udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csáky Csaba

1999. december 9.

Dec. 7-én kezdődött meg a Kárpát-medence falusi-tanyai vendégfogadóinak első tanácskozása Budapesten. A háromnapos szakmai fórumot megnyitva Cselőtei László akadémikus kiemelte: a falusi turizmus fejlesztésével a parasztgazdaságok jövedelme megduplázható. Csáky Csaba, a Magyar és a Közép-Kelet-Európai Vendégfogadók Szövetségének elnöke kifejtette: a magyar szövetség a vendégfogadók számára további támogatást szeretne szerezni a szaktárcáktól. Javasolta továbbá: annak a költségvetési keretnek egy részét, amelyet a parlament a határon túli magyarok fölkarolására szán, fordítsa a határon túli vendégfogadás marketingjének és képzésének a támogatására. /Kárpát-medence falusi vendégfogadói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2001. április 13.

A Kárpát-medencében is arra kell sarkallni a kormányokat, hogy a legszélesebb módon támogassák a vidék felemelkedését! - mondta dr. Csáki Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke a budapesti Európa Akadémia napokban Gyulán megtartott nemzetközi eurorégiós konferenciáján. Külön hangsúlyozta, hogy Erdély sokat vesztett azzal, hogy nem alakulhattak korábban ki a falusi vendéglátás különböző formái, amit elsősorban az akadályozott, hogy a rendszerváltás előtt egyenesen tiltották a szállásadást. A marosvásárhelyi Csomós Attila, az RMGE elnöke, annak az igénynek adott hangot, hogy az anyaországnak jobban kellene támogatnia az erdélyi gazdák kijutását a különböző szakkiállításokra és vásárokra. Bónis Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője válaszában az erdélyi szászok példájára hivatkozott. Ők kezdik megtanulni, hogy bármilyen kevesen vannak, szövetkezniük kell, alapítványt kell létrehozniuk, s akkor könnyebben jutnak németországi támogatásokhoz. A kisrégiók, a határ menti övezetek, vidékek felzárkóztatásának meggyorsítását többen szorgalmazták. Akadályt jelent a határátkelők hiánya. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő javaslatára a konferencia dokumentumaiba külön bekerült: a jelenlévők kérik a román és a magyar kormányt, hogy tárgyalják újra a Magyarországról átvezető autópálya nyomvonalát, amit úgy kell kialakítani, hogy Kolozsvár és a Székelyföld érintésével szelje át a Kárpátokat. Különben fontos magyarok, illetve magyarok által is lakott vidékeket zárnak ki a fejlődésből. /Sike Lajos: Felértékelődött a vidék! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2001. június 12.

Lassan kezd kialakulni a falusi turizmus. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének egyik katalógusában már 64 fogadóhely szerepel Torockótól Gyergyószentmiklósig, Kalotaszentkirálytól Zetelakáig. A katalógus hat információs irodát, illetve faluturisztikai egyesületet, szövetséget nevez meg, ezek Kolozsváron, Gyergyószárhegyen, Zetelakán, Farkaslakán, Homoródalmáson és Kalotaszentkirályon működnek. Az erdélyi faluturizmus egyik istápolója dr. Csáky Csaba kifejtette, hogy a külföldiek számára éppen a helyi ízek a legvonzóbbak. Nem kell nagy dolgokra gondolni, a legegyszerűbbel is kezdhetik. Egy család is elindulhat, de jobb, ha többen vannak és alapítványt, egyesületet hoznak létre, amely jogi személy. Csak így lehet pályázni, forrásokat szerezni a fejlesztéshez. Be kell kerülni a katalógusba, vagy katalógusokba, hogy ismerjék meg a vendéglátót és szolgáltatását, s nem árt egy kis külön reklám. /Sike Lajos: Sok erdélyi faluban kapaszkodó lehet a turizmus. Nem csak a régi présház, az esztena, de még a kaszálóház is jövedelmet hozhat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. június 30.

A csángók anyanyelvi oktatásának első, bár törékeny eredménye az Európa Tanács csángókkal kapcsolatos ajánlása, ami önmagában is áttörés lehet a csángók azonosságtudatának felébresztése és megőrzése szempontjából. Sikerült az egész magyarság közügyévé avatni a csángóság kitaszítottságát. Dr. Csáky Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke felajánlotta, hogy a cacicai búcsú napján - augusztus 15-én - a délutáni órákban szívesen tart az ott összegyűlt csángómagyaroknak külön előadást arról, hogy miként csatlakozhatnának sajátos népi értékeikkel a falusi vendéglátás európai hálózatába. A napokban ötven csángómagyar gyermek érkezett Szatmárnémetibe, nyaralni. Elhelyezésüket a helyi magyar ifjúsági szervezet, a Madisz intézte, programukról is részben a Madisz, részben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Református Gimnázium és más szervezetek gondoskodnak. Segíteni kell, akkor a csángómagyarok Nagyasszonya sem feledkezik meg népéről! /Sike Lajos: Ne feledkezzél meg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2003. július 28.

Júl. 27-én véget értek a kisiratosi falunapok. A háromnapos rendezvény nem csupán kulturális eseményekben bővelkedett, a sportvetélkedők se maradtak el. Júl. 25-én páter Godó önéletrajzának bemutatóját követően egy képzőművészeti és egy iskolaitabló-kiállítást is megnyitottak. A Magyarországról érkezett dr. Csáky Csaba beszélt a faluturizmusban rejlő lehetőségekről. Másnap dr. Almási Béla a kisiratosi Faluházról szólt a vendégeknek. Délután a faluturizmusról, közhasznú társaságokról, nyugdíjas egyesületek szövetségéről tartottak megbeszélést. A legszebb a tucatnyi népi együttes utcai felvonulása és a kultúrház mögötti szabadtéri fellépése volt. Vasárnap a sportrajongók napja volt. /Karácsonyi Zsolt: Az aszfalt is táncparketté változott. Mozdulatország Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998