udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jura, Cristian

2002. augusztus 8.

Aug. 7-én megkezdte működését a kormánynak alárendelt Országos Diszkriminációellenes Tanács, amelynek közel harminc felügyelője ellenőrizni és bírságolni fogja a diszkriminációs eseteket. Az új intézményt egy hattagú igazgatótanács vezeti, elnöke Cristian Jura emberi jogi szakértő. Az RMDSZ eredetileg igényt tartott az intézmény vezető tisztségére, amelyet Markó Attila töltött volna be, de a kormánypárt végül ezt nem engedte át a szövetségnek. Ehelyett egy tisztséget ajánlott fel a tanács héttagú vezetőségében. /Megalakult a diszkriminációellenes kormányzati tanács. Az RMDSZ nem kapta meg az elnöki tisztet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ Magyar szakértők nélkül alakult meg Bukarestben az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása szerint februárban kellett volna felállítani a testületet, továbbá a tanácsban vezető tisztség illeti meg az RMDSZ által javasolt magyar szakértőt. Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László ügyvezető alelnök többször is elmondta, hogy magyar elnöke lesz a testületnek. "A kormánypárt nem tartotta be a protokollum egyik kitételét - sommázta a történteket Borbély László, a szövetség kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Cristian Jura elnök - aki egyúttal államtitkári rangot is kapott - elmondta, a hivatalnak még nincs székháza. A hivatal harminc alkalmazottal kezdi el a munkát. Bármely - újságírók által feltárt - esetben az ellenőrző testület vizsgálatot indít. /Gazda Árpád: Kihagyták a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2002. augusztus 30.

Cristian Jura, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint nincs etnikai alapú diszkrimináció Romániában. /Jura: nincs diszkrimináció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

2003. augusztus 5.

Egyéves működése óta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak a képviselőházat is el kellett marasztalnia hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szöveg kifüggesztése miatt - nyilatkozta Cristian Jura, az intézmény elnöke. Idén összesen 29 bírságot vetettek ki, a legtöbbet a romákat ért hátrányos megkülönböztetés miatt. A megbírságoltak között több olyan mulatóhelyiség tulajdonosa található, aki romák belépését tiltó táblát helyezett el a bejáratnál. Húszmillió lejes büntetést kapott Mircea Cosma, a Prahova megyei önkormányzat elnöke is, aki az egyik sajtótájékoztatóján cigányellenes beszédet tartott. Figyelmeztetésben részesült egy Szilágy megyei általános iskola, amelyben a roma diákok külön épületben, igen rossz körülmények között tanultak. Figyelmeztetni kellett magát a képviselőházat, valamint hét országos napilapot is, mert diszkrimináló tartalmú szöveget függesztett ki, illetve közölt. Cristian Jura közölte: a testület az Európai Uniótól is kap pénzt: az intézmény ugyanis koordinátora az EU közel százmillió euró értékű, 2001-2006 között zajló romániai diszkriminációellenes programjának. A romániai törvénykezés 14 fajta diszkriminációt büntet, jóval többet, mint az EU-tagállamok, ahol ez a szám 5 körül mozog. Mint mondta, az emberi méltósághoz való jogot szegik meg a leggyakrabban az országban. Tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz 132 panasz érkezett, idén eddig 243 esetet vizsgált meg a testület, amelyből 210-et sikerült megoldania. Mindeddig egyetlen civil szervezet sem képviselt a törvényszéken olyan személyt, aki hátrányos megkülönböztetés miatt kártérítésért folyamodott volna az igazságszolgáltatáshoz./Cseke Péter Tamás: Bírság a megkülönböztetésért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2003. október 18.

Vizsgálatot indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Székely Nemzeti Tanács rendőrségre bekísért kezdeményezőinek ügyében. Cristian Jura, a bukaresti intézmény vezetője javasolja, hogy egy kivizsgálócsoport a helyszínen tájékozódjék. Dan Petru marosvásárhelyi táblabírósági főügyész a sajtónak kijelentette, Fodor Imrét, Tőkés Andrást, Andrássy Árpádot és társaikat az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, melyért öttől 15 évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki rájuk a bíróság. /G. Á.: Hivatalból vizsgálódnak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

2003. november 8.

Felháborítónak találom, hogy a diszkriminációellenes tanács diszkriminál - nyilatkozta a Krónikának Árus Zsolt, a gyergyószéki Székely Nemzeti Tanács elnöke. Árus azt kifogásolja, hogy mindeddig semmilyen megkeresés nem történt az Országos Diszkriminációellenes Tanács részéről a gyergyószentmiklósi plakátüggyel kapcsolatban, holott a Szilágyi Zsolt képviselő által október 12-én benyújtott panaszban Erdőszentgyörgy, Marosvásárhely és Szováta mellett negyedikként a gyergyószentmiklósi incidens is szerepel. A tanács elnökének, Cristian Jurának címzett levelében Szilágyi leírta: október 10-én a gyergyószentmiklósi Madaras Szilárd autonómiát hirdető szórólapokat osztogatott a városban, amikor civil ruhás rendőr igazoltatta, majd elkobozta a szórólapokat azzal az indokkal, hogy Madarásznak nincs engedélye a népszerűsítéshez. Árus a Krónikából értesült arról, hogy szerda délelőtt Marosvásárhelyen tájékozódott az Országos Diszkriminációellenes Tanács kéttagú bizottsága az autonómiát hirdető plakátok terjesztőinek és kiragasztóinak meghurcoltatása ügyében. Árus Zsolt visszásnak tartja, hogy a diszkriminációellenes tanács csupán Andrássy Árpádot, Márton Lajost és Tőkés Andrást tekinti jogaiban sértett személynek, míg Madaras Szilárdot nem. /Gergely Edit: Elhanyagolták a plakátügyet? = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2003. november 27.

Titokban, az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezett ki kisebbségügyi államtitkárt a román kormány. Cristian Jura a Diszkriminációellenes Tanács éléről került nov. 19-én az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetői székébe. Borbély László RMDSZ-alelnök elmondta, a szövetség sérelmezi az eljárást. A hivatalt a júniusi kormányátalakítás során vonták közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe, munkájának irányítását a kormányfőtitkárságra bízták. Furcsa módon sem a miniszterelnöknek alárendelt hivatalok listáján, sem a kormányfőtitkárság felépítésében nem jelenik meg a kormány honlapján ez a hivatal. Az államtitkári tisztség a hivatal megalakulása óta állt betöltetlenül. A kisebbségekkel kapcsolatos döntéseket helyettes államtitkárként Markó Attila és Ovidiu Gant hozta meg. A 2001-es pártközi együttműködési megállapodás írta elő, hogy az Etnikumközi Hivatal struktúrájáról és jogköreiről a Szociáldemokrata Pártnak konzultálnia kell az RMDSZ-szel. Mindkét fél elfogadhatónak tarthatta az államtitkár nélküli állapotot, hiszen a 2002-es és 2003-as együttműködési megállapodásban már nem is tértek ki e kérdésre. Cristian Jura kinevezését a kormány nem hozta nyilvánosságra. "Felélesztjük a Kisebbségi Tanács és az ezen belül alakított bizottságok működését, átláthatóbb módon finanszírozzuk majd a kisebbségi programokat, és a kisebbségi szervezetekkel szorosabb partnerséget alakítunk ki" - részletezte elképzeléseit az új államtitkár. A Diszkriminációellenes Tanács élére Jura távozása után a miniszterelnök Adrian Camarasant, az intézmény korábbi tanácsosát nevezte ki. /Gazda Árpád: Suttyomban változik a kisebbségpolitika. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ A kormánypárt nem konzultált az RMDSZ-szel a kisebbségi államtitkár személyéről. A kormánypárt és az RMDSZ viszonya romlik. Markó Béla nem beszélhetett egy EU-integrációs konferencián. A kisebbségi államtitkárság ügyét az RMDSZ sérelmezi, de ez már nem sokat ér. Felmerült az is, hogy mindez színjáték, hogy aztán a választási évet mindkét politikai formáció megtisztult állapotban kezdhesse, írta Csinta Samu. /Csinta Samu: Hideg szelek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2004. január 5.

RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg, állapította meg Gazda Árpád, a lap munkatársa. Az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya-építés ügyében tett kormányzati lépések, és az alkotmánymódosítás tekinthető az RMDSZ és a kormánypárt tavalyi együttműködése legfontosabb eredményeinek. Kudarc azonban, hogy tucatnyi ígéretét immár másodszor szegte meg a kormánypárt. Az autópálya terén elért siker azzal magyarázható, hogy váratlanul megjelent az amerikai érdek. A kormány vélhetően nem az RMDSZ-nek, hanem az amerikai Bechtel cégnek akart kedveskedni a sztrádaépítéssel. A 2003-as megállapodásban immár második alkalommal fogadták meg a felek, hogy az év végére általában befejezik az erdő- és földtulajdonjegyek kiadását. Immár másodjára szegte meg ígéretét a kormánypárt a természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok után járó kárpótlás törvénye ügyében. E jogszabály elfogadása június 30-i határidővel szerepelt a 2002-es megállapodásban, majd határidő nélkül került át a 2003-asba. A jelentés előterjesztője a kártérítések kifizetésére tízéves időszakot javasolt. Az egyházaktól elkobzott ingatlanainak visszaszolgáltatása lassan halad. Az erdélyi magyar történelmi egyházak több mint kétezer kéréséből eddig 129 esetében hozott pozitív elvi döntést az illetékes kormánybizottság, és csak 49 ingatlan esetében állította ki azt a határozatot is, mellyel az egyházak telekkönyveztethetik tulajdonukat. Míg 2002-ben április 30-i határidővel szerepelt a megállapodásban a korábbi kormány által rendeleti úton elméletben visszajuttatott egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, 2003-ban már csak a visszaszolgáltatás sürgetésében állapodtak meg a felek. A protokollum értelmében a feleknek közösen kellett volna tanulmányozniuk a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatásának lehetőségét. Nem született olyan javaslat erről a kérdésről, melyet a kormánypárt elé lehetett volna terjeszteni. Míg 2001-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonala szervezési, szakmai és pénzügyi feltételeinek a megteremtéséről, 2002-ben pedig a magyar karok és tanszékek létrehozásáról állapodtak meg a felek, 2003-ban arra vállalkoztak: „közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a 2003–2004-es tanévben egy magyar nyelvű természettudományi és egy magyar nyelvű humán kart hozzanak létre a törvénynek megfelelően, a jelenlegi szakok összekapcsolásával”. Ez sem történt meg. A megállapodás szerint április 30-ig kellett volna a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számait megállapítani, a kormány viszont csak hónapokkal a tanévkezdés után, december 4-én hozta meg az erre vonatkozó határozatot. Akárcsak 2002-ben, 2003-ban is eredménytelenül „vizsgálták annak a lehetőségét”, hogy a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen magyar csoportokat indítsanak. A megállapodásban a moldvai csángók megemlítése nélkül jelent meg az Európa Tanács csángó-ajánlására való utalás és az anyanyelv oktatásának a biztosítására tett ígéret. A dokumentum szerint március elsejéig kellett volna befejezni a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének a tatarozását. A magyar iskola a román szülők tiltakozása miatt csak szeptemberben költözhetett be a felújított épületbe. A szeptemberi tanévkezdésig kellett volna lebonyolítani a szatmárnémeti Hám János Katolikus Gimnázium által szorgalmazott ingatlancserét. Erre immár 2004-ben, az év első napjaiban kerülhet sor. Második alkalommal szegte meg a PSD a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának a megfelelő formában történő ratifikálására vonatkozó ígéretét. Ezt a tavalyi megállapodás szerint az év végéig kellett volna megtenni, a tavalyelőtti protokollumban június végi határidő szerepelt a kitétel mellett. Szintén kétéves adóssága a kormánypártnak a kisebbségkutató intézet létrehozása. Június 30-i határidő szerepelt a marosvásárhelyi televízióstúdió újbóli beindításánál, a stúdió azonban máig sem kezdte el a sugárzást. Nemcsak az RMDSZ-szel kialakított partneri viszonyt, hanem a magyar kisebbséget is semmibe vette a kormány, amikor az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezte ki novemberben Cristian Jura jogászt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának élére. A szövetség képviselői mintegy 200-300 milliárd lejre becsülik azt a többletforrást, amit a magyar lakosságú településeknek, megyéknek sikerült kilobbizni. Noha az egyezmény 60 napos határidőt szabott a két politikai erő szervezeteinek a megyei szintű együttműködési szerződések megkötésére, néhány megyében az év végéig sem sikerült ilyen dokumentumot aláírni. Az RMDSZ-nek kormánypárti támogatással sikerült elérnie az igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználat alkotmányos garantálását. Szintén RMDSZ-sikerként könyvelhető el a felekezeti oktatás alkotmányos garantálása. Az aradi emlékmű témája nemcsak a pártközi kapcsolatokat, a román–magyar államközi viszonyt is megterhelte. Az ügyet Medgyessy Péter kormányfőnek sem sikerült elsimítania szeptember végi bukaresti látogatásán. Eredménynek számít, hogy azokon a településeken, amelyeken jelentős magyar közösség él, immár a vasútállomásokon is kezdtek megjelenni a magyar településnevek. Érdemes volt egyezséget kötni a kormánypárttal a 2003-as évre – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. /Gazda Árpád: Adós maradt a kormánypárt. RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2004. február 20.

A Kolozs megyei prefektúrával való – mindeddig eredménytelen – levelezés folytatása mellett döntött az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetősége a területi irodák alkalmazottaival Bukarestben tartott megbeszélésen. György Somai Gyöngyvér, a hivatal kolozsvári területi irodájának alkalmazottja hetek óta lakásán végzi a munkáját, az intézménynek ugyanis ki kell költöznie a református egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanban levő irodahelyiségből. György Somai Gyöngyvér abban reménykedik, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának március 20-án, Kolozsváron tartandó rendezvényére ellátogató Cristian Jura államtitkár, a hivatal vezetője személyesen is meggyőződik majd arról, hogy a területi iroda állapota tarthatatlan, és intézkedni fog. Az etnikumközi hivatal kolozsvári irodájához tartoznak az erdélyi, partiumi és bánsági megyék, összesen tizenöt megye. Ezek szükségleteit az otthoni telefonját és saját számítógépét használó egyetlen alkalmazott látja el. /Salamon Márton László: Továbbra sincs irodája György Somai Gyöngyvérnek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2004. március 25.

A kormány jelentős összegeket különített el a nemzeti kisebbségek számára szervezett programokra – jelentette be a rasszizmus elleni harc nemzetközi napján Cristian Jura államtitkár, aki hangsúlyozta: 1990 óta idén a legmagasabb az erre a célra fordított összeg. Három költségvetési vonalon osztják ki a pénzeket: 260 milliárd lejt adnak az országban élő 20 nemzeti kisebbség szervezeteinek, 15 milliárd lejt az általa vezetett osztály kap saját, valamint a kisebbségi és civil szervezetekkel közös programok szervezésére, és 64 milliárd lejt különítenek el a romák helyzetének javítását célzó stratégia életbe léptetésére. A költségvetésből a romák számára elkülönített összeg mellé az EU is társul 4,8 millió euróval, a 2002–es PHARE–programból. A 2002–es népszámlálási adatok szerint Romániában 530 ezer roma él, a kormányprogram a Román Akadémia adatait veszi figyelembe, amely szerint számuk másfél millióra tehető. /300 milliárd jut idén a kisebbségeknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 25./

2004. március 29.

A kormány jelentős összegeket különített el a nemzeti kisebbségek számára szervezett programokra, jelentette be Cristian Jura államtitkár. A kormány főtitkárságához tartozó etnikumközi kapcsolatok osztályának vezetője szerint három költségvetési vonalon osztják ki a pénzeket: 260 milliárd lejt adnak az országban élő 20 nemzeti kisebbség szervezeteinek, 15 milliárd lejt az általa vezetett osztály kap saját, valamint a kisebbségi és civil szervezetekkel közös programok szervezésére, és 64 milliárd lejt különítenek el a romák helyzetének javítását célzó stratégia életbe léptetésére. A romák számára elkülönített összeg mellé az EU is társul 4,8 millió euróval, a 2002–es PHARE–programból. /A kisebbségieknek az idén több pénz jut. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2004. július 22.

Júl. 15-17. között Etnikai változatosság címmel szemináriumot szervezett Kolozsváron a román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős főosztálya. Az esemény egy sorozat része, négy hasonló előzte meg Konstancán, Temesváron, Krajován és Csíkszeredában. Jelen voltak a nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szövetségek ifjúsági szervezeteinek tagjai, valamint a helyi közigazgatási szervek képviselői. Cristian Jura, az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályának államtitkára elmondta: a rendezvényeket az ország olyan részein szervezték, ahol több nemzetiség él együtt. A kolozsvári megbeszéléseket György Somai Gyöngyvér, a főosztály megbízottja szervezte meg. /Csomafáy Ferenc: Az etnikumközi párbeszéd ösztönzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998