udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csáky András

2002. augusztus 26.

Nincs más lehetőségünk, mint hogy nyilvánosságra hozzuk az állambiztonsági múlt tekintetében érintett egykori és jelenlegi kormánytagok névsorát - jelentette ki aug. 24-én Tóth Károly, a magyar kormánytagok múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja. A képviselő ezt arra reagálva közölte, hogy a Magyar Hírlap aug. 24-i számában 11 nevet tett közzé. A napilap - megbízható forrásra hivatkozva - azt írta: Bogár László, az Orbán-kormány politikai államtitkára, Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal megbízott minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, néhai Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő, az Antall-kormány politikai államtitkára és Sárossy László, szintén az Antall-kormány államtitkára szerepel azon a listán, amelyet a bizottság jelentésében közzétesz. Arra a kérdésre, hogy a lapban megnevezett személyek valóban szerepelnek-e a bizottság listáján, Tóth Károly nem kívánt válaszolni. Csáky András, az állambiztonsági múlttal foglalkozó testület MDF-es tagja elmondta: vannak megalapozott és megalapozatlan információk a Magyar Hírlap cikkében. Hozzátette: mivel az egyik fő vitapont az érintettség kérdése volt, és már az is érintettnek minősül, akinek felbukkan a neve a dokumentumok között, ezért vitatott az egész. /Ügynökbotrány Magyarországon. Az Orbán-kormány öt minisztere dolgozott az állambiztonságnak? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2006. december 6.

Mi lesz a Segítő Jobb sorsa? – kérdezte a Magyar Demokrata Fórum nevében Csáky András képviselő az egészségügyi minisztertől az Országgyűlés ülésén. A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány 1990-ben jött létre, magánalapítványként, olyan határon túli magyarok anyaországi kezelésének – legtöbb esetben életmentő beavatkozások – megszervezésére, akiknek gyógyítása lakóhelyükön nem, vagy csak részben oldható meg. A központi költségvetésből az alapítvány 1993 óta kap rendszeres támogatást. A Segítő Jobb eddig több mint hetvenezer beteg ellátását támogatta, köztük nagy számban daganatos vagy szívbeteg gyermekekét. A betegek mintegy 75 százaléka Romániából, 15 százaléka Ukrajnából, a többi a volt Jugoszlávia országaiból és Szlovákiából származik. Kezdetben a költségvetésből juttatott támogatás évről évre nőtt, az utóbbi években azonban csökkent. Úgy hírlik, jövőre a költségvetési támogatás teljes egészében megszűnik. „A mindenkori magyar kormánynak alkotmányos és morális kötelessége folyamatos szolidaritást, együtt érző humanizmust tanúsítani azokkal a magyarokkal szemben, akik a határ túloldalán bajban vannak” – fejtette ki Csáky András. Molnár Lajos egészségügyi miniszter közölte, hogy a napokban megszületett kormánydöntés szerint a Segítő Jobb Alapítvány kiegyenlítetlen számláit a kormány kifizeti. A felvetett kérdésekre azonban megkerülte a konkrét választ. „A kormány a jövő évben is folytatni kívánja a bevált módon, a Segítő Jobb Alapítvánnyal együtt, a határon túl nem ellátható, kivételes esetek magyarországi ellátását” – ígérte a miniszter, de arra nem tért ki, hogy szánnak-e erre anyagi keretet a tárca jövő évi költségvetésében. /Guther M. Ilona: Megszűnhet a magyarországi egészségügyi alapítvány kormánytámogatása. Segíti-e a bal a Segítő Jobbot? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2009. március 12.

Kilépett a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójából Csáky András, ezzel a képviselőcsoport másodízben a megszűnés határára sodródott. A politikus elfogadhatatlannak tartja a Bokros Lajos és Habsburg György vezette EP-listát. Csáky András független lesz, őt követi Olajos Gergely, az MDF jelenlegi egyetlen EP-képviselője is, aki mandátumának lejárta után elhagyja a pártot. Az MDF országos választmánya a múlt hét végén 48:44 arányban bizalmat szavazott a listának, amelynek első helyén Bokros Lajos, második helyén Habsburg György áll. Dávid Ibolya pártelnök ezután Bokros Lajosból miniszterelnököt kívánt kreálni, így állítva félre a „hiteltelen Gyurcsányt”. Boross Péter volt miniszterelnök is ellenvéleményt jelentett be, szerinte össze kell hívni a párt országos gyűlését, eligazító döntés kell a pártnak arról, hogy kivel és milyen irányba politizál az MDF. Leszögezte azt is, a „bizonyos koalíciós felvetéseket, MSZP–SZDSZ–MDF válságkoalícióról” összeegyezhetetlennek tartja Antall József örökségével. Az MDF frakciója emelt fővel vállalja azt, hogy a függetlenek táborába kerül – jelentette ki Dávid Ibolya. /Lokodi Imre: Magyar demokrata perpatvar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998