udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 72 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ticu Dumitrescu, Constantin

1992. január 13.

Az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ emberei zaklatják a volt politikai elítélteket, valamint azok családtagjait, jelentette ki Ticu Dumitrescu, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. Őt magát is nemegyszer megtámadták, letaszították mozgó villamosról, leveleit csak nagy késéssel kapja kézhez. /Cotidianul (Bukarest), jan. 13./

1993. november 25.

Romániában elmaradt a besúgók, a szekusok leleplezése. Claudiu Iordache /Temesvár/ képviselő ugyan javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban ezt a kérdést nem tűzte napirendre a parlament, sőt a képviselő javaslatának nyoma veszett. Most a Volt Politikai Foglyok Egyesülete nevében Ticu Dumitrescu parasztpárti képviselő újra kezdeményezte az átvilágítást. Most vizsont már a parlamentben vannak a régi rendszer kiszolgálói, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költóje é a többi. /Gyarmath János, Bukarest: Elmaradt a nagy leleplezés. = Magyar Nemzet, nov. 25./

1993. december 8.

Dec. 8-án elfogadták a Demokratikus Konvenció pártjai a bizalmatlansági indítvány szövegét, összegyűltek a szükséges aláírások is /134 képviselő, 53 szenátor/. A követelések gazdasági jellegűek. - Ticu Dumitrescu parasztpárti szenátor indítványa hatalmas vihart kavart: hozzák nyilvánosságra az 1945-1989 közötti időszak besúgóinak névsorát. /Pesti Hírlap, dec. 9./

1995. október 16.

A Romániát ismét fenyegető önkény ellen tiltakozott 119 román ellenzéki értelmiségi, író, művész, politikus, szakszervezeti vezető. Közös felhívásukban a törvénykezés rendőri jellegét ítélték el. Az államtitok védelme, a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetek az emberi szabadságjogok megsértését tartalmazzák, korlátozzák az információhoz, a szabad utazáshoz, a magánélethez fűződő jogokat, a sajtóbírálatot börtönnel büntetik. "E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló, és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt." A Polgári Szövetség civil szervezet által kezdeményezett felhívás aláírói között van többek között Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció ellenzéki pártszövetség elnöke, Ana Bladiana írónő, a Polgári Szövetség vezető személyisége, Andrei Pippidi történész, Octavian Paler publicista, Victor Ciorbea szakszervezeti vezető, Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A szabad tájékoztatást akadályozó titokvédelmi törvény, a lakossági nyilvántartás megszigorítása és a külföldiek rendőrségi bejelentését kötelezővé tevő intézkedésellen tiltakoztak. /Magyar Hírlap, okt. 16./

1996. február 26.

A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei oldalas összeállításokban "leleplezte" a vezető ellenzéki politikusokat, legutóbb például a Volt Politikai Foglyok Egyesületének országos elnökét, Ticu Dumitrescut, közben a kormánypárt, az SZDP ügyvezető elnöke, Adrian Nastase hangoztatta, hogy a választási kampányban kerülni kell a személyes vádaskodásokat. Gyarmath János emlékeztetett, mi mindent ígért az SZDP az előző választáson: egymillió munkahelyet, szociális védőhálót, az ifjaknak lakást, növekvő béreket... A vezető kormánypárt most vadászatot indított nem kompromittált, ismert emberek után, ennek megfelelően énekesek, sportolók, színészek sorakoznak fel az SZDP zászlaja alatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1997. szeptember 4.

Szept. 4-én nagy vitát kavart a parlamentben az átvilágítási törvénytervezet, amelyet Ticu Dumitrescu szenátor, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke nyújtott be /Frunda György szenátorral közösen dolgozták ki/. Ticu Dumitrescu azzal vádolta Ion Diaconescu parasztpárti elnököt, hogy elszabotálja a Securitate egykori irataihoz való hozzáférés lehetőségét szabályozó törvény tervezetének napirendre tűzését. /Magyar Nemzet, szept. 6./

1998. április 17.

Több mint másfél millió románt, azaz az ország felnőtt lakosságának 10 százalékát figyeltette a Securitate, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor titkosrendőrsége - jelentette az AFP Ticu Dumitrescu román kereszténydemokrata párti szenátor egy pénteki televíziós nyilatkozatát idézve. A román közvélemény számára érzékeny adatokról beszámoló szenátusi tag a Pro-Tv magánállomásnak elmondta: majd 2 millió titkosrendőrségi aktát vizsgáltak át, és ezek közül 1 millió 600 ezerben találtak utalást a rendőrségi megfigyelésről. Az újabb adatok arra is rávilágítottak, hogy a Securitate 486 ezer embert szervezett be. A román tömegtájékoztatás eddig 150 ezer informátorról tudott. /MTI/

1998. június 19.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott elmenni az Operatív Tanács ülésére, viszont közzétette a szövetségi elnökhöz az üggyel kapcsolatban intézett levelét. Ez mintegy elvi álláspontját is tartalmazza azt követően, hogy Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke pénteki sajtóértekezletén ismét felelevenítette a Tőkés által a Securitaténak - szintén nyomás hatására - tett deklarációk ügyét, bemutatva egy ezzel kapcsolatos iratot. (A püspök, aki közismerten a román kommunista hatalom ellenfele és fellépésével bukásának előmozdítója is volt, 1994-ben már kommentálta az ügyet, kifejtve, semmi olyat nem írt le, ami bárkinek ártott volna.) Tőkés László időzített és célzatos, a törékeny kormánykoalíció további gyengítésére irányuló akciónak tekintette az egészségügyi minisztert terhelő titkosszolgálati irat váratlan nyilvánosságra hozatalát. "Országunkban megváltozott formában tovább működik a hírhedt Securitate" - hangsúlyozta, ezért szükségesnek tartja a kommunista múlt káros örökségének felszámolására irányuló összpontosított kormányzati, parlamenti, össztársadalmi fellépést. Dr. Bárányi Ferenc védelmében Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az orvos annakidején döntő szerepet játszott a Securitate által hajszolt Szőcs Géza elrejtésében, illetve megmentésében, és utalt az 1989 decemberi eseményekben családjával együtt játszott szerepére is. Hozzáfűzte, hogy ettől függetlenül és ennek ellenére a kíméletlen politikai játékszabályok szerint az ügy következtében a miniszter súlyosan kompromittálódott, még akkor is, ha a volt diktatúra természetszerű következményeként az egész kormányra, parlamentre és a politikai-társadalmi közéletre az egykori román titkosszolgálattal való együttműködés gyanújának árnyéka vetül. Dr. Bárányi Ferenc fájdalmas esete különösképpen időszerűvé teszi társadalmunk és közéletünk megtisztítását - írja Tőkés, hangsúlyozva, hogy a történtek fényében az eddigieknél is nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a Ticu Dumitrescu szenátor által kidolgozott, a "szekus" dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvény kezdeményezésének. Politikai téren elengedhetetlenül fontos és halaszthatatlanul sürgős a társadalmi és politikai közélet szereplőinek intézményes átvilágítása. Az RMDSZ-en belül Tőkés javasolta, hogy a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

1998. június 25.

A szenátus június 25-i ülésén két fontos törvénykezdeményezést fogadott el. A kormányt a parlamenti vakáció idején kormányrendeletek kibocsátására feljogosító törvénytervezet a kisebbségi közösségek ingatlanjavainak visszaszolgáltatására vonatkozó tételt is magában foglalja, ezért az ellenzéki pártok /SZDRP, RNEP, NRP/ szenátorai heves magyarellenes kirohanások és hazafias szólamok elpufogtatása után kivonultak a teremből, a szenátus viszont távollétükben szavazattöbbséggel elfogadta a rendelkezést. Ugyancsak véget ért a Securitate mint politikai rendőrség dekonspirálására vonatkozó törvényjavaslat szenátusi vitája. A végszavazást megelőzően Eckstein-Kovács Péter szenátor bejelentette, hogy az RMDSZ-frakció támogatja a törvénytervezetet. Kijelentette azonban, hogy az RMDSZ nézete szerint a módosítások kétértelművé tették a törvényt, ellehetetlenítették a civil társadalom ellenőrzését. Eckstein-Kovács Péter ugyanakkor kifejezte abbeli reményét, hogy a képviselőházi vita, illetve a további egyeztetés folyamán sikerül majd helyreállítani a lerontott eredeti törvényjavaslat szövegét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ A szenátus elfogadta a Ticu Dumitrescu által előterjesztett törvényjavaslatot - ám olyan módosításokkal, hogy maga a szerző kivonult az ülésről, azzal vádolta szenátortársait, hogy elárulták. A szenátor ezért kérte, ne róla nevezzék el a törvényt, amelyet jelenlegi formájában nem vállal. Dumitrescu szenátor javaslata értelmében külön, pártatlan intézmény jött volna létre a több százezer dosszié tárolására, ám a szenátus úgy foglalt állást, hogy a dossziék maradjanak ott, ahol eddig őrizték őket, vagyis a különböző mai hírszolgálatok, állami hatóságok kezelésében. Ez a szenátor szerint nem nyújt megfelelő biztosítékot a személyi dossziékkal való újabb visszaélések ellen. A törvényt a képviselőháznak is el kell fogadnia. /MTI, jún. 25./

1998. június 26.

A szenátusban elfogadták a volt Securitate-s dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvénytervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor a vitáról elmondta, hogy a Ticu Dumitrescu által kezdeményezett törvénytervezet lényegesen módosult a Securitate irattárának ellenőrzését, illetve a besúgók, és megfigyeltek dossziéinak gondozását illetően. Az eredeti változat értelmében az archívum ellenőrzése egy bizottság hatáskörébe tartozna, amely garantálta volna, hogy az iratcsomók a nagyközönség számára is hozzáférhetőek legyenek. A módosító indítvány elfogadásával az irattárak a régi helyükön maradnak, és a bizottságnak csak betekintése lesz a dossziékba. Eckstein szerint ezzel a törvény egyik lényeges eleme olyannyira módosult, hogy Ticu Dumitrescu szenátor már nem vállalta továbbra a törvénykezdeményező szerepet. Ez nem csak azt jelenti, hogy az archívum nem kerül a polgári társadalom ellenőrzése alá, hanem azt is, hogy a bizottságot politikai elvek alapján fogják felállítani. A szenátor még elmondta, az RMDSZ megszavazta a törvényt, mert szükségesnek tekinti a múltra való szembenézést, másrészt tisztázni kell, hogy kiket választanak meg és neveznek ki fontos állami tisztségekbe, a politikus ugyanakkor reméli, hogy a képviselőházban visszatérnek majd az eredeti változathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1998. június 28.

Az SZKT zárt ülésén felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki a maga részéről közzétette nyilatkozatának szövegét. Ebben Tőkés László emlékeztetett arra, hogy maga kezdeményezte: a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, az RMDSZ Operatív Tanácsa pedig olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett a most ülésező képviselőtanács elé, hogy az RMDSZ minden tisztségviselője tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatéhoz fűződő viszonyát illetően. A püspök leszögezte, hogy lelkészi pályája 1989-ig terjedő szakaszának "valamennyi állomásán végigkísérte, sőt a mai napig visszakísérti" őt a Securitate. Brassói segédlelkész korában (1977 előtt) informátori kötelezvényt akartak aláíratni vele, de a "kényszergetéseknek" ellenállt. Dési másodlelkészi szolgálata idején 1977-1984 között élesen szembekerült a titkosrendőrséggel, az Ellenpontok című szamizdat kiadványnak közölt írása miatt pedig másfél éves durva meghurcoltatást kellett elszenvednie. Két évig munkanélküliségre kényszerült, közben számtalanszor behívták, zaklatták, kihallgatták. Temesvári szolgálata idején 1986-1989 között családjával együtt további megfélemlítések és üldöztetések célpontja volt, és végül 1989 decemberében, a Szilágy megyei Menyőbe hurcolták, ahol a Securitate kihallgatásainak kíméletlen terrorját szenvedte el, és feleségével együtt az életveszélyes fenyegetettség állapotát élték át. "A Securitate gyűlöletes főhadiszállásaira egyetlen egyszer sem magammal mentem, hanem minden esetben bekísértek, behívattak vagy behurcoltak - hangoztatta Tőkés László. - Soha egyetlen jelentést sem írtam a Securitaténak. Ezzel szemben száz és száz oldalnyi nyilatkozatot voltam kénytelen papírra vetni kényszer hatása alatt, túlnyomórészt kötelező diktálás alapján. Legjobb lelkiismeretem szerint csak olyasmit voltam hajlandó írásba foglalni, ami (a) senkinek sem árt; (b) amit már amúgy is tudtak (s ezért is diktálhatták); (c) ami félrevezető, vagy (d) másokra nézve ártalmatlan. Hosszú évtizedeken át családom tagjaival együtt a Securitate áldozata voltam. Tudatosan felvettem a harcot a román titkosszolgálat ellen. Ebbe a küzdelembe másokat is bevontam, és mások is bevontak engem. Különösképpen egyházi téren, a vallásszabadság védelmében és érdekében léptem fel. Ezzel együtt az elnyomott kisebbségi magyarság ügyét képviseltem. 1988-ban a temesvári egyházmegye lelkészi közösségében nyíltan kiálltunk Ceausescu diabolikus falurombolási terve ellen. 1989-ben temesvári gyülekezetem állhatatos ellenállása vezetett a romániai forradalmi megmozdulások kirobbanásához. Ellenzéki tevékenységemről regényt lehetne írni. A meg-megújuló és jelenleg is folyó rágalomhadjáratok helyett együttérzést és nem kárhoztatást érdemelnék. Tiltakozom a személyem ellen irányuló, erkölcsi, politikai megsemmisítésemet célzó gyalázatos rágalmak ellen" - áll a nyilatkozatban. "Tiltakozom Nagy Benedek, volt parlamenti képviselő és a mögötte álló RMDSZ-en belüli politikai erőcsoport becsületsértő és hitelrontó, burkolt vagy nyilvánvaló buktatási kísérletei ellen." Isten kegyelmezzen azoknak, akik valóban besúgói voltak a Securitaténak és "jelenleg is a titkosszolgálat zsoldjában állnak", továbbá azoknak a magyar honfitársaknak és azoknak a magyar - református - lelkipásztoroknak, akik "ma is belülről bomlasztják, rombolják nemzeti és egyházi közösségeinket." Tőkés László végül megismételte korábbi javaslatait az átvilágítási törvény elfogadásáról, Ticu Dumitrescu szenátor törvényének támogatásáról, a múltra vonatkozó írásbeli nyilatkozatról. Hangsúlyozza: "Védjük meg egymást, a Securitate áldozatait, másfelől tisztítsuk meg sorainkat a tényleges besúgóktól. Kérem, hogy az RMDSZ politikai úton kezdeményezze a személyemmel, családommal és gyülekezetemmel kapcsolatos temesvári és menyői események, a titkosrendőrségi terror hivatalos feltárását és az azokban résztvevők törvényes felelősségrevonását. A Szövetségi Képviselők Tanácsának egyik alapvető feladata és felelőssége, hogy ne vesse alá magát a "szekusok akaratának" és tagjai, valamint nemzeti közösségünk becsületét védelmezze" /Tőkés László nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1998. június 29.

Jún. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével. Elhatározták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitate-dossziékat őriz - ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium - bekérik a testület tagjaira vonatkozó dossziékat és adatokat, mindazt, ami arra vonatkozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Securitateval ügynökként, esetleg annak tisztjeként, együttműködőként vagy informátorként. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy - bár elutasította a Securitatenak informátori kötelezvény aláírását - azt vállalta, hogy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről tájékoztatja a titkosrendőrséget, azzal vádolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bizonyítékot tud felmutatni, visszavonul a politikai életből. Sorin Lepsa, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az alsóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatehoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau demokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori kötelezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság éléről - erre eddig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Romániában továbbra sincs átvilágítási törvény, bár a szenátus a múlt héten több hónapos vita után Ticu Dumitrescu szenátor javaslata alapján elfogadott egy szabályozást - azonban annyi módosítással, hogy maga a szenátor visszavonta nevét a tervezetről. Az RMDSZ szenátorai megszavazták a törvényt, de szükségesnek tekintik, hogy a képviselőházi vitában majd kiigazítsák a felhígult előírásokat. MTI, jún. 29./

1998. szeptember 12.

Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./

1999. június 10.

Jún. 10-én a képviselőház 244 szavazattal 13 ellenében elfogadta a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. Ellene 11 nagy-romániás képviselő, Dumitru Buzatu RTDP-s képviselő és Petre Turlea RNEP-s képviselő voksolt. Constantin Ticu Dumitrescu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője a plénum előtt csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot a törvénytervezet jelenlegi formáját illetően. A szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a civil társadalomra vonatkozó előírásokat kiiktatták a törvénytervezetből. Ticu Dumitrescu kijelentette: "a titkok mániájából tíz év után sem gyógyultunk ki". A szenátor ugyanakkor Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának beszédét bírálta, amely 9-én hangzott el a képviselőházban. Georgescu ugyanis "a felelőtlen személyektől" kísérelte megvédeni Romániát. /Nem gyógyultunk ki a titkok mániájából Elfogadták a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

1999. június 29.

Tusnádfürdőn tartotta 6. kongresszusát a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége(AFDPR). A testület megerősítette tisztségében Constantin Ticu Dumitrescu elnököt. A kongresszus döntése értelmében évente országos tanácskozást szerveznek a szövetség tagjai, azzal a céllal, hogy fenntartsák a kapcsolatokat az egyre fogyatkozó számú bajtársak között, és időről időre "felmérjék a nemzet állapotát", hisz politikai elítélt-múltjuk a román társadalom egyik alapvető erkölcsi támpontjává teszi őket. A testület eldöntötte azt is, hogy a szövetség tiszteletbeli tagjává fogadják mindazokat, akik a volt Szovjetunió lágereiben hunytak el, valamint azokat, akiket ítélet nélkül végeztek ki. Viták során a küldöttek úgy határoztak, hogy a Romániai Demokratikus Konvencióban maradnak, és továbbra is támogatják Emil Constantinescu államfőt, valamint a Vasile-kabinetet. A testület ugyanakkor kizárta a szövetség soraiból a parasztpárt székházában létrejött másik volt politikai fogoly-szövetség tagjait, köztük több magas rangú parasztpárti tisztségviselőt. Felkérték Constantinescu államfőt, hogy ne hirdesse ki a szekusdossziék törvényét a parlament által elfogadott megcsonkított formában. - Constantin Ticu Dumitrescu a Hargita Népe kérdéseire válaszolva a nevével jelzett törvénytervezetről elmondta: "Eredeti szándékom azt volt vele, hogy a volt politikai rendőrség szerepét ellátó szekuritátét leleplezzem.". "Az eredeti tervezet szavatolta minden állampolgárnak azon jogát, hogy megismerhesse saját iratcsomójának tartalmát, valamint minden állami tisztségviselő múltja ismertté váljék, ugyanakkor ismertté váljanak a politikai rendőrség által végrehajtott gyilkosságok. Szerettem volna elérni az állambiztonsági tisztek név szerinti leleplezését, valamint azt, hogy váljon nyilvánossá nemcsak a megtorló szervezet, hanem a parancsot kiadó pártszervek tevékenysége is. A volt állambiztonsági irattárakat ténylegesen át kellett volna vegye egy erre kijelölt testület. Sajnos, ezek az eredeti elképzelések háttérbe szorultak, a törvény nem az általam kitűzött célt követi." /Sarány István: Volt politikai foglyok kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

1999. október 21.

Okt. 20-án a szenátus és a képviselőház együttes ülésén végleges formát öltött a Szekuritáté-dossziékhoz való hozzáférhetőséget szabályozó, úgynevezett Ticu-törvény. Az egyeztetett változat szerint egyetlen olyan érvényben levő törvénynek a szövegét sem lehet úgy értelmezni, hogy az megakadályozza a Ticu-törvény alkalmazását. - Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a törvény végleges formája messze eltávolodott a Constantin Ticu Dumitrescu által eredetileg beterjesztett változattól, olyannyira, hogy maga a szerző sem tartja már a magáénak. A parlamenti vita során számos olyan cikkelyt bevittek a törvénybe, amely számos akadályt gördít a szekus-hálózat leleplezése elé. /Végleges formát öltött a Ticu-törvény. Maga Ticu szenátor sem ismer már rá. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

1999. december 8.

Közel kétéves tárgyalás, vita, véleményezés, elemzés előzte meg a Constantin Ticu Dumitrescu szenátor által javasolt törvénytervezet véglegesítését, amelynek eredményeként az eredeti szöveg jóval eltér a szenátor elképzelésétől. A "saját iratcsomó" (dosszié) hozzáférhetőségének, és a Szekuritáté politikai rendőrség szerepének leleplezési törvényét Emil Constantinescu államfő dec. 6-án írta alá. Nyilatkozatában kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amelyben elismerik, hogy az 1945. március 6-a utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és a Szekuritáté tulajdonképpen politikai rendőrségként tevékenykedett. Sokan bírálták a törvényt, az államelnök szerint még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter kifejtette: amint a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hatályba lép. A törvény azonban olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nem teszik lehetővé, hogy egyszerre alkalmazni lehessen előírásait. A dossziékhoz ugyanis a volt Szekuritáté irattárának tanulmányozó tanácsa révén lehet hozzájutni, a tanácsot egy bizottság vezeti, és ez kezeli majd a szóban forgó dossziékat is. Valószínűleg csak a tavaszi ülésszakon történik a bizottság kinevezése és megválasztása. Az előírások itt még a német törvénynél is engedékenyebbek, ugyanis nem csupán betekintést engednek, hanem az iratokat ki is kérhetik, és felfedhetik a besúgók kilétét. Amennyiben egy tisztségviselőről bebizonyosodik besúgói múltja, a bizottság felkéri, hogy mondjon le, ellenkező esetben felfedik korábbi tevékenységét. /Constantinescu: nincs szó bosszúállásról Az államelnök aláírta a Szekuritátét leleplező törvény közzétételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2000. március 9.

Márc. 8-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 248 szavazattal 2 ellenében - az ellenzék jelenléte nélkül - elfogadták a Securitate Archívumát Vizsgáló Bizottság Országos Tanácsának személyi összetételét. A 11 tagú testületben az RMDSZ jelöltje - Csendes László - 36 éves, a Zeneművészeti Akadémia tanára, az evangélikus egyház bukaresti gyülekezetének presbitere. Constantin Ticu Dumitrescu, a törvény kezdeményezője kételyeit fejezte ki a bizottság eredményes munkájával kapcsolatban. /Megalakult a szekusdossziékat kivizsgáló bizottság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 9./

2000. május 17.

Máj. 16-án parlamentben a két ház együttes ülésén döntés született a szekusdossziék ügyében: ennek értelmében a román állampolgárok hozzájuthatnak saját szekusdossziéjukhoz, amint a Szekuritáté-archívumot ellenőrző tanácsnak (CNSAS) működési szabályzata érvénybe lép. Ticu Dumitrescu szenátor kérésére a parlament elutasította a működési szabályzat azon kitételét, amely azt írta elő, hogy az állampolgároknak csak a szabályzat érvénybe lépése után hat hónappal áll jogukban kikérni dossziéjukat. A honatyák döntöttek arról is, hogy a CNSAS nem tárhatja fel az érintett előtt azoknak a nevét, akik e dossziét megszerkesztették. Gavril Dejeu parasztpárti képviselő javaslatára döntés született arról, hogy az érintetteknek joguk van írásban felkérni a Szekuritáté-archívumot ellenőrző tanácsot arra, hogy közölje a kérvényezővel azoknak a nevét, akik a dosszié elkészítéséhez hozzájárultak. /Végre hozzáférhetők lesznek a szekusdossziék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2000. május 22.

A kommunista diktatúra áldozatainak és üldözöttjeinek állítottak emlékművet máj. 20-án Csíkszeredában. Az ünnepségen nagy számban megjelentek a Csíkszeredában, illetve környékén élő egykori politikai foglyok, valamint hozzátartozóik. A Nagy Ödön csíkszeredai képzőművész kőből és bronzból készült alkotását Csíkszereda központjában állították fel. Bara Lajos, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei elnöke röviden a művészi alkotás jelképes üzenetéről szólt az egybegyűltekhez. A Hargita megyei Szövetség meghívására az ünnepségen jelen volt Ticu Dumitrescu szenátor, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének országos elnöke is. /Emlékeztető emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

2001. augusztus 4.

A román rendkívül vallásos népnek számít, a különböző közvélemény-kutatások szerint a lakosság leginkább, 85-90 százalékos arányban, az egyházban bízik. Az ortodox egyház, látványos kompromisszumokat kötött annak idején a kommunista hatóságokkal, s képviselői között nagy számban voltak olyanok, akik a titkosszolgálatokkal együttműködtek. A Román Ortodox Egyház elöljárói hevesen tiltakoztak a papság átvilágítása ellen. Az ortodoxok azt kérik, hogy az egyházakat vonják ki a törvény hatálya alól. Ion Iliescu államfő is az egyházak védelmére kelt. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágítási törvény atyja, aki politikai fogolyként hosszú éveket töltött különböző hazai börtönökben, több ízben is mély csalódásának adott hangot a jogszabály alkalmazásának elszabotálása miatt. /Tibori Szabó Zoltán: Szekusok csuhában, reverendában Az ortodox egyház tiltakozása nyomán nem világítják át a romániai papságot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2002. január 10.

A Szekuritáte Irattarát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) titkára, Constantin Buchet kijelentette: nem igaz, hogy megpróbálnak politikai nyomást gyakorolni az intézményre, amint azt a Szekuritáté iratcsomókhoz való hozzáférhetőséget szabályozó törvény kezdeményezője, Constantin Ticu Dumitrescu állította. Eddig mintegy ötezren kérték, hogy betekintsenek saját dossziéjukba, és közel százan ezt meg is tették. Emellett a CNSAS leellenőrizte a 2000-es választásokon indult jelöltek, illetve a minisztériumok tisztségviselőinek a politikai múltját is. /Nincs politikai nyomás alatt a CNSAS. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2002. január 10.

Egymagában látott a Securitate leleplezésének Constantin Ticu Dumitrescu volt szenátor azután, hogy meggyőződött róla, az általa kezdeményezett átvilágítási törvény nem érte el célját. Közel ezer szekuritátés tiszt és kollaboráns nevét hozta nyilvánosságra jan. 9-én Constantin Ticu Dumitrescu, az 1999 decemberében elfogadott romániai átvilágítási törvény kezdeményezője. A lista az egykori politikai rendőrség 450 tisztjének, 360 alkalmazottjának, több mint száz besúgójának a nevét tartalmazza, és több tucat törvényszéki bírót, milicistát és börtönőrt nevez meg, akik együttműködtek a Szekuritátéval. A volt szenátor ezúttal is kijelentette, az általa kezdeményezett törvényt olyan formában fogadta el a törvényhozás, hogy az nemhogy leleplezné, inkább védelmet nyújt az egykori politikai rendőrségnek. A Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kiszivárgott információkra hivatkozva kijelentette, 1989 decembere és 1990 márciusa között a Szekuritáté archívumából mintegy 80 ezer dossziénak veszett nyoma. 1993-ban az archívumokban mintegy 2 millió dossziét tároltak. Dumitrescu azt is tudni véli, hogy 1989-ben a Szekuritáté 150 ezer besúgót foglalkoztatott, akik több százezer személyről készítettek jelentéseket. Míg 1968-ban a megfigyelt személyek száma meghaladta a 400 ezret a csehszlovákiai beavatkozás után ez a szám 40 ezerre, csökkent, hogy aztán nem sokkal később ismét elérje a százezres nagyságrendet – állapította meg a volt szenátor. "Míg nem leplezik le az egykori politikai rendőrség tisztjeit, azok ma is fontos állami tisztségeket tölthetnek be – jelentette ki a volt szenátor. A CNSAS főtitkára, Constantin Buchet azonnal cáfolta, hogy politikai nyomás nehezedne az átvilágító bizottságra. /G. Á.: Egyszemélyes átvilágítás. Ezres szekus listát ismertetett Ticu Dumitrescu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2002. március 13.

A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei szervezete márc. 9-én tartott Csíkszeredában megemlékező ünnepséget. Emlékezni és emlékeztetni gyűltek össze, a Romániai Volt Politikai Foglyok és a Diktatúra Üldözöttei Szövetsége megalakulásának 12. évfordulóján. Azokra a tíz- és százezrekre emlékeztek, akik jeltelen gödrökben elkaparva porlanak szerte az országban, Máramarostól a Duna-deltáig, Szamosújvártól Zsiláváig és szinte mindenütt. A kommunista és a fasiszta totalitarizmus súlyos veszélybe sodorta a kétezer esztendős keresztény európai civilizációt, behelyettesítve ezeket a modern rabszolgaság, a terror és az egész társadalmat átszövő és szétzüllesztő hazugság és megfélemlítés rendszerével. E modern rabszolgaság elleni lázadás áldozataira emlékeztek, az ártatlanul meghurcoltakra, elítéltekre, a munkatáborokban lassú halálra ítéltekre, a kivégzettekre, de a családi otthonaikból kitelepítettekre is. Constantin Ticu Dumitrescu hangsúlyozta: ameddig a politika nem épül erkölcsi alapokra, addig folytatódni fog a világban az erőszak, az igazságtalanság, és lesznek politikai üldözöttek. /Id. Rafain Gábor, Csíkszereda: Emlékező ünnepség a mártírok napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

2002. július 12.

Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2002. szeptember 27.

A Ticu Dumitrescu által javasolt átvilágító tanács (a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács, CNSAS) már a kezdetektől nehezen működött. A tanács egyes tagjai a jelenkori hatalommal játszanak össze, vagy elmarasztalható tevékenységük révén válnak kijátszhatóvá, több tagot pedig - Mircea Dinescut, Andrei Plesut és Horia Patapievici-et - egyenesen "rebellisnek" neveznek, és el szeretnének hallgattatni. A tanács körül az elmúlt napokban robbant ki ismét a vita, a parlament elé terjesztett beszámolójuk alkalmával. Több honatya elégedetlen volt az átvilágító tanács által elkészített, a 2001-2002-es időszak tevékenységére vonatkozó jelentéssel. Szabó Károly szenátor szerint egyáltalán nem törvényes, hogy a bizottság az ellenőrzését az átvilágító tanácsra is kiterjessze. A hírszerző szolgálatot ellenőrző bizottság ugyanis ahelyett, hogy a SRI-t ellenőrizné, az átvilágító tanácsra összpontosít. /(i): Rossz megvilágításban az átvilágító tanács. Szabó Károly szenátor: Valójában a SRI ellenőrzi a tanácsot, és nem fordítva. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2003. március 8.

A Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) székelyudvarhelyi szervezete az 1949. márc. 2-i kitelepítések, deportálások évfordulóján a kommunista diktatúra áldozataira is emlékezett. Páll László, a POFOSZ székelyudvarhelyi elnöke e vele készült beszélgetésben elmondta, hogy fiatalemberként 1961-ben tizenöt évi börtönre ítélte a kolozsvári hadbíróság. 1956-ban elsős gimnazista volt, társaival szovjet- és kommunistaellenes röpcédulákat terjesztettek az iskolában. 1959-ben egyesítették Kolozsváron a magyar egyetemet a románnal, s ennek mintájára Szászrégenben a középiskolákat is egyesítették. Páll László diáktársaival aláírásgyűjtési akcióba kezdtek, hogy tiltakozzanak a magyar iskolák elsorvasztása ellen. Tekintélyes földrajzi területre kiterjedt aláírásgyűjtési kezdeményezésük, már huszonöten voltak szervezők, amikor két személy felvetette, hogy nem aláírással, hanem fegyverrel kell tiltakozni. Kettejüknek pisztolyuk volt, később kiderült, ők a szekusok beépített emberei voltak, tőlük kapták a pisztolyokat. A besúgók miatt mindannyian lebuktak. Páll Lászlót 1960-ban tartóztatták le. Tizenegy hónapi vizsgálati fogság után kimondták az ítéletet, melynek szövegében benne volt a fegyveres összeesküvés kifejezés is, aminek a valósághoz semmi köze sem volt. A kényszermunka börtönéveit a Baraganban, majd a Duna-deltában töltötte, mintegy ezer társával a peripravai gulágra került. Rabruhájukon a CR jelzés volt, jelentése: contrarevolutionar (ellenforradalmár). A börtönben a magyarok százalékaránya jóval meghaladta azt a számot, amelyet a népszámlálások jegyeztek. A börtönben iszonyúan nehéz munkájuk volt. Például gátat építettek, három és fél köbméter földet kellett eltalicskáznia egy nap egy fogolynak minimum ötven méter távolságra, ez volt a norma. Ha a brigádos azt jelentette, hogy X. Y. nem teljesítette a normát, este vizes lepedőt terítettek rá, és huszonötöt vertek a fenekére. Csavargónak, banditának nevezték őket. Páll 1964-ben az általános amnesztiával szabadult. Megjegyezte, hogy a diktatúra bukása után tizenhárom évvel még nem történt meg a jogi értelmében vett rehabilitálásuk, pedig a kérdést a POFOSZ országos elnöke, Ticu Dumitrescu volt szenátor is felvetette. /Komoróczy György: Késik a volt politikai foglyok rehabilitációja. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./

2003. június 2.

Máj. 31-én Sepsiszentgyörgyön tartottak fórumot. Szatmárnémetiből kiindulva, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen keresztül, átívelve szinte egész Erdélyt, a Partiumot és a Székelyföldet, Sepsiszentgyörgyre érkezett a fórummozgalom, jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli. A tanácskozáson közel hétszázan vettek részt, az eseményre egész Erdélyből érkeztek küldöttek. A fórumon ismertették az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot Kezdeményező Testület feladatait és prioritásait, határozatot fogadtak el a kedvezménytörvény, a székelyföldi területi autonómia megvalósításának ügyében, javaslatot tettek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára vonatkozóan, és eldöntötték, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Megnyitó beszédében Tőkés László rámutatitt: joggal tekinthető a tömbmagyar Székelyföld Erdély belső anyaországának. Székelyföld ma is különleges helyet foglal el az erdélyi magyarság életében. A fő cél az erdélyi önkormányzat megvalósítása. A státustörvényről szólva Tőkés László feltette a kérdést: kinek a nevében írta alá Markó Béla a státustörvény módosítását, illetve mi alapján jelenti ki Kovács László magyar külügyminiszter, hogy a határon túli magyarság 98 százaléka támogatja a jogszabály módosítását? Mint fogalmazott, rólunk ne nélkülünk és ellenünk döntsenek, nevünkben ne politizáljanak, a polgári körök pedig ne nézzék tétlenül ezt a csúfságot, ami a romániai magyar közösséggel történik. Toró T. Tibor, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában tájékoztatott a testület máj. 30-i sepsiszentgyörgyi üléséről, amelyen elhatározták: a testület alapvető feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozása. Ennek érdekében létre kell hozni az elméleti-jogalkotói munkacsoportot, amelynek feladata az a statutúmtervezetek, valamint a székelyföldi területi autonómia statutúmának előkészítése. A dokumentumokat a román parlamentnek is el kell törvény formájában fogadnia. A fórumra elküldte üzenetét Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, majd Bayer Zsolt magyarországi újságíró kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: a cél a magyarságot megillető jogok kikövetelése, kiharcolása mindenféle megalkuvás nélkül. Király Károly volt RMDSZ-es szenátor előadásában elmondta: a legnagyobb tragédia szerinte az, hogy a nemzetközi közvélemény előtt Romániát modellértékűnek könyvelték el a kisebbségi kérdés kezelésének tekintetében. Hangsúlyozta: a baj az, hogy a magyar elit egy részét sikerült a román hatalom szolgálatába állítani. Elfogadott határozattervezetük szerint felkérték az Országgyűlést, hogy az alábbi elveket és szándékokat érvényesítsék a kedvezménytörvény módosítása kapcsán: a törvény preambulumában tételesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás; a kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. Továbbá a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgársággal azonos jogok illessék meg; illesen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányt folyató személyt diákkedvezmény, a határon túli pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagóguskedvezmény. A jogszbály biztosítsa minden magyar nyelvű oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz támogatást kaphasson. A fórum állást foglalt a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében is. Székelyföld fejlődésének alapvető politikai eszköze az önkormányzás elvének érvényesítése a Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács felállítása révén. Javasolták, hogy Románia parlamentje november 15-ét az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ennek támogatására felkérik az RMDSZ-t, az egész romániai társadalom demokratikus erőit és Constantin Ticu Dumitrescut, a volt politikai foglyok szövetségének elnökét. /Papp Annamária: Megkezdik az erdélyi autonómia felépítését. Az úticél nem Bukarest, hanem Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2003. június 3.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés Lászlónak a sepsiszentgyörgyi fórumon elhangzott nyilatkozataiban és a szövetség vezetésével kapcsolatos bírálataiban "nincs újdonság", ezért nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a püspök megnyilvánulásainak. "Nem hiszem, hogy feladatunk lenne Tőkés László nyilatkozatainak kommentálása, sem az, hogy vitába bocsátkozzunk", nyilatkozta Markó a Mediafaxnak. Ticu Dumitrescu parasztpárti alelnök dicséretesként értékelte a sepsiszentgyörgyi fórum azon javaslatát, hogy november 15-ét nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. /Markó a székelyföldi fórumról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2003. november 21.

Nov. 14-16. között a Kortárs Történelem Román Intézménye valamint a brassói November 15 Egyesület az 1987-es brassói munkásmegmozdulás emlékére rendezett szimpóziumot. A rendezvényen olyan személyiségek vettek részt, mint Doina Cornea, Vladimir Bukovszkij, Cohen Stork. Constantin Ticu Dumitrescu képviselő, aki megpróbált a volt politikai rendőrség tevékenységére és alkalmazottjaira fényt deríteni, de mint nyilatkozott, a nevét viselő, a szekuritátét dekonspirálóból épp az ellenkezője lett: a szekut konspiráló törvény. Mindezért a jelenlegi államelnököt hibáztatta. Sajnos, az RMDSZ megyei szervezetének vezetősége részéről senki sem vett részt a rendezvényen. Aranyosi István megyei tanácsos, a brassói magyarság elmondta, hogy ő is rajta volt az országos választások előtt közzétett azon informátorok listáján, azonban ezt nem tudták alátámasztani, ennek ellenére a RHSZ azóta sem kért bocsánatot a történtekért. Doina Cornea asszony kifejtette: "Vártam én is a bukaresti tavaszt, de 1975- ben aztán felébredtem: Ceausescu kérte, tegyünk hűségesküt. Senki sem ellenkezett. Én úgy gondoltam, egy jogállamban nem kell hűségesküt tenni senkinek sem." - Én nagyon gyáva és félős természetű vagyok, de a politikai félelmemet legyőztem, jegyezte meg. Vladimir Bukovszkij szerint Romániában is sor kell hogy kerüljön a kommunizmus perére. - A társadalomban nem foglalhatnak el többé beosztást a múlt rendszer kiszolgálói, hangsúlyozta. /Tóásó Áron Zoltán: 16 évvel ezelőtt Brassóban kivonultak az utcára a munkások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998