udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 531 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-531
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csíki Gergely

1991. augusztus 2.

A Vatra Romaneasca aradi szervezete kirohanást intézett a Csíky Gergely Líceum létezése ellen. A magyar iskola szerintük csak az RMDSZ "erőszakosságának" következménye /valójában Tokay György képviselő éhségsztrájkot vállalt az iskola megnyitásáért/. A Vatra azok felelősségrevonását követeli, akik a magyar iskola létrehozásában "áthágták a törvényes előírásokat". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1992. május 24.

Máj. 21-24-e között Torockón rendezte meg a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ az Erdélyi Diákújságíró Találkozót. Megjelentek többek között a Kavics /Ady Endre Líceum, Nagyvárad/, a Csiky-Csuky /Csíki Gergely L., Arad/, a Juventus /Bartók Béla L., Temesvár/, a Képződmény /Benedek Elek L., Székelyudvarhely/, a Szellem /Mikó Imre L., Sepsiszentgyörgy/, Ergo /Márton Áron L., Csíkszereda/, Guguc /Zilah/, Tentamen /Bolyai Farkas L., Marosvásárhely/, Visszhang /Áprily Lajos L., Brassó/, Remény /Brassai Sámuel L., Kolozsvár/, Kotta Nélkül /Báthory István L., Kolozsvár/, a kézdivásárhelyi Isa, a kovásznai Füles Hírek és a szovátai Szünet szerkesztői. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

1992. augusztus folyamán

A romániai magyar színházak módszeres sorvasztását összegezte Kovács Levente történelmi visszapillantásában. A romániai magyar színházi élet jelenlegi struktúrája 1954-re alakult ki: hat társulat /Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti/ és egy színészképző főiskola Marosvásárhelyen. Kolozsvárról Bukarestbe telepítették a magyar nyelvű rendezőképzést, ez az 50-es évek második felére teljesen elsorvadt. A hatvanas években kezdődött a lassú visszaszorítás. 1965-től kezdődően csökkent a színművészetire felvehető magyar hallgatók száma, 1971-től a hetes létszámkeret /4 fiú, 3 lány) lépett életbe. 1976-ban váratlanul, szakmai előkészítés nélkül a magyar színművészeti főiskolán román tagozatot létesítettek. A cél az utolsó magyar felsőoktatási intézmény megtörése volt. 1982-től négy, 1984-től három magyar hallgatóval indultak évfolyamok, ezáltal veszélybe került a színészutánpótlás. Az egyre nehezebb helyzet miatt sok színész kivándorolt, Magyarországra települt. 1963-1992 között végzett összesen 199 hallgató, közülük gyakorló színészként romániai magyar színpadon működnek 88-an, kivándorolt 84 színész, ebből Magyarországra 63, pályamódosulás, elhalálozás, lemorzsolódás miatt a színészmesterséget nem gyakorolja 27 fő. A rendező-utánpótlás helyzete még siralmasabb. A színházak anyagi helyzete nagyon nehéz, segítségre szorulnak. A szerző bemutatta az egyes színházakat is. Kolozsváron az Állami Magyar Színháznak 1981/82-ben 43, 1989/90-ben 23, jelenleg 22 tagja van. Kivándorolt: 21 színész. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 33, 1989/90-ben 26, jelenleg 21 tagja van. Kivándorolt: 19 színész. Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulatának 1981/82-ben 25, 1989/90-ben 24, jelenleg 23 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Szatmárnémetiben az Északi Színház magyar társulatának 1981/82-ben 34, 1989/90-ben 26, jelenleg 15 tagja van. Kivándorolt: 16 színész. Sepsiszentgyörgyön az Állami Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 31, 1989/90-ben 26, jelenleg 16 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Temesváron a Csiki Gergely Színháznak 1981/82-ben 24, 1989/90-ben 21, jelenleg 9 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Megállapítható, hogy az erdélyi magyar színházak 1981/82-es 190 fős színészlétszáma 1992-re 106-ra csökkent. Nagy a rendezőhiány, emellett egyáltalán nincs dramaturgképzés. Nincs biztosítva a díszlettervezői utánpótlás sem. /Kovács Levente: Látlelet a sorvasztásról. = Tiszatáj (Szeged), aug./

1993. november 8.

A temesvári Csiky Gergely Színház negyvenéves jubileumi ünnepségén, nov. 8-án a budapesti Nemzeti Színház vendégszerepelt Sütő András Advent a Hargitán című drámájával. Ez egyben a darab 250. előadása. Sütő András köszöntőt írt az ünnepi bemutatóra, melyet felolvastak a színházban. A diktatúra idején betiltották színművét, emlékezik vissza az író, meg akarták akadályozni a budapesti bemutatót is. Bukarest azóta sem vonta vissza tiltakozását. Sütő ismét kifejtette, hogy nem fogadja el az öncélú művészetet, a nemzeti sorsproblémákról szólni kell, annak ellenére, hogy akik ezt teszik, azokon a "magyarságundorban szenvedő tollforgatók kéjes élvezkedéssel fenik a nyelvüket." /Magyar Nemzet, nov. 13./

1993. december 3.

Egy hónapja, nov. 3-án kezdődtek meg a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő rendezvények, egyben emlékeztek a 165 évvel ezelőtti első temesvári magyar nyelvű előadásokra is. A Demeter András vezette színtársulat ünnepi rendezvényein a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozata és több magyarországi színtársulat is fellépett. A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka, Sinkovits Imre és színésztársai fellépése Sütő András Advent a Hargitán című drámájával színháztörténeti esemény volt, először járt a Nemzeti Temesváron és itt érte meg a Romániában még fel nem oldott tilalom alatt álló Sütő-darab a 250. előadását. Sütő András köszönő levelet írt ez alkalomra, érvelve az Ablobczy László vezette Nemzeti Színház által vállalt szolgálat mellett, ugyanakkor figyelmeztetett az előretörő kozmopolitizmusra, amely megakadályozhatja az egymásratalálást. Az ünneplés idején Temesváron kezdeményezés született Pro Theatrum Alapítvány létrehozására a helyi színház segítésére. /Illés Mihály: A Csiky Gergely színtársukat ünnepe. = A Hét (Bukarest), dec. 3./

1994. március 15.

Temesváron a Csíky Gergely Színházban volt ünnepi műsor, ahol többek között dr. Bárányi Ferenc képviselő és Benkő Samu idézte fel a szabadságharc, az utóbbi pedig Kossuth Lajos emlékét. A Temesvárral már összeépült Szabadfalu Petőfi-emlékművénél is volt koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1995. június 3.

Máj. 26-án kezdődött meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, négy ország 11 társulata részvételével. Az Egyesült Államokból először érkeztek, a Magyar Színház és Művészeti Egyesület /New York/ színészei. Erdélyből Marosvásárhelyről a Nemzeti Színház magyar tagozata, a Színművészeti Akadémia, Gyergyószentmiklósról a Figura Stúdió Színház, Nagyváradról az Állami Színház Szigligeti Társulata, Szatmárnémetiből az Északi Színház Harag György Társulata, Temesvárról a Csíki Gergely Színház érkezett, Felvidékről, Kassáról a Thália Színház, Révkomáromból a Jókai Mór Színház, Kárpátaljáról, Beregszászról az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei mutatkoznak be. A fesztivál ideje alatt, máj. 30-án és 31-én külön szakmai napot szerveznek a határon túli színiskolásoknak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1996. május 11.

1995-ben emlékeztek meg az aradi magyar középiskolai oktatás 250. esztendejéről. 1919-ben a román állam átvette a gimnáziumot. Az aradi magyar főgimnázium több évig különböző helyeken működött, majd az aradi magyarok összefogásával felépítették a gimnázium jelenlegi épületét. 1959-ben erőszakosan egyesítették a magyar középiskolát a román iskolával. 1990-ben alakult meg a jelenleg 18 osztállyal működő Csíky Gergely Líceum /a névadó egykor a gimnázium diákja volt/. A mostoha körülményeket jelzi, hogy az épületet meg kell osztaniuk a román nyelvű líceummal. A tanulók szerkesztik a Csiky Csuki diáklapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11-12./

1996. június 9.

Kisvárdán befejeződött a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, melyet júl 2-9-e között tartottak. A fesztivál nagydíját a temesvári Csiky Gergely Színház művészai vehették át, Maxim Gorkij A mélyben című színművét mutatták be. A házigazda önkormányzatának különdíját a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kapta /Giovanni Boccaccio: Sólyompecsenye/, a közönségdíjat a szatmárnémeti Északi Színház magyar társulata nyerte /Tamási Áron: Csalóka szivárvány/. Több kiemelkedő színész részesült díjazásban. /Új Magyarország, jún. 11./

1997. május 5.

Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./

1998. március 31.

Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./

1998. május 14.

Temesváron a Csiky Gergely Színház máj. 15-17-e között ünnepli fennállásának 45- évfordulóját. Tükörben 44+1 címmel háromnapos rendezvénysorozattal kedveskedik a közönségnek. /Tükörben 44+1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1998. május 26.

Negyvenötödik születésnapját ünnepelte a Csiky Gergely Színház, amely 1953. máj. 3-án tartotta bemutató előadását. Az ekkor még szakképzetlen színészek már korábban is működtek, az amatőr Népszínház társulatából lett a temesvári Állami Magyar Színház. Szervezője, alapítója, első rendezője Josan Emil volt, akinek hálás lehet az utókor. Végzett színészek először 1955-ben szerződtek a színházhoz. A társulat 1956-ban önállóvá vált, addig a román színház magyar tagozata volt. 1965-től huszonöt éven át Sinka Károly igazgatta a színházat, aki a nyolcvanas évek végén kísérletet tett arra, hogy beindítsa a színészképzést. Ez a kísérlet azonban kudarcba fulladt. A jelenlegi igazgató, Demeter András István öt évvel ezelőtt, 23 évesen állt a társulat élére, egyedüli romániai színházigazgatóként, aki pályázat útján jutott tisztségébe. /Gazda Árpád: Színházi születésnap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 26./

1998. november 3.

Nov. 3-án ünnepélyesen leleplezték Temesváron Bolyai János kőből készült mellszobrát. melyet ifjabb Toró Tibor és Jecza Péter szobrászművész hozzájárulásával állítottak fel a városban levő Nyugati Egyetem belső udvarában. Az avatással egyidőben az egyetemen Bolyai-szimpóziumot tartottak, Toró Tibor atomfizikus professzor elemezte a Bolyai-féle nem euklideszi geometriát. A szobor leleplezésekor Toró Tibor ismertette a szobor hányatott történetét: a néhány éve elhunyt, Temesváron született, Kolozsváron élt és alkotott Vetró Artúr szobrászművész még életében szülővárosának adományozta a szobrot. Akkor azonban nem volt mód a szobor fölállítására. Vetró Artúr munkásságát Jecza Péter szobrászművész ismertette. A Bolyai-ünnepség a Bolyai-utca sarokházánál folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták az 1993-ban felállított ötnyelvű Bolyai-emléktáblát. Az ünnepség a temesvári Csiky Gergely Színház stúdiótermében ért véget, ahol a színészek költők Bolyairól szóló verseit idézték fel, majd Szőcs Géza készülő Bolyai-drámájából mutattak be egy részletet. /Szoboravatás Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6., Pataki Zoltán: Felavatták Bolyai János mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1999. február 25.

Febr. 26-án, 90. születésnapján a temesvári Csiky Gergely Színház köszönti fel Anavi Ádám költőt. Az ünnepségen a költővel Pongrácz Mária újságíró, Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője, dr. Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke beszélget, majd bemutatják Anavi Ádám új verseskötetét. /Anavi Ádám 90 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

1999. április 24.

Minden tavasszal megrendezi a Bánsági Magyar Napokat az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Nőszövetség, melyet idén április 24. és május 4. között tartanak. A rendezvénysorozat Bartók Béla emlékkoncerttel indul. A további műsorok között szerepel Nagyszalontán Székely László emlékkiállításának megnyitása, Aradon a temesvári Csiky Gergely Színház és a szegedi színház vendégjátéka. Lesz Temesváron Magyar Bál, melynek teljes bevételét a Bartók Béla Alapítvány javára ajánlották fel. Temesváron a temesvári magyar bábjátszó körök adnak műsort. Május 2-án Temesváron, a Csiky Gergely Színházban a bánsági hagyományőrző együttesek lépnek fel. /Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1999. május 21.

Aradon a Csiky Gergely Gimnázium pincéjében kapott helyet az iskola új -még leltározás alatt álló - könyvtára. Éder Ottó igazgató elmondta, hogy eddig körülbelül 1350 könyvet vettek leltárba. Most folyik a Helikontól kapott 6400 kötet átnézése. Más iskoláktól is fognak könyveket kapni. Magyar könyvtárosa lesz a könyvtárnak, így be lehetett hozni az Alma Mater könyveit is. Ezek újabb, modern kötetek, amelyeket alapítványoktól, illetve magánszemélyektől kaptak. /Egy helyen a Csiky és az Alma Mater könyvtára. = Jelen (Arad), máj. 21./

1999. június 1.

A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./

1999. június 30.

Az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport (ez a legújabb hivatalos neve) hét és fél évtizedes hallgatás után újra kiadta Évkönyvét. Legutóbb 1923-ban adott ki hasonló rendeltetésű Évkönyvet az egykori Római Katolikus Főgimnázium. 1990 után újra talpra állt Arad egyetlen magyar középiskolája, egyre többet hallat magáról. /Újra van évkönyve az aradi magyar gimnáziumnak. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 30./

1999. július 21.

Aradon a Pszichiátriai Intézet udvarán építkezés folyik. A fő szervező Sándor Tivadar arad-gáji római katolikus plébános. Svájciak segítségével folyik az ergoterápiás pavilon építései. A svájciak kívánsága az volt, hogy a Caritas vezesse a munkálatokat. Szeretné a Csiky Gergely Líceum bentlakásának felújítását is elkezdeni. Május 10-én volt az alapkőletétel, azóta folyamatosan dolgoznak. Az épületben a magas földszinten klubhelyiség, valamint orvosi szoba a szükséges mellékhelyiségekkel. A fölötte lévő emeleten sportterem orvosi szobával és mellékhelyiségekkel, míg a manzárton kisegítő helyiségek kapnak helyet. /Ergoterápiás központ Aradon. A kórházépítő plébános. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

1999. július 22.

Az Unitext, a Román Színházi Szövetség könyvkiadója immár másodszor jelentette meg szép kivitelezésű, számos fényképpel illusztrált évkönyvét, amely ezúttal az 1997/98-as évad termését mutatta be. A kötet, mely a hivatásos prózai és bábegyüttesek adattárát közölte, önálló színházként kezelte a Kolozsvári Magyar, a Temesvári Csiky Gergely, illetve a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Magyar Színházat, míg a szatmári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi társulat, valamint a három magyar nyelvű bábszínház tagozatként szerepelt benne. Az egyes színtársulatok alapítási dátuma, igazgatója, címe, továbbá az elmúlt évad premierjeinek és felújításainak alkotói mellett az érdeklődő megtudhatja, hogy az egyes művészek, előadások hol vendégszerepeltek, milyen elismerésben részesültek, és milyen egyéb tevékenységet folytattak, így az információk között sok egyéb magyar vonatkozást is felfedezhetünk. /Romániai színi évad magyar szereplőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1999. július 29.

A Gyimesi-szorosban magyar rövidfilmet forgattak. Lakatos Róbert Nyáron piros, télen kék címet viselő produkciójának Kézdi Imola a főszereplője, aki az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban érettségizett és idén fejezte be a marosvásárhelyi színiakadémiát. A fiatal színésznő második filmje egy csángó asszony megvakulásának történetét mutatja be. Kézdi Imola először Marius Barna Háború a konyhában című alkotásában lépett kamerák elé, már akkor főszerepben. A magyar - román együttélés problémáit feszegető filmben ő alakította a magyar lányt. Lakatos Róbert alkotását, a Nyáron piros, télen kéket valószínűleg a Duna tévé tűzi műsorára. /Kézdi Imola újra filmfőszerepben! = Nyugati Jelen (Arad ), júl. 29./

2000. január 20.

A magyarság megmaradásáról, ittmaradásáról szólt az Aradon, az Állami Színházban megrendezett Most és mindörökké című zenés műsor. Összeállítói, kigondolói évek óta lelkes közönségszervezők, nevezetesen Khell Levente és Jolán tanító házaspár, Homolka Ervin sportedző és Kovács Ildikó tanár. A 119 szereplőt felvonultató előadáson Arad és Arad megye magyar közművelődési egyesületei léptek fel: a Bóbita gyermektáncház, a Harmónia modern tánccsoport, a pécskai Búzavirág néptánc együttes, a Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis gyermekkórus, a Vox Angelicus vonósnégyes, a Gyertyaláng drámajáték csoport, a Csíky Gergely Líceum egykori és mostani tanítványai. A Magyar Mise és István, a király zenei motívumai mellett a műsorban felvillantak a magyar történelem századai. /Matekovitsné Kórodi Mária, az EMKE Arad megyei elnöke, Arad: Most és mindörökké: "A múltat is teremteni kell" (Illyés Gyula) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2000. február 7.

A temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója, Demeter András a tavalyi színházi évadról elmondta: sajnos ezúttal hiányzott belőle a nagy színházi esemény. A tervezett, eurorégiós összefogással elképzelt Schiller-darabhoz, Az orléans-i szűzhöz nem találtak támogatókat. A Temes megyei önkormányzat a hatáskörébe tartozó művészeti és művelődési intézmények (magyar és német színház, bábszínház, filharmónia stb.) élére öttagú vezető tanácsot nevezett ki. Ez az intézkedés ellentmond a kulturális autonómia elvének. A kinevezettek nem szakmai emberek, semmilyen felelősséggel nem tartoznak a színházban történtekért, de beleszólási joguk van mindenbe. A megyei tanácsi határozat másik előírása: minden magyar nyelvű (és német nyelvű) előadást le kell fordítani román nyelvre (fülhallgatós előadások). Ez a gyakorlat (a lehetőségek szerint) a temesvári magyar és német színházban - az országban egyedülálló módon - évtizedek óta működik, de nem minden előadás esetében. /Pataki Zoltán: Zsiráf a magyar színházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

2000. február 14.

A temesvári Csiky Gergely Színház vezetői sajtókonferencián ismertették helyzetüket és terveiket. Demeter András István igazgató mellett jelen volt Koczka György a színház művészeti tanácsadója is. Nagy produkcióval nem dicsekedhettek az 1999-es évben. Terveikben szerepel egy zenés vígjáték is. Az Európa-program keretében tervezik a Schiller-darab, Az orléans-i szűz előadást, amelynek rendezője Alföldi Róbert (Magyarország). A színház a franciaországi Le salon de Théatre és a Temesvári Francia Kulturális Központ koprodukciójában francia hármas állítja színpadra Pol Bury Az esztétokrata c. művét. Nyáron immár ötödik alkalommal rendezik meg a Csepűrágó Ünnepet, 2000 októberében a II. Borfesztivált tartják. A színház továbbra is részt vesz a Kisvárdai (Magyarország) Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválján, a Zsámbéki Szombatokon, és nem feledkezik meg a turnékról illetve a tájjellegű előadásokról. - Nemrég az EMKE Kemény János díjjal jutalmazta Demeter András István igazgatót színházszervezői tevékenysége elismeréseként. /A Temesvári Csiky Gergely Színház az évezred utolsó évében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 14./

2000. február 24.

Febr. 22-én a Csiky Gergely Iskolacsoportba /Arad/ kötetlen beszélgetésre hívta meg a Szövétnek munkatársait, barátait a kiadvány alapító-szerkesztője, Réhon József. A találkozó célja az immár negyedik éve Aradon megjelenő "időszakos kiadvány" szerkesztésének jobb megszervezése. Bevezetőjében Réhon József elmondotta: meggyőződése, hogy a Szövétneknek jól meghatározott helye van Arad megye magyarságát szolgáló sajtótermékek sorában a Nyugati Jelen, az ennek mellékleteként megjelenő Havi Szemle és a rapszodikusan megjelentetett A Hang mellett. Hangsúlyozta, hogy a kéthavonként 500 példányban kinyomtatott lap a támogatásokból eltartja magát és Aradon kívül eljut Kölnbe, Münchenbe, Kastlba (az ottani magyar gimnáziumba), Izraelbe, de Paksra is. Megítélése szerint a lapot inkább a lelkesedés lendíti előre, mint a szakértelem, hiszen állandó és alkalmi munkatársai a legcsekélyebb honorárium nélkül dolgoznak. A tavaly októberi Szövétnek kérdőívekkel próbálta felmérni az olvasói igényeket, elvárásokat, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Megjelenésének negyedik évében a kéthavonként rendszeresen napvilágot látó Szövétneket túlzott szerénység "időszakos kiadványnak" nevezni. Több javaslat után a jelenlévők egyetértettek az "aradi kulturális szemle" elnevezéssel. Hasznos javaslatnak tűnt az is, hogy a Szövétnek minden számából küldjenek el néhány példányt a Széchényi Könyvtárba, illetve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. A Szövétnek főbb rovatainak szerkesztését a Nyugati Jelen munkatársai vállalták el, köztük Jámbor Gyula, Pávai Gyula, Puskel Péter és Ujj János. /(P. P.) [Puskel Péter]: Jobbító szándékkal. A Szövétnek jellegéről, rovatairól. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

2000. március 21.

Márc. 17-én tartották az Arad megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közgyűlését az Arad megyei magyar nyelvű oktatás időszerű kérdése címmel, a Csiky Gergely Iskolacsoport Alma Mater termében. Király András megyei RMPSZ-elnök röviden visszatekintett az elmúlt tíz évre. Jelenleg 30 Arad megyei helységben oktatnak magyarul, 4-5 év múlva azonban a krónikus gyermekhiány miatt tragikusan látványos leépülésre kell számítani. Az elvándorlás okozta vérveszteségeket nem tudták kiheverni, a falvakban égető a pedagógushiány. Az iskolákból hiányzik több mint 30% magyar anyanyelvű gyerek. Ez a szám nagyjából fedi a nem RMDSZ-re szavazó magyarok arányát. Ez jelzi, hogy a magyar népesség egy része elszakad iskolájától, kultúrájától és anyanyelvétől is. Éder Ottó, a Csiky Gergely Iskolaközpont igazgatója ismertette az intézet jövő tanévre vonatkozó beiskolázási lehetőségeit és az eredményeket. /Réhon József: Az aradi RMPSZ évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2000. április 12.

A Temesvári Csiky Gergely Színház adott otthont a Bánsági Magyar Napok ápr. 10-i rendezvényének. Illyés Kinga marosvásárhelyi színművésznő Az élet kenyere című játékkal Árpád-házi Szent Erzsébet sorsát idézte fel. /V. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2000. április 17.

A Reform Tömörülés helyi emberei sikeresek voltak a Temes megyei RMDSZ jelöltállító küldöttgyűlésén: a temesvári tanácsosjelöltek listájának első két helyét Fórika Éva (jogász) és Halász Ferenc (tanár, helyi RT-elnök) szerezték meg, a jelenlegi tanácsosok közül dr.Oberst László villamosmérnök a harmadik helyre szorult, Dukász Péter színművész hatodik lett. A megyei tanácsosjelöltek listájának első helyét eddigi tanácsosi teljesítménye és a küldöttgyűlésen elhangzott legjobb választási program alapján fölényesen Marossy Zoltán (vasúti mérnök) szerezte meg, második lett Bodó Barna (politológus), az ő jelölésüket a "reformerek" és a "konzervatívok" egyaránt támogatták. Mint kiderült, dr. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő mégsem vállalta a jelölést, de irodavezetője, Szász Enikő színművésznő harmadiknak futott be, egyetlen szavazattal megelőzve Szilágyi Géza újszentesi polgármestert, aki a megye egyetlen RMDSZ polgármestere. A jelöltállító gyűlést Toró T. Tibor megyei elnök és az Ügyvezető Elnökség területi főosztályának elnöke, Nagy Zsolt vezette le. A jelöltek egy szórólapos felmérés nyomán kerültek a "nyers" listákra. Közülük április 15-én a Csiky Gergely Színházban csak azok mérkőztek meg, akik vállalták a jelölést. /(Pataki Zoltán): Temesváron feljött a Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2000. április 19.

Pankotán járt az RMDSZ Arad megyei szervezetének két elnökségi tagja, Hosszu Zoltán gazdasági és Tóth László ügyvezető alelnök. Állítólag tíz éve nem gyűltek össze RMDSZ-gyűlésre ennyien. Valamennyien akarják a változást. A több mint 30 résztvevő láttán Hip János alapító elnök meg is jegyezte: 1989 óta ennyien nem jöttek össze RMDSZ-gyűlésre, az 1989. december 27-én 239 taggal létrejött szervezet mára szinte egytagúvá zsugorodott. Hip János elnök visszatekintett az elmúlt évekre, beszámolójából kirajzolódtak a leépülés elemei. Eleinte a város szülötte, Csiky Gergely emlékére különféle összejöveteleket szerveztek, majd lassan minden elmaradt. A városnak nincs kultúrotthona, az egykori moziteremben lehetne megtartani a különféle összejöveteleket ­ ha igény lenne rájuk. Csakhogy nincs igény, már az anyanyelvű oktatásra sem. 1989 után létrehoztak egy magyar nyelvű óvodai csoportot több mint 20 gyerekkel. Évekig működött is, majd leváltották az óvónőt, akit pedig a helyébe küldtek, egy hétig itt volt, egy hétig nem. A bizonytalanság miatt megszűnt a magyar óvoda. Hasonló helyzetben van a helybeli összevont magyar nyelvű elemi, ahova három évvel ezelőtt közel 30-an jártak, tavaly még 17-en, ebben a tanévben pedig öten, a négy osztályba. A tizenhéttagú városi tanácsban egy ember képviseli a magyarság érdekeit. Eddig valamennyi, a magyarság érdekeit is szolgáló eddigi javaslatát leszavazták. A vitaesten kiderült, hogy sok olyan szülő van Pankotán, akik szeretnék, ha gyermekük magyarul is megtanulna írni, olvasni. Jobb híján erre a fakultatív oktatás lenne a legmegfelelőbb. Az ülésen megválasztották meg az új RMDSZ-elnökséget, elnöke Pettenkoffer Pál, alelnök Hip János lett. /Balta János: Tisztújítás, újraélesztés Pankotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-531




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998