése, a gazdasági erő megtartása és a kultúra felkarolása. Azóta is erre a három tényezőre kell figyelnie az erdélyi magyarságnak. 1910-ben például 163 iskola, 77 óvoda élvezte az EMKE támogatását, 227 könyvtár, 154 daloskör működött az égisze alatt. 1949-ben az összes civil szervezetet megszüntették, az EMKE is erre a sorsra jutott, majd 1991-ben újraalakult. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédi-ház, a pusztinai közművelődéi központ, a Györkös-ház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉ-hez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt. Szép Gyula alelnök elismerte: a minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. A területi szervezetek képviselői megtartották beszámolóikat. Délután a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját kórusfellépések színesítették. Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectator-díj: a Filmtett szerkesztősége; Kacsó András-díj: Orza Calin; Bányai János-díj: Antal Árpád; Kun Kocsárd-díj: Varga Ferenc; Nagy István-díj: Tana Anna; Bánffy Miklós-díj: Kövesdy István; Kovács György-díj: Dobos Imre; Poór Lili-díj: Bicskei Zsuzsanna; Szentgyörgyi István-díj: Kováts László; Szolnay Sándor-díj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó, Szabó Márta és Németh Júlia; Monoki István-díj: Kiss Jenő; Balázs Ferenc-díj (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán; gr. Mikó Imre-díj: László Attila; életműdíj Szilágyi Ferenc és Orth István. Farkas Imola: Továbbélés a cselekvés jegyében. /120 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2006. február 4.

Könczei Árpád Sepsiszentgyörgyön 1995 februárjáig, öt évig vezette a Háromszék Néptáncegyüttest, majd átköltözött Budapestre. 1995 februárjától a Duna Televízió szerkesztőjeként dolgozik, mondta el a vele készült beszélgetésben. Azóta visszajár, többek között Sepsiszentgyörgyre is, a színházhoz, de régi együtteséhez is. Jó kapcsolata alakult ki Bocsárdi Lászlóval, rendszeres munkatársa lett, Könczei írta a zenét. De nemcsak vele dolgozott, hanem a gyergyószentmiklósi Figurával is, s Parászka Miklóssal a Csíki Játékszínben, Kövesdi István rendezéseinél is közreműködött, négy különféle szatmári darabhoz is szerezhetett zenét. A Háromszék együttes sorra mutatta be Könczei táncjátékait, az Ábelt, a színházzal közösen a Vérnászt, Orza Calin Tündérálom című művét, s az Ördögváltozás Csíkban címűt. Könczei  különösen 2000 óta sokat dolgozik itthon, évente 120–140 napot. Közben a Duna Televízió mellett büszke a Talentum sorozatban készített portréira – Orbán Györggyel, Demény Attilával, Jurovits Tamás koreográfussal, Tompa Gábor rendezővel készíthetett műsort, azután Kiss B. Attila operaénekessel, Kosztándi Jenő festőművésszel, Balogh József cimbalomművésszel. 1998-tól hat évig (2005 januárjáig) a Maros együttes művészeti vezetője is volt. Ez a legrégibb együttes Erdélyben, a kilencvenes években nehéz helyzetbe kerültek, nem volt koreográfusuk. Végül azért jött el onnan, mert  nem tudta elérni a magyar tagozat önállóságát. A Maros együttesben együtt van a román és a magyar tagozat, s amint a közmondás is jól mondja: közös lónak túros a háta. A két tagozat közötti felfogásbeli a különbség. A magyar folklór az elmúlt években elindult egy új irányba, míg a románoknál nem alakult ki a tudományos kutatási igény. Megrekedtek valahol a Megéneklünk, Románia fesztiválok szintjén. A Maros együttesnél arra számított, hogy az RMDSZ mellé áll, támogatja az önállósulási törekvést, de nem így történt. Erdélyben jelenleg öt hivatásos magyar táncegyüttes működik: a Maros, a Hargita, a Háromszék, a Táncműhely és a nagyváradi Táncegyüttes. Működésük nincs összehangolva. Könczei zeneszerzőként is bemutatkozott, bemutatták Rapszódia című, tárogatóra és zenekarra írott művét, amelyet Kiss Gy. László klarinét- és szaxofonművész felkérésére írt. A másik művét, A fejedelem táncát Selmeczi György rendelte a nyírbátori zenekari napokra. /Bogdán László: Egy áttáncolt élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2006. július 29.

A sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány e héten nyolcadik alkalommal szervezte meg Kommandón a cigányfolklór-tábort. A táborlakók mintegy tíz országból érkeztek. A szászcsávási cigánytáncokat haladóknak Kiss István és Demeter Erika tanította, kezdőknek pedig Tőkés Zsolt és Kádár Kata. A talpalávalót a szászcsávási cigányzenekarok szolgáltatták. A tábori program keretében előadást tartott Orza Calin, Fazakas Gyula, dr. Pávai István és dr. Pozsony Ferenc. /Bodor János: Cigányfolklór-tábor Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

2007. április 13.

Hangsúlyos visszhangja volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi turnéjának. A csíkszeredai néptáncegyüttes Egerben, Budakeszin, Budapesten és Siófokon mutatta be a Góbé virtus című farsangi táncjátékot, mindenhol telt ház fogadta őket. A jövő héten újabb bemutatót tart az együttes a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Az Orza Calin rendezte, Még szólnak a harangok című produkció a mezőségi népi kultúrából nyújt ízelítőt. /Antal Ildikó: Aratott a néptáncosszékely virtus. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

2007. április 18.

Új bemutatóval várja a közönséget április 18-án a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Még szólnak a harangok című előadás a Mezőség népi kultúrájából nyújt ízelítőt, abból az archaikus zenei és tánchagyományból, amely mára – az ott élő magyarok egyre apadó lélekszáma miatt – majdnem teljesen kiveszett. Ennek a pusztuló, fogyatkozó tájnak avatott ismerője volt a nemrég elhunyt Kövesdi Kiss Ferenc, aki végig zarándokolta Mezőséget, felkeresve minden apró települést, eldugott tanyát, megírva e táj egyik legátfogóbb monográfiáját. Az előadás címét Kövesdi Kiss Ferenc könyvétől kölcsönözték. Az előadás rendezője, Orza Calin közölte, a Még szólnak a harangok bemutatóját májusra tervezték. Azért mutatják be korábban, mert a jövő hónapban kínai turnén vesznek részt. A rendező hozzátette, nemrég értek haza egy budapesti turnéról, az új előadást mindössze nyolc nap alatt „hozták tető alá”. Napi tíz órát próbáltak a táncosokkal. /Márton Róbert: Mezőségi harangok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2007. augusztus 22.

Átütő sikert aratott a TransylMania Mert tudnom kell… című új produkciója a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója keretében. A Kézdiszentlélek feletti Perkőn megtartott előadás nemcsak koncert volt, hanem színművészek, néptáncosok és gyermekkórus közreműködésével, Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében és Orza Calin koreográfiájával összeállított színpadi produkció. Ebben a magyarság történetének és mindennapjainak több mozzanata elevenedett meg. Az előadásra közel tízezren gyűltek össze. A farsangi és lakodalmi mulatozók árasztották el a színpadot. A következőkben egy jelenetek a pogány kort idézték fel, az Elpártolt liliomszál című dal pedig a nemzettől való elszakadás szomorúságát érzékeltették. A produkció címadó dala az együttes új alkotása. /Benkő Levente: Történelmi ihletésű dalok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2007. szeptember 11.

Egyelőre kisebb létszámmal működik a Hargita Állami Székely Népi Együttes, mert többen is felmondtak a vezetőséggel való összeférhetetlenségre hivatkozva. Kilenc tagja mondott fel a napokban a Hargita Állami Székely Népi Együttesnek – mely nemrégiben visszaváltoztatta nevét Nemzeti Székely Együttesre. Ugyanakkor a Hargita megyei munkaügynél feljelentést is tettek. Elbúcsúzott Orza Calin koreográfus, Udvari Róbert tánckarvezető, Prezsmer László zenekarvezető, valamint hat táncos. András Mihály, az együttes igazgatója elmondta, folynak a versenyvizsgák a felmondott táncosok pótlására. /Horváth István: Hargita néptáncos „fordulatok“. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2007. december 13.

December 11-én mutatta be Ige című stúdióelőadását az Udvarhely Néptáncműhely. Orza Calin rendezésében. Első önálló bemutatója volt ez a néptáncműhelynek, az előadás szokatlan, új meghatározási formát talált: rituális performansz. /Barabás Blanka: Nyomot hagyni valahol, valakiben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./

2008. február 7.

Pótszékeket, sőt padokat kellett behozni Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nagytermébe február 6-án, hogy mindenkinek legyen ülőhelye az Udvarhelyi Táncműhely vendégjátékán. A székelyudvarhelyi táncegyüttes által előadott Ige új darab, a múlt év végén mutatták be a székely anyavárosban, ez volt az első távolabbi kiszállása a csapatnak. A misztériumjátékként beharangozott Ige a szó különböző (bibliai, nyelvtani, etimológiai stb.) értelmezéséhez mutatott be helyzeteket. „Nem próbáltunk belemagyarázni semmit sem, mindenkinek a képzeletére, hitére bíztuk, hogy mit ért a darabból, mint ahogy én is a saját hitemből merítettem, amikor kitaláltam – mondta Orza Calin koreográfus. – Archaikus imák hangzanak el benne, ezt ötvöztük néptánccal, és válogattunk hozzá megfelelő népzenét. ” /Pataky Lehel Zsolt: Eltáncolt Ige. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

2008. február 26.

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nagy sikert aratott Budapesten, a Művészetek Palotájában léptek fel a Góbé virtus című előadással. Farsangi mulatozást, mókázást ígértek a szórólapon. Megalakulásuk óta, több mint ezer előadással a hátuk mögött érkeztek a vendégek a fővárosba. Székelyföldön kivételes rangot vívott ki magának az együttes. Amellett, hogy a legeldugottabb falvakba is elviszik műsoraikat, olyan, a népi hagyomány továbbélését szolgáló nemes kezdeményezéseknek is élére állnak, mint a Mezőségi Szórványmagyarok Vicei Találkozója, vagy az Erdélyi Prímások Találkozója. A mostani budapesti előadás ősbemutatónak is tekinthető, mivel a Góbé virtus korábbi változatát a Művészetek Palotájának kérésére az együttes kibővítette. A koreográfia két művész, Orza Calin és Gábos Endre nevét dicséri. „Nyissátok meg szíveteknek minden ablakát, és eresszétek be oda a napfényt" – idézi az együttes honlapjának első oldala Wass Albertet. /Csermák Zoltán: Góbé virtus a Művészetek Palotájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2008. február 29.

Egyhetes turnéról érkezett haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Góbé virtus című előadást Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Miskolcon, Budapesten és a Kolozs megyei Jegenyén mutatták be. Orza Calin és Gábos Endre farsangi koreográfiája mindenütt sikert aratott. A jegenyei előadáson az együttest a nyolcvanas éveket idéző hangulat fogadta, a rendőrök a falu szélén várták őket. A Jegenyén szolgáló, Tisztiként ismert Gergely István plébános hívta meg az együttest. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy nem fizették ki a terembért. A falu magyarsága azonban nem tágított, és végül sikerült megtartani az előadást. /Székely Zita: Góbék a nagyvilágban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

2008. október 16.

A tízesztendős Udvarhely Néptáncműhely programját Miklós Levente igazgató mutatta be. A költségvetés nem lesz elég év végéig, remélik, hogy az önkormányzat kiegészíti a keretet. A pályázati úton nyert pénzösszegnek köszönhetően felújított nagyszínpadi előadással kezdenek: a stúdiószínpadon már bemutatott Barokk ballada című produkciót most nagyszínpadi előadássá „komponálta” Orza Calin rendező-koreográfus. Négy bemutató és három előadás (két nagyszínpadi) szerepel az idei évadban, amelyet egy újabb gyermekelőadással zárnak. /Lázár Emese: Udvarhely Néptáncműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/

2008. november 6.

A Gyöngyszemek című előadással kezdődik november 7-én a XX. Jubileumi Népzene és néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön. Az előadást az elmúlt találkozók legsikeresebb, legszebb koreográfiáiból állította össze Ivácson László és Orza Calin koreográfus. Erdély húsz falujából mutatkoznak be hagyományőrző táncosok. Az idei találkozó újdonsága hogy egy teljes napot a gyermekeknek szántak. /Kovács Zsolt: Néptáncosok találkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2009. október 25.

Első ízben zajlott vetélkedő jelleggel az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozója Székelyudvarhelyen. Az idei soros házigazdaként az Udvarhely Táncműhely, illetve a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében lezajlott hatodik találkozó szakmai képzésnek is beillett. Komolyan vették feladatukat mind a résztvevők /Nagyvárad Táncegyüttes, Maros Művészegyüttes, Háromszék Táncegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Udvarhely Táncműhely/, mind a zsűri tagjai. A zsűri értékelt, a Háromszék Táncegyüttesnek adta az előadásért járó díjat. A Nagyvárad Táncegyüttes női kara, illetve szólistái énekes teljesítményükért, a Hargita Együttes a férfitáncok előadásmódjáért kapott díjat. Külön jutalmazták a Hargita Együttes táncosát, Péter Lászlót. A Maros Művészegyüttes rockballadája a tánc és színház kifejezőeszközeinek ötvözéséért, az Udvarhely Táncműhely produkciója a különleges látványvilágért, annak alkotója, Orza Calin pedig koreográfusi munkájáért kapott díjat. /Antal Ildikó: Folklórműsor és táncszínház – mindkettő kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998