udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 664 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 661-664
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Popescu-Tariceanu, Calin

1998. január 28.

Jan. 28-án Emil Constantinescu államfő elnökletével tanácskoztak a Cotroceni Palotában a kormánykoalíciót alkotó pártok és politikai alakulatok - a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ - vezetői. A találkozón, amelyet a kormányválság megoldására hívott össze az államfő, az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Birtalan Ákos turisztikai miniszter vett részt. Az éjszakába nyúló tanácskozásról kiadott közlemény szerint a kormánykoalíciós pártok a kormányválságot és annak bel- és külpolitikai következményeit elemezve, eltökélten arra, hogy véget vessenek a válságnak, biztosítsák az ország politikai stabilitását és folytassák az együttműködést a jelenlegi koalíción belül, amelyet a reform és a kormányzati program megvalósítására egyedül képes politikai és kormányzási alakzatnak tekintenek, öt pontba foglalt megállapodást kötöttek: 1. Tudomásul veszik a DP döntését minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozóan; 2. Tudomásul veszik, hogy a DP megerősítette a koalíción belüli politikai együttműködés folytatására és a kormány parlamenti támogatására vonatkozó határozatát; 3. Elfogadnak egy, a politikai együttműködésre és a koalíció működésére vonatkozó egyezményt, amelyet folyó év február 2-ig, hétfőig véglegesíteni kell; 4. Elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, illetve a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; 5. A közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között.A megállapodást rögzítő közleményt a KDNPP részéről Ion Diaconescu pártelnök, az NLP részéről Calin Popescu Tariceanu alelnök, a DP részéről Traian Basescu alelnök, az RSZDP nevében Sergiu Cunescu pártelnök, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla szövetségi elnök írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29. - 1197. sz./

1998. március 11.

Márc. 11-én találkozóra került sor a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ vezetői között. A találkozó az első abból a megbeszélés-sorozatból, amelyet az NLP kezdeményezett a koalíció többi pártjával. A megbeszélésen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető képviselte, az NLP részéről Mircea Ionescu-Quintus pártelnök, Valeriu Stoica első alelnök, igazságügyminiszter, Calin Popescu-Tariceanu alelnök, Paul Pacurariu szenátusi frakcióvezető és Laurentiu Priceputu, a párt főtitkára vett részt. A találkozón szó esett a két politikai alakulat együttműködéséről a kormánykoalícióban. Megállapították, hogy az RMDSZ és az NLP programjaiban igen sok a közös elem, különösen ami a gazdaságpolitikát illeti. Megvitatták ugyanakkor a kormánykoalíció működését, a koalíciót alkotó pártok együttműködésének kérdéseit, és kiemelten az 1998. évi állami költségvetés kérdését. A felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kormánynak mielőbb elő kell terjesztenie a parlamentnek az 1998-as költségvetés tervezetét. A kisebbségek sajátos kérdéseit illetően, jelesen a tanügyi törvény, illetve a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó kormányrendeleteket illetően az NLP vezetői hangsúlyozták, hogy továbbra is támogatják e kérdések megoldását a kormánykoalíciós megállapodásnak megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 1224. sz./

2004. január 20.

Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2004. február 5.

Romániai küldöttség utazott Brüsszelbe, február 3-án, hogy lobbizzon Románia uniós integrációjának érdekében. Frunda György RMDSZ-szenátor mellett, Calin Popescu Tariceanu, az NLP alelnöke és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke látogatott Brüsszelbe, annak kapcsán, hogy Arie Ooslander módosító javaslatot terjesztett az Európai Unió parlamentje elé, kérve Románia csatlakozásának felfüggesztését, a jogállamiság hiányaira és az országban uralkodó korrupcióra hivatkozva. Frunda György szenátor és Arie Ooslander találkozóján az európai uniós képviselő elmagyarázta, nem Románia csatlakozásának, hanem a jelenlegi felzárkózási folyamatnak a felfüggesztését kéri. Frunda György szenátor szerint amióta Romániát felvették az Európa Tanácsba, sokkal inkább teljesítette a tanács által támasztott feltételeket, például rendezte a tulajdonjogokat, eltörölte a halálbüntetést és a homoszexualitás büntetését, továbbá részben teljesítette a kisebbségi jogokat, az anyanyelvhasználathoz való jogot, és lépéseket tett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában is. /Lobbi az EU-csatlakozás felfüggesztése ellen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2004. július 19.

Júl. 18-án, vasárnap este kezdődött a tusnádfürdői kempingben a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amely a magyar-román kapcsolatok egyik állandó informális intézményévé vált. Idén a szabadegyetem témája: Közép-Kelet-Európa az EU bővítése után – Országok, nemzetek, régiók Európája. Szilágyi Zsolt főszervező elmondta: olyan témákat is megvizsgálnak az egyhetes program keretében, mint az autonómia. A bálványosi folyamat olyan vezéralakjai jönnek el, mint például a polgárjogi harcos Smaranda Enache, Tőkés László püspök, Adrian Severin volt külügyminiszter, Emil Constantinescu, Románia volt elnöke, Andrei Marga volt oktatási miniszter. Remélik, hogy ott lesz Tusnádfürdőn Kolozsvár új polgármestere, Emil Boc is. Meghívták Calin Popescu Tariceanu volt iparügyi minisztert, a Liberális Párt alelnökét és a román parasztpárt elnökét, Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert. Jelen lesz Elmar Brock, az Európai Parlament külügyi bizottságának néppárti elnöke, de Olaszországból, Ausztriából és a tengerentúlról is jönnek előadók. /Megkezdődött a bálványosi nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2004. augusztus 17.

A liberális-demokrata D.A. Szövetség kéri a demokratikus erőket, különösen az RMDSZ-t, hogy ne csatlakozzanak ahhoz az "álságos politikai tervezethez", amelyet az SZDP készít elő a következő négy évre, és amely a Nagy-Románia Párttal közös kormányzatról szól, nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség szóvivője. /Tariceanu: Nem szabad csatlakozni az SZDP–NRP szövetséghez. Liberális-demokrata felhívás az RMDSZ-hez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2004. október 4.

 Theodor Stolojan bejelentette, hogy egészségi okok miatt visszalép az elnökválasztási versenyből és lemond a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöki tisztségéről. Stolojan Calin Popescu Tariceanu NLP-alelnökre ruházta át a pártelnöki hatáskört, aki egyben az NLP–DP szövetség társelnöke is lesz. Theodor Stolojan 2000 és 2002 között a Nemzeti Liberális Párt Országos Tanácsának elnöke, 2002 augusztusától a párt elnöke volt. Theodor Stolojan 1991-ben pénzügyminiszter, 1991 és 1992 között pedig kormányfő volt. /Stolojan visszalépett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./ A volt állampárt tagjainak továbbélése mind a jobb-, mind a baloldalon, a kommunizmus bűneinek takargatása még jó ideig zsarolhatóvá tesz sok-sok politikust, állapította meg Simó Erzsébet, a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Stolojant megzsarolták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

2004. október 23.

A kormányfőjelöltek "összecsapásával" kezdődött okt. 21-én az a tévévita-sorozat, amelyet a Romániai Sajtóklub szervezett. A vitán Mircea Geoana az SZDP–RHP, Calin Popescu-Tariceanu az NLP–DP és Frunda György, az RMDSZ kormányfőjelöltje, illetve az NRP-t képviselő Daniel Ionescu vett részt. Frunda hangsúlyozta, 1996 óta az RMDSZ rendkívül fontos szerepet játszik Románia politikai életében, a szövetség tulajdonképpen a kormányzás kiegyensúlyozottságát biztosító tényező volt. Jelentős eredménynek nevezte, hogy 2000-től, a kormánypárttal együttműködve a szövetség hozzájárult az ország alkotmányának módosításához, sarkalatos törvények megalkotásához, sikerült számos jogot kivívni a magyar kisebbség számára, valamint a mentalitásváltás folyamata is elkezdődött. "Az RMDSZ volt Románia ütőkártyája a schengeni vízumok eltörlésekor, az országnak a NATO-ba történő belépésekor, a jövőben pedig az EU-csatlakozás ütőkártyája lehet" – fogalmazott. A vita végén Frunda György magyarul is szólt néhány szót, a műsort követő magyar nézőkre való tekintettel. /Langyos vita a kormányfőjelöltek között. Frunda magyarul is köszöntötte a nézőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2004. november 11.

A román parlament két háza nov. 10-i ülésén elfogadta a 2005-ös állami költségvetést, illetve a társadalombiztosítási büdzsét. Az ellenzéki pártok már elöljáróban leszögezték: elutasítják a tervezeteket. Alexandru Mocanu demokrata képviselő sérelmezte, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzásának ideje alatt az állam külföldi adóssága nyolcmilliárd dollárral növekedett. A liberális Calin Popescu Tariceanu szenátor hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi mérleg hiánya soha nem volt ilyen magas (4,6 milliárd dollár), és az export, illetve a kis- és középvállalatok ösztönzésére előirányzott összeg jóval kisebb, mint 2004-ben volt. Az RMDSZ megszavazta a költségvetést. /Cseke Péter Tamás: „Ledarálták” a 2005-ös büdzsét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2004. december 14.

Traian Basescu a liberális-demokrata D.A. szövetség színeiben megnyerte az elnökválasztást. A szavazatok 98,76 százalékának összeszámlálása alapján Basescu szerezte meg a voksok 51,23 százalékát, Nastasénak 48,77 százalék jutott. A dec. 12-én, vasárnapi tartott második fordulóban a szavazásra jogosult mintegy 18 millió állampolgár 55,13 százaléka járult az urnák elé. Basescu az európai integrációt és a korrupció elleni harcot, a szegénység felszámolását, valamint a "sajtószabadság visszaállítását" jelölte meg tevékenysége elsőrendű céljának. Basescu nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette a korrupciót, ezért nemzetvédelmi célnak tekintette e jelenség elleni harcot. Basescu a biztos kormányzati többség kialakításában számít a parlament demokratikus pártjainak bevonására. Ebben az összefüggésben külön kiemelte, hogy számít az RMDSZ részvételére. /Basescu nyerte az elnökválasztást. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Basescu, Románia új elnöke bejelentette: Calin Popescu Tariceanut kéri fel kormányalakításra. Basescuék nem tárgyalnak a Nagy-Románia Párttal. Amennyiben a D.A. (összesen 112 képviselő, 49 szenátor) miniszterelnökjelölt megnyeri kormánya számára a Román Humanista Pártot (22 képviselő, 10 szenátor), az RMDSZ-t (22 képviselő, 10 szenátor) és a 18 nemzeti kisebbségi képviselőt, többséget szerez mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A 332 tagú képviselőház és a 137 tagú szenátus együttes ülésén 234 + 1 szavazat szükséges a kormány megszavazásához. Ha megvalósul az NLP–DP–RHP–RMDSZ koalíció, és a nemzeti kisebbségeknek a támogatását is megnyerik, Tariceanu kormánya 174 szavazatra számíthat. Amennyiben a humanisták, vagy az RMDSZ úgy dönt, csakis a szociáldemokratákkal akarnak kormányt alakítani, Traian Basescu felkérheti az SZDP miniszterelnök-jelöltjét is a kormányalakításra. /(Sz. K.): Basescu megnyerte az elnökválasztást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2004. december 16.

Elnapolta az RMDSZ az együttműködési szerződés aláírását az SZDP+RHP szövetséggel, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök dec. 15-én. Hangsúlyozta: az RMDSZ folytatni fogja az egyeztetéseket mind az SZDP+RHP szövetséggel, mind az ellenzéki koalícióval. Elmondta: jelen pillanatban az SZDP–RHP–RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek összefogásával létrejöhet parlamenti többség, de azt is figyelembe kell venni, hogy az államfő Traian Basescu lett, aki az ellenzéki Tariceanut fogja felkérni kormányalakításra. Markó bejelentése után megjelent az RMDSZ bukaresti székházában Viorel Hrebenciuc, a jelenlegi kormánypárt alelnöke, és beült az RMDSZ Operatív Tanácsa tanácskozására. Dec. 14-én Traian Basescu és Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség társelnökei és az RMDSZ képviselőivel, Markó Bélával és Verestóy Attilával találkoztak, elemezték az együttműködési lehetőségeket. /B. T., Sz.K.: Elmaradt az SZDP–RHP–RMDSZ szerződés aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2004. december 17.

Ion Iliescu államfő dec. 5-én aláírta a Miron Cozma megkegyelmezéséről szóló rendeletet. Iliescu kifejtette: a kegyelemnek "nincs köze a Nagy-Románia Párt támogatásához". "A bányászjárásoknak is megvolt a maguk indoka. Számos nemzetközi szervezet jelezte, hogy egy szakmai kategória megmozdulásáról volt szó. Ő volt a bányászok vezére". Calin Popescu Tariceanu, a D.A. Szövetség társelnöke szerint Miron Cozma kegyelemben részesítése kizárólag politikai indíttatású döntés. Miron Cozmát a bukaresti ítélőtábla az 1991-es bányászjárás miatt 2000-ben tízévi börtönre ítélte, öt társa pedig fejenként öt évet kell hogy rácsok mögött töltsön. /Iliescu megkegyelmezett Cozmának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2004. december 23.

Traian Basescu államfő a parlamentben képviselt pártok képviselőivel való konzultáció után bejelentette, hogy Calin Popescu Tariceanut hatalmazza fel a kormányalakításra. Basescu a jelölést azzal indokolta, hogy a pártok és pártszövetségek közül a D. A. Szövetség rendelkezik a legtöbb (161) parlamenti mandátummal az SZDP 160-jával szemben, ugyanakkor elismerte, hogy a többség kialakítása nem lesz könnyű feladat. Basescu leszögezte: támogatja mind az RMDSZ, mind pedig a többi kisebbségek azon törekvését, hogy végre megszülessen a kisebbségi törvény, ugyanakkor egyetért az önkormányzatok autonómiájának széles körű bővítésével. /Szükség van a kisebbségi törvényre! Tariceanu a kinevezett kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2004. december 24.

A parlamentben a Román Humanista Párt (RHP) is támogatni fogja az új kormányt – jelentette be Dan Voiculescu, az RHP elnöke, miután tárgyalt Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnökkel. Négy minisztériumot kap az RMDSZ az új kormányban. Markó Béla RMDSZ-elnök az államminiszteri tisztséget töltheti be, így az érdekvédelmi szervezet vezetője az oktatási-, művelődésügyi- és európai csatlakozási tárcák működését fogja összehangolni. A kormány összesen 24 miniszterből fog állni, ebből 17 minisztériumokat vezet majd, emellett még hét tárca nélküli minisztert is beiktatnak. A Nemzeti Liberális Pártól (NLP) és a Demokrata Pártból (DP) álló D.A. Szövetség alkotta kormányban a Humanista Pártot miniszterelnök-helyettes képviseli majd – állapodtak meg dec. 23-án az alakulatok vezetői. A három párt szakemberei jelenleg a kormányprogram kidolgozásán dolgoznak, Markó szerint a dokumentum hamarosan elkészül. Tariceanu elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások gyorsan zajlottak. A kijelölt miniszterelnök a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjával is találkozott. Ígéretet kapott az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, hogy az alprefektusi tisztséget a magyar érdekvédelmi szervezet fogja megkapni. /B. T., K. O.: Átálltak a humanisták is. Markó Béla államminiszter lesz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2004. december 24.

Calin Popescu Tariceanu 1952-ben Bukarestben született, alapképzése szerint okleveles vízügyi mérnök. 1980 és 1990 között egyetemi előadó, 1990-ben pedig egyik alapítója volt a Nemzeti Liberális Pártnak, s tagja volt már az első forradalom utáni törvényhozásnak is. 1996–1997-ben a Ciorbea-kabinet kereskedelem- és iparügyi minisztere államminiszteri rangban. Közben sikeres üzletemberré vált, mintegy 15 millió dollárra becsült vagyonát az általa alapított kereskedelmi rádió eladásából és a gépkocsi importból szerezte. Rudas Ernő volt bukaresti magyar nagykövettel közösen alapított Classic Motorcycles cége Harley-Davidson motorkerékpárok kereskedelmével foglalkozik. Theodor Stolojan októberi visszavonulása óta az NLP élén áll, s a liberális–demokrata pártszövetség társelnöke. /Autós szenvedélyéről, millióiról és budapesti esküvőjéről is közismert a kijelölt miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2004. december 28.

Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2004. december 28.

A szenátus és a képviselőház bizottságainak együttes ülésén született döntés értelmében dec. 27-én délután kezdődhetett csak meg a Calin Popescu-Tariceanu kinevezett kormányfő által dec. 26-án nevesített miniszterek szakbizottsági meghallgatása. Megyei vonatkozásban a tisztségek elosztása vitát eredményezett. A Demokrata, a Nemzeti Liberális és a Román Humanista Párt helyi vezérei máris azzal fenyegetőznek, hogy lemondanak, ha Kovászna megye élére RMDSZ-es prefektust neveznének ki. Verestóy Attila megerősítette: a szövetség öt, a Beszterce- Naszód, Arad, Máramaros, egy Kárpátokon túli és Kovászna megyei prefektusi (emellett hét alprefektusi) tisztséget igényel. /Máris lemondással fenyegetőznek! Sínen a kormány beiktatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2004. december 29.

Bizalmat szavazott a parlament a liberális Calin Popescu Tariceanu kabinetjének. A szenátus és a képviselőház december 28-i együttes ülésén 265 "igen" és 200 "nem" szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Román Humanista Párt szövetségével létrejött koalíciós kormányt, amelyet a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is támogattak. Tariceanu kijelölt miniszterelnök bemutatta a kormányprogramot és 24 tagú kormányát. Tariceanu kifejtette: kormánya valamennyi román állampolgár képviselője kíván lenni, függetlenül azok politikai meggyőződésétől. A volt kormánypárt /SZDP/ részéről Victor Ponta elmondta: minden, ami pozitívum Tariceanu kormányprogramjában, azt a szociáldemokratáktól leste el, a többi demagógia. Bírálta, hogy az egyik államminiszteri tisztség az RMDSZ-nek jutott, véleménye szerint az, hogy egy magyar koordinálja a művelődést és az oktatást, a Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. A kisebbségek részéről felszólaló Varujan Pambuccian kifejtette: a nem magyar nemzeti kisebbségek alkotta frakció elégedett volt az elmúlt négy évben a szociáldemokrata kormány tevékenységével, és azt remélik, hasonló együttműködést sikerül megvalósítani a Tariceanu-kabinettel is. A NRP képviselője ez alkalommal is hangoztatta: pártja nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. Véleménye szerint ez a koalíció nemzetközi nyomásra jött létre. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátor biztosította a kormányt a szövetség támogatásáról. /Sz. K.: Bizalmat szavaztak a Tariceanu-kabinetnek. Érvényesült a papírforma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 30.

Dec. 29-én letette a hivatali esküt Calin Popescu Tariceanu kormánya Traian Basescu államfő előtt. Basescu azt mondta, hogy szorosan együtt fog dolgozni a kormánnyal, de egyben gondos felügyeletet is gyakorol fölötte és jelez minden esetleges eltérést a vállalt kötelezettségektől. Az új kormány megtartotta első ülését, amelyen elfogadták a 16 százalékos, egykulcsos adórendszer bevezetéséről szóló rendeletet. /Letette az esküt a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2004. december 31.

Levélben gratulált Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek és az RMDSZ-nek Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke az erdélyi magyar politikusok jelenlétéhez az új román kormányban. A volt magyar miniszterelnök az új román kormány miniszterelnökéhez, Calin Popescu Tariceanuhoz intézett gratulációkkal egyidejűleg gratulált levélben Markó Bélának. /Orbán gratulált Markónak az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2005. január 5.

Magyarország támogatja Románia európai integrációját, és a kormánynak határozott szándéka a kapcsolatok továbbfejlesztése keleti szomszédjával – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor telefonon gratulált Calin Popescu Tariceanunak miniszterelnöki kinevezéséhez. Gyurcsány kifejtette, hogy Magyarország és Románia közös történelmi múltja egyben a jövőért viselt közös felelősséget is jelenti. – Ezt a közös felelősséget különösen kiemeli a két országban élő nemzeti kisebbségek sorsa iránti elkötelezettségünk – mondotta. Gyurcsány megemlítette a Verespatakon tervezett beruházás ügyét: kérte román partnerét, értse meg a magyar fél érdekeltségét és fokozott érzékenységét a kérdésben. Tariceanu megerősítette, hogy a beruházás engedélyezése ügyében még nincsen végleges döntés. A Demokrata Párt vezetői révén erőteljesen kapcsolódik a verespataki tervhez. 1997-ben ugyanis Radu Berceanu iparügyi miniszter idején adták koncesszióba hárommillió dollárért 25 esztendőre az Erdélyi-érchegységben található úgynevezett aranynégyszöget a kanadai Gabriel Resources Ltd. cégnek, amelyik a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vállalat 80 százalékos tulajdonosa. /T. Sz. Z.: Újra „kormánytéma” lett Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

Az új kormány beiktatott miniszterei tapasztalhatták, hogy mindennek nyoma veszett. Tariceanu miniszterelnök új munkahelyén nemhogy a telefonok nem működnek, de a számítógépeknek is nyoma veszett, nem beszélve drága, faragott bútorokról, bőrfotelekről, kanapékról és festményekről. Elrendelte a leltárt: 779 414 millió lej értékű bútort nem találtak. A tárgyak egy része a választásokon vesztes párt székházába, más része a képviselőházba került. A Volkswagen Touareget pedig Nastase is magával vitte a képviselőházba. Az egyes miniszterek között olyan is akadt, akinek irodájából minden lábra kelt. Mona Musca művelődési miniszter pedig nem vette át hivatalát Razvan Theodorescutól, elődjétől, hanem leltárt kért. /Kilin Sándor: Tyúk és ábécé. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2005. január 6.

Tariceanu miniszterelnök fogadta Gyurcsány magyar kormányfő személyes megbízottját, Eörsi Mátyást, akivel megbeszélést folytatott a két miniszterelnök január közepi budapesti találkozójáról. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./ Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) országgyűlési képviselője, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadója azért utazott Romániába, hogy az SZDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti kapcsolat révén hozzájáruljon a román-magyar kapcsolatok javulásához. „Mi magyarországi liberálisok rendkívül örülünk annak, hogy Romániában olyan liberális erő került hatalomra, amelyet régóta ismerünk, és akikről tudjuk, hogy nemcsak az országnak, de a román–magyar kapcsolatoknak is nagyon sok jót fognak tenni. A Tariceanu kormányfővel folytatott megbeszélésünkön is elhangzott, hogy mindkét ország miniszterelnöke elszánt a román–magyar kapcsolatok új, dinamikus szakaszának megnyitásában” – nyilatkozta a találkozót követően Eörsi Mátyás, aki nem találkozott az RMDSZ képviselőivel. /Rostás Szabolcs: Liberális pertu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 6.

Nagy Zsolt, a Tariceanu-kormány kommunikációs és távközlési minisztere a vele készült interjúban kifejtette, szeretné, ha a számítógép-használat és az internethozzáférés mandátuma végéig lehetővé válna a vidéki iskolákban is. /”Mandátumom végéig kiterjeszteném a világhálót Magyarvistára is”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 12.

Traian Basescu államelnök a Kovászna megyei magyar prefektus kinevezése körüli bonyodalmakkal kapcsolatban kijelentette: ha a magyar prefektus nem tart egyenlő távolságot és nem kezeli ugyanolyan tisztelettel a románokat és a magyarokat, akkor azonnal le kell váltani. Az előrehozott választásokra vonatkozóan elmondta: megegyeztek Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, hogy amennyiben nem tudják teljesíteni a kormányprogramot, kikényszerítik az előrehozott választásokat. /Basescu tisztázza álláspontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2005. január 14.

A brassói Madaras Lázár, az RMDSZ egykori ügyvezető alelnöke lett a negyedik magyar prefektus. A 64 éves közgazdászt a mintegy 270 lelket számláló magyar közösségnek otthont adó Mehedinti megyébe nevezték ki. Az RMDSZ nyolc alprefektusi tisztséget kapott, nincs közöttük viszont Kolozs megye. Madaras Lázár 1968 és 1990 között a Brassói Lapok hetilap szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt. 1990 után két mandátum erejéig törvényhozóként dolgozott a képviselőházban. A bukaresti közgazdasági egyetemet végzett szakember 1996 és 2000 között a Brassó Megyei Tanács alelnöke volt, jelenleg a brassói erdészet igazgatója. Az RMDSZ nyolc alprefektusi tisztséget kapott, Szilágy megyében Végh Sándor, Maros megyében Burkhárdt Árpád, Hargita megyében Dézsi Zoltán, Szatmár megyében Riedl Rudolf, Arad megyében Horváth Levente, Brassó megyében Szakál Zsolt András, Krassó-Szörény megyében Seres Péter, Temes megyében Marossy Zoltán György lett a kormánymegbízott-helyettes. Dugába dőlt az a terv, miszerint Hunyad megyének magyar alprefektusa lesz. Déva polgármestere, a liberális Mircia Muntean ugyanis közölte: lemond a párt megyei szervezetének éléről, ha magyar alprefektust neveznek ki. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ezért arra kérte az RMDSZ vezetőit, hogy mondjanak le erről a tisztségről. Ezek után a lemondással fenyegetőző pártelnök meggondolta magát. /Nyolc magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. január 14.

Bukarestben járt Eörsi Mátyás, az SZDSZ egyik hangadó politikusa, aki egyebek közt Calin Popescu Tariceanu, az új román miniszterelnök január 17-i budapesti látogatásának előkészítését is feladatának tekintette, s aki Tariceanut megpróbálta lebeszélni, hogy látogatásán Orbán Viktorral is találkozzék. (Origo) /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

2005. január 15.

Eörsi Mátyás szabad demokrata politikus egy televíziós műsorban cáfolta azt az állítást, amely szerint a héten, Romániában tett látogatásakor a Fidesz ellen hangolt, és a tervezett Orbán-Tariceanu látogatást kívánta meghiúsítani. „Én azt szeretném, hogy találkozzanak, mert azt szeretném, hogy amit Orbán Viktor vagy a Fidesz vezérkara Magyarországon mond, hogy Magyarország vétózza meg Románia európai uniós csatlakozását, mondja a román miniszterelnök szemébe” – mondta. /Eörsi cáfolta, hogy a Fidesz ellen hangolt Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2005. január 17.

Bukaresti kormányküldöttség kezd január 17-én hivatalos látogatást Budapesten. A delegációt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezeti, s tagjai között Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, illetve Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter mellett Markó Béla oktatásért, művelődésért és európai integrációért felelős kormányfő-helyettes is ott van. A látogatással kapcsolatban Markó Béla elmondta: fontos üzenete van a kormány és a miniszterelnök részéről ennek a látogatásnak, hiszen Calin Popescu Tariceanu első külföldi útja Budapestre vezet. A megbeszélések központjában az integrációs kérdések állnak, hiszen Románia tavasszal írja alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval. A román külügyminiszter kijelentésével kapcsolatban, miszerint a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről a román félnek nem áll szándékában Budapesttel új tárgyalásokat kezdeni, Markó Béla hangsúlyozta: a mostani látogatás elvi jellegű tárgyalásokra ad alkalmat. Mihai Razvan Ungureanuval ellentétben Markó Béla úgy látja, a magyar–román kormányközi vegyes bizottságról nem kellene lemondani. /T. Sz. Z.: Magyar–román tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2005. január 17.

Sem Calin Popescu Tariceanu, sem Gyurcsány Ferenc nincs abban a helyzetben, hogy most „soha nem látott lendületbe” hozza a két ország kapcsolatát, amelyről Eörsi Mátyás beszélt kincstári optimizmussal két héttel ezelőtt Bukarestben, a mostani találkozó előkészítésekor. Tariceanu számára a kormányalakítás gondjai is jelezték: a koalíciónak nemcsak a minimális parlamenti többségéből adódó nehézségekkel kell megbirkóznia, hanem saját belső koncepciótlanságával is. A háromszéki prefektusbotrány vagy Miclea oktatásügyi miniszter nyilatkozatai a kolozsvári egyetem magyar tagozatával kapcsolatosan ugyanis annak a jelzése is, hogy a magyarokkal szembeni politikában a D. A. Szövetség is a PSD nyomvonalán halad majd, írta Bakk Miklós. Gyurcsány Ferenc a népszavazás kampányában szembefordult a határon túli magyarok közvéleményével. Két koncepciótlanság óvatos egymást méregetésére kerül sor Budapesten a két miniszterelnök találkozóján. /Bakk Miklós: Koncepciók híján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 661-664




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998