udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 116 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-116
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csávossy György

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 27.

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1993. november 13.

Nov. 12-13-án tartotta meg Gyergyószentmiklóson a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ a II. országos küldöttgyűlését. Dézsi Zoltán polgármester megnyitója után rangos külföldi felszólalók üdvözölték a küldöttgyűlést, köztük Kozma Huba, a Magyar Gazadkörök Országos Szövetségének elnöke. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke tartott beszámolót. Az egyesület tevékenysége nagyrészt alapítványi segítséggel folyik. /Bajna György: Gazda küldöttgyűlés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./ Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke /akit újraválasztottak/ elmondta, hogy a gazdakörök sok helyen nem működnek. Eredményesek voltak a földtörvény alkalmazásakor a szaktanácsadó csoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

1993. november 25.

Megjelent a Magyar Gazda első /novemberi/ száma, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ kiadványa, Makkay József a főszerkesztője. Makkay visszatekintett az elődre: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet 1869-ben indított Magyar Gazda folyóirata 1944 őszéig jelent meg folyamatosan. Megszűnése előtt a lap 70 ezer példányban jelent meg. A beköszöntőt dr. Csávossy György, az RMGE elnöke írta, hangsúlyozva, szükség van erre a lapra. /Miklós László: Itt a gazda, hol a gazda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1994. június 18.

Jún. 18-án Kolozsváron megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács, amely az RMDSZ keretén belül szövetségi szinten társult, illetve az RMDSZ-szel együttműködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma. Megválasztották a vezető testületet. A Szövetségi Egyeztető Tanács Állandó Bizottságának elnöke Csávossy György, alelnöke Szőcs Judit, titkára Gergely Csaba. A szakbizottságok és vezetői: oktatás és tudomány /Cs. Gyimesi Éva/, közművelődés és művészet /Balogh Ferenc/, gazdaság /Vincze Mária/, sajtó és könyvkiadás /Dávid Gyula/, emberjogi, egészségügyi és szociális kérdések /Csirák Csaba/. /RMDSZ Tájékoztató, 308. sz., jún. 20./

1994. szeptember 5.

Szeptemberben ünnepli a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /EMGE/ 150 évfordulóját. Csávossy György elnök visszatekintett az elmúlt négy évre. Az EMGE a mezőgazdasági struktúraváltást segíti, az Agrocaritas Transylvania Alapítvánnyal együttműködve szerepet vállal a gépkörök megszervezésében. Télen Illyefalván tartották az első aranykalászos gazdatanfolyamot. Eddig 700 egyetemi hallgató vesz részt a távoktatásban, újra megjelenik az Erdélyi Gazda, ennek füzetsorozatával a mezőgazdasági szakkönyvek hiányát akarják pótolni. - A gazdaboltokhoz nincs elegendő tőke. - Létrehozták az országos informatikai hálózatot, a gyergyói adatbankot. /Új Magyarország, szept. 5./

1994. szeptember 17.

Az Illyés Alapítvány áttért az alkuratóriumi rendszerre, ennek megfelelően létrehozták a Romániai Magyar Alkuratóriumot, melynek elnöke Markó Béla, tagjai: Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán /a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke/, Csávossy György /Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke/, titkára /ideiglenesen/ Kötő József. Létrehozták az oktatási, a művelődési, a gazdasági-vállalkozói, a tudományos, az egyházi és szociális, valamint az önkormányzati szaktestületeket. A szaktestületek ebben a hónapban megtartják alakuló ülésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1994. szeptember 27.

Szept. 27-én az RMDSZ küldöttsége Budapesten folytatott tárgyalásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes fogadta a Takács Csaba ügyvezető elnökkel az élen érkező delegációt /tagjai: Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Bodó Barna politikai alelnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök, Magyari Nándor önkormányzati alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes/. A küldöttséget fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi államtitkár, Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Új Magyarország, szept. 28./

1994. november 26.

Nov. 26-án Kolozsvárott zajlott az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/ első munkaülése. Az oktatásszervezés stratégiáját vitatták meg, tájékoztatott Csávossy György, a SZET elnöke. A vitában elhangzottak alapján készíti el az oktatási szakbizottság a végleges koncepciót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1995. január 5.

Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./

1995. február 11.

Febr. 10-11-én szórványtanácskozást rendeztek Nagyenyeden, több mint harminc civil társadalmi intézmény, az egyházak és szakmai társaságok képviselői próbáltak meg koncepciót kidolgozni a szórványkisebbség sajátos problémáinak megoldására. Szórványról akkor beszélhetünk, ha a kisebbség a helyi lakosság 10 százaléka alá süllyed. Szórványnak tekinthető az egész Bánság, Arad, Hunyad, Szeben, Brassó, Beszterce, Máramaros és Fehér megye, nyilatkozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. A magyar lakosságból 700 ezer él szórványban. Sok alapítvány jött létre, a legtöbb az oktatás gondjaival kíván foglalkozni. A temesvári alapítvány pedig a szórvánnyal kapcsolatos elméleti kérdéseket vizsgálja. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az oktatással kapcsolatos szórványtalálkozót 1994 őszén tartották. A jelenlegi tanácskozáson javasolták az RMDSZ-nek, hogy hozzon létre szórványirodát. Vetési László lelkész is tartott előadást. Az összegyűltek elhatározták, hogy márciusban szórványtanácsot hívnak össze. /Temesvári Rádió, febr. 13., MTI, febr. 16./ A megjelentek felkérték Bodó Barnát és Vetési Lászlót, hogy a tanács összehívásáig vállalják el az operatív feladtok kezelését. A szórványtanács feladata a szórványhelyzettel kapcsolatos gondok és feladatok összegyűjtése. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 15., 472. sz./ Az előadók között volt Vetési László "A szórvány - vázlatos helyzetelemezés" és dr. Csávossy György "A magyarságtudat megőrzése a szórványban" című előadásával. Kományi János marosvécsi tanár beszámolt a Kemény János Alapítvány munkájáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

1995. március 2.

Magyardécsén febr. 25-én rendezte meg Beszterce-Naszód magyarsága a kisgazdaköri találkozót, hogy létrehozzák a megyei egyesületet. A találkozót állatszemle előzte meg. A lovasparádét népviseletbe öltözött fiatalok tették színesebbé. Egykor nevezetesek voltak a gazdaköri rendezvények, ennek feltámasztását próbálták meg a találkozóval. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke is megjelent a rendezvényen, melyről Guther M. Ilona tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

1995. március 8.

Csávossy György, az RMGE elnöke kiáll a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ mellett: igenis tett valamit az erdélyi faluért. Vitatja Herédi Gusztáv megállapításait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 29./, aki megkérdőjelezte a gazdakörök létét. Jelenleg 113 gazdakör működik, ezüstkalászos tanfolyamot 1994-ben 40-en, 1995-ben 100-an végeztek a magyarországi Nagyváthy János Gazdaképző Egylettől kapott videokazetták segítségével, akik a vizsgáztatásban is segítettek, aranykalászos tanfolyamon 1994-ben 40-en, idén 70-en vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1995. április 2.

Markó Béla elnök kérésére ápr. 2-án egyeztető tanácskozást tartottak Szovátán, amelyen részt vett Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, dr. Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök megbízottja, az ügyvezető alelnöke, a platformok és társult pártok vezetői, valamint meghívott szakértők. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. Megállapodtak, hogy az ápr. 7-én kezdődő rendkívüli SZKT-ülés elé kell terjeszteni az autonómia-statútumokat /az SZKT által megbízott statútum-bizottság, Bakk Miklós, Szilágyi N. Sándor tervezete/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1995. április 6.

Az RMGE egész Erdélyt átszövő hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal, ismerteti tevékenységüket Kulcsár László, az RMGE gyergyószentmiklósi információs központjának irodavezetője, Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja az erdélyi gazdálkodók feltérképezése, a másik cél az adatbank, a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének megteremtésére. Eddig öt ilyen információs központ működik: Nagykárolyban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Folyamatban van a hálózat bővítése, a közeljövőben ilyen központ lesz Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Zilahon, Gyulafehérváron, Aradon, Temesváron és Besztercén. Januárban megjelent az Agro-Info, amit az RMGE országos kiadványának lehet tekinteni. Egyelőre üzleti információkat tartalmazó újság, a tagság körében terjesztik. Az RMGE anyagi bázisát az anyaországban elnyert pályázatok, támogatások jelentik. Az információs iroda kiállításszervezéssel is foglalkozik, Budapesten is szerveztek kiállítást, közösen a Kézfogás Alapítvánnyal. A budapesti egy hosszabb kiállítássorozat első láncszeme, amit a Pécsett febr. 27-márc. 7-e közötti folytatott és ez a kiállítás végigmegy Magyarország nagyobb városain, de Ausztriába, Szlovákiába és a Vajdaságba is eljut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1995. június 5.

Tabajdi Csaba államtitkár jún. 4-én és 5-én a Fehér megyei szórványba látogatott. Jún. 4-én részt vett Torockóban az unitárius istentiszteleten, majd dr. Brendus Gyula Fehér megyei RMDSZ-elnök, dr. Csávossy György RMGE-elnök és Kelemen József torockói polgármester fogadta a magyarországi delegációt. Megtekintették a Tóbiás Ifjúsági Központot, majd Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot. Tabajdi Csaba Nagyenyeden találkozott az RMDSZ képviselőivel, a fő téma a szórványmagyarság helyzete volt. Csombord volt a következő állomás, jún. 5-én pedig az államtitkár meglátogatta Gyulafehérváron dr. Jakubinyi György érseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1996. február 15.

Csávossy György, az RMGE elnöke összefoglalta az erdélyi magyar falvak problémáit, a kialakult válsághelyzetet, amelyet a tőkehiány, az eszközhiány és az állami támogatás korlátozott mértéke okoz, egyben felvázolta a stratégiát. Magyar érdekeltségű hitelintézményeket kell létesíteni, szélesíteni kell a gépkörök rendszerét, a gazdabolthálózatot, folytatni kell az anyanyelvű szakoktatást, bővíteni a szaktanácsadást. Az RMGE vezetősége évek óta önkéntesen dolgozik, az RMDSZ mezőgazdasági főosztályt hozott létre, öt alkalmazottal. Csávossy ezt nem tartja helyes döntésnek, ez a magyarság erőforrásainak megosztását jelenti. Az RMGE szakemberei el tudják látni ezeket a feladatokat. /Dr. Csávossy György: Gondolatok a mezőgazdasági stratégiáról és falupolitikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14., 15./

1996. február 24.

Febr. 23-24-én Szovátán tartotta III. országos közgyűlés Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, olvasható Lokodi Imre tudósításában. A közgyűlésen bel- és külföldi szaktekintélyek is részt vettek. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke elmondta, hogy a 147 gazdakörből több mint harminc Maros megyében működik, ugyanott hét RMGE-tagságú mezőgazdasági társulás. Siker, hogy az egyesület szaklapja, az Erdélyi Gazda folyóirat példányszáma nő, sikeresek voltak az RMGE szaktanfolyamai. Gondot jelent az RMGE anyagi nehézsége, egyetlen fizetett alkalmazottja van, az egyesület ügyvezető elnöke, Farkas Zoltán, az RMGE csak alapítványi segítséggel működhet. Beindult a faluturizmus, létrehoztak információs irodákat Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A közgyűlésen - első alkalommal - megjelent Florea Parlogea mezőgazdasági minisztériumi növénytermesztési vezérigazgató. A tisztújító szavazás során újraválasztották dr. Csávossy Györgyöt az RMGE elnökének. A falu válsághelyzetben van, mondta az elnök, ennek orvoslására keresik a megoldásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

1996. március 21.

Márc. 21-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ezen megjelent Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Csávossy György, a SZET elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Szabó Károly szenátusi, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető és Kötő József ügyvezető alelnök. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSZ helyzetét. A felvetődött anyagi természetű kérdések tárgyában átfogó szakértői vizsgálat szükséges. Az Operatív Tanács bizalmáról biztosította az RMDSZ szövetségi elnökét. A felelősség "mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét" - olvasható a nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 745. sz./

1996. június 11.

Az RMDSZ által áprilisban hivatalosan bejegyzett Iskola Alapítvány kuratóriuma jún. 11-én Kolozsváron tartotta meg első ülését, melyen részt vettek: Markó Béla kuratóriumi elnök, Kelemen Árpád kuratóriumi alelnök és a kuratórium tagjai, többen nem tudtak eljönni, így Tőkés László, dr. Csávossy György. Az alapítvány célja a tanulmányi ösztöndíjrendszer biztosítása és oktatási intézmények alapítása. A kuratórium kinevezte az alapítvány ügyvezetőjét Somai József, titkárát Ferenczi Rita személyében, az előbbi egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára, az utóbbi az oktatási szaktestületének titkára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1996. július 2.

Júl. 2-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/. A napirenden a tisztújítás és a kisebbségi civil társadalom építésének kérdései szerepeltek. A SZET javasolta, hogy az RMDSZ állítson saját elnökjelöltet az őszi országos választáson. A tisztújítás során Csávossy Györgyöt újraválasztották a SZET elnökévé, alelnök: Káli Király István. a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, titkár: Köllő Dávid, a Magyar Ifjúsági Tanács küldötte. A SZET levéllel fordult a magyar Országgyűléshez: sajnálattal értesültek arról, hogy az Országgyűlés júl. 27-i ülésén a magyar közoktatásról szóló 79/ 1993-as és a felsőoktatásról rendelkező 8/1993-as törvények módosításakor, a képviselők többsége szavazatával elutasított olyan kiegészítő javaslatokat, amelyek biztosítanák a határon túl élő nemzetrészek számára, hogy a magyar közoktatás formálásában - mely közvetve és közvetlenül érinti őket - részt vegyenek. A kiegészítő javaslatok intézményesítették volna azt a támogatási rendszert, amelyet a Magyar Köztársaság költségvetési törvénye 1992 óta biztosít a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében a határon túli magyar tannyelvű oktatás számára. Hasznos lett volna, ha az illetékes bizottság a szavazás előtt meghallgatja a határon túli oktatás szakembereit. A Szövetségi Egyeztető Tanács arra kéri Gál Zoltánt, az Országgyűlés elnökét - a hozzá írt levelében -, hogy az illetékes szakbizottsággal együtt járuljon hozzá a megoldás kialakításához. A Szövetségi Egyeztető Tanács egyidejűleg felkérte az RMDSZ illetékes vezetőit, hogy kezdeményezzenek megbeszéléseket az Országgyűlés illetékes bizottságaival és a pártfrakciók vezetőivel, a kialakult helyzet orvoslása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 815. sz./

1996. július 31.

Júl. 31-én több százan kísérték el dr. Erdő János unitárius püspököt utolsó útjára, a templomtól a Házsongárdi temetőig. A búcsúztatók között volt dr. Bodor András, a Dávid Ferenc Egylet elnöke. A temetésen, Kolozsváron jelen volt, többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, a többi egyházak püspökei, képviselői, köztük Emilian Bistriteanu ortodox érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

1996. augusztus 20.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa /Dr. Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula/ aug. 16-án, Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román-magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, mert ez megfelelő elvi keretet kíván az RMDSZ által igényelt megoldások megvalósítását, beleértve a különböző autonómia-formákat is. Az RMDSZ nem kívánja az általa kért területi autonómiát etnikai alapokra helyezni, ugyanakkor szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanácsa felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából. Az Operatív Tanács üléséről kiadott közleményében rögzítette, hogy az alapszerződés-tervezet tárgyában megkereséssel fordul a román és a magyar kormányhoz. - Visszautalva a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra, szorgalmazza, hogy az aláíró felek szeptember folyamán újból tanácskozzanak. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást ad a romániai magyar történelmi egyházaknak, különös tekintettel az egyházi javak visszaszolgáltatására. Végezetül az Operatív Tanács elfogadja a szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy a két ország magyar nemzeti közösségének képviselői aug. 19-én konzultációt tartsanak, az alapszerződés ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 20.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa /Dr. Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula/ aug. 16-án, Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román-magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, mert ez megfelelő elvi keretet kíván az RMDSZ által igényelt megoldások megvalósítását, beleértve a különböző autonómia-formákat is. Az RMDSZ nem kívánja az általa kért területi autonómiát etnikai alapokra helyezni, ugyanakkor szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanácsa felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából. Az Operatív Tanács üléséről kiadott közleményében rögzítette, hogy az alapszerződés-tervezet tárgyában megkereséssel fordul a román és a magyar kormányhoz. - Visszautalva a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra, szorgalmazza, hogy az aláíró felek szeptember folyamán újból tanácskozzanak. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást ad a romániai magyar történelmi egyházaknak, különös tekintettel az egyházi javak visszaszolgáltatására. Végezetül az Operatív Tanács elfogadja a szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy a két ország magyar nemzeti közösségének képviselői aug. 19-én konzultációt tartsanak, az alapszerződés ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. szeptember 23.

Szept. 14-én Nagyenyeden, a református vártemplomban ünnepelték az immár 60 éve csombordi mezőgazdasági iskolát. Az ünnepséget Veress István nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, aki kezdettől 1948-ig aligazgatója, 1949-től igazgatója volt az iskolának. Dr. Csávossy György mondott beszédet, aki 34 éven át tanította borászatra a fiatalokat Csombordon. Fülöp István, aki 31 évig volt az intézmény aligazgatója, bemutatta a Volt egyszer egy iskola című évkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

1996. október 4.

Egyre több magyar gyermek jár román iskolába: amíg az 1992/93-as tanévben 57 ezer magyar gyermek járt román osztályokba, egy esztendő múlva a számuk már 64 648 volt. Különösen nehéz a szórvány helyzete. A Balázsfalvához tartozó Tür faluban 25 magyar gyermekből mindössze négye járnak anyanyelvű iskolába. Barabás István felteszi a kérdést, mit tesz a Szórványtanács? Mit tesz a Diaszpóra, a Bartók Béla, a Julianus, a Domokos Pál Péter Alapítvány és a sok egyéb alapítvány, amely a szórványmagyarság megmaradásáért harcol? Barabás szerint a válasz: tanácskoznak, konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, tudományosan fölmérik a szórvány helyzetét, és minden marad úgy, ahogy volt. A cikkíró felidéz néhány tanácskozást. 1994. jan. 22-23-án Nagyenyeden az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya megbeszélésének egyik napirendi pontja volt: "konkrét tervek kidolgozása a szórványkérdés megoldására". 1994 novemberében tisztújító közgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Oktatási bizottsága közölte: a megye magyar gyermekeinek csak 30 %-a tanul anyanyelvén, a 40 óvónőből 27 képesítetlen. A szórványtanács 1995. febr. 10-én rendezett tanácskozást Nagyenyeden, ahol Vetési László ismertette - ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt - a szórványok helyzetét. Csávossy György A magyarságtudat a szórványban című előadásában kifejtette: "Ölbetett kezekkel a pusztulás vár ránk." Ekkor született meg az elhatározás a szórványtanács felállításáról, amely feltérképezi a tennivalókat. 1995. márc. 2-án Szórványgondok címmel nyilatkozatot közöltek a Romániai Magyar Szóban: "Erdély nagy részében kiszorulóban van a magyar nyelv", "csángósodásunk megállítása egyike legsürgősebb feladatainknak". "Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel...". 1995. ápr. 1-jén újabb fórum volt, a Temes megyei RMDSZ tanácskozást szervezett Anyanyelvű oktatás a szórványban címmel. Közben tovább csökkent a magyar iskolát választó magyar tanulók száma. Alig egy héttel Temesvár után Kolozsváron összegyűltek a szórványszakértők, Bodó Barna ismertette a célkitűzéseket, Vetési László a szórványsorsról tartott előadást. 1995. aug. 29-én újra összeült a Szórványtanács. 1996. márc. 22-én Illyefalván, egy hét múlva Segesváron tanácskoztak. A tanácskozásokon ugyanazt állapítják meg, mint amit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége minden évi konferenciáján bejelent, és amit az 1994-ben összeállított /és azóta végleg elfektetett/ A megmaradás esélye című helyzetfelmérés /Nagy F. István és Balla Júlia munkája/ kimondott: "A teljes felszámolás veszélye fenyegeti a szórványmagyarság magyar iskolahálózatát" és ezt számadatokkal igazolta. /Barabás István: "A cselekvés órája" egyre késik. A szórványmagyarság iskoláiban. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1996. október 17.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1997. január 28.

Inczefi Tibor Így politizálunk mi sorozatában Az RMDSZ olyan lesz, amilyenné a magyarság alakítja címmel közölt véleményeket a szövetségről. Veres János mérnök, a csíkszeredai ITAS szállítási vállalat igazgatója szerint a politikából nem szabad üzletet csinálni, visszatetsző a "belépek, kilépek, elhatárolom, jelöltetem magam, megbukom, mégsem lépek vissza. Sőt még nagyobb akarok lenni. Csakazértis. Mit gondol, a jogainkért csinálják?". Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács, az RMDSZ egyik vezető testületének elnöke állítja, hogy az RMDSZ olyan lesz, amilyenné a magyarság alakítja. "Itt önjelölteknek és az árral ellen úszóknak nem lehet jövője, mert a népi bölcsesség olyan tényező, amelyet a politikai elit figyelmen kívül nem hagyhat". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1997. január 29.

Jan. 30-án Dinu Gavrilescu élelmiszeripari miniszter és államtitkára, Kovács Adorján fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ küldöttségét. A megbeszélésen az RMGE-t dr. Csávossy György országos elnök, Csomós Attila gazdasági alelnök és Sebestyén Csaba ügyvezető alelnök képviselte. Elemezték a mezőgazdaság helyzetét. A miniszter kifejtette, hogy a civil társadalmi szerveződések és az érdekvédelmi képviseletek rövid időn belül fontos tényezői lesznek az átalakuló gazdasági rendszernek. /A szaktárca vezetői fogadták az RMGE-küldöttséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-116




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998