udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Muresanu, Camil

1993. március 20.

Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1993. május 11.

A magyar-román történész vegyes bizottság utoljára 1983-ban ülésezett Bukarestben és Nagyszebenben. A bizottság most újra összeült Budapesten és Veszprémben. Camil Muresan akadémikus, kolozsvári egyetemi tanár, a vegyes bizottság román elnöke leszögezte, a legnagyobb elégedettséggel fogadták a tárgyalások újrakezdését. Tájékoztatták egymást a történészi kutatásokról. Megvitatták a két ország történelem tankönyveit. Muresan elmondta, hogy a romániai hivatalos szervek még nincsenek meggyőződve a magyar felsőoktatási intézmény létrehozásának lehetőségéről. /T. Békés Sándor: Újrakezdett dialógus. = Új Magyarország, máj. 11./ Alexandru Porteanu húsz éve, 1973-ban is tagja volt a vegyes bizottságnak. A mostani találkozón Engel Pál, Niederhauser Emil és a többiek beszámoltak az elmúlt időszakról. Benda Kálmán magyar társelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában csak egységes tankönyvek vannak, nincs lehetőség arra, hogy a kisebbségi iskolákban saját szempontja szerint taníthassák a történelmet. Benda Kálmán elmondta, Muresan egyike a kisszámú román történészeknek, akik fenntartották, hogy a magyarokkal tárgyalni kell. A román történészdelegációba romániai magyar történészeket is felvettek, Egyed Ákost és Imreh Istvánt, azonban őket nem hozták el erre a találkozóra. Muresan az újságírónak, Neumann Ottónak kijelentette: Romániában más nemzettel szembeni gyűlöletre nem uszított egyetlen valódi historikus sem az utóbbi harminc évben. Ilyesmit hírlapírói alkatú történészek műveltek, akiket viszont sohasem fogadtunk be magunk közé. /Neumann Ottó: Román és magyar történészek a gyűlölködés ellen. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Az Erdélyből áttelepült Neumann Ottó rengeteg román történész gyűlöletre uszító munkáját felsorolhatta volna az elmúlt évtizedekből, de nem tette. Kommentár nélkül közölte Muresan megcáfolható nyilatkozatát.

1993. október 8.

Kolozsvárott okt. 8-án ünnepélyesen megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem mellett működő Európa Közponot, melynek igazgatója Camil Muresan professzor lett, egyik aligazgatója pedig Péntek János professzor. Megalakításának egyik kezdeményezője és szervezője a Kolozsvárról elszármazott és most Saarbückenben szociológiát oktató Várhelyi István professzor volt. /(K.N.K.): Európa Központot avattak az egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1994. október 18.

Mihai Viteazu román fejedelem személyisége és kora, illetve a középkori erdélyi városfejlődés volt a két témája a román és magyar történészek vegyes bizottsága Bukaresten és Nagyváradon megtartott ülésének. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu professzor, magyar elnöke Szász Zoltán professzor. A legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1995. február 15.

A Román Akadémián /Bukaresti Tudósok Háza/ és Nagyváradon az egyetemen 1994. okt. 11-15-e között tartotta ülését a román-magyar történész vegyes bizottság. Ezt a bizottságot 1970-ben hozták létre, működése azonban nehézségekbe ütközött, ezért 1982-ben a bizottság megszakította üléseit. A kollegiális kapcsolatok felvételére 1990-ben kerül sor. Először 1992/93-ban tartottak egy "tisztázó" jellegű találkozót Bukarestben és egy "bevezető" ülést Budapesten, illetve Veszprémben. 1994-ben először tartották meg a rendes évi ülést. A napirenden a következő két téma szerepelt: Mihai Viteazul személyisége és A városok fejlődése a közép-délkelet-európai térségben a XIX: századig. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu, a Babes-Bolyai Egyetem professzora, magyar elnöke dr. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt. A következő ülésszak Magyarországon lesz. A tanácskozásról beszámoló dr. Alexandru Porteanu professzor, a vegyes bizottság román alelnöke érthetetlennek tartja, hogy a magyar és a román sajtó nem számolt be erről az összejövetelről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A Romániai Magyar Szó beszámolt erről tavaly , hozzátéve, hogy a legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. okt. 18./

1996. március 13.

Funar polgármester meghívót juttatott el a Szabadság szerkesztőségébe is, mely szerint márc. 15-én a kolozsvári Polgármesteri Hivatal megemlékezik "az 1848-as forradalomról és az elnyomók által meggyilkolt több tízezer románról". Kolozsváron felavatják az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen elhelyezett Baritiu-Balcescu-emléktáblát, amelyet Bartolomeu Anania ortodox érsek és George Gutiu görög katolikus püspök szentel fel, majd tudományos előadássorozat kezdődik "Supplex Libellus Valachorum - 205" címen. Az egykori eseményeket felidézik: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Ioan Silviu Nistor egyetemi tanár és Gelu Neamtu kutató. Az "ünnepségen" jelen lesz "Mihaila Cofariu élő nemzeti hős" is, akit, mint ismeretes, az 1990-es marosvásárhelyi események során - sokszor megcáfolt vátrás állítás szerint - megvertek a magyarok. /Élő nemzeti hős Kolozsváron Funar és Cofariu együtt ünneplik március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1996. június 1.

Ion Antonescu szimpóziumot rendez a háborús bűnös marsall kivégzésének 50. évfordulóján, jún. 1-jén Kolozsváron a városháza. A Ion Antonescu Ligával és Alapítvánnyal közösen szervezett megemlékezés résztvevői: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Petru Turlea parlamenti képviselő, Crisan Mircioiu, Raoul Sorban, Ion Aurel Pop és Gheorghe Buzatu egyetemi tanárok, valamint dr. Gelu Neamtu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1996. szeptember 10.

A magyar-román történész vegyes bizottság szept. 9-én kezdte meg tanácskozását Budapesten. Glatz Ferenc, az MTA elnöke megnyitó beszédében kifejtette: az MTA javasolta, hogy a Román Tudományos Akadémiával közösen kezdeményezzék a történelemtankönyvek felülvizsgálatát, építsék ki a román-magyar kapcsolatok kutatását előmozdító ösztöndíjrendszert, és a két tudós társaság közösen adjon ki történettudományi periodikákat. Camil Muresanu, a román tagozat elnöke arról beszélt, hogy a két nép közötti megbékélésben a történészeknek is nagy szerepe lehet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Az első napon Camil Muresanu és Ioan Aurel Pop A középkori nemzettől a modern nemzetig, Engel Pál Rendek és nemzetek a középkorban, Constantin Rezachevici A feudális nemzet fogalma Nyugat-Európában és Magyarországon a XIV. században címmel, szept. 10-én Péter Katalin A reformáció és anyanyelvűség, Grigore Ploisesteanu A modern román nemzet a nyugati diplomáciai iratokban és sajtóban, Szarka László A föderáció problémája a nemzeti fejlődésben című előadása hangzik el. /Magyar Nemzet, szept. 10./

1997. április 18.

A NATO-tagországok állandó nagyköveti tanácsának egészével folytatott brüsszeli megbeszélése után a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy valamennyi tagország nagykövete támogatásáról biztosította azon törekvést, hogy Magyarország a szövetség teljes jogú tagja legyen. Kovács László hangsúlyozta, hogy ez még nem egyenértékű a majdani tagságról hozott döntéssel, hanem ez csupán a magyar törekvések és az eddigi magyar teljesítmény értékelése. A NATO-egyik illetékese úgy fogalmazott, hogy a találkozó rendkívüli baráti légkörben zajlott, amely után "a magyar miniszter nyugodtan aludhat a madridi NATO-csúcsig". Egy nagykövet kijelentette, hogy "Magyarország máris úgy cselekszik és úgy beszél, mint egy tagország". A találkozón Kovács László kifejtette, hogy mi szól Magyarország taggá válása mellett. Ezek között megemlítette a politikai és gazdasági helyzet stabilitását, a szövetségi tagsággal kapcsolatos parlamenti konszenzust, az aktív és konstruktív magyar külpolitikát, a magyar haderő NATO-orientált reformját és általában a védelmi erők azon képességét, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását, illetve, hogy részt vállaljanak békefenntartó missziók teljesítésében. Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika fontos prioritása a szomszédos országokhoz fűződő viszony stabilizálása és továbbfejlesztése. Elmondta, hogy országa érdeke, hogy minél több szomszédos ország az euroatlanti szövetség tagjává váljon, amennyiben teljesítik a szövetség által lefektetett tagsági feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Az Evenimentul Zilei szintén beszámolt az eseményről A 16-ok védőszárnyuk alá vonták Atilla leszármazottait: Magyarország már NATO-tagnak tarthatja magát című cikkében. A lap úgy véli, hogy a magyar diplomácia fényes sikert ért el szerdán Brüsszelben. "Gyakorlatilag senki nem kételkedett abban, hogy Magyarország a kiemeltek között van, de ez az első eset, hogy NATO-illetékesek ilyen nyíltan beszélnek erről a kérdésről" ? írja a lap, majd megemlíti, hogy a hírügynökség outsider-eknek minősítette Romániát és Szlovákiát. A Ziua tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok fakultása május 16-30 között vitát rendez Multikulturalizmus ma címmel. Vitavezető Nicolae Paun a fakultás dékánja, Matei Bozo Katalin lektor és Szegedy Edith, interkulturalizmusban szakértő lesznek. A meghívottak között lesz Gáll Ernő, Camil Muresan és Serban Papacostea egyetemi professzorok is. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 18., 72. sz./

1997. április 23.

Nagy László érdeklődött a magyar-román történész vegyes bizottság munkájáról. Feleletet kapott a Korunk (Kolozsvár) 1997/1-es számából, ahol a bizottság két tagja /Szász Zoltán és Camil Muresanu/ adott rövid beszámolót. A bizottság 1971-ben alakult meg, a Kádár-Ceausescu-találkozó után. Időnként összeültek, kicsit vitatkoztak, néhány részletben megegyeztek, de ennek nem volt gyakorlati jelentősége. 1983-tól a fordulatig nem ült össze a vegyes bizottság, de most újraéledt munkájuk. A történész vegyes bizottság fennállásának 25. évfordulóját megünnepelték. Ez az újból megindult munka inkább csak "nem látványos, apró lépésekben segítheti a közeledést". Szász Zoltán megemlítette, hogy a román kontinuitás kérdésében "belátható ideig nincs lehetőség kiegyenlítésre". Az írásból nem derül ki, hogy a bizottságnak van-e munkaterve. Ez elmúlt időben megszülettek nemcsak a német-francia, de a spanyol-holland viszonyban is a közös történelemkönyvek. Nem látható a bizottság befolyása a román tankönyveket illetően. A VII. osztályos történelemkönyv például Anonymusra hivatkozva azt írja, hogy a honfoglaló magyarok által itt talált három fejedelem /Glad, Gelu és Menumorut/ román volt, annak ellenére, hogy Anonymus nem ezt írja, hanem azt, hogy Gelu "blach" /ez nem románt jelent/, Menumorut kozár, míg Glad bolgár. A VIII. osztályos történelemkönyv sem a megértést, a kölcsönös megbocsátást szolgálja: az ippi és ördögkúti megtorlások primitivizmus precedense, az 500 ezer áldozatot követelő bolsevista megtorlás viszont "rettenetes represszió". A tankönyv a kommunista idők nemzetiségi politikájáról azt írja: "Az új szabályozást etnikai kritériumok alapján fejlesztették. 1952-ben Kolozsváron egy egyetem jött létre magyar tanítási nyelvvel, elkülönítve a román nyelvűtől. Utólag a két felsőiskola egyesül, esetenként viszont megtartva az előadásokat mindkét nyelven." Tehát 1952-ben jött létre a magyar egyetem! - Konkrét munkatervet kellene a történészek bizottságának kidolgozni, hogy közösen elfogadott történelemkönyvek legyenek érvényben. /Nagy László: A munkanélküli bizottságról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1998. november 12.

Kolozsváron a tanács utcanévadásért felelős bizottsága legutóbbi ülésén újabb 24 utca nevének megváltoztatásáról tárgyalt, köztük volt két magyar utca neve is: a Bem és a Gaál Gábor utcáké. Dr. Gaál György, a bizottság tagja tiltakozott a Bem utca átkeresztelése ellen, Camil Muresan történész csatlakozott hozzá. A bizottság szerint a marxista Gaál Gáborról nem lehet utcát elnevezni. Végül elfogadták dr. Gaál György javaslatát, hogy helyette egy másik magyar személyiségről nevezzék el az utcát, hamarosan összeállít egy névsort. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1999. szeptember 12.

Szeptember 12-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a magyar tudományosság képviselői köszöntötték Imreh István professzort 80. életéve betöltése alkalmából. Az EME nevében Benkő Samu elnök méltatta Imreh professzor történettudósi kvalitásait és a kiemelkedő alkalmakkor használatos Mikó-serleggel köszöntette fel az ünnepeltet. A román tudományosság nevében Camil Muresan egyetemi tanár szólt Imreh István érdemeiről. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója tolmácsolta Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének üdvözletét és biztosította az erdélyi magyar tudós társadalmat: a magyar akadémia a jövőben is mindent megtesz az együttműködésért és a szakmai jellegű segítség megadásáért. Átadták az ünnepeltnek az Imreh István emlékkönyvet, mely tanítványai, barátai és tisztelői írásait, tanulmányait tartalmazza. /Sas Péter: A 80 esztendős Imreh István köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

1999. október 22.

Okt. 21-én kezdődött el Nagyváradon a román-magyar történész vegyes bizottság soros ülése. A bizottság évente-kétévente ülésezik. Immár újból rendszeresen tartják a kapcsolatot, a nyolcvanas években érdemben nem dolgozhattak a politikai helyzet miatt - mondta a magyar tagozat elnöke, Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója. A találkozón négy budapesti történész, továbbá kolozsvári, nagyváradi és bukaresti szakemberek - közöttük Camil Muresanu egyetemi tanár, a bizottság román tagozatának elnöke - tartanak előadásokat. Az idei megbeszélés témája: az Európa-szemlélet a román és a magyar kultúrában, történetírásban az elmúlt századoktól napjainkig. Okt. 23-án kirándulással ér véget a találkozó. /Haraji Tóth Hajnal: Román-magyar történésztalálkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2000. október 20.

Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeumban okt. 19-én nemzetközi tanácskozás kezdődött neves bel- és külföldi meghívottak részvételével. A négynapos tudományos szimpóziumon Közép-Kelet-Európa demokratikus átalakulását tanulmányozzák, elemzik a részvevők. Sabine Habersack, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai küldötte hangsúlyozva, hogy az alapítvány továbbra is támogatja Romániát - a választások eredményeitől függetlenül -, amennyiben a demokratikus átalakulások útján marad. Camil Muresan akadémikus összehasonlította a közép-európai és kelet-európai államokban végbement demokratizálódási folyamatot, néhány jellemző vonás kiemelésével, mint amilyen a nemzetiségi sokszínűség és a sok apró párt jelentkezése (keleti irányba haladva). Dr. Szász Zoltán professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igazgatója előadásában végigvezette a huszadik század demokratikus próbálkozásait Magyarországon. Ezt követően Hajdú Tibor magyarországi akadémikus a Horthy-korszakot taglalta, a korábbi rendszer által képviselt szemlélet átértékelésével. /(benedek): Nemzetközi szimpózium a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2003. február 6.

Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár jan. 31-én hunyt el, febr. 4-én helyezték örök nyugalomra Kolozsvárott a Házsongárdi temetőben. A temetésen Szabó Árpád unitárius püspök hirdette a vigasztalás igéjét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Egyed Ákos elnök, a Babes-Bolyai Egyetem nevében Camil Muresan és Csucsuja István tanárok méltatták az elhunyt munkásságát. A lap közölte Benkő Samu búcsúbeszédét. Benkő Samu kerek hatvan esztendeje ismerte meg Imreh Istvánt és élete nagy ajándékának tartja a barátságot. 1990 után már betegen, de hatalmas buzgalommal dolgozott. A nagy elidegenedések idején igényelte a bensőséges emberi kapcsolatokat. /Benkő Samu: In memoriam Imreh István. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2004. február 6.

A kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja szervezte meg február 5-én a Minoritati Etnoculturale. Marturii documentare. Maghiarii din Romania (1956-1968) [Etnokulturális kisebbségek. Dokumentumok. Magyarok Romániában (1956-1968)] és a Maghiarii din Romania si etica minoritara (1920-1940) [A romániai magyarok kisebbségi etikája (1920-1940)] című kötetek bemutatóját. A könyvekről Camil Muresan akadémikus, egyetemi tanár és Horváth Andor egyetemi docens beszélt, ugyanakkor a kötetek kiadóival is találkozhattak az érdeklődők. A Forrásközpont részéről Ádám Gábor elmondta, hogy a 2001-ben elkezdett dokumentumsorozat legfrissebb köteteiről van szó, amelyeket megelőztek a cigányságról és a zsidóságról szóló kiadványok. Camil Muresan elmondta: az adott időszakban a politikai rendszer az etnikumok közötti békés együttélés látszatát kívánta kelteni, idillikus képet mutatni a helyzetről, azonban a felszín alatt korántsem volt ilyen egyszerű a helyzet. Elsősorban hivatalos dokumentumokra alapoztak, ezen belül is a politikai vezetőség, a hatalom irataira, ennek viszont megvolt a maga árnyoldala, negatív vonatkozása is. Bizonyos ülések, tárgyalások, pártülések fennmaradt jegyzőkönyvei közhelyesnek, "sterilnek" bizonyultak, a beszélgetések során a tárgyaló felek nem álltak ki egyértelműen véleményük mellett. Gondot okozott, hogy ezek a jegyzőkönyvek hiányosak. Leghasználhatóbbnak a diplomáciai okiratok bizonyultak. A kötet középpontjában a két kolozsvári egyetem, a Babes és a Bolyai 1959-ben történt egyesítése áll. Horváth Andor a két világháború közötti időszakot felölelő kötetről elmondta: a szövegek nagy részét eddig nem fordították le román nyelvre. /F. I.: Együtt az együttélésről: magyarok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2004. február 27.

Funar polgármester Stefan cel Mare moldvai fejedelem szobrát akarja felállítani Kolozsváron, annak ellenére, hogy a városi tanács több ízben elvetette javaslatát. A szobrot a Farkas (M. Kogalniceanu) és Egyetem (Universitatii) utca sarkán vagy a Főtér északi részén, a Bánffy-palota és a Szent Mihály-templom között helyeznék el. A szoborállítási bizottság tagjai között szerepel Bartolomeo Anania ortodox és Florentin Crihaineanu görög katolikus püspök, Camil Muresan akadémikus, díszpolgár, Raoul Sorban egyetemi tanár, díszpolgár, Paul Eugen szobrász, díszpolgár, Ioan Sbarciu, a képzőművészeti akadémia rektora, Nicolae Bahnareanu, a IV. erdélyi hadtest parancsnoka és Marcel Bontidean városi rendőrfőparancsnok is. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos felháborodását fejezte ki a polgármesteri hivatal terveivel kapcsolatban. /Kiss Olivér: Tiltakoznak az önkormányzati képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2004. május 21.

Máj. 20-án Aradon megkezdődött a Román és a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő román–magyar történész vegyes bizottság háromnapos ülésszaka. A köszöntőkben román részről Camil Muresanu akadémikus azt emelte ki, hogy a történészbizottság munkája csak akkor lehet sikeres, ha az kizárólagosan a tudományra összpontosít, s nincsenek politikai mellékzöngéi. Magyar részről Szász Zoltán hangsúlyozta: ha munkájukat illúziómentesen végzik, akkor eredményesek lehetnek. /(Kiss): Román–magyar történésztalálkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2004. december 4.

A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945-1989) címmel rendeztek konferenciát Kolozsváron dec. 2-4. között. Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja magyar és román történészeket, illetve szakértőket hívott meg a fórumra. A vitaindítókat többek között Stefano Bottoni, Francois Bocholier, a Központnak a témával kapcsolatos forráskiadványát szerkesztő Lucian Nastasa, Fülöp Mihály, Vincze Gábor, Marius Diaconescu tartják, a moderátorok között Csucsuja István, Dragos Petrescu, Ovidiu Pecican nevei szerepelnek. Salat Levente, a Forrásközpont igazgatója szerint a román-magyar kapcsolatok esetében államszinten javulásról lehet beszélni, azonban számolni kell az előítéletek tömeges jelenlétével. A konferencia célja a közgondolkodás árnyalása lenne. Camil Muresan akadémikus az előítéletek kialakulásának történetét vázolta megnyitó beszédében. Az 1918-1944. közötti időszak ebben a tekintetben talán a legszerencsétlenebb periódus volt, ezt akkor nem tudta ellensúlyozni a magyar és a román értelmiség egymásra figyelése. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója elmondta, a „másikról" alkotott kép minduntalan változik a történelem során. /(Rostás-Péter Emese): Konferencia a román-magyar kapcsolatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2009. június 25.

Első ízben június 24-én ült össze a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban az a munkabizottság, amely az elkövetkező három-négy évben összeállítja a város történetéről szóló kiadványokat. Az egyik turistáknak szánt, mintegy ötven oldalas és csupán Kolozsvár történetének főbb állomásaira kitérő kötet, a másik tudományos szempontoknak megfelelő, igényesen megírt és szerkesztett kiadvány lesz. A munkacsoportban akadémikusok, egyetemi professzorok és előadótanárok vesznek részt, de helyet kapott a megyeszékhely egyik díszpolgára is. A bizottság Camil Muresanu akadémikus személyében elnököt választott, a grémium titkára pedig Rüsz-Fogarasi Enikő, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karának dékán-helyettese lett. Arra a kérdésre, hogy a munkába bevontak-e magyar és német anyanyelvű történészeket is, Sorin Apostu polgármester így válaszolt: „Kérem, ne firtassa ezt a témát. ” Ugyanakkor kijelentette, a magyar és német történészek megfelelő arányban lesznek képviselve. Arra nem tért azonban ki, hogy ez mit is jelent. /Kiss Olivér: Megírják vagy átírják Kolozsvár történetét? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2009. november 21.

November 20-án emlékezett megalapításának 150. évfordulójára Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében Egyed Ákos EME-elnök megnyitója után a kolozsvári Református Kollégium énekkara, Székely Árpád vezényletével ünnepi műsort adott elő. Üdvözlő beszédében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke emlékezett, hogy az alapító, Mikó Imre a kulturális nemzeti összetartozás alapjait rakta le. Camil Muresanu akadémikus, a Román Akadémia Kolozs megyei elnöke kitért arra, hogy az EME megalakulását az erdélyi románság ASTRA egyesülete követte. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, dr. Sólyom László köztársasági elnök levelét olvasta fel, aki szintén hangsúlyozta a kulturális nemzet fogalmának jelentőségét. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul kifejtette, a polgári erőből és szerveződésből megalakult EME elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatása jogállami probléma, ami egy EU-tagországban nem képezheti vita tárgyát, megoldása pedig a magyar–román kulturális együttműködés egyik hajtómotorja lehet. Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök az EME százötven évének folytonosságot kifejező erejéről beszélt. Monok István, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója a közgyűjtemények jelentőségét emelte ki. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke az anyanyelv megóvását közös feladatnak és felelősségnek nevezte. Dáné Tibor Kálmán a „kisebb testvér”, a 124 éves Erdélyi Közművelődési Egyesület elnökeként arra hívta fel a figyelmet, hogy – akárcsak az EME megalakulásakor – a civil akarat napjainkban sem kerülhető ki. Átnyújtották a Gróf Mikó Imre emlékérmeket. A Magyar Tudományos Akadémia részéről Pro Scientia Hungarica érmet adományoztak Benkő Samu történésznek, az EME 1994–2002 közötti elnökének, és Egyed Ákos történésznek, az EME jelenlegi elnökének. Több előadás hangzott el: Görömbei András az EME és az erdélyi magyar tudósok kapcsolatáról, Orosz István Mikó Imrének a Magyar Történelmi Társulat élén betöltött szerepéről, Benkő Samu az EME 1990-es újjászervezéséről, Keszeg Vilmos az EME szakosztályairól értekezett. /Százötven kitartó, lelkes év a magyar tudomány szolgálatában. Jubileumi évfordulót ünnepel az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998