udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Comenius, Johannes Amos

1999. augusztus 26.

Aug. 26-án a Debrecenben, a 10. alkalommal rendezett Ady Akadémia záróünnepségén Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Comeniust idézte, miszerint a bűnök között a legnagyobb az anyanyelv elvétele. Mint mondta: határon túli honfitársaink az elmúlt 80 évben számtalanszor a saját sorsukban tapasztalhatták meg a comeniusi gondolat igazságát. Ahhoz - mondotta -, hogy a határon túli magyarok nemzeti közösségként maradjanak fenn, olyan saját intézményrendszer kiépítése szükséges, amely magában foglalja az oktatási, képzési és művelődési intézmények hálózatát az óvodától az egyetemig. Az Ady Endre Akadémiának idén minden korábbinál több, összesen 300 hallgatója volt. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. /Véget ért az Ady Endre Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

1999. november 27.

Nov. 27-én Babes-Bolyai Tudományegyetemen a Comenius Tudományos Diákkör szervezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak. Szilágyi Pál, az egyetem rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi magyar tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főiskolai szintű intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Addig, ameddig létrejön az önálló magyar tannyelvű egyetem, a magyar tagozatok erősítéséért, az önálló karok létrehozásáért kell tenni. Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató kifejtette, hogy 1989-ben Romániában 107 líceumban működött magyar tagozat, ez a szám 1990-ben 136-ra nőtt, 1989 előtt egyetlen magyar líceum sem működött az országban, addig ma 50 tanintézetben folyik csak magyar nyelven az oktatás. Szamosközy István, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Karának dékán-helyettese emlékeztetett: 1990-ben 8 tanár oktatott a magyar tagozaton, jelenleg 27 tanár áll a 152 magyar diák rendelkezésére. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos elnöke a szövetség megalakulásáról és tevékenységéről beszélt, Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke pedig a pedagógusi életfelfogásról írt esszéjét olvasta fel. Bajcsi Ildikó, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója jelezte, hogy Kovászna megyében jelenleg több mint ötszáz képesítés nélküli óvónő, illetve tanítónő tanít. Létszámuk jövőre visszaesik háromszázra. Sajnos, nem azért, mert utánpótlás érkezik, hanem azért, mert ennyire csökken a jövő évben a magyar gyerekek száma Kovászna megyében. /Szabó Csaba: A közoktatás reformjáról értekeztek a pedagógusok A reform kulcsa az iskolaigazgatók zsebében van. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. május 2.

Tíz évvel ezelőtt, az első rendezvényen, hatalmas tömeg emlékezett meg a szatmári béke megkötésének évfordulójáról. Immár tizedik alkalommal rendezték meg a zarándoklatot és hatodszor a történelmi tanácskozást Szatmárnémetiben, Az élő Rákóczi rendezvényt. A Majtényi síkon, mint az előző években is, Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész és együttese nyitotta meg a műsort. Szép Gyula, az RMDSZ országos elnökségének tagja arról beszélt, hogy a kurucoknak nem csak az osztrákokkal kellett harcolniuk, hanem a magyar labancokkal is. Így van ez ma is, emiatt nem tudják elérni céljaikat. Dr. Németi János előadásában kidomborította, hogy az erdélyi fejedelemség biztosította a magyar államiság folytonosságát. /Megemlékezés Szatmárnémetiben és a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./ A rendezvényre jöttek Kolozsvártól Nyíregyházáig, Nagyváradtól Eperjesig, de Máramarosszigetről is. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a szatmári Kölcsey Kör elnöke volt a rendezvény főszervezője. Szatmárnémetiben, a Láncos templomban Tőkés László püspök hirdetett igét, ezután került sor a Lorántffy Zsuzsanna nevét viselő nőszövetségek találkozójára. A városban, a Scheffler János Lelkipásztori Központban kárpát-medencei történelmi találkozó volt. Reizer Pál szatmári megyéspüspök külön kitért az itteni katolikusok és reformátusok példaadó együttműködésére. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök felelevenítette annak a templomnak a történetét és működését, amelyet a múlt években közösen emelt a két egyház, a katolikus és a református, s nagy harmóniában közösen használ. A történelmi tanácskozáson Csetri Elek professzor az erdélyi fejedelmi hatalom XVII. századbeli gazdasági hátteréről értekezett, dr. Németi János Szatmár vármegye akkori helyzetét vázolta fel. Mandula Tibor a fejedelemasszony szatmári ténykedéséről beszélt, Zubánics László beregszászi történész Lorántffy Zsuzsanna Beregben címmel tartott előadást. Takács Péter debreceni professzor három erdélyi fejedelemasszony, Brandenburgi Katalin, Lorántffy Zsuzsanna és Báthori Zsófia életét vázolta fel. Sipos Gábor kolozsvári levéltáros az iskolaépítő-támogató Lorántffy Zsuzsannáról beszélt, kiemelve a fogarasi román iskola alapításának fontosságát. Kónya Péter eperjesi tanár Comenius ottani hatásáról beszélt, Tamás Edit sárospataki történész, muzeológus vetítéssel egybekötve elevenítette fel Lorántffy Zsuzsanna hagyatékát és ránk maradt tárgyi emlékeit. A hagyományokhoz híven most is majtényi zarándoklattal zárult az Élő Rákóczi ünnepségsorozat. /A Rákócziakra emlékezve: Ismét messze szólt a tárogató! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2004. február 20.

Bihar megye több mint 50 magyar tannyelvű, vagy magyar tagozattal is rendelkező iskolájába küldték el azt a kérdőívet, amelyben a tanintézetek vezetőinek pályázati szokásait és lehetőségeit vizsgálták, s amelynek eredményeképp lehangoló adatok láttak napvilágot. A felmérés szerint 45 válaszadóból 5-en vettek részt pályázatíró tréningen, 19-en írtak már pályázatot, de a megkérdezettek 44 százaléka, 20 tanintézet eddig még semmilyen projektben sem jeleskedett. A meglévő adatbázis szerint egyetlen magyar tanintézet, a tarcsai általános iskola vesz részt az Európai Unió Comenius programjában, a többiek többnyire az Illyés Közalapítványhoz és időnként az Apáczai Alapítványhoz fordulnak segítségért. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni, a borsi iskola Bihar megyei magyar iskolaigazgatók vagy az általuk kinevezett személyek pályázatíró tréningjének megszervezésére vállalkozna. Rengeteg hazai és külföldi, főként európai pénzkeret lehívható pályázatok segítségével, ezért nagyon fontos megtanítani erre az iskolavezetőket: A borsi Tamási Áron Általános Iskola 1995 óta pályázik sikerrel. Ez Bihar megye egyik legjobban felszerelt iskolája. /(Balla Tünde): Tanítsuk pályázni az iskolaigazgatókat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 20./

2004. május 5.

Szerződést kötött a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség a Sapientia EMTE-vel, hogy a román-angol szakos diákok Kovászna megyei iskolákban végezhessék a pedagógiai gyakorlatot. Negyven egyetemi hallgató érkezett tanáraival, és Bereckben, a Comenius iskolában, valamint a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben végzik a gyakorlatot. /(Éltes Enikő): Szerződés a Sapientiával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2005. augusztus 29.

A második alkalommal megszervezett Berecki Napokon Dimény Zoltán polgármester magyarul és románul üdvözölte a jelenlevőket, köztük a magyarországi Hódmezővásárhely és Tótkomlós küldöttségeit. A berecki Comenius Általános Iskola diákjai népdalokat, népi táncokat mutattak be. Minifoci-bajnokságot rendeztek, volt favágóverseny is. A Szent Miklós-templom mellett található Petőfi–Bem-emlékhelyen díszfákat ültettek. /Bartos Lóránt: Falunapok Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2006. július 26.

Murádin László terjedelmes, adatgazdag tanulmányában a tanulók pályaorientációt vizsgálva megállapította, hogy informatizálódó korunknak megfelelően vezető helyet foglal el az informatika, a kommunikáció, a média, az automatika, a marketing vagy a menedzsment. Sajnálatosan visszaszorulóban van a pedagógusi pálya. Ki kell mondani, következtetett a szakember: az iskola szerkezete elavult. Ma is a Comenius (1592-1670) által elgondolt/megteremtett, több mint 400 éves iskolaszerkezet szerint folyik az oktatás. Ez egész Romániára érvényes, hiszen a magyar oktatási rendszer a román országos előírások alapján áll. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek a kormány által jóváhagyott alapképzési szakoknak alig egyharmadát említik. Ennek egyik oka bizonyára az, hogy a tanulók szakmai orientációja hiányos. A megkérdezettek magyar érettségizettek 73,54 százaléka anyanyelvén szeretné folytatni tanulmányait a felsőoktatásban is. Erre jelentős részüknek lesz is lehetősége. /Murádin László: Maturandusok dilemmái – 2006. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2007. március 16.

Kolozs megye frissen kinevezett főtanfelügyelő-helyettese, Péter Tünde 1996-ban került a tanfelügyelőségre magyar szakos tanfelügyelőként. Új beosztásában a kisebbségi oktatással, az alternatív pedagógiákkal, a magánoktatással, EU-s programokkal, valamint a társult intézményekkel – Pedagógusok Háza, gyermekklubok – foglalkozik. A tanfelügyelőség több nemzetközi intézményfejlesztési programba (Comenius 2.) kapcsolódott be. Az iskolák közti kapcsolat fejlesztését elősegítő Comenius 1-es programra tavaly 48 iskola nevezett be. A magyar nyelvű szakiskolai oktatással nem lehetünk elégedettek, hangsúlyozta, néhány iskolában működik ugyan magyar osztály, de meglehetősen elszigetelten tengődnek. Ideális megoldás lenne az önálló magyar szakiskola. A szülők esetében elavult nézet az, hogy a gyengébb képességű gyermeket is líceumba kényszerítik, hogy érettségizzen. A kolozsvári magyar fiatalok 98 százaléka elméleti líceumban tanul. Hargita, Kovászna és Maros megyében ez az arány jóval kisebb: mindössze 60 százalék. Az újságíró felvetésére, hogy sokan hiányolják a magyar nyelvű állami bölcsődét, Péter Tünde rámutatott, eddig ezek az intézmények nem a Tanügyminisztérium, hanem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartoztak. A gyermeklétszám csökkenése miatt idén Kolozs megyében hat vidéki tanintézmény magyar tagozata volt veszélyben, de mivel nem megoldható a gyerekek ingáztatása, az iskolák folytathatták tevékenységüket. A tankönyveknél a fordítási hiányosságok okoznak gondot, a szakoktatáshoz szükséges tankönyvek pedig nagymértékben hiányoznak. A gyereklétszám miatt elemi osztályok szűnhetnek meg, főleg a külvárosi iskolákban. /Nagy-Hintós Diana: Elsődleges fontosságú a kapcsolattartás a közvéleménnyel és a tanintézetekkel. Beszélgetés Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettessel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2007. április 4.

Berecken nagyszámú közönség jelenlétében ünnepelték meg a Balogh András által főszerkesztett Berecki Harangszó századik lapszámának, valamint a Berecki Harangszó hetedik évkönyvének megjelenését. A megemlékezést Balogh András, a művelődési központ igazgatója, a lap főszerkesztője nyitotta meg. A rendezvényen közreműködött a Comenius Általános Iskola énekkara és szavalócsoportja. Ezt követően Salamon Ferenc tanár, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója ex libris gyűjteményét mutatta be, és vezette be a jelenlevőket a kisgrafika készítésének titkaiba. /Iochom István: Hármas ünnepség Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2009. július 8.

„Tengert akarok Magyarország helyén!!!” címmel június 8-án a világ egyik legnépszerűbb közösségi internetes oldalán (Facebook) bizonyos Veronika Slobodová, a pozsonyi Comenius Egyetem hallgatója „nyíltvégű” csoportot hozott létre, hogy felmérje, mekkora az igény egy ilyen gondolatra. Az egyetemistát állítólag semmiféle mögöttes gondolat nem motiválta. Egyszerűen csak elképzelte magának: mi lenne, ha... Közel két hét alatt (!) a csoport június 23-ig majdnem hatvanezer tagot gyűjtött. Eddig a napig az 1084 hozzászóló többségének megjegyzései nyíltan vagy alig burkoltan magyarellenesek, primitívek és uszítók voltak. Nevüket és arcukat vállaló szlovák fiatalok nyilatkoztak. A Magyarországot és a magyarokat képletes módon elsüllyesztő projekt viharos sikere jelzésértékű. /”Tengert akarok Magyarország helyén!!!” = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998