udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csáky Zoltán

1991. június 9.

A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A 11 magyar közül hatan professzori, négyen előadótanári minősítéssel, László János pedig akadémiai tagsággal távozhat. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. - Ezzel lefejezték a magyar professzori kart. Dienes Sándor 1957 óta van a tanszéken, Berlinben is volt vendégprofesszor. Fodor Ferenc professzornak hét olyan szakkönyve jelent meg, ahol elsőként szerepelt, és négymás könyvben volt társszerző. Egyik munkája Magyarországon látott napvilágot. Bedő Károlynak több mint 250 szakdolgozata jelent meg, egy részük akkor, amikor a német akadémia különböző részlegeinél dolgozott, Giessenben, Hamburgban és Berlinben. Puskás György nyugalmazott professzor, az egyetem egykori rektora tájékoztatott az egyetem múltjáról. Az egyetem 1945-ben létesült, mint magyar orvostudományi egyetem, része a Bolyai Tudományegyetemnek. 1949-től, amikor a Bolyai Tudományegyetem különvált, Marosvásárhelyen Orvostudományi Intézetként működtek. Az ötvenes évek közepéig magyar nyelven folyt az oktatás majd kétnyelvű lett az egyetem. Az egyetem rektora 1978-ig mindig magyar volt. László János professzor volt az utolsó rektor, most őt is nyugdíjazták. 1985-ig a magyar és román diákok fele-fele arányban voltak az egyetemen, azóta a magyar hallgatók aránya csökkent. Jelenleg a hallgatók 75 százaléka román. /Csáky Zoltán: A magyar professzori kar lefejezése. = Ring (Budapest), jún. 9./

1991. július 24.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott Genfben Csáky Zoltánnak, a Magyar Rádió munkatársának. Nagy várakozással készültek a konferenciára, mondta a püspök, azonban észre kellett venniük, hogy megint a nagyhatalmi érdekeknek rendelődik alá a kisebbségi kérdés. Tőkés László Iliescu elnökhöz írt korábbi levelében szót emelt a magyarságukban megsértett keresztények ügyében. Úgy gondolta, hogy mint püspök, kötelessége megvédeni egyháza népét. Tőkés László fontosnak tartotta, hogy magyarországi látogatása előtt eljusson a pápához, ahol előterjesztette az egyházi és nemzetiségi vonatkozásban legfontosabb kéréseket, beszélt a moldvai csángók helyzetéről is. A pápa megértéssel hallgatta előterjesztését. /"Isten elé terjesztem ügyemet, elé viszem nyomorúságomat". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1992. július 12.

Kallós Zoltán elmondtam hogy a magyar televízió Hét műsorának szerkesztőségéből Péter Benz Anikóval voltak Moldvában, érdekes műsort készítettek a csángó falvakban, de még nem vetítették az anyagot. A statisztikai hivatalban kikérték Luizikaluger népszámlálási dossziéját. Ebben a községen nyolcezer csángómagyar él. A népszámlálási adatok szerint azonban mindössze tizenhárom. Somoskán egyetlen csángó sincs, a hivatalos adatok szerint. Kallós elmondta, hogy Luizikaluger mellett sorakozank további csángómagyar falvak, Nagypatak, Bogdánfalva, Somoska, Külsőrekecsin, Gajdár, Esztufuji, Kápota, Dioszén, így lehetne még folytatni. A népszámlálás nem vette ezeket csángó falvaknak. A katolikus papok a templomban felszólították őket, hogy se csángónak, se magyarnak ne vallják magukat, hanem román katolikusnak, mert a római katolikus a román katolikusból ered. Szabófalván akadt egy bátor tanárnő, Perka Margit, aki tiltakozott az ellen, hogy a pap milyen propagandát folytat a népszámlással kapcsolatban, kérte, állítsák le mindezt. Nem adtak neki igazat, sőt a pap megfenyegette a népet: vigyázzanak, mert deportálni fogják a csángókat, ha annak vallják magukat. Kallós beszámolt arról is, hogy levelet írt néhány hónapja Bukovskynak, a romániai pápai nunciusnak. Bemutatkozott, hogy népdalgyűjtő, és még soha sem látott román-csángó népdalgyűjteményt. Nincs is ilyen, csak magyar van. A legszebb, legrégebbi magyar balladákat, magyar archaikus imádságokat a csángók körében gyűjtötték. Kallós levelében feltette a kérdést, miért nem segít a Vatikán abban, hogy a moldvai csángómagyaroknak magyarul misézzenek? /Csáky Zoltán: Hány ezer a tizenhárom csángó? = Ring (Budapest), júl. 12. ? 28. sz./

1993. április 27.

Erdélyi értelmiségiek riadtan nézik azt, hogy a magyarországi sajtó egy része támadta a Duna Tv-t. Péntek János kolozsvári egyetemi tanára Duna Televízió fontosságát elsősorban nyelvi szempontból értékelte. A nyelvi elszigeteltség feloldásában van nagy szerepe a Duna Tv-nek. Murádin László akadémiai kutató hozzátette: "A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban" van, mert egyre kevesebb az alkalom, hogy magyarul megszólaljanak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a Duna Tv sokat tehet a magyarságszemléket fejlesztése érdekében. Kötő József, az RMDSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kultúraépítő munkában vár segítséget a tévétől. Egyetemes magyarságban gondolkodó műsorokra van szükség. /Csáky Zoltán: Erdélyiek a Duna TV-ről. = Népszabadság, ápr. 27./

1997. március 17.

A Duna TV meghívta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ keresztény-nemzeti RMDSZ-platform képviselőit a Heti Hírmondó márc. 16-i, Székelyudvarhelyen történő élő adására. A Duna TV másik meghívottja, Tokay György miniszter megérkezése után kijelentette, hogy csak akkor vesz részt az adásban, ha Katona Ádám nem kaphat szót és nem kérdezhet. Tokay feltételét Csáky Zoltán főszerkesztő teljesítette. - A Duna TV eddig nem adott lehetőséget az EMK-nak, hogy nézeteit kifejtse, ugyanakkor a neptunosok hosszan taglalhatták nézeteiket. Az EMK tiltakozik véleménynyilvánítási jogának megsértése ellen. Az EMK immár harmadik éve harcol Székelyföld militarizálás útján, telepítéssel történő elrománosítása ellen, melyet a bukaresti kormány napjainkban is folytat. /Dr. Bartha András, dr. Borboly István, Katona Ádám az EMK Ügyvezető Testületének tagjai: Katona Ádám elnémítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Előzmény: az adásról: márc. 11.

2001. november 29.

Nov. 27-én Kolozsvárott közönségével találkozott a Duna Televízió küldöttsége. Levetítették Csáky Zoltán és Marossy Géza nagy visszhangot kiváltott Hagymakupolás Honfoglalás című dokumentumfilmjét. Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda után került sor a kolozsvári találkozóra, melynek célja a Duna tv szellemiségének elmélyítése. Csáky Zoltán kifejtette, hogy munkája során állandóan járja Erdélyt, és lépten-nyomon tapasztalja a görögkeleti egyház terjeszkedési törekvését. A 20. század eleje óta a román nacionalizmus számára a legnagyobb kihívás az erdélyi magyarság és főleg a 800 ezer lelket számláló Székelyföld elrománosítása, ennek érdekében ortodox templomokkal, kolostorokkal, imaházakkal bástyázták körbe ezt a területet. Valamiképpen állást kell foglalni ez ellen a nem is vallási, inkább nemzeti fundamentalizmus térnyerése ellen. Gabriel Andreescu (román Helsinki Bizottság elnöke) mondta el, hogy az ortodox terjeszkedés a mai román nacionalizmus legerősebb formája, volt szekusok által irányított kampány, az ortodox papok manapság a parlament helyett inkább a helyi önkormányzatokba igyekeznek beépülni. Közülük sokan legionárusok voltak. Hargita és Kovászna ortodox püspöke is elismeri, hogy más vidékekhez képest több a templomuk, de szerinte, ez nem gyarmatosítás, csak a szórványban élő hívek kiszolgálása. Azt már egy csíkszeredai városi vezetőtől tudjuk meg, hogy az ortodox egyház, ilyen-olyan módon, a volt pártszállóra, a kereskedelmi bank régi épületére, autószerelő cégre (!) stb. tette rá a kezét. - Csupán Kolozsváron egyidőben nyolc görögkeleti templomot építenek. Visszatetsző a hódító igyekezet, mert egyházi mezben jelentkezik. A sepsiszentgyörgyi lábasház elfoglalására tett szándék, a pápa kitiltása Erdélyből romániai látogatása során, a történelmi magyar egyházak elkobzott ingatlanjainak vissza nem szolgáltatása mind ugyanazt a célt jelzik. 1990 után minden román kormány valamilyen formában kiemelten támogatta az ortodox egyházat. A hallgatóságból elhangzott, hogy az ortodox térhódítás elleni egyetlen megoldás az autonómia lehet. /Ördög I. Béla: A Hagymakupolás Honfoglalás - Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2002. január 5.

Máthé Éva készített interjút Csáky Zoltánnal, akivel kilenc éven át a bukaresti magyar tévészerkesztőségben munkatársak voltak. Csáky Zoltán a Duna Televízióban a Heti Hírmondó főszerkesztője volt, majd el kellett köszönnie a műsortól. Csáky elmondta, hogy a HH hét éven keresztül önálló szerkesztőségként működött, majd besorolták a Hír- és reggeli műsorok főszerkesztőségéhez, tematikája, mondandója egyre inkább a magyarországi nézőkhöz szólt. Időközben jött egy erdélyi körút, hat városban a Hagymakupolás honfoglalás c. dokumentum-filmmel - s a találkozókon a Duna TV és műsorai iránt megnyilvánuló ragaszkodás, aggódás szeretet visszatérítette Csákyt attól, hogy elmenjen a Duna TV-től. Változás történt a Duna TV szemléletében is: a HH 55 percesre bővül, a Határontúli- és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságához tartozik, csakúgy, mint a Kárpát-medencei régiókról szóló, újonnan induló Égtájak c. műsor. Havonta egyszer jelentkezik szerkesztésemben a Nemzetközi Sajtóklub, és beindult már a kedvezménytörvény tanácsadói műsora, a Magyar Igazolvány. - A Hagymakupolás honfoglalás film miatt román részről felháborodtak, egyes román sajtónyilatkozatokban, továbbá maga Teoctist pátriárka nyilatkozatban utasította vissza azokat a vádakat, miszerint az ortodox egyház erőszakosan románosítana Hargita és Kovászna megyékben. Csáky hangsúlyozta, hogy tucatnyi ilyen dokumentum-filmet kellene készíteni az elcsatolt területeken lejátszódó társadalmi folyamatokról. Filmre kellene vinni Trianon és a párizsi békeszerződések hordalékát: a csallóközi nevesítetlen földek históriáját, az egyházi ingatlanok vissza nem adásának kálváriáját, a magyarok kiszorítását a privatizációból. Egyébként Pekár elnök javaslatára már készül a Hagymakupolás honfoglalás angol fordítása. Csáky szerint a Duna Televízió a legfontosabb médiafórum a Kárpát-medencében élő magyarok számára, amely a kisebbségben élők létkérdéseivel foglalkozik, s azok megoldásaihoz nyújt segítséget; a nyugaton élők számára tájékozódási pont: hol van és merre tart Magyarország. Csáky kiemelte, hogy a Duna TV elsősorban a határon túli magyarokhoz szól, mert ez a küldetése, s ezzel segíti a nemzetpolitika stratégiailag kiemelt fontosságú céljának elérését: a nemzet kulturális újraegyesítését. /Máthé Éva: "A nemzet kulturális újraegyesítéséért!" (Interjú Csáky Zoltánnal, a Duna Televízió munkatársával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2003. január 13.

Nívós, értékes folyóirat a Székelyföld, minden lapszámban közli az előfizető személyek és intézmények névsorát. Sajnos, ezt könnyedén megtehetik, hiszen alig van előfizetője a rangos lapnak. Döbbenetes, hogy szerte Erdélyországban mindössze 117 magánszemély fizet elő a Székelyföldre. Marosvásárhelyen az újságíróval, Máthé Évával együtt három előfizetője van a folyóiratnak. Az anyaországi előfizetők között vannak az áttelepültek, a "táplánszentkereszti" Láng Gusztáv, a "budapesti" Csáky Zoltán, a szintén "budapesti" Bartis Ferenc egykori marosvásárhelyi költő, a "szolnoki" Molnár H. Lajost, egykori marosvásárhelyi regényírót... és így tovább. /Máthé Éva: Könyv - tízezerért... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2004. április 9.

Kevés olyan Duna Televíziós alkotás keltett akkora feltűnést, mint Csáky Zoltán műve: A hagymakupolás honfoglalás. Ez az ortodoxia térnyerését jelenti a magyar többségű területen, új ortodox katedrálisok építését akkor, mikor az évszázados, sokat megért katolikus és református műemléktemplomok állaga egyre romlik. Az erdélyi közönség 2002 őszén ismerkedhetett meg Csáky alkotásával, s a Duna Televízió közönségtalálkozó-sorozatot is szervezett a filmnek. A Püski Könyvkiadó idén jelentette meg Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét, amely a szerző legjelentősebb alkotásainak írott anyagát tartalmazza. A könyvet a szerző ápr. 13-án Székelyudvarhelyen, 14-én pedig Csíkszeredában dedikálja. /Hagymakupolás honfoglalás Székelyudvarhelyen is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./

2004. április 16.

Bemutatták Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét Csíkszeredában. A románok kétezer éves történelmére hivatkozva Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke elítélte Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét, és a magyarság minden hasonló jellegű megnyilvánulását irredentizmus- és revizionizmuskeltőnek tekinti. Szerinte szó sem lehet az ortodoxizmus honfoglalásáról, így „megszálló egyházról” sem lehet beszélni, hiszen ők csupán azon a földön élnek és építkeznek, ahová Isten teremtette őket, és ahol már két évezrede ellenállnak a hol nyugatról, hol keletről érkező betolakodóknak. /Bálint B. Eszter, D. Balázs Ildikó: Az ortodox püspök tiltakozik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2004. július 21.

Gavra Gábor a budapesti Magyar Narancs hetilapban nekiesett a Csáky Zoltán által Hagymakupolás honfoglalás néven körüljárt erdélyi jelenséghalmaznak, és némely román lapokból ismerős modorban lenacionalistázta a szerzőt. A 168 Óra budapesti hetilapban Irodalmi kokárda – a Wass Albert-kultusz című irományban ,,szórakoztató fasisztának”, ,,nacionalistának”, ,,szélsőjobboldalinak” nevezték a mai magyarság legolvasottabb íróját.  A becsmérlőnek szánt ,,irodalmi kokárda” minősítés a szerzőt is minősíti, azok közé a magyarhoni sajtóügyeletesekhez tartozik, akik a magyar nemzeti szimbólumokat, a történelmi ereklyéket, a Szent Koronát, a Szent Jobbot, a magyar zászlót, mint jelen esetben a kokárdát büntetlenül mocskolhatják, állapította Sylvester Lajos.    A Wass-dosszié vasgárdista hangvételű budapesti előkotrása nyílt levél megfogalmazására késztette Wass Albert fiait. ,,Divatos ma felelőtlenül megbélyegző politikai véleményt nyilvánítani az újságokban. Lépten-nyomon azzal traktálnak, hogy Wass Albert háborús bűnös, fasiszta és antiszemita. Csakhogy nem elég mondani valamit, azt meg is kellene alapozni, és kellő bizonyítékokkal alátámasztani. Unalmas lenne nekünk állandóan azt bizonygatni, hogy ki nem volt Wass Albert. Mi csak azt állíthatjuk, hogy ki volt az apánk, mert ismertük. Mivel termékeny író volt, elég, ha az írásaiból meghatározzuk, hogy ki volt és igazán milyen volt Wass Albert” – írják levelükben a Wass család tagjai.   Ez volna, ilyen volna a magyar főváros? /Sylvester Lajos: Budapesti ajándék… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Sándor Zsuzsanna: Irodalmi kokárda. A Wass Albert-kultusz. = 168 Óra, júl. 8. Gavra Gábor: A gyarmatosító giccs. = Magyar Narancs, júl. 8.

2005. május 17.

Egyre szaporábbak az európai integrálódásról szóló beszélgetések, kerekasztalok, konferenciák. Fel lehet-e Erdélyben készíteni a népet, hogy mihez kezdjen visszakapott-örökölt nadrágszíj-parcelláival, miután tizenöt esztendő nekik nem hozott semmit? Tudatosítani kell, hogy a székely szabadság meg a sokat emlegetett küldetéstudat mára kiürült, üres fogalommá vált, a székely előbb vagy utóbb elmegy, ha nem boldogulhat, és akkor nem segít sem kerekasztal, sem konferencia, írta Bölöni Domokos. A Duna TV Hírmondó műsorában Csáky Zoltán bemutatta a csíkszeredai Sapientia Egyetem aulájában Székelyföld – jövőkép Európa küszöbén című konferencia előadóit. Köztük volt Kolumbán Gábor egyetemi adjunktus, Bunta Levente, a Hargita megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Szász Jenő Székelyudvarhely polgármestere és Kurkó János György vállalkozó. Egyetlen budapesti ember volt jelen, Tamás Pál egyetemi tanár, aki a Sapientián is tanít. Jó utakra van szükség, az úgynevezett kommunikációs csatornák azért „dugultak el”, mert nincs min kommunikálni, a gazdasági kommunikációhoz kocsik és rakományok is kellenének. A globalizációval jár az újabb elvándorlás is. Veronában, mondotta a sepsiszentgyörgyi Sylvester Lajos rövid felszólalásában, legalább ezer csángó él, és kivívták maguknak a jogot, hogy – románul hallgathassanak misét. Az is jelképértékű, hogy Rekecsinben lerakták az első csángómagyar iskolaközpont alapjait. Autonómia, tudás, (főleg magyar) tőke, fiatalok segítése, modern üzleti tudományok akadémiája, a székelyek közvetítő szerepe a romániai húszmilliós felvevőpiac felé, jó közgazdászok, talpraesett menedzserek, utak, székely világháló, sok pénz – ez kellene. /Bölöni Domokos: Telenéző. „Ha jön a Tőke, hé, székelyek, mi lesz?” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2005. szeptember 28.

Csáky Zoltán az 1992 karácsonyán elindult Duna Televízió egyik legismertebb alapító személyisége. Fiatal tévériporterként még a bukaresti televízió magyar adásában dolgozott. Csáky Zoltán, a Duna Tévében főmunkatársa az elmúlt héten az árvízről forgatott dokumentumfilmet ezen a vidéken. Elmondta, hogy szülei a háború végén Magyarországra menekültek, ő Sümegen született. Azonban ott nem érezték jól magukat, hazajöttek az ötvenes évek elején. Csáky Zoltán Marosvásárhelyen végezte a Bolyai Farkas Kollégiumot, majd Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetem magyar-történelem szakát. A kolozsvári Szabadságnál, majd a marosvásárhelyi Vörös Zászlónál dolgozott. 1970-ben indult a bukaresti televízió magyar nyelvű műsora, s akkor Bodor Pál odahívta őt. Csáky Kaláka című műsorában Kányádi Sándor, Farkas Árpád is szerepelt. A magyar adás 1984-ben megszűnt, Csáky a rádió magyar adásához került. Később ez is megszűnt, őt pedig 1986-ban Nyárádszentmártonba a tsz-ben cséplőfelelősnek tették meg. 1989 februárjában áttelepült családjával Magyarországra. Először munkás volt, majd felfigyelt rá Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője. 1989 őszén a Kossuth Rádióhoz került, 1990 februárjában pedig már Csáky filmezte a gyertyás-könyves felvonulást Marosvásárhelyen. Azért a háromrészes, Jelentés Erdélyből című filmjéért a Magyar Televízió akkori elnöke, Nemeskürthy István egyéni nívódíjjal tüntette ki. Ahogy elindult a Duna Televízió, Csoóri Sándor és Balogh Júlia odahívták. Számára legemlékezetesebbek a nemzeti ünnepek közvetítései voltak. A Duna Tévé kezdte meg először, hogy március 15-én vagy október 23-án élőben közvetített az elszakított területekről. A másik, amit nagyon szeretett, de sajnos megszűnt, a vetélkedők. Október 23-án közvetítették ezeket: összegyűjtötték a budapesti, határon túli és nyugati magyar kollégiumokat és irodalmi-történelmi vetélkedőt készítettek. Csáky a Heti Hírmondónak alapító főszerkesztője. Jelenleg nincs önálló műsora. Szeretné folytatni a Hagymakupolás honfoglalást, mert az ortodox egyház már ingatlanokat, földeket vásárol meg, forgatókönyvszerűen valósítják meg stratégiájukat, Székelyföld elfoglalását. Fel kell figyelni arra, hogy a mindenkori bukaresti kormányok az ortodox egyháznak épületet adnak, ingatlanokat, területeket vásárolnak. Az expanzió folytatódik. /Katona Zoltán: „Jobb, ha mi táncolunk, mint hogy minket táncoltassanak” = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 28./

2006. április 12.

A Duna Tv-n húsvétkor indul az Autonómia csatorna műsorát éjféltől reggel hétig határon túli magyar stúdiók műsora tölti ki, jelezte Balogh Júlia, az Autonómia csatorna főigazgatója. Egyeztető tárgyalásokat folytattak a határon túli magyarok, illetve a magyarországi nemzeti kisebbségek képviselőivel, autonómia konferenciát rendeztek felvették a kapcsolatot a nyugat-európai autonómiamodellek képviselőivel, valamint mindazokkal, akik Strasbourgban és Brüsszelben ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak. Az Autonómia csatorna napi nyolc órában sugároz, közép-európai idő szerint délután négytől éjfélig. Keddtől mindennap lesz négy óra élő adás. Határon túlról származó műsorvezető lesz az erdélyi Csáky Zoltán, a felvidéki Cziprusz Éva és a délvidéki Gubás Csilla. /Guther M. Ilona: Napi nyolc óra Autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2006. július 19.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok élén álló személyek listáját, amely az átvilágító testület asztalára kerül. Csinta Samu, a Krónika napilap főszerkesztője a kezdeményezést „önmagában hasznosnak és erkölcsösnek” tartja. Szűcs László, az Erdélyi Riport felelős szerkesztője örvendetesnek tartotta a kezdeményezést, amit „a dőlni készülő dominósor első kövének” tart. Figyelmeztetett: lehetnek érintettek, akik megússzák a szembesülést, s félő, akadnak olyanok is, akik »kabátlopási ügybe« keverednek. Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének nincs kifogása az átvilágítás ellen. Időközben az ÚMSZ listája új nevekkel egészült ki. Felkerült rá Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, illetve Hodgyai Géza, az Új Kelet lapigazgatója. Emellett önmagát javasolta átvilágításra Boros Ernő, a Nagykároly és Vidéke főszerkesztője, valamint Krajnik-Nagy Károly, aki korábban a Brassói Lapok és az Előre szerkesztője volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke javasolta, hogy az átvilágítás érintse a jelenleg Magyarországon tevékenykedő, de Erdélyből elszármazott újságírókat is: Csáky Zoltánt, Cselényi Lászlót, Heltai Pétert és Bodor Pált. A Civic Media csupán a romániai sajtóban jelenleg dolgozó szerkesztők, publicisták átvilágítását kérheti. /Cseke Péter Tamás: Tiszta hangok II: dől a dominósor? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2009. június 30.

Június 28-án, vasárnap este a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában Csáky Zoltán műsorvezető egy asztalhoz ültette Almási Jánost, az Összefogás a Magyarországi Romákért nevű, nemrégen alakult párt elnökét és Balczó Zoltánt a Jobbik alelnökét, frissen megválasztott európai parlamenti képviselőt. A Jobbik rendőri és pillanatnyilag nem létező csendőri eszközökkel akarja visszaszorítani általában a bűnözést, míg az új cigány szerveződés a valóságban hatékonyan működő vajdák segítségével szeretne enyhíteni a bajokon. A műsorban kiderült, hogy igenis szót tudnak érteni egymással emberek, ha akarnak. /Veres István: Lehetséges a párbeszéd. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 30./

2009. december 7.

Heten kapták meg idén Csíkszeredában az 1993-ban alapított Julianus-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda minden évben, akik munkájukkal a magyarságot szolgálják. A Julianus Alapítvány kitüntetését többek között Csáky Zoltán, a Duna Televízió munkatársa kapta meg Hagymakupolás honfoglalás című dokumentumfilmjéért. Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója a kárpátaljai magyarság önkormányzati képviselőjeként, nemzetpolitikai és szépirodalmi művek kiadójaként vehette át a díjat. Ezenkívül az elismerést Fülöp Lídia, a Lugosi Irodalmi Kör vezetője, Kolár Péter, a kassai Thália Színház újjáalapítója, a csíkszeredai Lázár Zoltán és a besztercei Koszorús Zoltán, valamint az anyanyelve miatt megvert révkomáromi Malina Hedvig kapta meg. /Kiosztották a Julianus-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998