udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ciuraru János

2000. szeptember 2.

Szept. 1-én Emil Constantinescu államelnök Temesváron, az Eftimie Murgu Pedagógiai Líceumban megjelent a tanévnyitón a város iskoláiból összegyűlt tanárok és a város iskoláit képviselő diákok előtt. Ezzel párhuzamosan Temesvár valamennyi iskolájában becsengettek. A Bartók Béla Líceumban Erdei Ildikó igazgatónő mondott beszédet. A tanévnyitás alkalmából Roos Márton megyéspüspök, Böcskei László általános helynök, Ciuraru János igazgató és Andó Attila lelki vezető celebrálta a szentmisét. Emil Constantinescu elnök ellátogatott a Bartók Béla Líceumba is, személyében először járt államelnök e kisebbségi tanintézet falai között. Rögtönzött sajtóértekezleten az államfő nagyra értékelte a temesvári kisebbségi - magyar, szerb, német - tanintézetek létét olyan vonatkozásban is, hogy az innen kikerülő diákok már eleve legalább két nyelvet és két kultúrát birtokolnak. - A temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum tanévnyitóját a Székesegyházban, püspöki szentmise keretében tartották. Roos Márton megyéspüspök magyar és román nyelven üdvözölte a líceum tanulóit, tanárait. Megköszönte az eddigi iskolavezetőség - Kapor János, György Zoltán és Barják László tisztelendő urak - önfeláldozó munkáját, és bemutatta a líceum újonnan kinevezett igazgatóját, Ciuraru János tisztelendőt. /Sipos János: Becsengettek az évezred utolsó tanévére. Temesváron Emil Constantinescu államelnök köszöntője. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2005. április 6.

Április 3-án a Benedek-rendi apátság napját ünnepelték Pankotán. A Csiky Gergely Egyesület /Arad/ által szervezett műsoron a katolikus templomban Ciuraru János római katolikus plébános köszöntötte az ünneplőket. Pankotán már a XII. században létezett egy Benedek-rendi apátság (1177), melyet a törökök visszavonulásukkor leromboltak 1685-ben. A hely jelentőségéről, a pankotai lakosok felelősségéről beszélt Kondor Endre református lelkész. Fellépett a pankota-galsai vegyeskórus, a fakultatív magyar oktatásban résztvevő gyermekek szavaltak. Az ilyen rendezvények segíthetnek a szórványban élő kis közösségeknek az anyanyelv megtartásában. /A pankotai Benedek-rendi apátság napja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

2005. szeptember 19.

Szeptember 17-én Arad megyében nyolcadik alkalommal került sor a pankotai magyarság legnagyobb évi ünnepére, a szüreti bálra, amelyet ezúttal is Dokopil Olga szervezett meg. 37 pár öltözött be magyarruhába, a lányok pártával, a fiúk árvalányhajas kalappal a fejükön. A fiataloknak alig a negyede magyar, a többiek azért varratnak maguknak ilyen ruhát, hogy részesei lehessenek a szüreti bálnak, ami magyar hagyomány. A magyar népviseletbe öltözött menet szőlőkosárral végigvonult a főutcán, betért a római katolikus templomba, ahol Ciurar János plébános megemlékezett a magyar népi hagyományok ápolásának szükségességéről, majd bevonultak a kultúrotthonba. Az egyórás műsor után a galsai–fazekasvarsándi vegyes zenekar húzta a talpalávalót. /Balta János: Nagy sikerű szüreti bál nyolcadszor. Élő néphagyomány Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2006. január 21.

Ciurar János pankotai katolikus plébános 510 hívet szolgál. Közülük 290 magyar, 160 német, 8 román, 10 szlovák nemzetiségű. Ami azt jelenti, mindenkinek az anyanyelvét ismernie kell. Ciurar János templomkórust szervezett mindkét településen /Pankotán és Galsán/. Elmondta, hogy a teológián háromnyelvű képzést kaptak, de mivel előző szolgálati helyén, Temesrékáson horvátul és szlovákul is misézett, a mostani helyzet nem okoz nehézséget. Amikor első alkalommal imádkoztak szlovákul, a szlovákok örömkönnye kicsordult, mivel nem hitték volna, hogy Pankotán a templomban valamikor az anyanyelvükön imádkozhatnak. A hitoktatás csak románul zajlik, mivel a kevés magyar gyermek nem tud írni, olvasni az anyanyelvén. Amikor a plébános anyanyelvén köszön be egy magyar családhoz, a gyermekek románul válaszolnak. /B. K.: Szolgálni, amíg lehet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

2007. május 22.

Az Arad megyei Pankotán három nemzet él egymás mellett egyetértésben. Többségben vannak a románok, több mint négyszáz magyar, alig kétszáz német lakója is van a településnek. A magyar nyelvű iskolába összesen kilenc gyerek jár, egyetlen nyugdíjas tanítónőjük van. Nem azt jelenti, hogy ilyen kevés a magyar, hanem a szülők román iskolába adják a kicsiket. A szintén magyar plébános románul tartja a hittanórát számukra. Csiky Gergely szülővárosában, Pankotán a magyarok kiejtése furcsa, a mondatképzés is sajátos. A magyarok évente szüreti bált szerveznek, Csiky Gergely születésnapján pedig megkoszorúzzák a szülőházán pár évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblát. Ciurariu János plébános megerősítette, a magyar gyerekeknek is románul tartja a hittanórát, mert van egy román fiúcska is köztük, magyarázkodott. Szász Zoltán református lelkész feleségével, Tündével nyolc hónapja érkezett Pankotára, próbálják összefogni a magyarságot. Jóval kevesebb a városban a református, mint a katolikus, mégis egyre többen jönnek templomba. Tünde tartja a fakultatív magyar órákat, s több mint húsz kisebb-nagyobb lurkó vesz részt ezeken. Rajtuk kívül Gulyás László tanár karolta fel a magyarságot, ő vezeti a Csiky Gergely Alapítványt, s a tiszteletessel együtt próbálják elkerülni a pankotai magyarok elrománosodását. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a pankotai nem az egyetlen olyan bánsági példa, ahol az egyház nem a magyar kultúrát ápolni akaró egyént, hanem csak a hívőt látja az emberben. Több olyan település van, ahol nemcsak a katolikus, a református hittanórát is románul tartják, s a misét, istentiszteletet legjobb esetben két nyelven. „Ezen települések mindegyikén van viszont olyan véleményformáló személyiség, aki fontosnak tartja az anyanyelvápolást, az ilyeneknek kell segítenünk. ” – mondta Bodó. /Both Abigél: Már csak törik a magyart Pankotán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2008. október 6.

Október 4-én szervezték meg Pankotán a már hagyománynak számító szüreti bált, amely az utóbbi évekhez hasonlóan idén is a magyar népviseletbe öltözött párok felvonulásával kezdődött. A zenét a Mini Duó szolgáltatta. A templomban ünnepi mise kezdődött, Ciurariu János plébános mellett a település református lelkipásztora, Szász Zoltán is áldását adta a jelenlevőkre. Az ortodox pap, bár meghívták, nem kívánt részt venni a misén. Gulyás László tanár, a pankotai Csiky Gergely Egyesület elnöke szerint a magyarság erőteljes fogyatkozása Pankotát sem kerülte el. A népszámlálás szerinti mintegy hatszáz főnél mára valójában sokkal kevesebben vannak. Ezért már a szüreti bál sem 100%-ig magyar. Ezt tanúsítja az is, hogy a magyar népviseletbe öltözött fiatalok között nem mindenki beszéli a magyar nyelvet. /Sólya R. Emília: Esős szüreti bál Pankotán. Egyre kevesebb magyar. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998