udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rice, Condoleezza

2003. július 30.

Mircea Geoana külügyminiszter júl. 29-én Washingtonban találkozott Condoleeza Rice-szal, George W. Bush amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, áll a Külügyminisztérium közleményében. A találkozón szó esett a román-amerikai kapcsolatokról Románia NATO-ba való meghívásának perspektívájában. Condoleeza Rice elmondta, az amerikai vezetés értékeli Románia változatlan elkötelezettségét a terrorizmus elleni harc iránt, amely az afganisztáni és az iraki katonai műveletekben való részvételben került kifejezésre. Mind Romániának, mind pedig az Egyesült Államoknak érdekében áll szilárd kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolni egymással. A román külügyminiszter megerősítette Románia abbeli szándékát, hogy az Európai Unió leendő tagjaként szilárd kapcsolatokat alakítson ki az Egyesült Államokkal, ami hozzájárul majd a transzatlanti partnerség megerősítéséhez a közép-kelet-európai államok NATO-hoz és EU-hoz történő csatlakozása után. /Értékelik Románia elkötelezettségét. Mircea Geoana találkozott Condoleeza Rice-szal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2005. december 7.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter december 6-án Romániába érkezett, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélést. Az amerikai vendég rövid látogatásakor aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az amerikai hadsereg Románia területét kiképzésre, felszerelésének raktározására, és szükség esetén csapatainak állomásoztatására használhatja. A szerződés szövegében hivatalosan nem katonai „bázisokról” van szó, hanem olyan amerikai katonai létesítményekről, amelyeket átmeneti jelleggel telepítenének Románia egyelőre három, távlatban pedig öt kiszemelt pontján. A román államfő bejelentette, hogy Mihail Kogalniceanu, Babadag, Cincu si Smardan ad otthont majd az amerikai létesítményeknek. A feltételezett titkos CIA-börtönök nem kerültek szóba. Traian Basescu a Rice-szal tartott közös sajtónyilatkozaton határozottan cáfolta a titkos börtönök létezését. Az ABC televízió szerint a CIA csak a múlt hónapban zárta be kelet-európai börtöneit, azt követően, hogy az ügy sajtónyilvánosságot kapott. /Négy amerikai támaszpont Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Condoleezza Rice újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Washington azért választotta Romániát, mert ez az ország az Egyesült Államok egyik legaktívabb partnere a térségben, beleértve a NATO katonai reformját is. „Románia nemcsak erős és elkötelezett barátja Amerikának, hanem bajtársa is” – fogalmazott Rice, utalva ezzel a román katonák iraki és afganisztáni jelenlétére. Milyen kockázatot vállal Románia azzal, hogy beengedi területére az amerikai csapatokat? – kérdezték az újságírók Traian Basescu államfőtől. Az elnök röviden azt válaszolta, Románia kezdettől fogva tudatában volt az ezzel járó kockázatoknak, amelyek az amerikai katonák befogadásával nem nőnek jelentősen. Az aláírt megállapodásról az amerikai sajtó külön tájékoztatót kapott. Ebben olyan háttérinformációk szerepeltek, amelyek a romániai újságírókhoz nem jutottak el. A dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok 1500 katona állomásoztatását tervezi két helyszínen, a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton és a Babadag kiképző bázison. A Cincu és a Smardan kiképző zónákat használják majd a katonák felkészítésére, kiképzésére, amelyeken Románia engedélyével más nemzetek katonái is részt vehetnek. Románia először a Konstanca melletti Mihai Kogalniceanu bázist nyitotta meg az amerikaiak előtt, itt 2003-ban majdnem 4000 különböző missziókon részt vett amerikai katona fordult meg. Az amerikai katonai támaszpontok romániai létrehozása Washington hosszú távú, tíz éves védelmi stratégiájának része. Washington Németországból 30 ezer, Dél-Koreából pedig 15 ezer katonát vezényelne át amerikai, illetve kelet-európai, közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai területen létesített katonai bázisaira. Rice bukaresti látogatásán részt vett Nicholas Taubman az Egyesült Államok új romániai nagykövete is. /Gujdár Gabriella: Valami Amerika – katonai bázisokat hozott Romániába Condoleezza Rice. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2005. december 9.

A NATO tagállamai december 8-án megerősítették elkötelezettségüket az európai hagyományos haderőkről és fegyverzetekről kötött szerződés (CFE) iránt, amelynek felmondását Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter kilátásba helyezte arra az esetre, ha az Egyesült Államok és a NATO tovább közelíti csapatait határaihoz. Az 1990-ben aláírt CFE korlátozza a hagyományos fegyverek telepítését az európai színtéren. Orosz felfogás szerint az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja e szerződést, ha támaszpontokat létesít Románia területén. „Oroszország eleget tett minden CFE-korlátozásnak. Ám ha más államok nem teljesítik a szerződést, akkor Moszkva levonja az ebből adódó következtetéseket” –jelentette ki az orosz védelmi miniszter. Arra reagált, hogy Traian Basescu és Condoleezza Rice december 6-án Bukarestben megállapodást írt alá négy amerikai bázis román területen való létrehozásáról. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szerint Oroszországnak nincs oka aggodalomra a román–amerikai megállapodás miatt, hiszen a dokumentumban tulajdonképpen nem is támaszpontok létesítéséről, csupán bizonyos Amerika által igényelt könnyítésekről van szó – nyilatkozta. Traian Basescu államfő bizonygatta: Románia messzemenően tiszteletben tartja Oroszországgal szemben vállalt kötelezettségeit. /Orosz aggodalmak a Romániában létesítendő amerikai támaszpontok miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. június 23.

Budapesti látogatásra érkezett június 21-én este George W. Bush amerikai elnök. Látogatásának elsődleges célja a tiszteletadás 1956 előtt, de az egynapos vizit során sok más kérdésről is szó esett. Június 22-én Busht és feleségét a magyar köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt fogadta Sólyom László. A rövid tárgyalás után Bush a parlamentbe hajtott, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Szili Katalin házelnökkel, és a parlamenti pártok vezetőivel találkozott. Magyar részről felhozták a vízumproblémát, Bush kérte, a magyarok értsék meg, hogy az amerikai törvényeknek eleget kell tenni. Egy kézzel fogható megállapodás is született. Hamarosan a magyar állam tulajdonába kerül az egykori Táncsics-börtön épülete. A Budai Várban, a Táncsics utca 9. szám alatti kétszintes épületet az 1948. évi háborús jóvátétel értelmében bocsátotta az amerikai nagykövetség rendelkezésére a magyar állam. Gyurcsány bemutatta az amerikai elnöknek az Országház Kupolatermében elhelyezett koronázási ékszereket, a Szent Koronát. Ismeretes, 1944 novemberében a nyilasok kivitték a koronát az országból, s más ereklyékkel együtt az ausztriai Mattsee-ben, az Attersee partján ásatták el. A koronaőrök az amerikai hadsereg fogságába kerülve elárulták a rejtekhelyet, így kerültek az Egyesült Államokba a koronázási ékszerek, amelyeket csak az enyhülés éveiben, 1978. január 6-án adtak vissza Magyarországnak. Jimmy Carter elnök döntése alapján Cyrus Vance amerikai külügyminiszter hozta vissza Budapestre a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. George Bush virágot helyezett el az 1956-os hősök Kossuth téri emlékművénélA Bush-vizit rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlott, Budapest belvárosának nagyrészét lezárták, az Országházat villamoskordon vette körül. /Budapestre látogatott George W. Bush. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kérte az amerikai külügyminisztert, legyen érzékeny a más országokban élő kisebbségek önrendelkezési törekvései iránt. Condoleezza Rice nagy egyetértéssel fogadta ezt, és megemlékezett az Amerikában nevet szerzett magyarokról. A határon túli magyarok helyzetét vetette fel Bush amerikai elnöknek Semjén Zsolt. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kérdést szóba hozta Condoleezza Rice külügyminiszternek is, aki „megértéséről és támogatásáról biztosította” őt. Az amerikai külügyminiszter megemlítette, hogy az USA-ban is számos nemzetiség él egymás mellett, ezért az Egyesült Államok támogatja a nemzetiségi jogok biztosítását. /Budapestre látogatott az amerikai elnök. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2007. november 28.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke (PRM) bejelentette, hogy a szenátus tagja marad. Szerinte meghamisították az európai parlamenti választásokat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy bejutott az EP-be két RMDSZ-es képviselő és Tőkés László, miközben a román nemzeti erőket képviselők közül senki. Úgy vélte: Nicholas Taubman amerikai nagykövet műve, hogy olyan terroristák, mint Tőkés László és azok a képviselők, aki azt merték kérni, hogy a magyar nyelv is hivatalos legyen Romániában, bejutottak az EP-be. C. V. Tudor bejelentette, levelet fog írni George W. Bushnak és Condoleezza Rice-nak, hogy hívják vissza Taubmant, mert ha a nagykövet egy éven belül nem megy el, Románia föderális állammá fog válni. Továbbá hitványnak nevezte Taubman nagykövetet, aki szerinte nevetségessé teszi a zsidó fajt. /Vadim Tudor: nem mondok le. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2008. április 2.

Megérkezett Bukarestbe, az április 2-án kezdődő NATO-csúcsnak George W. Bush amerikai elnök, elkísérte őt Condoleezza Rice külügyminiszter és Robert Gates védelmi miniszter is. Bush előzőleg Kijevben tárgyalt Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, megbeszélésük fő témája Ukrajna NATO-csatlakozása volt. Az amerikai elnök támogatásáról biztosította Kijevet. Bushnak ez a második romániai látogatása, korábban 2004-ben járt Bukarestben, az ország NATO-csatlakozása alkalmával. Bush látogatására rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kerül sor. Románia hatalmas erőket mozgósított, hogy a NATO-csúcstalálkozót semmi se zavarja meg: hatvan állam- és kormányfő, illetve csaknem háromezer meghívott biztonságát kell szavatolni. A bukaresti csúcson részt vesz Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is. /Világpolitikai témák a ma kezdődő bukaresti NATO-csúcson. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998