udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stoica, Constantin

2005. július 3.

Először nyilatkozott először a romániai ortodox egyház Maricica Irina Cornici, 23 éves apáca haláláról. Az ország északkeleti részén található Tanacuban június 16. körül ördögűzés során feszítették keresztre a fiatal szerzetesnőt, aki feltehetően pszichikai betegségben szenvedett. Az ortodox egyház nem tekinti többé szerzetesei közé tartozónak azt a pópát, aki az ördögűzést vezette, a kolostort pedig bezáratta. Az egyház elítéli ennek az alacsony képzettségű embernek a deviáns tettét – jelentette ki Costel Stoica, a bukaresti patriarchátus szóvivője. Ennek az esetnek semmi köze az ortodoxiához, még soha nem fordult elő hasonló a romániai szerzetesség történetében – mondta a szóvivő. /Bukaresti ortodox reagálás. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./

2007. augusztus 8.

A Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 7-i döntése értelmében a jövőben az egyházi tisztségviselők Szekuritátéval fenntartott kapcsolatait is megvizsgálják. Mircea Dinescu a CNSAS nevében közölte, kérni fogják a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ és a Külső Hírszerző Szolgálattól /SIE/ egyes magas rangú ortodox egyházi tisztségviselők múltjának felülvizsgálását, elsősorban azokét, akik Teoctist halála után elfoglalhatják a pátriárka helyét, „ne megválasztásuk után derüljön ki, hogy szekus tábornokok voltak”. A lapok arról írtak, hogy a pátriárka tisztségére jelentkező főpapok közül többen is együttműködtek Ceausescu politikai rendőrségével. Az egyháziak átvilágítását korábban a 19 nem kormányzati szervet átfogó Román Polgári Fórum (FCR) is nyomatékosan kérte. A román ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: az általa képviselt intézmény már 1997-ben síkraszállt az egyháziak szekus dossziéinak megnyitása mellett, ezt 2001-ben a Szent Szinódus megerősítette, tavaly pedig hasonló értelemben nyilatkozott Teoctist pátriárka is. Eddig egyetlen ortodox főpapnak volt bátorsága önként megvallani szekus múltját: a Bánság metropolitája, Nicolae Corneanu tette meg ezt a lépést. Miután tavaly Traian Basescu államfő kezdeményezésére a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött a papság dossziéinak nyilvánosságra hozásáról, három további egyházvezető vallott színt, így kiderült, hogy Tomis érseke, Teodosie besúgói fogadalmat írt alá – hazafias meggondolásból -, akárcsak Gyulafehérvár érseke, Andrei Andreicut, Iustin Marchis, a bukaresti Stavropoleos templom papja pedig „három-négy, esetleg öt-hat” jelentést írt a cheiai kolostorba látogató külföldiekről. /Bogdán Tibor: Átvilágítják a pópákat is. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2007. augusztus 11.

A Román Civil Fórum (FCR) elnöke, Adrian Iurascu felszólította az ortodox egyház vezetőit, hogy akik a kommunista rendszerben együttműködtek a Szekuritátéval, ne pályázzanak a Teoctist pátriárka halálával megüresedett tisztségre. Ezt követően Dinescu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja nyilvánosságra hozta Cotidianul című napilapban, hogy Plamadeala erdélyi metropolita állítólag levélben kérte Ceausescutól előléptetését tábornokká, mivel úgy vélte, hogy „elég időt töltött” a Szekuritate ezredesi rangjában. Constantin Stoica, a patriarkátus szóvivője közölte, hogy a CNSAS-hoz egy világi személy nyújtotta be a Dinescu elleni panaszt. Azelőtt perrel is megfenyegették Dinescut. /Feljelentették a CNSAS-nál Dinescut az ortodoxok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2007. augusztus 23.

Teoctist pátriárka vasgárdista múltját, homoszexualitását, illetve a kommunista rezsim iránti lojalitását tárja fel az a káder-dosszié, mely a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának archívumából került nyilvánosságra a Cotidianul napilap jóvoltából. A főpap múltját feltáró dosszié öt iratot tartalmazott. Három feljegyzés 1973 és 1977 között készült, amikor Teoctist Arapasu Olténia mitropolitája volt, a negyedik abban az időszakban, amikor Iasi érseke, Moldva és Suceava mitropolitája volt, míg az utolsó 1988 nyarán. Ez utóbbi tartalmazza a napokban elhunyt pátriárka életrajzát, amely szerint 1941. januárjában részt vett a vasgárdista felkelésben, illetve szeminaristaként homoszexuális kapcsolatokat tartott fenn. A párt káderesei elismerő szavakkal illették Teoctist elhivatott hazaszolgálatát, illetve azt, hogy számtalan alkalommal intette arra a híveket, hogy vállaljanak aktív szerepet az ország fejlődésében. A feljegyzés arról is említést tett, hogy a pátriárka durván bánt papjaival, s a többi egyházi méltósággal. Teoctist 1975-től másfél évtizeden át tagja volt a formális parlamentnek, a Nagy Nemzetgyűlésnek. Az ortodox egyház visszautasította Teoctist legionárius szerepvállalását és homoszexualitását illető vádakat, azt állítva, hogy ezek az információk a Securitate nyomására született nyilatkozatokon alapulnak. A patriarchátus szerint a vádak egy Tuta M. Nica nevű illető vallomásain alapulnak, akit a Securitate tartóztatott le, s 1949-ben ítéltek el. A patriárchátus szóvivője, Constantin Stoica szerint Teoctistnek nem is lehetett a pártnál káderlapja, mivel nem volt tagja a Román Kommunista Pártnak. /Teoctist kínos káderlapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2008. március 1.

A kötelező vallásoktatásról tárgyalt február 29-én a tanügyminiszter a romániai felekezetek vezetőivel. Constantin Stoica, az ortodox egyház szóvivője a tanácskozás után azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy a megvitatásra váró tanügyi törvénytervezet tartalmazza azt a kitételt, miszerint az elemi- és a középiskolában kötelező a vallásoktatás, a 16. életévüket betöltött iskolások pedig maguk dönthetik el, hogy igényt tartanak-e erre, vagy sem. /Tanácskozás a kötelező vallásoktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2008. március 10.

A román ortodox egyház elfogadta azt a javaslatot, hogy az egyház papjai független jelöltekként indulhassanak a helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: egyetlen lelkész sem indul pártjelöltként, az elfogadott határozat ezt megtiltja. Bartolomeu Anania, kolozsvári érsek szerint egy pap csupán függetlenként indulhat, azonban fennáll annak a veszélye, hogy a papokat felhasználják a pártok közötti csatározásokban, illetve elszegődhetnek pártérdekek szolgálatába. Ebben az esetben – állította Bartolomeu Anania – a pap felettese megvonhatja a politizálási jogot beosztottjáról. /I. I. Cs. : Ortodox pópák a politikában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2009. február 27.

Constantin Stoica, az ortodox egyház szóvivője a biometrikus útlevelek kapcsán azt nyilatkozta: az útlevélhez minden állampolgárnak joga van, de nem kötelessége azt kiváltani. Az ortodox egyház zsinatának közleménye szerint egyeseknek fenntartásaik vannak a biometrikus útlevéllel szemben, és a román állam intézményeivel együtt igénylik az útlevéllel kapcsolatos törvény megváltoztatását és kiegészítését, hogy azok is útlevélért folyamodhassanak, akik vallási okokra hivatkozva nem igényelhetik a 666-os számjegyet tartalmazó biometrikus változatot. Stoica elmondta: a vita tárgya a biometrikus útlevél 666-os számjegye, amely az apokalipszis szimbóluma. Nincs teológiai magyarázat sem arra, hogy miért ellenzik a 666-os számjegyet tartalmazó biometrikus útlevelet – adott magánvéleményének hangot a szóvivő. /Egyházi tiltakozás a biometrikus útlevelek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998