udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Niculescu, Cristian

2000. december 16.

Dec. 15-én a parlament az RTDP javaslatára Valer Dorneanut választotta meg a képviselőházának elnökének. A Mediafax értesülései szerint az egyik külügyi államtitkári tisztséget Bogdan Chirieacnak, a bukaresti Adevarul munkatársának ajánlották fel. A másik két államtitkári tisztségre Cristian Niculescut és Mihnea Motocot nevezték meg. A pénzügyminisztériumba visszakerül a Vacaroiu-kormány egyik tisztségviselője, Gheorghe Oana. /Dorneanu lett a képviselőház elnöke. Rendkívüli ülésszak januárban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2001. július 13.

A külügyminisztérium külön programot dolgoz ki a közeli jövőben a Jugoszláviában élő románok támogatására - jelentette be Cristian Niculescu külügyi államtitkár. A minisztérium küldöttsége július 2. és 8. között hét románok lakta várost keresett fel a Vajdaságban és a Timok-völgyében, hogy a helyszínen tájékozódjanak a Jugoszláviában élő románok helyzetéről, gondjairól. A hivatalos jugoszláv statisztikák szerint a Vajdaságban 40 ezer, a Timok völgyében 17-20 ezer román nemzetiségű él. A román küldöttség azonban a helyi románság vezetőitől azt a tájékoztatást kapta, hogy a románajkúak száma eléri a fél milliót. A vajdasági románokat a jugoszláv hatóságok elismerik nemzeti kisebbségnek, a Timok-völgyi románoknak azonban - akiket vlahoknak neveznek - nem adják meg a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat - hangsúlyozta a román államtitkár. A vajdasági románok gondjai között egyes ingatlanok visszaszolgáltatását, egy román kulturális központ létrehozását, a román nyelvű iskolák anyagi támogatását, valamint a helyi román ortodox püspökség helyzetének rendezését említette Niculescu. /Románia gondoskodik határon túli testvéreiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2001. július 13.

Júl. 12-én Bukarestbe érkezett Martonyi János magyar külügyminiszter. Kíséretében van Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lőrinc Csaba külügyi helyettes államtitkár. A két külügyminiszter nem hivatalos találkozójára júl. 13-án kerül sor. A kora délutáni órákban fogadja őt Adrian Nastase kormányfő, majd Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozik, ezt követően pedig visszarepül Budapestre. - A román kormánypárt külpolitikai kérdésekkel foglalkozó vezető politikusai annak eredményességét illetően egyrészt kételyeiket fogalmazták meg, másrészt azt hangsúlyozták, hogy Románia számára csak a státustörvény felfüggesztése lehet elfogadható megoldás. Ezt tételesen is kinyilvánította Ghiorghi Prisecaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Adrian Nastase kormányfő, valamint Liviu Maior szenátor homályos megfogalmazásban ugyanezen véleményének adott hangot, üdvözölve az Európai Parlament külügyi bizottságának módosító javaslatait a státustörvény kapcsán a készülő magyar országjelentéshez. - A külügyminisztérium külön programot dolgoz ki a Jugoszláviában élő románok támogatására - közölte Cristian Niculescu államtitkár. Ennek értelmében a kormány támogatni szándékszik - többek között - a Timok-völgyi románokat, nevezetesen iskoláikat, templomaikat stb., s ugyanakkor ösztöndíjakat nyújtanának, iskolai táborokat, szakmai továbbképzőket szerveznének. /Viszonyulások. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

2001. november 9.

A Romániáról külföldön kialakult képet lesznek hivatottak javítani a világ 20 nagyvárosában tervezett "Románia-házak" - hangsúlyozta Cristian Niculescu külügyi államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában. Niculescu elmondta: a jelenlegi román kormány komolyan veszi az országimázst, amit mindennél jobban bizonyít, hogy az eddigi évi 200 ezer dollár helyett a jövő esztendőtől kezdődően 6-8 millió dollárt kívánnak fordítani arra, hogy a külföldiek, elsősorban a külföldi beruházók pontosabb és vonzóbb képet kapjanak Romániáról. Elsőként a külföldön működő hét román kulturális központ alakul majd át Románia-házzá, ezt követően pedig a világ további 13 nagyvárosában nyitnak hasonló intézményt. További feladatuk lesz, hogy találkozási pontként, fórumként szolgáljanak a világban élő román diaszpóra számára. /"Románia-házak" az országimázsért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2002. január 22.

A Magyarországra utazóknak nem szükséges egészségügyi biztosítást felmutatni a határon. A borsi határátkelőn továbbra is kérik az okmányt. A biztosítással kapcsolatban Kerekes Károly Maros megyei képviselő intézett kérdést tavaly decemberben a kormányhoz. A képviselő arra volt kíváncsi, milyen egészségügyi biztosítás szükséges a Magyarországra, illetve a schengeni államokba utazó román állampolgároknak. Kérdésére a múlt hét végén kapott választ. Ebben Cristian Niculescu külügyi államtitkár válaszolt. Niculescu tudatta, a kimondottan Magyarországra utazóknak nincs szükségük egészségügyi biztosításra. Nem vesztette érvényességét ugyanis a két ország között 1961-ben megkötött egyezmény, amely a szociális előírásokat szabályozza. Kerekes Károly képviselő értelmezése szerint, aki csak Magyarországra utazik, nem kell egészségügyi biztosítást vásárolnia. A borsi határátkelőn azonban mit sem tudnak az említett egyezményről. Számukra továbbra is a decemberi kormányrendelet a mérvadó, és újabb utasításig ennek értelmében járnak el. Kerekes Károly képviselő a Krónikának elmondta, ma átirattal fordul a belügyminiszterhez, hogy a tárca érvényesítse a határőrségnél az el nem törölt egyezményt. /Simon Judit: Szerződésszegő határőrök. Magyarországra nem szükséges biztosítás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2002. január 25.

Romániában a külügy és a belügy eltérően ítéli meg, hogy a Magyarországra utazó román állampolgároknak szükségük van-e egészségügyi biztosításra. Aurel Neagu dandártábornok, a román határrendőrség főparancsnoka jan. 24-én közölte, hogy a Magyarországra utazó román állampolgároktól továbbra is kérik az érvényes egészségügyi biztosítást. Közben Románia és Magyarország 1961-ben kormányközi megállapodást kötött a kölcsönös egészségügyi ellátásról. Cristian Niculescu, a román külügyminisztérium államtitkára a múlt héten azt a választ adta Kerekes Károly Maros megyei képviselőnek a kormányhoz intézett kérdésére, hogy a kizárólag Magyarországra utazó román állampolgároknak nem kell külön egészségügyi biztosítást kötniük, mivel az 1961-ben kötött egyezmény életben van. Ennek ellenére a román határőrök rendületlenül kérik a Magyarországra utazóktól a biztosítást. A biztosításért — a minimális öt napban megszabott időtartamra — 100–130 ezer lejt kell fizetni, a 70. életévüket betöltött állampolgároktól az összeg dupláját kérik. Tavaly az év első tíz hónapjában közel 4,2 millió román állampolgár utazott be Magyarországra. Egy évvel korábban a Magyarországra beutazó összes román állampolgár száma 4,66 millió volt. Idén jan. 20-ig összesen 255 ezer román állampolgár utazott ki az országból. Ez a szám 20 százalékkal kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához mérten. Ezzel egy időben közel 23 ezer román állampolgárt fordítottak vissza a határról, mivel nem teljesítették maradéktalanul a kiutazási feltételeket. A legtöbbet - mintegy 16 ezer személyt - a magyar határról fordítottak vissza. /Továbbra is kérik az egészségügyi biztosítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2002. június 4.

Cristian Niculescu külügyi államtitkár a múlt hét végén járt Magyarországon, ahol Benedek Fülöppel, a magyar mezőgazdasági minisztérium államtitkárával folytatott megbeszéléseket. Mint mondta, a találkozón a magyar államtitkár átadta azt az üzenetet, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök küldött a román kormánynak. Niculescu hangsúlyozta: az új magyar kormány politikájának rendkívül jelentős vonása az a tény, hogy Medgyessy Péter a Magyarországon élő tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát, és csak segíteni kívánja a határokon túl élő ötmillió magyart, s elődjétől, Orbán Viktortól eltérően nem a 15 millió magyar képviselőjének nevezte magát. - Mi is ugyanígy igyekszünk eljárni, a következetes kölcsönösség alapján közösen gondoskodunk a Romániában és Magyarországon élő magyar, illetve román nemzeti közösségről — mondta a román államtitkár. /Medgyessy Péter üzenete a román vezetésnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2002. december 5.

Romániába érkezett az Országgyűlés román-magyar baráti társasága, a csoport elnöke Kovács Tibor. A küldöttség dec. 4-én megbeszélést tartott Alexandru Lapusanuval, a képviselőház titkárával és az RMDSZ parlamenti csoportjával. Dec. 5-én a magyar csoportot fogadja a képviselőház elnöke, majd a baráti társaság a képviselőház három szakbizottságával: a külügyi, az integrációs és az emberjogi bizottság tagjaival tárgyal Románia NATO-integrációjáról, illetve a román-magyar kétoldalú kapcsolatokról. A küldöttséget fogadja a szenátus elnöke, ezután pedig Cristian Niculescuval, a külügyminisztérium államtitkárával találkoznak. /Találkozik a román-magyar parlamenti baráti társaság. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998