udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Parvulescu, Cristian

2005. november 30.

Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2005. december 8.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatéves tevékenysége szinte teljesen fölösleges volt, ezért a működését szabályozó 1999/187-es törvényt módosítani kell – ezt a következtetést vonták le a Pro Democratia Egyesület által december 7-én Bukarestben szervezett kerekasztal résztvevői. Köztük volt Ticu Dumitrescu, a jogszabály megalkotója is. Mint mondta, a legnagyobb baj a „nemzetbiztonság” fogalmának bevezetése volt és az, hogy Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke e kifejezés mögött keresett menedéket. „Hogyan engedhette meg magának Onisoru úr, hogy, a büntetőjogi törvényeket megkerülve, aláírjon olyan iratokat, amelyekben elismeri: nagyon rövid idő alatt százezernél több dossziét vizsgált át és ezeket a nemzetbiztonság védőszárnyai alá helyezte?” – tette föl a kérdést Ticu Dumitrescu a titkosított szekusdossziékra utalva. A CNSAS megreformálásra szorul. A módosító törvénytervezetet már benyújtották. Marius Oprea történész leszögezte: szerinte a szekusok most is köztünk vannak, villákban laknak, üzleteket működtetnek és vezetőtanácsok tagjai. Cristian Parvulescu mindezek ellenére kijelentette: reméli, megkapják a kellő támogatást a Szekuritáté leleplezéséhez. /Gujdár Gabriella: CNSAS-reform és szekustörvény-módosítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Számos civil szervezet a szekusdossziékat átvilágító bizottság (CNSAS) elnökét, Gheorghe Onisorut és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) vádolja az irattár feltárása terén elért gyenge eredményekért. A Pro Demokrácia szervezet nyilvános vitáján mind a civil szervezetek, mind a CNSAS egyes tagjai elégedetlenségüknek adtak hangot a bizottság működésével kapcsolatban. Legtöbb vád a bizottság elnökét és a SRI-t érte, kifogásolták ugyanis, hogy a hírszerző szolgálat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadja egyes dossziék átadását a bizottságnak. A SRI döntése nyomán több tízezer dosszié hozzáférhetetlen a CNSAS számára. Változtatni kell a jelenlegi törvényen, a liberális párt már be is nyújtotta az erre vonatkozó módosító törvényjavaslatot. Radu Stroe liberális párti szenátor elismerte, tévedés volt Onisorut jelölni a bizottság élére. A Krónikának nyilatkozva Gheorghe Onisoru nevetségesnek minősítette az őt ért vádakat, és elmondta, mandátuma alatt tizenhárom kilométernyi dosszié került át a SRI-től a CNSAS-hez. Onisoru nem találta furcsának, hogy a SRI több tízezer dosszié átadását megtagadja, szerinte ugyanis ezek valóban nemzetbiztonsági ügyek. /Farcádi Botond: Kereszttűzben a CNSAS elnöke. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2006. július 19.

A Civic Media Egyesület kezdeményezését, melynek célja a romániai sajtó és a civil szféra átvilágítása, az Új Magyar Szó is felkarolta, s a „Tiszta hangok” elnevezésű akciót segítendő a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok felelős kiadóit, igazgatóit, főszerkesztőit és főszerkesztő-helyetteseit, esetenként vezető szerkesztőit, főmunkatársait és publicistáit, illetve a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) ügyvezető tanácsát javasolta átvilágításra. 1989 decemberében a Szekuritáté megszűnt, teljes iratanyaga a hadsereg felügyelete alá került. 1990 januárjában a Temesvári Nyilatkozat 5. pontja próbálta az átvilágítást életbe léptetni, de ez az akkori politikai légkörben teljesen lehetetlen volt. 1996-ig a kommunista párt örökösei megakadályoztak mindent, ezalatt a Szekuritáté volt tisztjei részben megsemmisítették, részben elrejtették és kiválogatták a szerintük érdekes dossziékat. A Demokratikus Konvenció 1996-os választási győzelme sem hozott igazi fordulatot. 1999-ben azután egy országos bizottságot hoztak létre /CNSAS/, melynek feladata a hírhedt Szekuritáté archívumát vizsgálni, magas tisztségeket betöltő embereket átvilágítani. A témával foglalkozó, úgynevezett Ticu-törvényt valósággal „kiherélték” a pártok a parlamentben, majd a bizottság liberális párti támogatást élvező elnökét, Constantin Ticu Dumitrescut volt politikai bebörtönzöttet is megbuktatták. A CNSAS-nak nem igazán sikerült lelepleznie senkit: öt esztendő alatt tizennyolc magas rangú szekus tiszt akadt horogra, közülük tizennégy halott… Cristian Parvulescu politológus szerint a tisztázás egyik legnagyobb akadálya, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytatta a megfigyeltekről a Szekuritáté által megkezdett követési dossziék bővítését, és a régi besúgók többségét 1989 után újra aktivizálták, ők viszont nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva nem elővehetők. Az átvilágítást nehezíti, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának iratanyaga a hadsereg birtokában van. Ezt ötven évre titkosították. Csendes László, az RMDSZ-támogatást élvező CNSAS-tag szerint az átvilágításra kapott dossziékat eleve szűrve kapják kézhez. Dossziéeltűnések is vannak. Marius Oprea történész, aki 1998 és 2000 között Constantinescu elnök tanácsadója volt, akkor látta is szekusdossziéját. Mikor a Ticu-törvény elfogadása után kikérte a dossziéját, azt a választ kapta a CNSAS-tól, hogy a rá vonatkozó iratok nem találhatók. /!/ /Jakab Árpád: Átvilágítósdi – a politikai zsarolás román eszköze. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./

2006. augusztus 3.

Törvényellenesnek tartja Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) leköszönt igazgatója a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) július 24-i döntését, amely elrendelte a politikusdossziék nemzetbiztonsági okokból történt titkosításának feloldását. Szerinte a döntés nem a CSAT, hanem a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vegyes bizottságának hatáskörébe tartozik. Cristian Parvulescu politikai elemző, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke úgy véli, hogy Timofte tulajdonképpen Traian Basescura utalt, és azt sejteti a nyilvánossággal, hogy az államfői hivatal totalitárius módon az állami intézmények, valamint a titkosszolgálatok fölé kerekedett. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja korábban elmondta, ő sem ért egyet az államfő politikusi dossziék titkosításának feloldását célzó utasításával. A politikus szerint ezután is maradnak titkosított dossziék a SRI leltárában. Különben a SRI igazgatói tisztségét 1997 és 2000 között betöltő Costin Georgescu is kételkedik abban, hogy a „megaátvilágítás” során szenzációs felfedezésekre bukkanna a CNSAS. Georgescu volt SRI-vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikum mindig is megpróbálta befolyása alá vonni a titkosszolgálatot. Egyben elutasította azt az ellenzéki javaslatot, amely egybeolvasztaná a SRI-t a Külügyi Hírszerzéssel. – Radu Timofte, a SRI leköszönt elnöke megerősítette a központi sajtóban megjelent híreket, miszerint a titkosszolgálatok 1989 után is beszerveztek újságírókat. Habár Emil Constantinescu volt államfő hangsúlyozta: mandátuma idején ezt megtiltotta a SRI-nek, Timofte beismerte, a titkosszolgálatok nem szüntették be az újságírók behálózását. /Barta Zoltán: Blöff a politikusok átvilágítása? = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2006. augusztus 18.

Traian Basescu államfő augusztus 16-i i nyilatkozatában elismerte, hogy a Szekuritáté ma is gyakorolja hatalmát. Az elnök figyelmeztetett: a politikai leszámolásba torkolló átvilágítással azt kockáztatjuk, hogy nem tudjuk meg a legfontosabbat, vagyis hogy mekkora gazdasági és politikai hatalma volt és van ma is az egykori kommunista politikai rendőrségnek. Tizenhat év után ő az első államfő, aki a gondosan őrzött akták nyilvánosságra hozásáról dönteni mert. Nem fogadható el, hogy Basescu használná fel ellenfeleinek lejáratása érdekében az átvilágítást. Cristian Parvulescu politikai elemző szerint az egész átvilágítást saját maguk biztonsága érdekében a Szekuritáté volt tisztjei irányítják. A romániai civil szféra hangadói is kezdik felismerni, hogy az átvilágításnak nem szabad az együttműködők leleplezésénél megállnia. Szintén Basescu hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad elveszni a részletekben. Mona Musca földbe döngölése azonban bizonyította, hogy ez valós veszélyt jelent. A szekuval együttműködők és besúgók vétke nem olyan nyilvánvaló, mint ahogyan azt sokan gondolják. Minden aláírás külön sorsot, különböző előzményeket és indítékokat rejt. Csakis ezek alapos vizsgálata alapján ítélhető el valaki a behálózási nyilatkozat aláírásáért. Ennél sokkal fontosabb, hogy kiderüljön, kik voltak azok a szekuritátés tisztek, akik a rendszerváltás után gazdasági és politikai hatalomra tettek szert. Félév, egy év múlva kiderül, mennyire volt őszinte Basescu, amikor megígérte, hogy most végre a múlt feltárásának végére járhatunk. /Borbély Tamás: A Szekuritáté hatalma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2006. augusztus 25.

Mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták álszentnek mondják Basescu államfőt. Ha más nem, megfigyelési dossziéja biztosan volt. Időközben két újabb közéleti személyiségről állítják, hogy együttműködtek a Szekuritátéval: az egyik Marian Oprisan, a Vrancea megyei tanács elnöke, és Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, jelenleg DP-szenátor. Radu Vasilét egykori kollegája, kormánya idején az Román Hírszerző Szolgálat vezetésével megbízott Costin Georgescu leplezte le. Elmondása szerint Vasile együttműködési nyilatkozatot írt alá a Szekuritátéval, erről pedig már 1999-ben tudtak. Cristian Parvulescu, a Pro Democratia elnöke is egyetért azzal: az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra valamennyi szekus tiszt nevét, hogy ítélkezzen felettük a közvélemény. Tizenhat év alatt csupán 131 név került a nyilvánosság elé a 13 ezerből, 1990 előtt ugyanis legalább ennyi tisztje volt a titkosrendőrségnek. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint Basescu államfő nagy méretű politikai leszámolást készít elő: a parlament lejáratásával „elnöki rezsimet” akar bevezetni. Az összes titkosszolgálati dosszié nyilvánosság elé tárására, az átvilágítást szabályozó törvények módosítására és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság minél függetlenebb működésére van szükség a továbbiakban, hogy kiderülhessen a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal való együttműködők névsora – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó szerint a nemzetbiztonsági törvénycsomagnak – amely a hírszerzési szervek működését is szabályozza – azt kell biztosítania, hogy a romániai titkosszolgálatok ne rendelkezhessenek aktív ügynökökkel a pártokban és a médiában. /Borbély Tamás: Kell lennie valahol Basescu-dossziénak is? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2007. február 26.

A regionalizáció szükséges és elkerülhetetlen közigazgatási intézkedés, a romániai területi-közigazgatási felosztás pedig mesterséges képződmény – jelentette ki a regionalizáció témakörében Sepsiszentgyörgyön szervezett hétvégi vitafórumon Cristian Parvulescu román politikai elemző. /Domokos Péter: Elkerülhetetlen a regionalizáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2009. december 8.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint a romániai elnökválasztás második fordulója összességében a szervezet normáinak, a nemzetközi követelményeknek megfelelően zajlott le, ugyanakkor sürgették a szabálytalanságokra vonatkozó információk mielőbbi kivizsgálását. „Nem áll rendelkezésünkre semmilyen konkrétum, ami masszív csalásra engedne következtetni“ – nyilatkozta Cristian Parvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke. /Elégségesre osztályozta az EBESZ a választásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998