udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Preda, Cezar

2005. december 7.

Senkinek nem áll jogában a kormányból való távozást kérni a Demokrata Párttól, azokon kívül, akik kormányzatra juttatták a pártot, Markó Bélának még kevésbé áll jogában kérni ezt, mivel ő veszélyesen közel viheti az RMDSZ-t az “erkölcstelen megoldáshoz” – jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. A DP sajtóirodájának közleménye szerint Cezar Preda úgy értékeli, hogy Markó Bélának, “aki tíz éve folyamatosan különböző kormányzatok tagja”, nem áll jogában kérni a DP távozását a kormányból. “Egy feltételszabás mögé rejtve gyanús Markó Béla kérése, hogy a kormányprogramban vállalt tervezeteiket nem támogató koalíciós vezetők távozzanak a koalícióból” – fogalmaz Preda a közleményben. A politikus kifejtette: a DP nem hajlandó “kísérletezni az alkotmányban szentesített román egységes nemzetállamiság rovására”. Markó Béla december 5-én kérte fel Emil Boc DP-elnököt, hogy vonuljon vissza a kormánykoalícióból, ha “nem képes tiszteletben tartani saját aláírását”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

2006. február 21.

A Demokrata Párt (DP) azt a feladatot kapta, hogy sürgessék a kisebbségi törvény vitáját – közölte Cezar Preda, a DP alelnöke. Kifejtette a kisebbségi autonómiatanáccsal nem érteken egyet, mert az alkotmányellenes és sérti a többségi nemzet érdekeit. /Kisebbségi törvény: hajthatatlan demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2006. július 24.

Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke július 23-án kijelentette, hogy az RMDSZ magatartása „erkölcstelen kezd lenni, hasonlóan a konzervatívokéhoz”. A Székelyföld autonómiájával kapcsolatos minapi nyilatkozatokról szólván kifejtette, „az RMDSZ ezen projektekhez nem talál Romániában egyetlen politikai partnert sem. Úgy vélem, hogy pontosítaniuk kell a székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentéseiket” – mondta Preda. /Preda megint az RMDSZ-t támadja. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

2006. július 25.

Kezd erkölcstelen lenni az RMDSZ magatartása, akárcsak a konzervatívoké, és nincs amiért kormányon maradnia, jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. Az autonómia elképzelésekről leszögezte: az RMDSZ ehhez Romániában nem talál partnert. Kelemen Hunor képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ vezetősége dönt majd arról, hogy mikor lép ki a kormányból, de ez semmiképpen sem akkor következik be, amikor Cezar Preda megüzeni. /Preda: lépjen ki a kormányból az RMDSZ! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2006. december 7.

Sepsiszentgyörgyön december 7-én megalakul a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A főügyészségtől kérte a Szövetség a Székelyföldért Egyesület kivizsgálását Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, aki törvényen kívül helyezné a megalakítandó szervezetet. Popa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a Román Hírszerző Szolgálat, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács nem foglalt állást a székelyföldi autonómiát előkészítő „nemzetárulás” miatt. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora kifejtette: „Kár, hogy az ügyészség nem lát azonnal hozzá a letartóztatásokhoz. Az igazságszolgáltató szervek bármely jogállamban letartóztatnák a hasonló terroristákat, akiknek Románia darabokra szaggatása a céljuk.” Ezzel szemben a Demokrata Pártnak nincs kifogása a szövetség megalakítása ellen, mindaddig, amíg annak céljai a törvényes és alkotmányos előírásokon belül maradnak. Cezar Preda parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke ugyanakkor leszögezte, hogy a Székelyföld „román föld”, és nem hajlandók alkudozni a Románia egységes voltát kimondó alkotmányos előírásokról. /Kovács Zsolt: Önkormányzati atyák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2007. április 27.

Az RMDSZ arra kéri választóit, hogy ne támogassák Traian Basescu felfüggesztett államfőt a leváltásáról szóló népszavazáson, ugyanakkor pozitív, nem egy személy ellen irányuló kampányt folytat, jelentette k Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ezzel szemben a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatja a felfüggesztett államfőt. Szász Jenő MPSZ-elnök ismét Székelyudvarhelyre hívta Basescut, hogy vegyen részt a támogatására rendezendő egyik ottani népgyűlésen. Markó Bélának a visszavonuláson kellene gondolkodnia – így reagált az RMDSZ-elnök nyilatkozatára Cezar Preda, a Basescut támogató Demokrata Párt (PD) alelnöke. Szerinte az RMDSZ ezzel a „szánalmas és szégyenletes” álláspontjával az árulás miatt büntetőjogi vizsgálatra javasolt miniszterét, Nagy Zsoltot próbálja védeni. /B. T. : Basescu „megosztja” a magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2007. szeptember 24.

Markó Bélát törvényszék elé állítaná Petru Calian, a Konzervatív Párt (PC) parlamenti képviselője a kolozsvári önkormányzati konferencián elhangzott kijelentése miatt, amely szerint Románia nem valós nemzetállam. „Az RMDSZ elnöke bizonyára nem ismeri az alkotmány első cikkelyét, amely világosan kimondja: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam – legalább ennyit tudnia kellene” – nyilatkozta a honatya. Cezar Preda, a Demokrata Párt (PD) alelnöke szerint Markó Béla, az egykori miniszterelnök-helyettes téved, amikor kétségbe vonja Románia nemzetállamiságát, Markó kolozsvári nyilatkozatát csupán kétségbeesett figyelemfelkeltésnek minősíti. „Az utóbbi időben az RMDSZ csúcsvezetősége valósággal könyörög a szavazók bizalmáért, hogy megtarthassa helyét a román parlamentben, és hogy képviselőt küldhessen Brüsszelbe. A romániai magyarságért és egyáltalán az országért kifejtett tevékenységük által előbb-utóbb önmaguk alól rúgják ki a széket” – nyilatkozta. /Lázár Lehel: Alkotmánylecke az RMDSZ-vezetőknek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2009. február 10.

„A TVR-nek kötelessége azt sugározni, amit mi mondunk neki, és nem azt, amit mások akarnak” – foglalta össze a közszolgálati audiovizuális média szerepével kapcsolatos elképzeléseit a napokban Cezar Preda, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) parlamenti képviselője. Preda azt kérte a képviselőház elnökétől, hogy minden intézkedést hozzanak meg „a Román Televízióval szemben alkalmazott stratégia javítása érdekében”. A képviselőház egyik projektje egy saját tévéstúdió beindítását akarja a parlamentben: erre a kezdeményezők szerint azért lenne szükség, mert a különböző tévécsatornáknak a parlament folyosóin kialakított ideiglenes stúdiói nemegyszer okoztak már fennakadást. A TVR kötelessége lenne technikai felszerelést és operatőröket biztosítani a parlamenti stúdió számára, míg a kereskedelmi csatornák tudósítói hetente egyszer jelentkeznének a parlament stúdiójából. „Ezek az elvárások nem teljesülhetnek, a politikusok egyszerűen nem várhatják el, hogy a Román Televízió (TVR) a szolgálatukba szegődjön” – nyilatkozta Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke. /F. H. : Járomba a TVR-vel? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2009. szeptember 9.

George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója tájékoztatta az általa vezetett intézményt felügyelő parlamenti bizottság tagjait a hétvégén megrendezett székelyudvarhelyi székely önkormányzati nagygyűléssel kapcsolatban gyűjtött háttér információkról. George Maior egyfelől aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országban „fokozódik az autonomista diskurzus”, másfelől viszont arról tájékoztatta a honatyákat, hogy a székelyek „demokratikus”, „megszokott” rendezvényen vettek részt. Cezar Preda, a SRI-bizottság elnöke „demokratikusnak” nevezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést. „A rendezvénnyel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy veszélyt jelent-e az ország biztonságára. A helyszínen tartózkodó SRI-sek részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy demokratikus, a székelyek szokásos megnyilvánulásáról volt szó” – tette hozzá Preda. Markó Béla RMDSZ-elnök is védelmében vette a székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezőit, szerinte egy civil szervezetnek megvan a teljes szabadsága hasonló jellegű rendezvények szervezésére. Emil Boc kormányfő „rendkívül súlyosaknak” nevezte Corneliu Vadim Tudor PRM-s pártelnök azon kijelentését, hogy az RMDSZ-t és leányvállalatait, a z MPP-t és az SZNT-t törvényen kívül kellene helyezni. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Ártalmatlan székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998