udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 170 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-170
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csép Sándor

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. február 3.

Jan. 24-én Kolozsváron, a főtéri Szent Mihály plébánián rendezték meg a tanácskozást, melynek szervezői Tőkés László lelkész, Sikli László szilágysomlyói plébános és Czirják Árpád kolozsvári főesperes voltak. Tőkés László igehirdetését hallhatták a megjelent magyar történelmi egyházak képviselői, aki kifejtette: vállalnunk kell az ittlétet és meg kell határoznunk hollétünket. A múltban - állapította meg -, nem volt helyünk és nem voltunk a helyünkön. Sikli László előadásában az egyházak szerepéről beszélt. Az egyháznak részt kell vállalnia a társadalmi életben. Többen felszólaltak, így Csép Sándor riporter, Bálint Tibor író, Lászlóffy Aladár költő, dr. Kovács Lajos unitárius püspök, Vetési László református lelkész, Bustya Dezső református lelkész, Jakab Gábor katolikus plébános. A megjelentek megalakították a Romániai Magyar Keresztények Szövetségét. A szervezet az RMDSZ-en belül kíván működni. /Győzhetetlen én kőszálom = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 3. - 7. sz./

1990. december 22.

Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő és helyettese, Székely Raymond emlékeztek 1989. dec. 22-re, a Szabadság első számának megszületésére. Az Igazság szerkesztőségében összegyűltek többen, hogy erről beszéljenek: Tibori Szabó Zoltán, Orbán Ferenc, Székely Raymond, Pillich László, Párfi Mircea, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Csép Sándor és Kiss János, a műszaki szerkesztést Dózsa Sándor végezte. Éjjel döntötték el a lap nevét, addigra már megírták cikkeiket is. Dec. 23-ra megjelent a Szabadság első száma. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

1996. október 11.

Kolozsváron az Állami Magyar Operában bemutatták az első erdélyi magyar rockoperát, Venczel Péter zeneszerző Mátyás a vérpadon című művét. A dalszövegeket Csép Sándor és Moravetz Levente írta. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 15./

1997. május 8.

A közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának igazgatótanácsi ülésén figyelmeztetéssel büntették Csép Sándort, a kisebbségi adások főszerkesztőjét és Bardócz Sándor felelős szerkesztőt az április 30-án közölt adás miatt, melyben Szőcs István a hivatalos román történelemszemlélettel ellenkező módon taglalta Erdély történetének egyes vonatkozásait. A lap szerint az igazgatótanácsi ülésre a magyar tévések elleni túlhajtott sajtókampány kényszerítő hatására került sor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1997. július 5.

Júl. 5-én a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának Szabad Szakszervezete meghívására Kolozs megye parlamenti képviselői és megyei pártelnökei, valamint a stúdió igazgatósága megbeszélést folytattak a közszolgálati televízió területi stúdióit fenyegető központi intézkedésekről, ezen intézkedések meggátolása érdekében. A meghívásnak csak a kormánykoalíciót alkotó megyei pártok tettek eleget. RMDSZ-részről a tanácskozáson részt vett Boros János megyei elnök, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselők, valamint az éppen Kolozsváron tartózkodó Boros Zoltán, az RTV magyar nyelvű adásának főszerkesztője is. A tanácskozáson megállapították, hogy Stere Gulea, az RTV ideiglenes vezérigazgatója költségvetési gondok ürügyével fel szándékszik számolni a területi stúdiókat. Első lépésként a nyári időszakra ? előzetes bejelentés nélkül ? több mint 30%-kal csökkentették a Kolozsvári Területi Stúdió műsoridejét. A résztvevők támogatásukról biztosították nemcsak a kolozsvári, hanem mindhárom területi stúdiót, amelyek léte elengedhetetlen feltétele Románia demokratizálási folyamatának. E tanácskozást megelőzően Boros János és Sebesi Karen Attila megyei közművelődési alelnök tárgyalást folytatott Ioan Musleával, a területi stúdió igazgatójával és Csép Sándorral, a Kolozsvári Területi Stúdió magyar szerkesztőségének vezetőjével a központilag csökkentett műsoridő arányos, a magyar nyelvű adás számára méltányos elosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./

1997. július 11.

Megváltoztatják a Román Televízió műsorrendjét, ez az intézkedés hátrányosan érinti a magyar adást a területi stúdióknál is. A napi adás túlnyomó részét krimisorozatok alkotják, ezért megváltozatták a kolozsvári terület adás időpontja és műsorideje is. Az RTV Kolozsvári Stúdiója 1990. jan. 3-án kezdett működni. Ekkor a műsoridő egyharmadát magyar nyelven sugározták, emlékezett a kezdetre Csép Sándor. Jelenleg Csép Sándor a magyar és német adás felelőse. A viták, megbeszélések után a kolozsvári adás az eddigi 500 percből 375 percet tarthatott meg, elvesztették a kora délutáni műsoridőt. Magyar adás szerdán reggel 55 perc az egyes műsoron és az országos adásból kaptak 30 percet péntekenként a kettes adón. A magyar adás nem kapta meg az egyharmadnyi műsoridőt. /Simon Judit: harc a percekért. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 11./

1998. február 17.

Febr. 17-én, Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott a román közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztőségeinek képviselőivel: Boros Zoltánnal, Simonffy Katalinnal és Csép Sándorral. A megbeszélésen, amelyen a hazai magyar közszolgálati televíziós adások gondjairól - kiemelten az adásidő lerövidítéséről és felaprózásáról, illetve kedvezőtlen időpontban történő sugárzásáról - folyt tanácskozás, az RMDSZ részéről részt vettek Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és dr. Kakassy Sándor, a képviselőház kulturális és médiabizottságának tagjai, Szabó Károly és Puskás Bálint a szenátusi frakció alelnöke, illetve titkára, valamint Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19. - 1211. sz./

1998. május 8.

A közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának igazgatótanácsi ülésén figyelmeztetéssel büntették Csép Sándort, a kisebbségi adások főszerkesztőjét és Bardócz Sándor felelősszerkesztőt az április 30-án közölt adás miatt, melyben Szőcs István a hivatalos román történelemszemlélettel ellenkező módon taglalta Erdély történetének egyes vonatkozásait. A lap szerint az igazgatótanácsi ülésre a magyar tévések elleni túlhajtott sajtókampány kényszerítő hatására került sor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1998. november 12.

Leváltották Sabin Ghermant, a Román Televízió kolozsvári stúdiójának osztályvezetőjét. Magyarázatot nem kapott, nyilatkozta, de valószínűleg a leváltásban közrejátszott nagy vihart kavart Elegem van Romániából című írása. Csép Sándor, a magyar adás kolozsvári szerkesztőségének vezetője elmondta, hogy nem a kolozsvári igazgatóság döntött a leváltásban, hanem a tévé vezérigazgatója, Ioan Muslea. /Veszélyes szólásszabadság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1999. március 29.

Márc. 27-28-án Szovátán tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületek (MÚRE) tisztújító közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson áttekintették a romániai magyar sajtó helyzetét, módosították a mintegy 500 romániai magyar újságírót tömörítő MÚRE alapszabályzatát, és megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület új elnöke: Csép Sándor, az RTV kolozsvári magyar adás főszerkesztője /Az eddigi elnök Ágoston Hugó volt/. - A közgyűlés alkalmával átadták a MÚRE 1998-as díjait. Életműdíjat kapott Szőcs István neves kolozsvári író, újságíró, akinek az idén munkássága elismeréséül Aranytollat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. /Csép Sándor a MÚRE új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Ügyvezető elnök a marosvásárhelyi Gáspár Sándor maradt, az írott sajtóért felelős alelnöknek a nagyváradi Szilágyi Aladárt választották. Az elektronikus média bizottságát is vezető alelnök Boros Zoltán lett. A további négy állandó szakbizottság közül a médiapolitika "tárcája" ismét Magyari Tivadaré. A tisztújítás folytatásaként megválasztották a MÚRE területi megbízottjait: a Kolozs megyei felelős Makkay József lett. /MÚRE-közgyűlés Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1999. június 14.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű újságírói szakán idén tíz hallgató végez. A diákok szervezte vasárnapi, jún. 13-i ballagási ünnepségen, a szokásostól kissé eltérő módon, néhány tanár kiselőadása hangzott el. Cseke Péter, a politikatudományi és közigazgatási kar dékán-helyettese és Albert Júlia színművésznő egy-egy szakkönyvet mutatott be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a kis ünnepségnek teret biztosító Egyetem utca eleji volt jezsuita rendház történetéről beszélt, de útra való jó tanácsokkal látta el a ballagókat Csép Sándor, a Kolozsvári Televízió magyar adásának vezető szerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke is. A hallgatók átvehették a MÚRE, az Anyanyelvi Konferencia és az Erdélyi Magyar Műemlékrestaurátorok Egyesületének díjait, valamint az elsőévesek ajánlotta "fegyvert": egy-egy lúdtollat. A ballagók neve mind ismert már a lap hasábjairól: Agyagási Levente, Boni Csilla, Illyés Ágota, Járai Albert, Nyéki Judit, Szőke Katalin, Tamás Kinga, Tófalvi Zselyke, Vass Enikő, Zsugán Gyula. Mind a megnyitóbeszédet mondó Cseke Péter, mind pedig az egyetemtől búcsúzó Zsugán Gyula - megjegyezte, hogy ez a fajta újságíróképzés, ami ma Kolozsváron magyarul folyik, még mindig nem a legtökéletesebb. /Újságíró szakosok búcsúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. december 18.

A marosvásárhelyi tudósító, Tófalvi Zoltán Fodor Imre polgármestert kérte mikrofonhoz, Tövissy Ildikó, a vallással és oktatással foglalkozó adások szerkesztője Szász János lelkészt, a hazai Caritas egyházi alapítvány igazgatóját mutatta be. Lincu Nagy Éva és Mosoni Enikő a tévéhíradó készítéséről szólt. - Xantus Gábor operatőr a mindenkori romániai magyar tévés gárdából a legtöbb szakmai elismerést vívta ki az utóbbi években. Csép Sándor, az adás egykori talán legtehetségesebb munkatársa, a kolozsvári stúdió egyik jelenkori vezetője, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökeként arról szólt, hogy létezik hosszú távú elképzelés a hazai magyar adások jövőjéről. Meltzer Éva feliratozó, fordító, egyben a történelmi sorozat szerkesztője bemutatta Csetri Elek történészt, a rovat egyik főmunkatársát. A tévéseket Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Elekes Botond, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldötte köszöntötte. /"Ez teljes mértékben a miénk!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1999. december 21.

Értelmiségi találkozót tartottak Kolozsváron, ahol az 1989. decemberi kolozsvári eseményekre emlékeztek. Kántor Lajos szerint annak idején egy nagyhatalmi forgatókönyvnek voltak a részesei, ami azonban semmit sem von le a diktatúra miatt megmozdult tömeg forradalmi megnyilvánulásának értékéből. Balázs Sándor a decemberi fordulatot megelőző hetek-hónapok földalatti mozgalmára, a Kiáltó szó szamizdat (10-12 főnyi, értelmiségiekből álló társaság, Cs. Gyimesi Éva, Csép Sándor, Beke György stb. műve) megjelentetéséről (több mint ezer példányban) és terjesztéséről, majd a Molnár Gusztáv által vezetett Limes-körről beszélt. Vekov Károly 1989. október 6-ra emlékeztetett, amikor a hatóságok megakadályozták Aradon a vértanúk emlékművének megkoszorúzását, de a tömeg a Minorita templomban összegyűlve, a Szózat és a Himnusz hangjai kíséretében ünnepelt. 1989. december 21-én Kolozsvár utcáin is eldördültek a fegyverek. Buchwald Péter a 24-én a Szabadságnál megszervezett találkozóra emlékezett, amelyen a Nemzeti Megmentési Front képviseletében, a magyarság vezető tisztségeire önjelöltként felbukkant a későbbiekben is zavaros politikai vizekben halászó (és jelenleg Debrecenben élő) Vincze János. Somai József említette, hogy december 28-án első ízben hangzott el az igény a Bolyai Egyetem visszaállítására, amelyet aztán a beálló visszarendeződés gyorsan elhallgattatott. A nosztalgiázás helyett az események összeírására kell törekedni. /Kolozsvár magyar értelmisége emlékezett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

1999. december 24.

A Kolozsvári Magyar Demokraták Tanácsa megalakulásának 10. évfordulója alkalmából dec. 23-án szervezett találkozón közéleti személyiségek, politikusok, egyházi vezetők az 1989-es forradalmi események tanulságaiból kiindulva a hogyan tovább kérdésre keresték a választ. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke vitaindítójában elmondta: azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek, illetve emlékeztessenek a tíz évvel ezelőtti történésekre, megállapítva azt, hogy a kezdeti elképzelésekből, sajnos, mára, nem minden valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek 1989. december 23-án megfogalmazott kiáltványát, a Hívó Szót, amely a romániai magyar közösség alapvető célkitűzéseit tartalmazta. Somai József, az MKT elnöke Bodó Barna levelét olvasta fel, aki annak idején első elnöke volt a Bánsági Magyar Demokrata Szövetségnek. Üzenetében Temesvár és Kolozsvár szerepét emelte ki: míg Temesváron Tőkés László törte meg a hallgatás falát, addig Kolozsváron a magyar értelmiség próbált ellenállni még 1989 előtt a kommunista rendszernek. Mózes Árpád evangélikus püspök a találkozón személyesen jelenlévő Tőkés Lászlónak mondott köszönetet 1989-ben tanúsított helytállásáért. A püspök hozzászólásában kiemelte: a tíz évvel ezelőtti események kirobbanásában a kolozsváriak 1989-et megelőző tevékenysége, a falurombolás ellenes közös fellépés, a határon túl, a térségben érlelődő folyamatok egyaránt szerepet játszottak. Tőkés szerint az RMDSZ akkori elnökének felfogásában nem igazán tapasztalta az 1989-es események folytonosságát, annak markáns jelenlétét. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár kifejtette, hogy nem teremtődtek meg a szellemi tőke felhalmozásához szükséges intézmények, a szellemi élet nem jövő, hanem múltorientált volt. /Papp Annamária: RMDSZ-jubileum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2000. január 5.

Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete az unitárius egyház imatermében emlékezett a tíz évvel ezelőtti történésekre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette: a tíz évvel ezelőtti szándékokból nagyon kevés valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a Hívó szót, melyet 1989. december 22-én fogalmaztak meg kolozsvári magyar értelmiségiek és a Szabadság 1989. december 23-i számában került nyilvánosságra. Ebben elsőként a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, egyházi javak visszaszolgáltatására utalnak. Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke, a Heltai Alapítvány igazgatója felolvasta az emlékezését az 1989-es decemberi eseményekről, név szerint megemlékezve a 26 elesett hősről. Tőkés László püspök cáfolta a "szikraelméletet", hogy 89 decemberében valahonnan kipattant egy szikra, akár egy hússorból, egy kenyérsorból is elindulhatott volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte ugyanis mindannak, ami történt, annak komoly előtörténete, háttere volt. Gyimesi Éva egyetemi tanár figyelmeztetett, hogy az elmúlt tíz év alatt nagy veszteség érte a szellemi értékeket, sok fiatal elhagyta az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképző és az egyeseket itthon tartó intézmények. Szerinte amennyi pénz elment mindenféle intézmények alapítására és megemlékezésekre, annak feléből megteremthették volna azokat a kutatóintézményeket, kis intézményeket, melyek a szellemi elitet itt tartják. Megállapította, hogy a múltorientált szellemi élet hátránya az is, hogy nem készültek fel a globalizációra. A globalizáció már ott van a székelyföldi gyerekek számítógépeiben. Gyimesi szerint a tudást Tokiótól Madagaszkárig naprakészen megkapják angolul, akkor kérdés, minek neveljük őket? Romániai magyarnak? A civilizációs szakadék a fejekben van. Buchwald Péter alprefektus szerint jogfosztottság az összetartó erő. Óvott attól, hogy ketté vagy háromfelé szakadjanak. Tőkés László a beszélgetés után a Szabadságnak elmondta, hogy a "szemünk láttára folyik egy permanens történelemhamisítás." /Csomafáy Ferenc: Emlékezni, emlékeztetni a tíz évvel ezelőtti eseményekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. február 22.

Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

2000. április 12.

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

2000. április 28.

A közelmúltban zajlott le Médiastratégia a Kárpát-medencében címmel a Magyarország - 2000 rendezvénye Budapesten, egyik szervezője az Országos Rádió és Televízió Tanács volt, melyen több romániai magyar tévé- és rádióriporter, újságíró, politológus, szociológus is részt vett. A találkozó eszmeiségéről, lehetséges következményeiről mondta el véleményét Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke és Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke. Az ilyen konferenciák legnagyobb haszna nyilvánvalóan az együttlét, hogy a kárpát-medencei magyar újságírók jobban megismerjék egymást. Mindenki beszámolt a saját területéről, gondjairól. Csép Sándor kifejtette, hogy 1989 megtört bukaresti televízió egyeduralma, és létrejöttek a területi tévéstúdiók. A mostani konferencián Csép Sándor felvetette, hogy a szétszórt adókat integrálni kellene, jó lenne egy egész napos magyar tévé- és rádióműsor. A médiatalálkozónak lesz folytatása, májusban megint összejönnek. Voltak korábban is hasonló jellegű találkozók, melyeket a HTMH, a Magyar Televízió, vagy más szerv szervezett, de ezek után eltelt egy csomó idő, s minden maradt a régiben. Gáspár Sándor szerint a konferenciának az adott rangot, hogy jelen voltak a kiemelkedő magyar politikusok, az egyik beszélgetést Németh Zsolt államtitkár vezette. Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Várhegyi Attila államtitkár is komoly előadást tartottak. Számukra fontos volt ez a találkozó. Az évtizede igényelt magyar nemzeti integráció a sajtó területén lényegében megvalósult. Németh Zsolt hiányolta, hogy még mindig nem jött létre egységes tájékoztatási rendszer a magyar nyelvterületen - a sajtóban. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a hírforrások, de az eszközök nem mindenkinek egyformán állnak a rendelkezésére. Az forradalmi dolog volt, amikor a Duna TV megjelent, amely országos jelentőségű intézmény, de nemcsak az anyaországnak készít műsort, hanem a magyar nemzetnek. De ez most már kevés. Minden magyar intézménynek hasonló műsorpolitikát kell folytatnia. Ne csak magyar belpolitikai szempontból elemezzék a magyar történéseket, hanem összmagyar szempontból is, mert ezek az események például az erdélyieket is érintik. - A következő, a májusi szélesebb körű rendezvény lesz, a magyar művelődés integrációjával foglalkozik majd. Ennek a sajtó csak része. /Magyarország - 2000. Médiastratégia a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2000. május 13.

Csép Sándor nyugdíjba készül, elég keserű hangulatban. Máj. 5-től Bardocz Sándor vette át a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója nemzetiségi adásának vezetését. Versenyvizsgával került ebben a beosztásba. - Értékes volt a legutóbbi adásban a Galbács Pál-produkció a párját ritkító brassói létesítményről, a Reménység Házáról. Pozitív vonása volt az adásnak, hogy Pákai Enikő riportjából, mely a magyar professzorok kolozsvári találkozójáról szól, sokkal többet tudott meg a néző. Márkus Etelka a Linder Alapítvány szatmári létesítményét, a Szent Benedek Otthont mutatta be, mely a hajléktalanoknak ad ideiglenes menedéket. /Máthé Éva: Valami történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2000. augusztus 14.

Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2000 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/. Szerkesztette: Bodó Barna. ″Évkönyvet indítunk útjára. Ilyenként az elsőt. 1989 történelmi fordulója óta kísérlet még nem történt a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására. A hangsúly az általánosságon, a teljes körűségre való törekvésen van″ - olvasható az előszóban. Az öt fejezetre osztott évkönyv (I. A demokrácia útján; II. Adatok és folyamatok; III. Magyar nyelvű oktatás és művelődés; IV. Tanulmányok; V. Kronológia, dokumentumok.) rendhagyónak mondható. A temesvári Szórvány Alapítvány által kigondolt munka tényeket, adatokat, elemzéseket közöl. Hasonló útkereső munkák a múltban is megjelentek. Bodó Barna előszavában megemlíti Sulyok István és Fritz László 1930-as, Győri Illés István 1936-os évkönyvét, illetve a Kacsó Sándor által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyvet. Mindezek a kísérletek tiszavirágéletűnek bizonyultak. A mostani évkönyv szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a megkezdett munka, a 2000-es évkönyv, elindítója legyen egy olyan hagyománynak, amely szükségszerű és egyúttal hézagpótló a romániai magyar évkönyvek kiadásában. - Az évkönyv szerzői: Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós, Egyed Péter, Veres Valér, Ráduly Róbert, Farkasné Imreh Mária, Somai József, Kötő József, Murvai László, Szatmári Bajkó Ildikó, Dáné Tibor Kálmán, Dávid Gyula, Gál Mária, Csép Sándor, Hadházy Zsuzsa, Matekovits Mihály, Szász Jenő, Sorbán Angella, Tonk Sándor, Vetési László, Toró T. Tibor, Csűry István. A Kronológia, dokumentumok fejezetet K. Bodor András, Papp Gy. Attila, Udvardy Frigyes, Benedek Ildikó és Bodó Barna válogatták. /Nánó Csaba: Rendhagyó évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Aug. 18-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2000 című kiadványt. Benkő Samu EME-elnök az új könyv huszonnyolc szerzőjének véleményére utalva kijelentette: nem biztos, hogy az a maga teljességében tükrözi a mai magyarság helyzetét, de ismerteti a kisebbségi ember egyetlen menekülési lehetőségét: engedelmeskedni a cselekvési kényszernek. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány által kezdeményezett kiadvány szerkesztője, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az összefoglaló adatokat tartalmazó műfajt a román kultúrában még nem fedezték fel, de a következő években ott is bizonyára nagy jövő előtt áll. Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó igazgatója arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság az utóbbi tíz év alatt vágyait összetévesztette a valósággal. Sőt, sokan közülünk ma is így látják helyzetünket. Pedig ismernünk kell a jelen realitásait, szembe kell néznünk azokkal. Ez a kiadvány ilyen célból készült és ezeknek a helyzettanulmányoknak, nem publicisztikai jellegű adatismertetőknek a következő évkönyvekben is lesz folytatásuk. /Szembenézni önmagunkkal, évkönyvből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Nagyváradon aug. 22-én mutatja be Bodó Barna politológus a Romániai magyar évkönyv 2000 című kötetet. Az Évkönyv öt részből áll. Az elsőben - melynek címe A demokrácia útján - Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós és Egyed Péter értekezik a jelenlegi politikai helyzetről, a hazai politikai rendszer törésvonalairól, az RMDSZ első tíz évéről, illetve a magyar nemzet mai körvonalairól. A második rész - Adatok és folyamatok - a hazai magyarság demográfiáját és belső vándorlását taglalja, illetve gazdasági és civil kérdésköröket. A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című harmadik rész megnevezése önmagáért beszél. A negyedik részben általánosabb, illetve szűken tematikus tanulmányok sorjáznak, majd a kötet végén szerepel egy másik nagyon hasznos gyűjtemény, az elmúlt év kisebbségpolitikai szempontból fontos eseményeinek kronológiája, 1999 közéleti krónikája, az RMDSZ-dokumentumok tára, illetve az Európai Unió országjelentése Romániáról. /Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

2000. szeptember 22.

Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE jelenlegi elnöke megállapíthatta: "hatalmi tényezővé vált a sajtó. (...) Méltóság, alázat, egyszóval tisztesség kelletik ehhez a hatalomhoz." /Tamás F. Attila: 10 éves a MÚRE. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./

2000. szeptember 29.

Változások lesznek a Román Televízió kolozsvári területi stúdiójából sugárzott magyar nyelvű adásban, tájékoztatott Bardocz Sándor, a magyar szerkesztőség vezetője, aki júliusban vette át e feladatkört, az igazgatói tisztséget az adások 1989 utáni újraindítása óta ellátó, az idén leköszönő Csép Sándortól. Az októbertől újrakezdődő adások dinamikusabbak lesznek. Minden szerdán az egyes műsoron 10 óra 20 perctől ötven percig lesz hírműsor, továbbá aktuális riport (október 4-én Cserehátról és a székelyföldi ortodox egyháznak szánt állami befektetésekről lesz szó). Szintén szerdánként jelentkezik majd az élőben közvetített Törzsasztal. A művelődési hírek, beszámolók sem maradnak el. Szombatonként a kettes műsoron jelentkeznek 8 óra 35 perctől, 45 perces műsorral. Októbertől 10 perccel növekszik a kolozsvári stúdió magyar adásának műsorideje, amely talán kevésnek tűnhet, ám ha tekintetbe vesszük, hogy a műsoridő 1990 óta, fokozatosan csökkent, ez a többlet mindenképpen nyereségként könyvelhető el. /Kerekes Edit: Szombatonként ébredjünk a Kolozsvári Televízióval. Októbertől több élő magyar adás a Donát úti stúdióból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. november 24.

A Castellum Alapítvány /melyet az erdélyi nemesi, történelmi családok leszármazottai hoztak létre/ nov. 18-án Marosvásárhelyen Bánffy Miklósra emlékezett. Bánffy alakját Csép Sándor tévés személyiség idézte. A sokoldalú Bánffy Miklós tehetséges festőművész, grafikus volt; 1916-ban ő szervezte az utolsó királyi koronázási ünnepséget; képviselő és főispán; később Horthy külügyminisztere; egy ideig a Nemzeti Színházat majd az Operát vezette; titkos diplomáciai megbízatásokat kapott; saját könyveit és a másokét illusztrálta; kiváló karikatúrista is volt. Igazi reneszánsz egyéniség, akinek színdarabjai is maradandó irodalmi értéket képeznek. Az esten Király László nagyenyedi történelemtanár Bánffy Miklós izgalmas szépirodalmi vállalkozásáról, az Erdélyi történet című trilógiáról értekezett. A regényt Móricz Zsigmond "az erdélyi irodalom leggrandiózusabb művének" nevezte. Kós Károly is úgy vélte: Bánffynak a magyar széppróza első sorában van a helye. De voltak, akik dilettáns műnek tekintették, mint például Illés Endre. Az esten a műről és szerzőjéről Csép Sándor dr. Csávossy Györggyel, Láng Zsolt íróval és Király Lászlóval beszélgetett. A Castellum Alapítvány ezzel az irodalmi esettel sorozatot indított, melynek keretében felmérik, száma veszik mindazokat a maradandó értéket, amit e kommunizmus által szétzilált társadalmi osztály kimagasló egyéniségei alkottak. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. Bánffy Miklósra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2000. november 29.

Csép Sándor, a MÚRE elnöke kifejtette, hogy az utóbbi másfél évben a kolozsvári stúdió sorsa rossz irányba fordult. A kisebbségi stúdióban egy ember maradt állandó munkaszerződéssel, illetve meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel. Az egyből idővel lett négy. Csép társaival azt akarta elérni, hogy a magyar-német osztály külön szerkesztőség lehessen, ehelyett az történt, hogy az osztály is megszűnt. A mostani szervezeti felépítésben nincs megnevezve, hogy létezne egy magyar-német szerkesztőség. A magyar műsoridőt többször rövidítették, majd más-más időpontra tették. Csép Sándor főszerkesztő-helyettesként vezette a magyar adást tíz éven át, ezt a funkciót megszüntették. Az RMDSZ vezetői próbáltak segíteni, de nem tudtak eredményt érni. Ez már sok volt Csép Sándornak, eljött a tévétől. Csép azt szeretné - sokadmagával -, hogy legyen egésznapos romániai magyar televíziózás. Csép hangsúlyozta: független televíziót kell létrehozni. Ehhez sok millió dollár kell. Csép Sádornak a BBC az eszményképe. Tárgyilagosság, komolyság, korrektség. Ha megszületik az egésznapos magyar nyelvű TV, akkor ennek is ezek lesznek a célkitűzései. Csép azt is felvetette, hogy egy világra szóló gyűjtést lehetne rendezni. Van már konkrét kezdeményezés: a Sándor grófi család tagjai felajánlottak ilyen célra egy tízhektáros ingatlant Kolozsvár környékén. /Csomafáy Ferenc: A BBC erdélyi ikertestvére magyarul, ha Románia magyarsága és a világ magyarsága akarja, akkor létrejön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2001. február 17.

Febr. 16-án ünnepelték Kolozsváron a 75 éves Korunk folyóiratot. Az előadássorozat úgy értékelte a Korunknak a romániai magyar művelődési életben betöltött szerepét, hogy nem próbálta "tisztára mosni" annak megkérdőjelezett szakaszait sem. Csép Sándor a MÚRE elnöke a szervezet nevében érdemoklevéllel és emlékplakettel tüntette ki a Korunkat. Kántor Lajos főszerkesztő tartotta a megnyitó beszédet. Az előadássorozatot Gálfalvi Zsolt A Hét főszerkesztője nyitotta meg, Lapszerkesztés tegnap és ma című eszmefuttatásával. Szeles Klára szegedi irodalomtörténész a Korunk szerepvállalását értékelte egy új irodalmi nemzedék útnak indításában. Vetési László előadása, az egyház és közösség, a lelkészek és a Korunk II. folyamának a viszonyát elemezte. Kötő József a Korunk és a romániai magyar színi mozgalom kapcsolatáról beszélt, Pillich László pedig a Korunk műhelyből induló etnográfiai-szociográfiai mozgalomról. Az előadásokat a Korunk plakátkiállítás megnyitója követte. Markó Béla kiemelte a 75 éves folytonosság fontosságát. A megemlékezést aukció zárta. /Gál Mária: Körön belül - 75 éves a Korunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2001. február 19.

Febr. 17-én Kolozsváron a Mátyás-ház nagytermében kilencedik alkalommal kezdődött meg a Mátyás király emlékére szervezett rendezvénysorozat. "Azért nézünk értékeinkre vissza, hogy jobban tudjunk előre haladni" - mondta László Bakk Anikó, a mozgalom fő irányítója és szervezője a megnyitón. Fellépett a Gáspár Enikő vezette zilahi Wesselényi kamarakórus. A kiállításon bemutatkozott a képzőművészeti főiskola három tehetséges hallgatója: Debreczeni Botond, Olahuti Ioana és Kiss Ármánd Zoltán. /Megkezdődött a IX. Mátyás-napok rendezvénysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Sajnálatos, hogy a képtár megnyitásával pontosan egy időben zajlott a második Castellum-est (híres erdélyi magyar családok ma élő tagjainak társasága), ahol Kemény Jánost olyan jeles személyiségek idézték, mint Sütő András, Lohinszky Lóránd színművész, más jeles színészek, Csép Sándor tévés személyiség, közéleti kiválóságok, mint Kötő József és dr. Imreh Ernő jogász. /Máthé Éva: Nagy Imre bűvöletében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2001. március 24.

Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda igazgatója Bukarestben tárgyalt a Mediafax és a Rompres hírügynökség vezetőivel. Hazafele tartva Dorogi Sándor márc. 22-én a Heltai Klubban találkozott a kolozsvári magyar média vezetőivel. A Magyarországon több intézmény bevonásával készülő kárpát-medencei hírügynökség létrehozásával kapcsolatban elmondotta: politikai döntéssel megteremthető egy új hírügynökség, de nem biztos, hogy erre a magyar médiapiacnak valóban szüksége van. Dorogi szerint a magyar kereskedelmi tévéadók híradói a mainál nem igényelnek több kárpát-medencei híranyagot. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tervezi az erdélyi hírügynökség létrehozását, azonban a beszélgetés során kiderült, hogy ez csak ráfizetéses lehet. Csép Sándor, a MÚRE elnöke azonban hangsúlyozta, hogy ki kell építeni az erdélyi hírügynökséget. /Hírügynökségi vitaest a Heltai Klubban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2001. április 24.

Ápr. 20-22-e között Szilágysomlyón, a Mezőgazdasági Iskolában borversenyt és agrárújságírói szakmai konferenciát rendeztek. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének közös rendezvénye rangos szakmai találkozó volt, Erdélyből és Magyarországról rangos agrárszakemberek, újságírók és politikusok érkeztek. Csép Sándor, a MÚRE elnöke, Dr. Csávossy György, az RMGE tiszteletbeli elnöke, valamint Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az előadók egyike dr. Cseke Péter volt, aki a faluval és a mezőgazdasággal foglalkozó hazai magyar újságírás utóbbi négy évtizedes múltját foglalta össze a Falvak Dolgozó Népe, majd a Falvak Népe pászmáján keresztül. /Szilágysomlyói hétvége. Borban és sajtóban az igazság? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2001. szeptember 6.

Árkoson tartotta évi szakmai táborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A magyarországi vendégek, Kövér Tamás, illetve Enyedi Nagy Mihály, Tripolszky László szerkesztők, médiaszakértők az anyaországbeli tapasztalatukat fejtették ki. A gyűlésen elhangzott, hogy szükség lenne egy egész napos - folyamatosan sugárzó - anyanyelvű rádió-, illetve televízióadóra. A nagyrészt az erdélyi nézők sajátos hírigényét sem az RTV, sem a DUNA TV, sem az MTV 2 nem tudják kielégíteni, fogalmazta meg Csép Sándor tévészerkesztő, MÚRE-elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a művelődési bizottság tagjaként kifejtette, úgy tűnik, hogy az egységes rádió- és tévéadás megvalósításához megvan a politikai akarat a kormánypárt részéről. Az RMDSZ is prioritásnak tekinti e célkitűzés elérését. A rádióadás esetében ezt könnyebben lehet megvalósítani, mint a televíziózást. Gyakorlatilag körkapcsolással egymást követnék a bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióadók. Ehhez azonban szükség lesz egy főszerkesztőségre, koordinálásra. Anyagiak hiánya miatt nehezebben létesíthető egy egységes erdélyi televízió-stúdió. A stúdió beindításához 20 millió dollárra lenne szükség. A MÚRE feladata, hogy kinevelje a megfelelő munkatársakat. Az sem elképzelhetetlen, hogy ennek céljából az Ady Endre sajtókollégiumban vagy a marosvásárhelyi színművészeti egyetemen audiovizuális, kommunikációs szak indulna. A MÚRE-tanácskozáson a szerzők egyike Enyedi Nagy Mihály és Tripolszky László, a Népszabadság szerkesztője ismertették a Magyar Médiakönyv 2001 című kötetet, amely átfogó képet nyújt a magyarországi és a határon túli médiák helyzetéről. /Vajda György: Lesz-e egész napos magyar rádiózás, tévézés? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-170




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998