udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Degeratu, Constantin

1997. január 22.

Constantin Degeratu dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé, jelentette be jan. 23-án a védelmi minisztérium, előzőleg Victor Ciorbea miniszterelnök felmentette jan. 23-án Dumitru Cioflina hadtesttábornokot államtitkári és vezérkari főnöki tisztségéből. A miniszterelnök ugyancsak felmentette Florentin Popa hadosztálytábornokot államtitkári tisztségéből, utódává Dan Zaharia hadosztálytábornokot nevezte ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

1997. január 25.

Constantin Degeratu dandártábornok, újonnan kinevezett vezérkari főnök jan. 27-i sajtótájékoztatóján felvázolta a feladatokat. A NATO-hoz való csatlakozás érdekében a NATO-országokéhoz hasonló szerkezetű hadsereget kell felépíteni, mondta. Dan Zaharia, a hadsereg beszerzési csoportfőnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, hogy Románia a következő öt évben négymilliárd dollárt költ a NATO-szabványokhoz igazodó haditechnikára, a harci gépek korszerűsítésére és elektronikus katonai berendezésekre. Románia idén egy izraeli vállalat segítségével korszerűsít több mint száz MIG-21-es repülőgépet és 24 Puma 330-as helikoptert. Zaharia elmondta, hogy folynak a tárgyalások az amerikai Cobra támadó helikopterek közös gyártásáról. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

1997. április 2.

Dr. Constantin Degeratu tábornok, védelmi minisztériumi államtitkár bejelentette: elhatározták 400 román katonából álló különítmény küldését Albániába, az alakuló multinacionális erők keretébe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. június 23.

Constantin Degeratu államtitkár, hadosztálytábornok, vezérkari főnök magyar partnere, Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök meghívására Budapestre érkezett jún. 23-án, kétnapos hivatalos látogatásra. Többek között a tervezett magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról tárgyalt. Kölcsönösen tájékoztatták egymást hadseregük helyzetéről, az átalakítási folyamatról. A román delegáció megtekinti a Bakonyban zajló Delta 97 gyakorlat keretében egy zászlóalj harccsoport bemutatóját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1997. október 8.

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1998. május 29.

Végh Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka kétnapos hivatalos látogatást tett Romániában, máj. 28-án tárgyalt Constantin Degeratu román vezérkari főnökkel. A román és a magyar hadsereg közötti együttműködés kitűnő - állapították meg a tárgyalás után tartott sajtóértekezleten. A két fél eszmecserét folytatott arról, hogyan áll a hadseregreform országaikban. Tárgyaltak a kétoldalú katonai együttműködésről, ezen belül elsősorban a román-magyar békefenntartó zászlóalj felállításának előkészületeiről, végül pedig a katonai együttműködés erősítésének új módszereiről, az észak-atlanti szövetség katonai struktúráival való együttműködés technikai módszereiről, az úgynevezett interoperabilitás megvalósításáról. Végh Ferencet fogadta Radu Vasile miniszterelnök, eszmecserét folytattak a román-magyar kapcsolatokról, a magyarországi választások után kialakult helyzetről. A kormányfő a román rádióban máj. 29-én sugárzott nyilatkozatában személyesen számolt be arról, hogy sikerült eloszlatni egy - főleg a román sajtóban felkapott - állítólagos Orbán-nyilatkozat nyomán támadt mindenfajta kételyt és megerősíteni, hogy a Fidesz jövendő kormánya tiszteletben tartja az alapszerződést. Ezt követően kifejezte reményét, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden téren fejlődni fognak a magyarországi kormányváltozás után is. Végh Ferenc tárgyalt Victor Babiuc védelmi miniszterrel is, majd előadást tartott a Katonai Tudományok Akadémiáján. /Eloszlatott gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./ A magyar küldöttség Kolozsvárra utazott, ahol az erdélyi 4. hadsereg parancsnokaival találkozott, majd Désre látogattak, ahol a gyorsreagálású dandárt ismerhették meg. /Kolozsváron és Désen járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

1998. szeptember 10.

Végh Ferenc magyar honvédség vezérkari főnöke szept. 9-én Aradra látogatott, ahol megbeszélést tartott Constantin Degeratu altábornaggyal, a román vezérkari főnökkel. Degeratu megelégedéssel állapította meg, hogy már negyedízben találkoznak. A román-magyar békefenntartó alakulat létrehozásának részleteiről tárgyaltak. A két vezérkari főnök szept. 10-én Nagyszalontára látogatott, ahol Tódor Albert polgármester fogadta őket. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 10., 11./

1998. október 9.

Végh Ferenc vezérezredes, vezérkari főnök okt. 9-én Nagyváradra érkezett, hogy tárgyaljon Constantin Degeratu hadseregtábornokkal, államtitkárral, román vezérkari főnökkel. Idén negyedszer találkoztak. A megbeszélések okt. 10-én Nagyszalontán folytatódnak és Aradon fejeződnek be. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

1999. március 25.

Belgrád márc. 22-én "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet. Javier Solana NATO-főtitkár márc. 25-én a Radu Vasile miniszterelnöknek küldött üzenetében elfogadhatatlannak minősítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök elmondta, hogy továbbra is érvényben van az a határozat, amelyet a román parlament tavaly október végén hozott a NATO esetleges koszovói beavatkozásával kapcsolatban. A parlament többséggel jóváhagyta, hogy a NATO légiereje rendkívüli esetekben igénybe vegye a román légteret, illetve elvi felhatalmazást adott ahhoz, hogy Románia fegyvertelen alakulatokkal részt vegyen az esetleges koszovói békefenntartó és humanitárius akciókban. Ugyanakkor Ioan Mircea Pascu, a képviselőház védelmi bizottságának RTDP elnöke kifejtette: Románia nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, s a tavalyi elvi döntést a parlamentnek most a konkrét helyzetet figyelembe véve ismét meg kell erősíteni. Az ellenzéki pártok közül a Román Nemzeti Egységpárt márc. 23-án ismételten leszögezte, hogy Románia semmilyen formában nem vehet részt egy Jugoszlávia elleni támadásban. /Jugoszláv fenyegetés Romániának A NATO védelméről biztosított Solana főtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. április 14.

Ápr. 14-én tartotta a bukaresti magyar nagykövetség évi sajtótalálkozóját, amelyen megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Szőcs Ferenc nagykövet elmondta, hogy a vajdasági Duna-hidak lebombázása érzékenyen érintette a magyar dunai szállítást, miközben a magyar kormány nem észlel a vajdasági magyarságot érintő atrocitásokat, de érzékeli a megoldatlan kisebbségi helyzetből adódó gondokat. A 2002-ben teljes európai uniós tagságra számító Magyarország gazdasági mutatói biztatóak. A bruttó nemzeti össztermék 5,1%-kal nőtt, s az egy főre eső GDP 4542 dollárt tett ki 1998-ban. A magyar-román kapcsolatokat továbbra is kiegyensúlyozottaknak találta Szőcs Ferenc, noha 1998-ban kevesebb konkrét eredménnyel jártak, mint 1997-ben. Idén, talán a második félévben, sor kerül mind Göncz Árpád államfő, mind pedig Orbán Viktor kormányfő romániai látogatására. Ellátogat egymás országába idén Áder János, az ország gyűlés elnöke, illetve Ion Diaconescu képviselőházi elnök. A jövő hét végén várják Magyarországra Radu Berceanu iparügyi minisztert, a közeljövőben pedig Constantin Degeratu vezérkari főnököt és több parlamenti szakbizottságot. Radu Vasile februári budapesti megbeszéléseinek folyományaként szóba jöhet a Konstanca-Trieszt olajvezeték magyar területen át történő haladása, a kis- és középvállalatok együttműködésének elősegítése. Új határátkelőhelyeket nyitnak Érmihályfalván, Ágerdőmajornál, Csanádon és Csalánosnál. Magyarország konzulátust szeretne nyitni a Székelyföldön, és a nemrég megnyílt konstancai után további két-három tiszteletbeli konzulátust Erdélyben. Várható a győri román tiszteletbeli és a gyulai alkonzulátus megnyitása. A magyar-román gazdasági kapcsolatok keretében a magyar kivitel 564, a behozatal 150 millió dollárt jelentett 1998-ban, az egyenleg 378 millió dollárt mutat a magyar fél javára. Ezen a román miniszterelnök a román kivitel növelésével szeretne javítani. Noha 1997-hez képest 50%-os emelkedést jelent a 750 millió dolláros kétoldali kereskedelmi összforgalom, valós lehetőség van az 1 milliárd dollár elérésére is. Magyarország 2741 cége összesen 86 millió dollárt fektetett be eddig Romániában, és ezzel Magyarország a 11. helyen áll a külföldi befektetők sorában. Romániából eddig 1954 vállalat részéről 36 millió dollárt fektettek be Magyarországon. - A romániai magyar kisebbség minden követelését, az egyetemtől az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáig, a mindenkori magyar kormány támogatja, mint ahogy a magyar katolikus püspöki kar és Orbán Viktor egyaránt értésére adta a pápának, hogy romániai látogatása Erdély érintése nélkül nem a legszerencsésebb. E téren a magyar-magyar csúcstalálkozón intézményesített Magyar Állandó Értekezlet a nyilatkozatok szintjéről a gyakorlati megvalósításokra történő áttérést jelzi. Ez utóbbit sem a román, sem a nyugati média nem támadta annyira, mint az 1996-os magyar-magyar találkozót. Az új magyar kormány növelni fogja a határain túl élő magyarok támogatását az Illyés, Új Kézfogás és Apáczai alapítványok, illetve a millenniumi rendezvények révén. /Balló Áron: Sajtótalálkozó a magyar nagykövetségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

1999. május 14.

Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök meghívására kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Constantin Degeratu hadtesttábornok, vezérkari főnök. A felek máj. 14-i megbeszélésükön áttekintették a kétoldalú magyar-román katonai kapcsolatok helyzetét, további fejlesztésének új konkrét lehetőségeit, kiemelten a közös zászlóalj működésének egyes kérdéseit. Constantin Degeratu Hódmezővásárhelyen meglátogatja a Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárt is. /Degeratu vezérkari főnök Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1999. június 23.

Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök ismertette a román fegyveres erők átalakításának és korszerűsítésének programját. A hadseregben a katonák létszáma 2000-re 112 ezer főre csökken. Jövőre a fegyveres erők költségvetése 710 millió dollár lesz. Degeratu tábornok elmondta, hogy a program megvalósításának 2003-ig terjedő első szakaszában a fegyveres erők szerkezeti átalakítására, a 2004-2007 közötti második szakaszában pedig a hadsereg felszerelésének korszerűsítésére helyezik fő hangsúlyt. /Csökken a hadsereg létszáma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1999. június 23.

Jún. 22-én Budapesten tárgyalt tartózkodó Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter Szabó János magyar honvédelmi miniszterrel. Megállapodtak abban, hogy a román-magyar békefenntartó zászlóalj a jövő évben megkezdheti működését. Victor Babiuc budapesti látogatásával párhuzamosan a román és a magyar légierő együttműködésének kérdéseiről tárgyalt Bukarestben Talla István vezérőrnagy, a magyar légierő vezérkari főnöke, aki Gheorghe Bucse tábornoknak, a román légierő és légvédelem vezérkari főnökének meghívására látogatott Romániába. Talla tábornok megbeszéléseket folytatott Constantin Degeratu tábornokkal, a fegyveres erők vezérkari főnökével is. Román részről igen nagy érdeklődést mutattak a magyar felkészülés és a NATO-tagság tapasztalatai iránt. A megbeszélésen a román fél felvetette, hogy a kétoldalú együttműködés keretében adat- és információcsere valósuljon meg, ami a valós légtéri helyzetkép kölcsönös átadását jelentené. /Victor Babiuc és Szabó János találkozója: Jövőre közös békefenntartó alakulat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1999. július 16.

Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka júl. 15-én néhány órás villámlátogatást tett Bukarestben, találkozott Emil Constantinescu államfővel, és megbeszéléseket folytatott a kormányfő mellett Constantin Degeratu tábornokkal, a hadsereg vezérkari főnökével. Wesley Clark leszögezte, hogy a NATO soha nem vetette fel és soha nem fogja felvetni a határok módosítását, különösen nem a dél-kelet-európai térségben - jelentette ki Radu Vasile miniszterelnök az amerikai tábornokkal folytatott megbeszélése után. Wesley Clark kijelentette: A jövő fő kérdése a stabilitás, ez pedig a határok változatlanul hagyását jelenti. Így sem Romániának, sem a térség más országának nem kell semmiféle problémát csinálnia magának ebből a kérdésből. /Wesley Clark bukaresti villámlátogatása Változatlanok maradnak a határok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

1999. november 18.

Fodor Lajos vezérezredes, magyar vezérkari főnök Aradra utazott és nov. 17-én tárgyalásokat kezdett Constantin Degeratu tábornok román vezérkari főnökkel. Megvitatják a jövő évi katonai együttműködés programját, a magyar-román közös zászlóalj helyzetét. A tárgyalás után Fodor Lajos megtekinti a közelmúltban megalakított magyar-román közös békefenntartó zászlóalj első parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatát. - Szomszédai közül Románia a legszorosabb és legaktívabb kétoldalú katonai kapcsolatokat Magyarországgal építette ki. 1998-ban összesen 77 közös katonai akciót rendezett a román és a magyar hadsereg. Ugyanebben az évben Bulgáriával 40, Ukrajnával 14, Moldovával 18 közös katonai akciót tartott a román hadsereg. /Fodor Lajos aradi tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2000. november 3.

A román hadsereg új vezérkari főnöke, Mihail Popescu tábornok ugyanaz a Mihail Popescu ezredes, aki 1989. december 22-én, a IV. Erdélyi Hadsereg tisztjeként Ceausescut támogató és a "temesvári huligánokat" elítélő nyilatkozat szerzője - emlékeztetett a Ziua de Ardeal a lemondott Mircea Chelaru tábornok utódjának személyéről. A cikk szerzője a "Lőjétek le őket, mert nem emberek" című kötet szerzőit, Liviu Domsát és Victor Lungut szólaltatta meg, akik tudni vélik, Popescu akkor "mély elkötelezettségét fejezte ki Nicolae Ceausescu elvtárs és a Román Kommunista Párt igazságos és bölcs politikájával szemben". (A szerző szerint különben Popescu elsők között tett szert egy forradalmár igazolványra is.) Az újdonsült vezérkari főnök nagybátyja és az egykori diktátor közötti barátság is közismert, és a fenti kapcsolat alapján Popescut még tisztiiskolásként a szilágysomlyói katonai egység parancsnokává nevezték ki - írta a Ziua. A lap meg nem nevezett forrásai szerint az 1989 decemberében a IV. Erdélyi Hadsereg parancsnokhelyettesi tisztségét ellátó Popescu a forradalom után a Victor Athanasie Stanculescu tábornokhoz és Ion Iliescuhoz közel álló, a Hadsereg Stabilitásáért Tevékenykedő Bizottság tagja volt, Constantin Degeratu tábornokkal, jelenlegi elnöki tanácsossal együtt. Doina Cornea a Szabadság kérdésére nem tudta alátámasztani a sajtóban megjelent információkat. /Ceausescut támogató nyilatkozatot fogalmazott 1989. december 22-én az új vezérkari főnök. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2001. február 13.

Febr. 12-én az 1989-es kolozsvári eseményekkel kapcsolatos tárgyaláson Dorin Gheorghiu, a 4. hadsereg volt vezérkari főnöke azt vallotta, ha 1989 decemberében Kolozsvár főterén egyes forradalmárok nem fogyasztanak alkoholt, nem lettek volna. Hozzátette: más részvevőkkel együtt, Calin Nemes megpróbálta kivenni a fegyvert a katonák kezéből, és arra bíztatta őket, lőjjenek parancsnokaikra. "Lehet, hogy a kialakult lökdösődés során a belügyminisztérium, a Securitate és a hazafias alakulatok más irányban is lőhettek, mint függőlegesen" - mondta a 4-es hadsereg volt vezérkari főnöke. Mint ismeretes, az 1989-es decemberi események során megsebesült Calin Nemes 1993. július 8-án öngyilkosságot követett el. - Közel kilenc évi kivizsgálás után a kolozsvári katonai ügyészek többek között pert indítottak Iulian Topliceanu, a 4. hadsereg volt parancsnoka, és Ioachim Moga, volt megyei párttitkár ellen is. Florin Caba, a 4. hadsereg volt parancsnokhelyettese és Constantin Degeratu tábornok is kapcsolatban áll az üggyel. A katonai ügyészség eljárást indított Caba ellen. Degeratu esetében előzetes kivizsgálás folyik. /Kolozsváron a "részeg forradalmárok" a hibásak - állítja a 4. hadsereg volt vezérkari főnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2005. január 20.

Arra kérik a legtekintélyesebb bukaresti és vidéki forradalmárszervezetek Traian Basescu államfőt, hogy bocsássa el a néhány nappal ezelőtt tanácsosának kinevezett Constantin Degeratu tábornokot. Degeratu ugyanis 1989-ben részt vett a forradalmárok elleni kolozsvári megtorlásokban. A forradalmárszervezetek képviselői szégyenlistát hoztak nyilvánosságra. Ezen azoknak a személyeknek a neve szerepel, akik 89-es szerepük miatt nem méltók arra, hogy ma a közélet szereplői legyenek. A listán Ion Iliescu volt államfő neve mellett Eugen Badalan vezérkari főnök, Constantin Degeratu államfőtanácsos, Toma Zaharia és Dumitru Sorescu rendőrtábornok neve is szerepel. Constantin Degeratut a katonaság kötelékéből származó tanúk vallomása alapján vádolják azzal, hogy a kolozsvári parancsnokságú negyedik román hadsereg tisztjeként ő készítette el a kolozsvári felkelők ellen bevetett katonák felvonulási térképét. Degeratu tábornok 1997 és 2000 között a román hadsereg vezérkari főnöke volt, és akkor is tiltakoztak kinevezése ellen. Degeratu 1997-ben körlevélben tiltotta meg az aktív katonáknak, hogy az 1989-es élményeikről beszéljenek. Akkori rendeletében azt is minisztériumi engedélyhez kötötte, hogy az 1989-es ügyekben a bíróságra beidézett katonák megjelenjenek a bírák előtt. /Gazda Árpád: Tanácsadója miatt szembekerült a forradalmárokkal Basescu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2005. május 5.

Ha 22 millió Plesunk vagy Patapieviciünk volna, én nem lennék ma elnök – mondta beiktatását követő első interjúiban Traian Basescu államelnök. Andrei Plesut külpolitikai tanácsosának nevezte ki, Horia Roman Patapievici pedig a Román Kulturális Alapítvány vezetője lett. Plesu most távozik posztjáról, felmondásának oka „egészségügyi” természetű. Egyes kommentátorok szerint Basescunak csak az imázs szempontjából volt hasznos Plesu, tanácsait viszont nem fogadta meg. Basescu tanácsosai mostanában egyre gyakrabban szerepelnek a lapok címoldalán. Most Constantin Degeratu került a figyelem középpontjába – közvetlenül Plesu titokzatos távozása után. A tábornokot, akit Ion Iliescu helyezett tartalékba, most elnöki rendelettel ismét „aktivizáltak”. Degeratu 2000-ben is a román hadsereg vezérkari főnöke volt, majd Emil Constantinescu nemzetbiztonsági tanácsosának nevezték ki. Ion lliescu 2000-es választási győzelmét követően helyét Ioan Talpes vette át, a tábornok néhány hónapig a védelmi minisztériumi államtitkár volt, majd tartalékba helyezték. Degeratu 1989 decemberében Kolozsváron volt a IV. hadtestnél, állítólag ő dolgozta ki a forradalmárok, illetve békés tüntetők elleni utcai harcok tervét, amelynek eredménye: 28 halott és 104 sebesült. A tábornok mindvégig tagadta, hogy az általa elkészített terv a lakosság elleni megtorlást szolgálta volna. A dokumentumot azóta megsemmisítették. /Sz. K.: Degeratu ismét vezérkari főnök lehet. Basescu még nem döntött Plesu utódjáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2005. november 19.

November 18-án döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács (LVT) az Országos Hírszerző Közösség (OHK) megalakulásáról. A testület létrehozását és működését szabályozó törvénytervezet szerint az OHK a LVT-vel szemben alárendeltségi viszonyban van, ezért mind az államfő, mind a kormányfő ellenőrzése alá tartozik, hiszen az Alkotmány alapján a védelmi tanács elnöke az államfő, alelnöke pedig a kormányfő. A tervek szerint az OHK olyan központ lesz, ahova nem csak a titkosszolgálatok jelentései kerülnek, hanem maguk a nyers információk is. Eddig a nemzetbiztonsági jelentőségű információk előbb a különböző titkosszolgálati főnökökhöz kerültek, akik aztán – megszűrve, átdolgozva, értelmezve – továbbították az elnöknek, illetve az erre érdemes tisztségviselőknek. A jövőben a különböző titkosszolgálatok fölött lesz egy, az államfőnek alárendelt testület, amelynek a vezetői kezelik az információkat, a különböző titkosszolgálati vezetők tehát elvesztik teljhatalmukat ezen a téren. Felmerült a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetőinek, nevezetesen Radu Timofténak és Ioan Fulgának a beharangozott leváltása is, de erről nem született döntés. /Megalakult az Országos Hírszerző Közösség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ A hírszerző szuperstruktúrát a nemzetbiztonsági elnöki tanácsos fogja vezetni, így közvetve az elnöki hivatalnak lesz alárendelve. Vezető testülete az Egyeztető Tanács lesz, amelyben a román hírszerző szolgálat (SRI), a kémelhárítás (SIE), a nemzetvédelmi miniszter, a külügy- és a belügyminiszter, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója vesznek részt. Ez a grémium fogja összehangolni a nemzetbiztonsági stratégiát, előírni a hírszerzési prioritások jegyzékét és egybefogni a belföldi és külföldi hírszerzési tevékenységet. A Hírszerző Közösségnek lesz továbbá egy, az SRI és a SIE aligazgatójából, valamint a katonai hírszerzés vezetőiből összetevődő operatív tanácsa. Szintén a Hírszerző Közösség intézményén belül működik az Integrált Hírszerzés Hivatala, ezt Constantin Degeratu tábornok, az elnöki hivatal állambiztonsági ügyosztályának államtanácsosa vezeti. /Egy kézben a titkosszolgálatok vezetése. Megalakult az Országos Hírszerző Közösség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2007. március 22.

Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998