udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Brahan, Cornel

1992. december 16.

A Dimineata dec. 16-i számában nyilatkozott Cornel Brahas, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke, kifejtve, hogy a székelyek is elmagyarosított románok. Szerinte nincsenek a magyarok 1,6 millióan, közülük 900 ezer fő elmagyarosított, így a magyarok alig vannak 700 ezren. - Brahas szerint az RMDSZ hungarista hagyományokat folytat. /Magyar Hírlap, dec. 17./

1993. március 25.

A Gheorghe Funar által vezetett Román Nemzeti Egységpárt parlamenti csoportjából különbizottság alakult abból a célból, hogy Tőkés László ellen terhelő adatokat gyűjtsenek. A párt alelnöke és szóvivője, Cornel Brahas kijelentette, hogy feljelentik Tőkés László püspököt románellenességért és hazaárulásért. /Bogdán Tibor, Bukarest: Funarék feljelentik Tőkést. = Magyar Hírlap, márc. 25./

1994. március 7.

Tőkés László püspöknek az RMDSZ SZKT csíkszeredai tanácskozásához intézett levelét a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke, Cornel Brahas így értékelte: Tőkés László mindig "soviniszta, revizionista, románellenes, hazug és destabilizáló volt." Fel kell figyelni a veszélyre, amelyet nem egyedül Tőkés László képvisel, hanem az RMDSZ egész vezetése is. Alexandru Surdu akadémikus szerint az etnikai autonómiára vonatkozó igények Románia szuverenitását érinthetik. /Pesti Hírlap, márc. 8./

1995. augusztus 9.

Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./

1995. augusztus 9.

Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./

1995. november 21.

Nov. 21-én Borbély László RMDSZ-képviselő parlamenti felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus társadalomban a képviselőházban osztogatott kiadványok, így a Szabad Köztársaság Párt "Stefan cel Mare" lapjában közzétett fasiszta törekvések, amelyek a romániai magyaroknak a második világháborúban gázzal elpusztított zsidók sorsát szánják. Hasonló a Nemzeti Jobboldal Pártja kiadványa, Cornel Brahas képviselő gondozásában megjelent brosúra /Neagu Cosma: Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához/, amely Románia sírásóinak nevezi a magyarokat és a zsidókat. A szerző utalva arra, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit 1947-ben letartóztatták és 1964-ig börtönbe zárták, felteszi a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ mai vezetőire is?" Ezt a könyvet a parlament könyvesboltjában árusítják. Borbély László a főügyészség intézkedését kéri, mert ezek a kiadványok kimerítik a rasszista gyűlöletszítást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./

1996. január 17.

Állandóan olyan tetteket észlelünk, amelyek kimerítik a nemzeti-faji uszítás bűntényét, és senki sem mozdul meg. Corneliu Vadim Tudor ellen, úgy tudom, több mint 90 pert kezdeményeztek, de egyik sem jutott el a döntésig - szögezte le Borbély László, aki már több sajtóértekezleten elítélte, hogy megjelent Neagu Cosma könyve: Egyes nemzetiségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához, a Dreapta Nationala /Nemzeti Jobboldal Pártja/ kiadványa, melyet Cornel Brahas képviselő gondozott és ezt a kiadványt a parlamentben árulták. A könyv szerint a zsidók és a magyarok hibásak mindazért, ami történt 1945 után, ők Románia árulói és sírásói. A kommunista funkcionáriusok - Brahas szerint - mind zsidók vagy magyarok voltak. A szerző megírta, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit bebörtönözték, majd feltette a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ jelenlegi vezetőire is?" Borbély László az ügyészség eljárását kérte a kiadó ellen. /Zsehránszky István: Szerecsenmosdatás náci módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója súlyos vádakkal illette Corneliu Vadim Tudort, a szélsőséges, idegengyűlölő Nagy-Románia Párt elnökét. A titkosszolgálat főnöke közölte, hogy C. V. Tudor a Ceausescu-diktatúra idején nemcsak egyszerűen a Securitate informátora volt, de annak utasítására rendszeres zaklató hajszát folytatott a Saptamana című lap hasábjain értelmiségiek ellen. Ion Caraian írót halálba kergették, másoknak nagy megpróbáltatásokat okoztak ezek a hajszák, s ma fenyegetéseivel, feljelentéseivel, támadásaival, nyilatkozataival a szenátor ugyanezt a gyakorlatot folytatja a köré gyűlt volt Securitate-tisztek segítségével. Corneliu Vadim Tudor az év elején a SRI-t felügyelő bizottság elé öt különböző dossziéban terjesztette be vádjait Virgil Magureanu ellen, aki előzőleg éppen C. V. Tudor fenyegetéseinek elébe vágva tette közzé azokat az anyagokat, amelyek saját múltjára vonatkoztak, elismerve, hogy 1963-ban egy éven át maga is a Securitate - a kommunista titkosszolgálat - embere volt egy temesvári oktatási intézményben. /Magureanu tévényilatkozata C. V. Tudorról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1996. április 2.

Liviu Medrea, az RNEP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, akit pártja juttatott alprefektusi tisztségbe, elhatározta, hogy követi Cornel Brahan példáját: átiratkozik az RTDP-be - írta a Mesagerul Transilvan. Sokan úgy tudják, hogy Gheorghe Funar útmutatására Liviu Medrea fogalmazta eddig az RMDSZ-t elítélő rendkívül durva hangú közleményeket. Most pedig a helyezkedő politikusok igyekeznek idejében lelépni a süllyedő hajóról. /Az alprefektus is átigazol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. július 18.

Az Adevarul Hargitei /Csíkaszereda/ júl.10-i száma az első oldalán bejelentette, hogy új párt működik Dreapta Romaneasca /Román Jobb/ címen, egyelőre 14 ezer, zömmel erdélyi és bánsági fiatallal. Elnökük, Cornel Brahas szerint a párt a román nacionalista megoldásokat szorgalmaz, olvasható Inczefi Tiboir tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1998. március 17.

Román Nemzeti Párt - Partidul National Roman - néven egyesült márc. 7-én három parlamenten kívüli politikai alakulat: a Román Demokrata Agrárpárt, az Új Románia Párt és a Keresztény Liberális Párt, vezetői - Mihai Berca, Ovidiu Trasnea és Radu Ciuceanu - márc. 9-én írták alá a megállapodást. Az egyesült párt legismertebb személyisége a tavaly az Új Románia Pártba belépett Virgil Magureanu, aki a Román Hírszerző Szolgálatot vezette 1990 márciusától, azaz létrejöttétől fogva egészen 1997 elejéig, azóta pedig arra törekszik, hogy a román politikai életben töltsön be számottevő szerepet. - Ez az egyesülés rövid időn belül a második: a Polgári Szövetség Pártja, Nicolae Manolescu formációja, amely szintén nem jutott be 1996-ban a parlamentbe, február végén beolvadt a kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Pártba, Manolescu alelnök lett. Márc. 9-én megalakult a Nacionalisták Választási Blokkja: Mircea Druc volt moldovai kormányfő dák-latin pártja és Cornel Brahas Román Jobboldal Pártja egyesült. /A hét nyolc napja rovat. = A Hét (Bukarest), márc. 17./

1998. szeptember 4.

Csatlakozott a Román Jobboldal Pártjához a CADA néven ismert, a Hadsereg Demokratizálásáért Akcióbizottság. "Rendet akarunk az országban és rendet fogunk teremteni" - ezen a címen mondta el beszédét Babuta tartalékos alezredes. Eminescu költőre hivatkozva kimondta: a román elem maradjon a meghatározó. A Jobboldal Pártjának elnöke Cornel Brahas, aki korábban Funar Egységpártjának volt a tagja. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 4./

1998. szeptember 18.

C. V. Tudor szenátor követelte az RMDSZ azonnali betiltását és vezetőinek száműzését. Ez így megy évek óta, de ezt a követelést nem teljesítették. Barabás István felidézte az elmúlt években született hasonló követeléseket, de hozzátette: ezekkel a követelésekkel a kutya sem törődött. A Romania Mare hetilap indulása után 1990-ben heteken át szalagcímekben követelte Tőkés László azonnali száműzését és az RMDSZ törvényen kívül helyezését. - A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 1991. márc. 23-i nyilatkozatában azonnal hatállyal követelte az önálló magyar iskolák megszüntetését, márc. 15-e megünneplésének megtiltását. - Az RNEP 1994. dec. 19-i közleményében követelte a magyar lakosságnál rejlő fegyverek elkobzását, az RMDSZ parlamenti választottjaitól a hűségeskü letételét.- A Vatra Romaneasca 1995. jún. 1-jén követelte, hogy a parlament helyezze törvényen kívül az RMDSZ-t, szenátorait és képviselőit állítsa bíróság elé. - Az RNEP 1995 júniusi országos értekezleten követelte, hogy Iliescu elnök függessze fel az oktatási törvényt, mert túl sok jogot biztosít a magyaroknak. - A Vatra Romaneasca 1996 júliusi konferenciája követelte, hogy az RMDSZ-t ne nevezzék be pártként. - 1996. dec. 17-én, a választásokat követően Petre Turlea és Dumitru Balaet képviselők követelték, hogy az RMDSZ ne kapjon prefektusi posztokat. - 1997. nov. 19-én Valeriu Tabara, az RNEP új elnöke követelte az észak-erdélyi magyar megszállás következményeit tanulmányozó intézet felállítását. Ugyanaznap Cornel Brahas, neofasiszta Új Jobboldal Párt vezére követelte a Hargita és Kovászna megye felszámolását és a kétnyelvű feliratok megsemmisítését. /Barabás István: Falra hányt követelés. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18./ Valóban nem tiltották be az RMDSZ-t, azonban ezeket a követeléseket pártvezetők hangoztatták, továbbá a román parlament szenátorai és képviselői.

2000. február 3.

Radu Vasile volt kormányfő egy szélsőséges nacionalista párt felhasználásával akar rövid időn belül saját pártot alakítani. Az exkormányfő, akit tavaly decemberben viharos körülmények között váltottak le a miniszterelnöki posztról, bejelentette, hogy az egyelőre még csak tervként létező pártja, a Román Néppárt (PRP) még ezen a héten összeolvad a Román Jobboldal Pártjával (PDR), s ezt a fúziót követően lép a politikai porondra a Néppárt. Radu Vasile január végén jelentette be az új párt megalakulását. - Victor Ciorbea volt államfőnek, aki 1998 elején történt megbuktatása után szintén kilépett a parasztpártból, több mint egy évébe tellett, mire sikerült bejegyeztetnie saját új pártját, a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetséget. - A parlamenten kívüli törpepártot, a Román Jobboldal Pártját a Román Nemzeti Egységpártból néhány évvel korábban kivált Cornel Brahas alapította. Brahas rasszista és nacionalista eszméket hirdet, véleménye szerint Romániában a zsidókon és a cigányokon kívül nem léteznek nemzeti kisebbségek. /Radu Vasile nem válogat. Különös politikai házasság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2005. július 2.

Ha élne, Eminescu a Nagy-Románia Párt tagja lenne – hangzott el 2002. január 14-én Botosani-ban, a költő születésnapjának a Nagy-Románia Párt rendezte ünnepségén, Vlad Hogea képviselő szájból, aki jelenleg a Tricolorul pártlap főszerkesztője is. 1995-ben újra kiadták bálványuk, Constantin Papanace (1904–1985) művét, az Eminescu – un mare precursor al legionarismului románesc (Eminescu, a román legionarizmus előfutára) című könyvet. Szerzője a Vasgárda egykori ideológusa, 35 könyvet írt a Hitler-barát mozgalom szolgálatában, köztük az említett Eminescu-méltatást. A bukaresti Vestfalia Kiadó 1997-ben megjelentette Eminescu Sfantul pamant al Transilvaniei című publicisztikai gyűjteményét, benne az Echilibrul (Egyensúly) című eszmefuttatását a magyarokról, megjelent a pesti Federatiunea 1870. május 4-i számában. A 20 éves Eminescu, az ifjú titán így látta (Pesten!) a magyarokat: „A nyelvük? Szégyellniök kellene. Hangjai elborzasztják a követ is…, durva, kifejezéstelen, ósdi nyelv, a német utánzata. Művelődéstörténetük nulla, törvényeik a középkorból maradtak fenn, barbárabbak a barbárságnál. Művészetük és irodalmuk? Átvették a németektől, ahogy az ipart is. Kereskedelmük? A zsidók kezében.” Ugyancsak a Vestfalia Kiadó 1998-ban Chestiunea evreiasca (A zsidókérdés) cím alatt csokorba gyűjtötte Eminescu ilyen tárgyú írásait. A Timpul 1879. július 7-i számában megjelent vezércikkében Eminescu így írt: „a zsidó faj nyelve vulgáris, barbár dialektus”. A 29 éves Eminsecu Doina című versében megírta: az idegenek a Dnyesztertől a Tiszáig elárasztják a románságot, ezért szívüket a kutyák egyék meg, házuk váljék pusztasággá, haláluk után varjak és akasztófák vegyék gondjaikba őket. Eminescut Ion Iliescu akkori államelnök 2000. november 9-én a határon túli románok IV. kongresszusához küldött üzenetében a román szellemiség jelképének nevezte. Eminescu idegengyűlölő műveit Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke költségén adják ki. A Vatra-kötődést tükrözi, hogy Cornel Brahas Ne e sila címmel 1991-ben kiadta Eminescu sovén-nacionalista, antiszemita cikkeinek gyűjteményét. Brahas akkor, közvetlenül a forradalom után Új Jobb néven neofasiszta mozgalmat próbált szervezni, de kudarcot vallott. 1994-ben Gheorghe Funar Román Nemzeti Egységpártjába igazolt át, ott megrögzött magyargyűlöletének köszönhetően nyomban alelnök lett. – Gheorghe Funar ezelőtt két héttel törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátusban: Románia minden városa állítson márványszobrot Mihai Eminescunak. Barabás István újságíró a majdani Eminescu-emlékmű márvány talapzatára ajánlja La Arma! (Fegyverbe) című, kevésbé ismert versének néhány sorát. Arról van szó benne, hogy a román a Kárpátok sólyma, fogjon hát végre fegyvert, irtsa ki Erdély vak, kegyetlen, kutyafejű magyarjait. Állkapcsukat el kell mozdítani a helyéről, nyelvüket ki kell tépni a torkukból és a románok öklével betömni szájukat. Ne tűrjék tovább a szégyent, hogy szent földjüket vad magyarok és mocskos kezű zsidók (a versben: jidani) gyalázzák. /Barabás István: Eminescu és Funar találkozása a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998