udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cicero, Marcus Tullius

2003. május 27.

A Romániai Írók Szövetsége minden évben díjazza az előző esztendőben megjelent, legsikeresebbnek értékelt művek szerzőit. A "Szótárak és kritikai kiadások" kategóriájában az egyik esélyes jelölt a Párizsban élő Cicerone Ionitoiu, aki 2000-ben jelentette meg A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak című szótárának első kötetét, míg a betűrendben következő három kötet 2002-ben látott napvilágot a Bukarestben. Cicerone Ionitoiu 1924-ben született Craiován. A Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezetében vállalt vezetőségi munkát. A diktatúra vészbírósága 26 esztendei szabadságvesztésre ítélte... Tíz évet töltött börtönben, kényszermunkatáborban. Franciaország akkori elnöke, Valérie Giscard d Estaing közbenjárt érdekében a román hatóságoknál, és így 1979-ben elhagyhatta az országot. A politikai rendőrség nem tudta, hogy Cicerone Ionitoiu a kommunista hatalmat vádló dokumentációt vitt magával Franciaországba. Cipőjének talpába mikrofilmeket rejtett el, amelyek sokszor ártatlanul letartóztatott, bebörtönzött, meggyilkolt honfitársainak nevét, olykor hiányos életrajzi adatait és fogvatartásának helyét tartalmazták. Ionitoiu segíti ma is a Memoria című folyóiratot, amelyben közli a bebörtönzöttek, az Oroszországba, a Baraganba száműzöttek névsorait. Gyakran hazalátogat és szélesíti kutatásai körét. Tanulmányozza a börtönök, katonai bíróságok és kórházak irattárait. Nem kerülték el a figyelmét a temetők fejfái, a sírkertek gondnokságának megsárgult lajstromai. Felkutatja a még élő, ismerős vagy ismeretlen politikai foglyokat, az elhaltak hozzátartozóit, barátait. Adatokat gyűjt. Sziszifuszi munka. Hiszen a kommunista hatalom politikai okokból kifolyólag kétmillió embert börtönzött be, hurcolt munkatáborba. Közülük kettőszázezren odavesztek. A tragédia méreteiről az egyre szaporodó tanulmányok, könyvek, dokumentumfilmek, rendezvények tanúskodnak. És az eddig megjelent legszomorúbb szótár négy kötetében sorakozó nevek: románok, magyarok, szászok, svábok, szerbek, zsidók, ukránok, törökök, tatárok, kivétel nélkül minden vallási felekezet hívei. /Balogh József: Szomorú szótár. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. július 16.

Cicerone Ionitoiu Párizsban élő volt politikai fogoly megjelentette "A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak" címet viselő szótárának első öt kötetét. A szótárért írószövetségi díjat kapott. Cicerone Ionitoiu munkája a Masina de scris Kiadó égisze alatt látott napvilágot. A kommunista hatalom évtizedeiben Romániában kétmillió embert tartóztattak le, vetettek börtönbe, hurcoltak munkatáborokba. Kétszázezren odavesztek. Cicerone Ionitoiu már a börtönben elkezdte az adatok gyűjtését. A 14 kötetre tervezett szótár 70 000 bezárt vagy kivégzett személyt vesz nyilvántartásba. A mártírok útja Nagyenyedtől az oroszországi Vorkutáig, Máramarosszigettől a Duna-fekete-tengeri csatornáig vezetett. - Létezik Romániában egy intézmény: A Totalitarizmust Tanulmányozó Országos Intézet, amelynek működése nem zavartalan. Első figyelemre méltó kiadványuk (Bebörtönzött Egyház. Románia 1944-1989. Szótár) összeállítója, a nemrég elhunyt volt politikai fogoly, Paul Caravia sokat panaszkodott az információs források, a dokumentációs adatok hozzáférhetetlensége miatt. A volt Securitate dossziéi elérhetetlenek voltak Caravia számára. Az egyházak is foghíjas kimutatásokkal szolgáltak. Az életrajzi adatok hiánya, pontatlansága Ionitoiu szótárában is szembeszökőek, bosszantóak. Papok, parasztok, politikusok, munkások, egyetemi hallgatók, háziasszonyok, orvosok, ügyvédek, építészek, katonatisztek, diplomaták követik egymást betűrendben, felekezeti, politikai, nemzetiségi különbség nélkül, hol hasábos, hol csak kétsoros szócikkben ("Izsák, Ionas. Arad városából. Letartóztatták. Börtönbe vetették"). A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a kommunizmus áldozatainak máramarosszigeti múzeuma, a "Memoria" folyóirat nem zárkózik el a kutatók elől. Történészek, jogászok, szociológusok, újságírók, fiatalok és idősek rengeteget tehetnek a hiányok pótlása, a pontatlanságok kiigazítása terén. /Balogh József: Egy írószövetségi díj margójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

2007. február 24.

A budapesti Hitel című irodalmi, művészeti és társadalmi havi folyóirat februári számát Sütő András emlékezetének szentelte. Az új szám közönség előtti bemutatóját február 16-án tartották Budapesten. Bevezetőt Csoóri Sándor főszerkesztő, zárszót Görömbei András főszerkesztő-helyettes mondott. Sütő András műveiből Császár Angéla, Kubik Anna és Szélyes Imre színművészek adtak elő részleteket. Az emlékszám felvonultatja a kortárs magyar irodalom színejavát, köztük van Farkas Árpád, Lászlóffy Aladár, Dobos László, Gál Sándor, Olasz Sándor, Ablonczy László, Sylvester Lajos, Kincses Elemér, N. Pál József, Bágyoni Szabó István, Bogdán László, Tamás Menyhért, Bertha Zoltán, Márkus Béla, Tornai József és Vetési László. „Csak a magára maradott utolsó magyar van veszélyben, mert ha egyedül van, elveszett. Sütő András annyira féltett mezőségi népe minden gondja ellenére is csendesen köszöni, hogy hálás gyermekként, féltő gondoskodással e szülőföld minden gondját élő reménységként emelhette be a legtündöklőbb magyar irodalomba” – írta Vetési László. Az emlékszám közölte Cs. Nagy Ibolya összefoglaló írását – Egy vita margójára (Sütő András és A Hét). Ebből idézte a Népújság: „bár a vita véget ért, a Sütő András elleni hadjárat korántsem. Ezt jelenleg csak a főszerkesztő vívja, de egyrészt: fórum nélkül nincs Cicero, másrészt olyan vehemens és következetes Sütő-ellenesség nyilvánul meg a Parászka Boróka-írásokban, hogy ezek elviekben akár új, romeltakarító disputát generálhatnak. ” /B. D. : A repedt nádszál elégiája (A HITEL Sütő András- emlékszáma). = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998