udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 592 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-592
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tudor, Corneliu Vadim

1990. július 24.

A Romania Mare júl. 22-i számában Corneliu Vadim Tudor rendkívül élesen támadta Tőkés László püspököt. Tudor a magyarságot barbár, civilizálatlan népnek mondta, hozzátéve, jobb lett volna, ha Ázsiából Amerikába mennek és megkímélik Európát ezeréves pusztító jelenlétüktől. Elutasította azt, hogy Tőkés László tevékenysége nyomán kezdődött 1989-ben a változás, ehelyett néhány ezer Magyarországról beszivárgó ügynökről beszélt. Vadim végig minősíthetetlen szavakkal támadta Tőkés Lászlót. Tudor a temesvári, Securitate és pártvezetők elleni perről kifejtette: a károkat okozó vandálokra a világ bármely hadserege lőtt volna. "Mi bajod velünk, papocska? Eridj a tieidhez Budapestre?" írta Vadim. "Távozz, sátán!" Minderre lehetne mondani, hogy nevetséges. Mégsem nevetséges. A fasizmus ugyanis sohasem nevetséges. /Romania Mare: Tőkés a torkunkat szorongatja. = Népszabadság, júl. 24./

1990. augusztus 2.

Ágoston Vilmos idézte a román sajtó magyarellenes megnyilvánulásait Szomorú szellemi kincstár címmel. A Vatra Romaneasca szélsőséges, idegengyűlölő elveit a politikai életben a Román Nemzeti Egységpárt juttatja érvényre. Az Adevarul in Libertate című kolozsvári lap közölte nyilatkozatukat: a magyar konzulátus románellenes, revizionista, szeparatista propagandát fejtett ki. "Romániában szabadságot nyert a fasiszta sajtó" - állapította meg Ágoston Vilmos. A Nagy Románia /Romania Mare/ lap vezetői, Eugen Barbu igazgató, Corneliu Vadim Tudor főszerkesztő és Ion Lancranjan főmunkatárs a Ceausescu-korszak kiszolgálói voltak. Tudor antiszemitizmusa közismert volt, a nyolcvanas évek elején Izrael diplomáciai úton is tiltakozott írásainak hangvétele ellen. Most ismét uszító hangú verseket és politikai röpiratokat közöl. Egyik magyargyalázó versében ezt írta: "Megátkozlak titeket az éggel és a tengerrel", "ti kizsarolt eszű erőtlenek", "viperát szüljetek, ne gyermekeket", "Mi nem fogjuk megérteni egymást soha, nem vagytok ti emberek, veszett kutyák"... A következő számban Tőkés László püspököt gyalázták, összetévesztve a református és a katolikus egyházat, Tőkést a Vatikán híveként mutatta be, hozzátéve, hogy takarodjon az országból, mert meg fogják ölni. /Ágoston Vilmos: Szomorú szellemi kincstár. Idézetek a román sajtóból. = Magyar Nemzet, aug. 2./

1990. augusztus 14.

A Romania Mare /Nagy-Románia/ újságot Ceausescu hűséges kiszolgálói szerkesztik /főszerkesztő: Corneliu Vadim Tudor, igazgató: Eugen Barbu/, annyi a változás, hogy a hajdani kapitalista, imperialista jelzők helyett most egyetlen van, a magyar. A magyar a bűnös. A 8-as számban ez olvasható: "A magyar szélsőségesek ma is meg akarják fordítani az idő kerekét. Ezer meg ezer román családot terrorizálnak, tanárokat, diákokat, tanulókat űznek el a közoktatási intézményekből és helységekből, vonatokat támadnak meg, sok évszázados ortodox templomokat gyújtanak föl, vagyis azt teszik, amihez a legjobban értenek." /Alexandru Iorga: Színtiszta vörös nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

1990. november 29.

Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 27-28-án ülésezett Bukarestben, az RMDSZ székházában. A nov. 29-én kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzéki politikát követ. Az RMDSZ tevékenységének, céljainak jobb megismertetéséért felkarolja a Kolozsvárott eddig alkalmilag kiadott Puntea című román nyelvű kiadványt. Tekintettel a romániai magyarság, az RMDSZ elleni egyre élesebb sajtótámadásokra, büntetőjogi vádemeléssel él Eugen Barbu és Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare szerkesztői ellen. Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja jóváhagyásával, a román delegáció tagjaként, részt vett az Európai Leszerelési és Biztonsági Értekezlet párizsi csúcstalálkozóján. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1990. december 20.

December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1991. június 21.

Bukarestben bejegyezték a Nagy-Románia Pártot, elnöke Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges, nacionalista Romania Mare /Nagy-Románia/ hetilap főszerkesztője, alelnöke Eugen Barbu, a hetilap igazgatója. /MTI/

1991. június 24.

Moses Rosen főrabbi jún. 24-én bukaresti sajtóértekezletén kérte a Nagy-Románia Párt és szócsövének, a hatszázezres példányszámú Romania Mare hetilapnak a betiltását és a "nemzeti gyűlöletet és antiszemitizmust szító" lapok, így az Europa megjelenésének leállítását. Ugyancsak elítélte, hogy sok lap nemzeti hőssé magasztosította fel Antonescu fasiszta diktátort, akinek uralma alatt a korábbi 800 ezres zsidó közösség felét elpusztították. /Moses Rosen főrabbi a Romania Mare Párt betiltását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Moses Rosen főrabbi sajtóértekezletén elmondta, hogy Romániában a fasiszta pártok és publikációk fenyegetik a törékeny demokráciát és az országban élő zsidókat. Kijelentette: a Nagy-Románia Párt tipikus fasiszta szervezet. A főrabbi követelte a fasiszta propaganda betiltását. Az AP amerikai hírügynökség megkérdezte Corneliu Vadim Tudort, a Romania Mare főszerkesztőjét, mi a véleménye Moses Rosen szavairól. Corneliu Vadim Tudor szerint a főrabbi túlzott, lapja nem a zsidókat támadja, csak azt a törekvésüket, hogy kezükbe tartsák az államvezetést. Szerinte a román állami intézmények vezetőinek 60 százaléka zsidó. C. V. Tudor szükségesnek tartja a kvóták bevezetését, vagyis meg kellene szabni, hogy az állami intézmények vezetőinek mekkora hányada lehet zsidó. /A Romania Mare vezetője a numerus clausus bevezetését szorgalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1991. június 28.

A magyarellenes és hírhedt antiszemita lap főszerkesztője, C. V. Tudor bíróság elé került, a pert a volt főügyész, Gheorghe Robu indította a Romania Mare hasábjain személye ellen elkövetett rágalmazásért. A tárgyalást jún. 19-én Ploiesti-en tartották, mert Tudor a bukaresti bírákat elfogultsággal vádolta. A bíróság előtt Tudor agresszív volt, állandóan fenyegette a bíróság elnökét. Az ítéletet júl. 10-én hirdetik ki. /Ifj. Buja Simon: A Romania Mare főszerkesztője a bíróság előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1991. augusztus 14.

Egy hónapra betiltották a szélsőséges Romania Mare hetilapot. Corneliu Vadim Tudor, a lap vezetője kijelentette, hogy ennek oka "a magyarok, a zsidók, a cigányok, a nemzetközi frankománok, Ellie Wiesel, a művelődési miniszter és a román sajtó." /Romania Libera (Bukarest), aug. 14./

1991. október 12.

Az egyik szélsőséges lap, a Ceausescul 16. száma különszám, címe: Vasgárda, amely ezt a fasiszta mozgalmat népszerűsíti. A lap főszerkesztője Larcis Narcescu, aki régi munkatársa és barátja Corneliu Vadim Tudornak. /Ismerteti: Romania Libera (Bukarest), szept. 21-22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

1992. január 8.

Szőcs Géza nyilatkozott a Szabadságban: Kapcza Imre támadására méltatlannak érezte a válaszadást, ugyanúgy, ahogy a Romania Mare, az Europa, a hasonló lapok, valamint a Corneliu Vadim Tudor típusú figurák támadásaira. Ezeknek a támadásoknak nemcsak az a céljuk, hogy az embert lejárassák, hanem az is, hogy védekezésre késztessék. Ha válaszol egy ilyen cikkre, akkor két hét múlva ki tudja, hány hasonló cikkre kell válaszolni. Szőcs Géza sorra visszautasította Kapcza Imre vádaskodását, nem igaz az, hogy Budán épül a villája./Pölnitz László: Beszélgetés Szőcs Gézával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ Előzmény: Kapcza Imre: "Egyébként következetesen becsületes." = Szabadság (Kolozsvár), 1991. dec. 5./

1992. január 31.

Változatlanul sok magyarellenes, továbbá antiszemita uszító cikk jelenik meg a szélsőséges román lapokban, elsősorban a Romania Mare hetilapban. Ez utóbbiban Corneliu Vadim Tudor a román diplomácia történelmi tévedései közé sorolta Horvátország és Szlovénia elismerését. A függetlenség időszakát követően, melyet Ceausescu teremtett meg, ismét cselédekké lettünk, írta. Lelkesen magyarázta, milyen régi a román-szerb testvériség. Ezután következett a tőle megszokott kirohanás Magyarország, "Európa gyilkosa" ellen, szerinte ugyanis Magyarország a felelős a jugoszláviai testvérgyilkos háborúért. Tudor a szokott durva stílusában vagdalkozott, kiért arra, hogy az RMDSZ állam az államban és arcátlan közleményeket tett közzé. Tudor hangsúlyozta, hogy a közvéleménynek tudnia kell, mi történik: "Románia méltatlan behódolása a zsidóknak és a szabadkőműveseknek, akik a Nyugatot irányítják." Románia "szintén a zsidók és a szabadkőművesek vezetése alatt áll". /Corneliu Vadim Tudor: A román diplomácia történelmi tévedése. = Romania Mare (Bukarest), jan. 31., a cikk magyar fordítása: Cikkek a nemzetközi sajtóból (Budapest), 10. sz./

1992. június 18.

A Romania Libera nyilvánosságra hozta Ibrahim Shuja Sultan iraki nagykövet Corneliu Vadim Tudorhoz, a Romania Mare Párt elnökéhez írt levelét, melyben a nagykövet megköszönte, hogy Tudor egyetért Iraknak a "cionista és imperialista agresszorok elleni háborújával". A dokumentumból kiderül, hogy a román ultranacionalisták vezetői gyakran folytatnak tárgyalásokat Bagdadban iraki vezetőkkel, sőt tevékenységüket Irak egy svájci bankszámlán honorálja. /Romania Libera (Bukarest), jún. 18., ismerteti: A nagy Szaddam kis barátja címmel a Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./

1992. augusztus 11.

C. V. Tudor egy sajtókonferencián kijelentette, hogy a Romania Mare Párt támogatja Iliescu elnökké választását. /Dimineata (Bukarest), aug. 11., MTI/

1992. augusztus 28.

A Polgári Szövetség Pártja /PAC/ és a Demokratikus Konvenció /DK/ felkéri a Romania Mare Párt vezetőit, foglaljanak állást vezetőjüknek, C. V. Tudornak a tévében, aug. 20-án elhangzott kijelentésével kapcsolatban, melyet a Romania Mare lap is közölt: két óra alatt be kell tiltani az összes románellenes csoportosulásokat: az RMDSZ-t, a Soros /Sörösnek írják/ Alapítványt és cinkosait, a PAC-t, a DK-t, a Társadalmi Dialógus Csoportot és a Romania Libera lapot. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/

1992. szeptember 1.

Ioan Buduca beszámolt Csurka István tanulmányának hatásáról, a kibontakozott vitáról. Információit Bodor Páltól kapta. Buduca arra utalt, hogy Csurka esetleg besúgó volt, és valami nemzetekfölötti, kelet-európai Securitate ügynöke. Buduca szerint Csurka ugyanazt mondja, mint Adrian Paunescu és C. V. Tudor. /MTI, Cuvintul (Bukarest), szept. 1-7./

1992. szeptember 7.

Az RMDSZ Országos Elnöksége szept. 7-én bűnügyi feljelentést tett Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare Párt elnöke ellen, mert a választási kampány során nemzeti gyűlöletet szított és háborús propagandát folytatott. Az RMDSZ 1991. jan. 30-án már eljuttatott egy beadványt a főügyészséghez, C. V. Tudor sovén nemzeti propagandája ellen, de beadványára nem kapott választ. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

1992. október 1.

Még nem ismeretes a választások végeredménye, de az Iliescu elnököt támogató pártok már benyújtják a számlát: C. V. Tudor, a Romania Mare Párt elnöke a belügyminiszteri tárcát követeli, azonkívül egy románellenes tevékenységet kivizsgáló főigazgatóság felállítását a vezetésükkel. A vádlottak természetesen a magyar nemzetiségűek lennének. A Román Nemzeti Egységpárt is a belügyminiszteri tárcát követeli, de a honvédelmit is. /Magyar Hírlap, okt. 1./

1992. október 13.

Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./

1992. október 27.

Funar pártja élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát és az RMDSZ-képviselőknek a Szent Mihály templomban tett ünnepélyes esküjét. Funar javasolta az RMDSZ megszüntetését. Hasonlóan alkotmányellenesnek tartotta az RMDSZ nyilatkozatát a Nagy-Románia /Romania Mare/ Párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor is. Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselője ellenez mindenfajta kollektív jogot, Corneliu Coposu, a párt elnöke viszont jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman, a Nemzeti Megmentési Front elnöke élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát, szerinte az RMDSZ által emlegetett belső önrendelkezés az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. /MTI, Magyar Nemzet, okt. 28, Népszabadság, okt. 28./

1992. november 27.

Haditengeri támaszpontot épít a NATO Románia fekete-tengeri partvidékén, Agigea város közelében, jelentette be Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia /Romania Mare/ Párt elnöke. /MTI/

1992. december 14.

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Romania Mare Párt elnöke dec. 14-én parlamenti beszédében követelte az RMDSZ és a Temesvár Társaság törvényen kívül helyezését, mivel ez a két szervezet "államellenes tevékenységet folytat". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1992. december 17.

Moses Rosen főrabbi dec. 17-én találkozott Iliescu elnökkel, akinek elmondta: Romániában az antiszemita megnyilvánulások veszélyeztetik a zsidó közösséget. Azért fordult Iliescuhoz, mert a főügyész arra hivatkozik, hogy a törvénykönyvben nincs példa erre az ügyre. Van egy törvénytervezet, amely az etnikai, vallási, faji gyűlöletre való uszítást büntetné, ezt több párt támogatja. Nem tűrhetünk újfasiszta mozgalmakat, mondta. Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu szept. 27-e óta a parlamentben is antiszemita nézeteket hirdetnek. /Pesti Hírlap, dec. 18./

1992. december 24.

Corneliu Vadim Tudor dec. 14-i parlamenti beszédében az ország területi épségét veszélyeztető magyarországi és RMDSZ-akciókra figyelmeztetett. A román hírszerzés és kémelhárítás szakemberei határozottan cáfolták Tudor állításait. Az ellenzéki képviselők Tudor parlamenti fegyelmi bizottság elé idézését követelték. /Magyar Hírlap, dec. 24./

1993. január 12.

Sokan támadják az RMDSZ-t, sok a vita, felbukkantak a karrieristák is, abcúg Kós Károly csődstratégiája, abcúg Domokos Géza megalkuvása... Meglobogtatják Tőkés László nevét. A püspök nem szólal meg, a cikkíró Marosi Barna szerint ez okozhatta Tőkés László népszerűségének csökkenését. Eközben "az erdélyi magyarságra szakadatlan propaganda pergőtűz zúdul." S tévében és a lapokban Vadim Tudor és Adrian Paunescu, ezek a félig kommunisták, félig fasiszták jelentkeznek. "Valahányszor egymást gáncsoljuk, a legnagyobb szolgálatot tesszük Ceausescu örököseinek." /Marosi Barna: Erdélyi aknamezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

1993. január 15.

Tőkés László összegezte az RMDSZ általános politikája és vezetői egy része ellen indított támadó-akciót, amelyet Cs. Gyimesi Éva indított el. A lehető legszélesebb területen, helyi és magyarországi sajtóban, a Szabad Európa román adásában és párbeszédre szóló felhívásokkal végzik akciózásukat. A román ultranacionalisták és a hatalom autonómia-ellenes kampányt indított, Iliescu elnök megbélyegezte a magyar önrendelkezési törekvéseket. A román ellenzék viszont megértést tanúsított. Corneliu Coposu egyenesen a "demokratizálódási folyamat szerves részének" tekintette az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. És ekkor érkezett az akciózó "liberális közép", rálicitálva a soviniszták ellenséges hangjára. Szilágyi N. Sándor nemzeti kizárólagossággal vádolta meg a "radikálisokat". Bányai Péter megdicsérte Fey Lászlót, aki a "románokkal való állandó együttműködés" híveként "határozottan szembeszáll a radikális felfogással". Fey László is kirohant a radikálisok, Tőkés László ellen. Cs. Gyimesi Éva és kolozsvári köre folytatja támadásait. Bányai Péter nacionalistáknak nevezte a radikálisokat a Romania Libera 1992. dec. 22-i számában. Amennyiben Vadim Tudor és társai le akarnak számolni az RMDSZ-szel, "bízvást ajánlhatjuk nekik liberális barátaink dúsan tenyésző akció-irodalmát." /Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15. - újraközölte: Magyar Fórum, márc. 4./

1993. január 15.

Jan. 15-én tartotta ez évi első sajtókonferenciáját a Nagy Románia Párt, C. V. Tudor felolvasta pártja állásfoglalását az RMDSZ kongresszusával kapcsolatban. Az RMDSZ-t illegális szervezetnek nevezte, amely az erdélyi magyarok területi autonómiáját követeli. Ezért a párt javasolja, hogy hozzák létre újra a Nemzeti Gárdát és a Hazafias Munkás Gárdát, hogy biztosítsák az erdélyi románok nyugalmát. /MTI, Tineretul Liber (Bukarest), jan. 16./

1993. március 8.

A szélsőséges, nacionalista Nagy Románia Párt megtartotta első országos kongresszusát /márc. 6-7./ Bukarestben. Kevés párt képviseltette magát, de a kormánypárt küldöttei megjelentek. Ott volt a Romániai Cigányok Általános Szövetségének főtitkára is. Ez azért keltett meglepetést, mert Vadim Tudor pártvezér korábban a cigányok kényszermunkára fogásának szükségességéről beszélt. A kongresszusát tartó párt az RMDSZ betiltását és Tőkés László püspöknek az országból való kiutasítását követelte. A magát magyar nemzetiségű románnak valló Iuliu Furo javasolta, hogy a parlament fogadjon el egy románellenes tevékenység elleni törvényt, követelte az etnikai lapon szervezett pártok betiltását és Tőkés László ügyészség elé állítását. Megjelent Mihaila Cofariu, az 1990-es marosvásárhelyi pogrom román sebesültje, akit már felköszöntött Iliescu elnök is, és akit most Vadim Tudor elnök köszöntött. A küldöttek nyílt szavazással újraválasztották az elnöki tisztségbe Vadim Tudort. /Magyar Hírlap, Új Magyarország, márc. 8./

1993. március 19.

A román parlament 19-én szavazott a bizalmatlansági indítványról. Az előző napon Iliescu elnök a televízióban durván kirohant az indítványt kezdeményező ellenzéki pártok ellen, beleértve az RMDSZ-t. A parlamenti ülésen a miniszterelnök Iliescuhoz hasonlóan beszélt, baloldali árulásnak minősítve az indítványt. A Nagy Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor útszéli hangon támadt a "magyar- és cigánybérenc" ellenzékre, különösen az RMDSZ-re. Erre a hangnemre az ellenzék kivonult a teremből. Adrian Severin /Nemzeti Megmentési Front/ kijelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor, illetve a Szocialista Munkapárt-beli Adrian Paunescu-féle neofasiszta, szélsőséges nacionalista szónoklatoknak nincs helye a parlamentben. Végül elvetették a bizalmatlansági indítványt, a 462 jelenlevőből 260-an elutasították, 192-en pedig támogatták. /Kiis Zsuzsa, Bukarest: A román parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Magyar Nemzet, márc. 20./

1993. április 2.

Az Evenimentul Zilei szerint 1500, a Rompres szerint viszont 10 ezer fős volt a tüntetés Székelyudvarhelyen. Az Evenimentul Zileinek nyilatkozva Adrian Casuneanu, az új prefektus kijelentette, hogy hazafias megnyilatkozásoknak tekinti Adrian Paunescu és Corneliu Vadim Tudor szélsőséges felszólalásait. /Román lapok a prefektusügyről. = Pesti Hírlap, ápr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-592




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998