udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csúcs Mária

1998. április 19.

Idén virágvasárnap, ápr. 5-én immár harmadik alkalommal láthatta a közönség a Csíksomlyói passiót. A csíkszeredai Segítő Mária és Márton Áron Gimnázium diákjai a csíksomlyói fiatalokkal együtt mutatták be a misztériumjátékot. A körmenet Csobotfalváról, a Szent Péter templomból indult, majd a csíksomlyói kegytemplom előtti téren következtek a keresztút állomásai. A Csíksomlyói passiónak közel 200 éves története van. Első ízben 1721-ben mutatták be Csíksomlyón. Az előadást az 1774-es betiltásáig évente megismételték. Felújítására csak 170 év múlva, 1946-ban került sor. Ezután újra 50 évek kellett eltelnie, hogy felelevenedjen az előadás: 1991 és 1995 között Gergely István plébános vezetésével a csobotfalviak emlékeztek Jézus jeruzsálemi bevonulására. Ezt egészítették ki 1996-ban a lelkes fiatalok. /Csúcs Mária: Passió az idén is. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 19./

1999. március 21.

Dr. Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja elmondta, hogy a kar 1996 óta működik. Összesen 100 növendékük van. Az 1999-2000. tanévre 60-as létszámot hagyott jóvá a minisztérium, ebből 15 hely a történelem mellékszakosoké, 25 pedig a filológusoké. Ezek az állami költségvetésből fizetett helyek. Ezen létszámon felül felvehetnek mindkét mellékszakra 5-5, a kart második egyetemként választó hallgatót és 5-5 főt, akik maguk fizetik tanulmányaik költségét. A filológia mellékszak nyelvtanárnak képez, a végzettek magyar, angol, német és francia nyelvet taníthatnak a hittan mellett. - Dr. Marton József ismertette az 1990 utáni levelező teológiai tagozati képzést, amelyet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola keretén belül valósítottak meg. Akkor még a gyulafehérvári főiskola nem volt akkreditálva. 1997-ben minősítették akkreditáltnak a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolát. Akik az előző években Gyulafehérváron végeztek, azoknak meg kell szerezni az egyetemi fokú diplomát a most már a Babes-Bolyai Tudományegyetemen működő teológiai fakultáson. A gyulafehérvári egyházmegyéből közülük már 87-en sikeresen megszerezték az egyetemi diplomát. A végzettek olyan helységekben is lehetnek tanárok, ahol jelenleg nincsenek egyetemet végzett pedagógusok. /Csúcs Mária: Célok és lehetőségek. Interjú dr. Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánjával. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21./

2000. augusztus 20.

Augusztus első hetében immár negyedik alkalommal szervezték meg Pannonhalmán a katolikus sajtóban dolgozók Kárpát-medencei találkozóját. A mostani rendezvény címe: Kisebbségek a médiában határon innen és túl (Kereszténység-kultúra-párbeszéd). A több mint 120 résztvevő előadások keretében ismerkedhetett a Kárpát-medence különböző államaiban élő magyar kisebbségek helyzetével, ugyanakkor a Magyarországon élő kisebbségek történetével. A megnyitón Várszegi Asztrik bencés főapát, Juhász Judit, a Magyar Rádió ügyvezető alelnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió alapító elnöke, Szarka László, a MTA Kisebbségkutató Műhelyének igazgatója és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok hivatalának elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ez utóbbi felszólalásában az egész Kárpát-medencét behálózó hírügynökség létrehozásának tervét is említette. Előadások hangzottak el többek között a Szent Korona történelmi szerepéről, a magyar-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a kisebbségi konfliktusok megoldásának alternatíváiról. A rendezvényen az erdélyiek között jelen volt Tamás József segédpüspök, előadóként pedig Marton József egyháztörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem teológiai karának dékánja. /Csúcs Mária: Kisebbségi ismeretek. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

2001. január 21.

2000. december 31-én tartották meg Csíkszeredában a magyar államalapításra emlékező millenniumi ünnepséget a Szent Kereszt plébánián. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az emlékezők a plébánia épületének homlokzatára erősített, Szent István királyt ábrázoló bronz domborművel kívántak az államalapító szent király előtt tisztelegni. Dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök és Darvas Kozma József plébános leplezte le. /Csúcs Mária: Ezer év Nagyasszonyunk oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./

2001. augusztus 19.

Két Kárpát-medencei találkozót szervezett a katolikus közösségeket tömörítő Háló-mozgalom Pannonhalmán. Júl. 16-20. között a Kárpát-medencei keresztény közösségek és lelkiségi mozgalmak magyar lapjainak munkatársai találkoztak. A szakmai továbbképzőn az előadások és szemináriumok keretében, a szakma jeles képviselői segítségével a hír- és publicisztikai műfajokkal, sajtónyelvvel, lapszerkesztéssel kapcsolatos, illetve retorikai ismereteiket gazdagíthatták a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és magyarországi résztvevők. Ezen a továbbképzőn közel 20 erdélyi katolikus kiadvány munkatársa vett részt. Szintén Pannonhalmán, júl. 23. és 27. között ifjúsági kommunikációs műhelyt szerveztek. A Kötőjel című rendezvényre a Kárpát-medencei egyházi és állami magyar középiskolák diákjai, tanárai, hitoktatói közül százhúszan érkeztek. Az ünnepélyes megnyitón Kosik Júlia, a program tervezője és a Háló kommunikációs szekciójának vezetője, Binzberger Ákos pannonhalmi alperjel, valamint Puchard Zoltán, a Háló-mozgalom szervezője és társelnöke köszöntötte a résztvevőket. A kommunikációs műhelyt és a lapkészítők továbbképzőjét a Duna Televízió Rt. valamint a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /Csúcs Mária: Erdélyiek Pannonhalmán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./

2001. augusztus 26.

Csíkszeredán aug. 4-én szentmise keretében helyezték el az új millenniumi templom alapkövét. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az új templommal, amit Makovecz Imre budapesti és Bogos Ernő csíkszeredai műépítész tervezett, a 12 000 lelket számláló Szent Kereszt plébánia híveinek biztos otthona lesz. /Csúcs Mária: Új millenniumi templom Csíkszeredának. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./

2001. augusztus 26.

Csíksomlyón tartották a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences provincia idei nyári nagytalálkozóját aug. 9 és 12-e között. Az erdélyi ferences rendtartománynak jelenleg 63 tagja van, akik 14 rendházban tevékenykednek. A csíksomlyói kegytemplomban tartott legtöbb ünnepségen jelen voltak a csíksomlyói klarissza rendház szerzetesnői. Az érseki szentmisét követően az 50 évvel ezelőtt kényszerlakhelyre hurcolt testvérek vallomásaiból összeállított, Halálra ítélve című könyvet mutatták be. /Csúcs Mária: Krisztus tekintetét keresve. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./ Aug. 11-én, az erdélyi ferences kisebb testvérek (ferences barátok), klarissza nővéreke, a Ferences Világi Rend tagjai, a rendtartomány tagjainak szülei Jakubinyi György érsekkel és a csíki medence paptestvéreivel együtt ünnepelték a múltat. Emlékeztek a kommunista üldöztetések idején elszenvedett megpróbáltatásokra. /Damján testvér: Ma ismét emlékezni akarunk.... = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./

2001. december 30.

December 8-án felszentelték a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Líceum új kollégium-épületét. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György érsek, Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Tamás József segédpüspök, Szász János, a főegyházmegyei Caritas igazgatója, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Farkas Ibolya, a Segítő Mária Líceum igazgatója köszöntötte az összegyűlteket. Barth Ottó, a főegyházmegye gazdasági igazgatója ismertette az immár 10 éve újrainduló líceum ezen épületének történetét. 1992 novemberében vásárolták meg a város központjában az elkezdett, eredetileg sportlétesítménynek tervezett épületet, majd később a mellette lévő üres telket. 1997 óta az épület egy részében már működik a bentlakás. Jelenleg a líceum 236 diákja közül 81-en laknak a kollégiumban. Bentlakásnak, ebédlőnek, tanuló- és multifunkcionális termeknek, kápolnának is helyet biztosít a létesítmény. A pénzt külföldi adományokból, helyi támogatók, közöttük a Hargita és a Wass Albert Alapítvány segítségével valamint az érsekség tartalékaiból biztosították. /Csúcs Mária: Hivatás és feladat: a jövő egyik szellemi fellegvárává válni. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./

2002. január 6.

Csíkszeredában második alkalommal szerveztek csángónapot tavaly november 25-én a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Szent Kereszt római katolikus plébánia, a Moldvai magyarság című folyóirat szerkesztősége, a Németh Géza Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ közreműködésével. "Szükség van az ilyen szellemi és kulturális rendezvényekre, hogy kinyilváníthassuk keleten élő testvéreink iránti együttérzésünk, segítőkészségünk" – mondta dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. A moldvai magyar csángók is nemzetünk szerves részei, akik évszázadokon át megmaradtak hitükben és e hit megtartotta őket. A csángónapi program keretében a csíki és csángó településekről érkező érdeklődők megtekinthették a Csibi család szabófalvi gyűjteményének legértékesebb darabjait, ingek, katrincák, háziszőttesek értékes példányait, ahogyan ők nevezik: az innapi azaz ünnepi és miesnapi, vagyis hétköznapi népviseletet bemutató kiállítást. Bemutatkoztak hagyományőrző csoportok. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános osztotta meg a résztvevőkkel gondolatait. E népcsoport veszélybe sodrásával egyesek Isten kertjéből akarnak kiirtani egy bokrot. A csángók gyönyörű szavakat, kifejezéseket használnak, eszünkbe juttatják ősmagyar nyelvemlékeinket, s ha ezek a kincsek kimúlnak, szegényebb lesz a magyar nemzet, szegényebb Európa, szegényebb a világ. A csángónapon szervezett fórumon a moldvai csángókat érintő problémák, aktuális kérdések kerültek terítékre. /Csúcs Mária: Magyar szóra nyílt a nyelvük. Csángónap Csíkszeredában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2002. június 30.

Június 8-án ballagtak a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceum hetedik végzős évfolyamának diákjai. Kacsó Márta és Bálint Csilla osztályfőnökök vezetésével a teológia-filológia és a biológia-kémia osztály 45 végzős diákja ballagott. Farkas Ibolya igazgatónő mondott beszédet, majd Jakubinyi György érsek köszöntötte a végzős diákokat. A hagyományokhoz híven az ünnepség résztvevői megkoszorúzták az iskolaépíttető Majláth Gusztáv Károly püspök és Márton Áron püspök szobrát. /Csúcs Mária: Mária segítségével. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 30./

2002. július 7.

Csíksomlyón, a ferences kolostorban tartották június 22-23-án a Ferences Világi Rend erdélyi káptalanját. Az erdélyi ferences harmadik rendet 1948-ban, a szerzetesrendek működését korlátozó, kolostorokat feloszlató intézkedések betiltották és csak 1990-ben, a rendszerváltozás után szerveződhetett újra. A világi rend a Szent Istvánról elnevezett erdélyi provincia területén jelenleg 515 taggal, 23 közösség keretében működik. A csíksomlyói káptalanra 55-en, a csoportok megbízottjai és elöljárói érkeztek. A kegytemplomban Tamás József segédpüspök celebrálta a szentmisét. Tímár Asztrik ferences atya, az Erdélyi Ferences Világi Rend lelkivezetője jelenlétében megbeszélték a közösségekben felmerülő problémákat. Új tagok manapság kevesen jelentkeznek. Megválasztották az új elöljárókat. Miniszteri tisztséggel a vajdahunyadi Jancsó Elemért bízták meg, helyettese a szintén vajdahunyadi Osváth Mária, titkár Penu Szilárd és tanácsos Bartalis Mária - mindketten Csíksomlyóról, képzési felelős a vajdahunyadi Jancsó Terézia, gazdasági felelős Lászlóffy Árpád Désről, ifjúsági felelős Molnár Gabriella lett. /Csúcs Mária: A megújulás reményében. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./

2003. szeptember 28.

Csíkszeredán a Segítő Mária Líceumban 306 diák kezdte el tanulmányait. A katolikus líceumban a fiatalokat Farkas Ibolya igazgatónő köszöntötte. Az osztályfőnöki órát a Tamás József püspök által celebrált Veni Sancte szentmise követte. Az egyház visszakapta az 1948-ban államosított csíkszeredai gimnázium épületét. Az 1989-es változásokat követően újraalakuló Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceum mostanig az épületben csupán "bérlőként" és az állami Márton Áron Gimnázium vezetőségének jóvoltából használhatott tantermeket. A birtokviszony ezentúl megfordul. /Csúcs Mária: Új kihívások küszöbén. Tanévkezdés a csíkszeredai Segítő Mária Líceumban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./

2004. december 12.

Immár 14 éve kopogtatnak kéréseikkel egyházmegyéjük püspökségén az anyanyelvű miséért a moldvai magyarok. A csángó közösségek elöljárói a sokszoros visszautasítás ellenére sem hagyták abba a zörgetést. Nyisztor Tinca, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke szerint most „ajtót nyitottak nekik”. Tizennégy éven át ellenszenvvel, megvetően fogadták őket. Sajnos, semmilyen dialógus nincs a falu és a pap között. Pusztinán az 1970-es évek közepén szakadt meg a magyar imádság a templomban. Moldvának vagy húsz papja szolgál Erdélyben vagy Magyarországon. Egy közülük hazajöhetne. Ő is hazament, pedig taníthatott volna akár Budapesten is. Tizenhárom évvel ezelőtt durva módon kiűzték őket a templomból. Az oltártól üvöltötte a pap, hogy hagyják el a templomot. Az első jel, ami arra mutatott, hogy változás van, a pusztinai Szent István-szobor felszentelésekor volt, amikor a helyi pap eljött az ünnepre. /Csúcs Mária: Az ima győzelme. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 12./

2005. június 12.

Trianon évfordulóján zúgtak a magyar történelmi egyházak harangjai. Trianonról és következményeiről először családjában hallott, emlékezett a cikkíró, zárt ajtók mögött. „Szétesett nemzet részeként élünk itt, a szülőföldön. Egy nyolc és fél évtizede kreált ország közepén és az ezeréves haza keleti szélén” – állapította meg. A Kárpát-medencei templomharangok néhány percre átölelték a feldarabolt nemzetet. /Csúcs Mária: Harangok. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 12./

2005. július 3.

Összesen 176 diákot búcsúztattak a napokban a gyulafehérvári főegyházmegyéhez tartozó római katolikus középiskolákban. A legtöbbet, 70 végzős diákot az egyházmegye legnépesebb tanintézménye, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceum ünnepelte. Újjászervezésének 15. évében a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceumban a tizenegyedik évfolyam végzett. /Csúcs Mária: A tananyag mellett fontos a szeretet és az értékek tisztelete. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./

2005. augusztus 28.

Augusztus 20-án a csíki települések minden magyar templomában imádkoztak az ünneplők államalapító szent királyunkhoz. Csíkszeredában a Millenniumi templomban bemutatott ünnepi mise résztvevői, a belvárosi plébánia udvarára vonulva, a 2000-ben felavatott domborműnél is megemlékeztek Szent István király érdemeiről. A tisztelgők koszorút helyeztek el Szent István király és boldog emlékű Márton Áron domborművénél. A megemlékezést a himnuszok eléneklése zárta. /(Csúcs Mária): Tanuljunk Szent Istvántól. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 28./

2005. december 11.

„Nincs szükség szólamokra, csak szeretetre!” Ezzel a mottóval szervezték meg november utolsó hétvégéjén a VI. csíkszeredai Csángó Napokat. A csíkszeredai Tanulók Háza keretében működő Borsika néptáncegyüttes Moldovának szép lűtőind című zenés műsorával köszöntötte a résztvevőket. A moldvai csángó gyermekek csíkszeredai oktatása 1990-ben a József Attila Általános Iskolában kezdődött. 1999-ig, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Iskola alapításáig, évente 50-60 moldvai magyar gyermek tanult Csíkban. A rendszerváltást követően ez volt az egyetlen megoldás arra, hogy azok a diákok, akik szülőföldjükön csupán családi körben beszélhettek magyarul, az iskolában anyanyelvükön tanulhassanak. Ez a munka nemcsak a gyermekek és szüleik részéről kívánt türelmet és áldozatot, hanem a pedagógusok részéről is – hangsúlyozta Borbáth Erzsébet, aki annak idején iskolaigazgatóként szervezte meg tanintézményében a moldvai gyermekek befogadását. A moldvai magyar gyermekek oktatása 1999-ben a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Líceum elindulásával újabb szakaszhoz érkezett. 2000-től a csángó falvakban is megkezdődhetett az iskolán kívüli magyar oktatás. 2003-tól a csángószövetségek ki tudták harcolni több faluban is az iskolai magyarórák bevezetését. A székelyföldi iskolákban nagyon sok olyan csángó diák tanult az elmúlt években, aki érettségizett, egyetemet végzett, végül visszament dolgozni szülőfalujába. Akik hivatásszerűen pedagógusi pályát választva visszatértek Moldvába, nagyon sokat tudnak segíteni az otthon élőknek. Bemutatták Iancu Laura Magyarfalusi emlékek című kötetét. A fiatal szerző Csíkszeredában végezte középiskolai tanulmányait. Jelenleg Budapesten él és a negyedik egyetemét végzi. Írásait több folyóirat rendszeresen közli. Könyvében a legrégebbi fotók 1929-ben készültek, de több kép az 1940-es évek pillanatait őrzi. A szentmisén gyűlt perselypénzt a Szeret-Klézse Alapítvány céljainak támogatására ajánlották fel a szervezők. /Csúcs Mária: A megmaradás feltétele: a szeretet és kapcsolattartás. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 11./

2005. december 25.

Nemeskürty István budapesti író-történész, Léstyán Ferenc gyulafehérvári vikárius, Makovecz Imre budapesti műépítész, Kasza József szabadkai politikus, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf galántai népművelő és Perka Mihály szabófalvi történész-néprajzkutató tanár a Julianus-díj idei kitüntetettjei. A magyarságtudat fejlesztéséért és ápolásáért kifejtett tevékenységükért jutalmazta őket a magyarok őshazáját elsőként felkutató barát nevét viselő csíkszeredai alapítvány. A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért 1993 óta összesen hetvennégyen érdemelték ki az elismerést. Az idei díjátadási ünnepségre december 10-én a csíksomlyói kegytemplomban került sor. Bevezetőként az Árvácska együttes karácsonyi előadását tekinthették meg a jelenlévők. Ezt követően Boros Károly főesperes, csíktaplocai plébános és Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondta el ünnepi gondolatait. Beder Tibor tanár, a Julianus Alapítvány elnöke szólt azokról a személyiségekről, akik az anyanyelv őrzéséért és megmaradásunkért többletmunkát vállalnak itthon, a történelmi Magyarország területén, a Kárpát-medencében, vagy éppen a nagyvilág távoli pontjain. „Valóságos mozgalommá nőtte ki magát a másság védelme. Ebben az esetben a magyar nyelv és kultúra védelme nem ismer határokat. Egyformán fontos ez az erdélyi és a belgiumi, a felvidéki és a délvidéki, a magyarországi és az amerikai magyarnak. A magyar nyelv és kultúra nemcsak magyar, hanem európai érték is egyben, mint minden más nyelv és kultúra Európában. Ennélfogva nincs semmi különös abban, hogy ennek védelmét egy román, egy holland vagy éppen egy török ember is feladatának tekinti” – mondotta ünnepi beszédében az alapítvány elnöke, majd hozzátette: „Közismert tény, hogy mind Magyarországon, mind a határainkon túl is tragikusan fogy a magyar nemzet lélekszáma. Mindehhez hozzájárult a történelmi Magyarország területének trianoni szétdarabolása, majd a kommunizmus közel fél évszázada alatt a magyar határokon kívül rekedt nemzetrészek ügyének elhallgatása. Ma is napirenden van a Trianon idején még több mint négymillió, ma már alig több mint két és fél millió magyar ember sokszor megalázó, évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetése, kisebbségi jogainak csorbítása. Nem egymást kell szidnunk mi, magyarok, határon innen és túl, és nem egymást kell kiközösítenünk, hanem az olyan politikusokat, akik tétlenül nézik beolvasztásunkat és a magyart a magyar ellen uszítják. Magyar nép csak egy van, és a székely népből sincs kétféle. Csak politikusokból van többféle. A szülőföld, amit mi magyar nyelvnek nevezünk, ma végső menedéke minden magyarnak. Mert más nemzetekkel ellentétben a magyarság azonos anyanyelvével!” – hangsúlyozta Beder Tibor. Végül a szentegyházi 150 tagú Gyermekfilharmónia karácsonyi előadása köszöntötte a kitüntetetteket. /Csúcs Mária: A nemzet szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 25./

2006. május 28.

Csíksomlyón tartották május 17-20-a között a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Provincia választó-káptalanját. A ferences közösségben három évente szerveznek nagytanácskozást, de csak hatévente van elöljáró-választás. Az 1728 óta saját statútummal (alapszabályzattal) is rendelkező Erdélyi Ferences Provinciában az 1940-es évek végén Medgyesen tartott káptalant a kommunizmus idején nem követhették újabbak. A szerzetesek 1989-ben titkos tanácskozásra gyűltek össze és 1991 óta újra hivatalosan tartott megbeszéléseken dönthetnek a közösség ügyeiben. Azóta hagyománnyá vált, hogy ezeket a megbeszéléseket a csíksomlyói rendházban, az erdélyi ferencesek legnagyobb kolostorában tartják. A provinciában tíz kolostor keretében jelenleg 50 örökfogadalmas szerzetes tevékenykedik. A titkos szavazás eredményeként definitor (a közösség vezetőjének tanácsosa) lett Albert Leánder csíksomlyói rendházfőnök, Moisii Róbert, Péter Artúr, valamint Srádi Benjamin. A káptalan újabb három évre hosszabbította meg P. Páll Leó tartományfőnöki megbízatását. Az erdélyi ferencesek „hazahozták” növendékeik képzését, ami eddig Magyarországon történt. Az elmúlt hat évben többfelé sikerült kollégiumokat nyitni: gyermekeket befogadni, sajátos tevékenységeket elindítani. /Csúcs Mária: Folytatni az elkezdett munkát. Ferences káptalan Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./

2007. január 5.

Szilveszter éjszakáján Csíkszeredában a tapstéren ünneplő fiatalok közül ketten a magyar lobogót bontották ki, s a csendőrök azonnal közbeléptek. Csúcs Mária újságíró, az eset szemtanúja elmondta: a rendőrök nem bántották a fiatalokat, a zászlót sem vették el, csak összecsavartatták s eltetették velük. Lenghet-e tehát szabadon a magyar zászló Csíkszeredában? Ma is érvényben van a kérdést szabályozó 75/1994-es törvény, mely kimondja: más államok lobogóit csak hivatalos alkalmakkor, rendezvényeken, kisebbségek hivatalos rendezvényein lehet kifüggeszteni, csak a román zászlóval együtt, az arra kijelölt helyeken. Csak a magyar zászlót illeti megkülönböztetett figyelem a hatóságok részéről, a meccseken amerikai, angol, francia zászlók szabadon lengenek. /Szondy Zoltán: Lenghet-e a magyar zászló? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2007. január 21.

Kerüljön előtérbe a háttér címmel szervezte meg szórványpasztorációs konferenciáját Csíkszeredában az erdélyi főegyházmegye szórványbizottsága. A tanácskozáson az egyházmegye szórványtelepülésein szolgáló plébánosok, az érsekség főtanfelügyelője, gazdasági igazgatója és érseki helynöke vett részt. A főegyházmegye 80 szórványplébániájának helyzetjelentését Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános, a szórványbizottság titkára ismertette. Míg a székelyföldi megyékben az egyházközségek az önkormányzatoktól is kapnak segítséget, addig a szórványplébániák kevésbé számíthatnak helyi költségvetési támogatásra. A szórványközösségekben a legtöbb gondot az anyagiak hiánya okozza. Sok közösségnél hiányzik a helyben lakó lelkipásztor, hitoktató, a megfelelő hittanterem. Az egyházi épületek állaga is egyre romlik. Az erdélyi főegyházmegyében a papok több mint 10 százaléka dolgozik szórványban. Tófalvi Géza segesvári lelkész elmondta, hogy egyházközsége többszörösen is szórványban van: nyelvi és felekezeti szempontból is. Az anyaegyházközségben, Segesváron, a hívek többsége kétnyelvű. Az egyházközség másik problémája a hívek egyre fogyatkozó száma. A segesvári anyaegyházközséghez tartozó településeken: Erzsébetvároson, Héjjasfalván, Fehéregyházán, Sárpatakán, Hidegkúton azzal kell szembesülni, hogy belátható időn belül kihalhatnak ezek a magyar katolikus közösségek. A felsorolt problémákkal küzdenek a protestáns gyülekezetek is, derült ki Vetési László református lelkész előadásából. A konferencián Bakó Béla ferences szerzetes a liturgia fontosságáról, Böjte Csaba a szórványiskolákról, Horváth István marosújvári plébános a szórványban zajló hitoktatásról tartott előadást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szórványban ilyen eredményeket elérni, Böjte Csaba dévai ferences hangsúlyozta: „Amit teszünk, vidáman kell tegyük!” „Azt hiszem, nem számolgatni kell az embereket, hanem szeretni! Jézus Krisztus nem azért küldött, hogy én leltározzak, hányan vagyunk és hányan nem, hanem szeretettel öleljük át, akikkel közösségben vagyunk. ” Böjte Csaba olyan karácsonyi misét is mondott már, hogy senki nem volt a templomban. Árpád-kori templom volt ez Kackón, helyben lakó hívő már nincs abban a közösségben. /Csúcs Mária: Kerüljön előtérbe a háttér. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./

2007. július 8.

Hatvankét végzős diák ballagott június 9-én a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceumban. Az iskola újraindítása óta immár a 13. végzős csoport a gimnázium parkjában lévő szobroknál tisztelegett az iskolaalapító Majláth püspök és Márton Áron püspök emléke előtt. A diákokat többek között Tamás Levente igazgató és Bartolf Hedwig, Hargita megye főtanfelügyelő-helyettese köszöntötte. /Csúcs Mária: Tudásban és erkölcsben Isten arcát tükrözni. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./

2007. december 21.

Életünket meghatározóan befolyásolta a Duna Televízió. Tizenöt évvel ezelőtt éppen a nemzet televíziójának indulása adta az ötletet, hogy Csíkszeredának is lehetne helyi televíziója. Ez a gondolat vezetett a Csíki Tv születéséhez és mi ennek hatására kezdtük el 1993-ban újságírói pályafutásunkat – emlékszik vissza Csúcs Mária, aki operatőr férjével, Csúcs Péterrel 1995-től rendszeresen tudósít Csíkszeredából és nemcsak onnan a Duna Televíziónak. – Azóta napi kapcsolatban vagyunk a budapesti kollégákkal, híradós és határon túli témákkal foglalkozó szerkesztőségekkel, mondták. Gyergyószentmiklóson Csata Orsolya 2004-től dolgozik a Duna Televízió tudósítójaként, főképp híranyagokat küld, de készít kisportrékat, riportokat is. /A tudósítók munkája. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2009. szeptember 13.

Hargitafürdő 1914 óta közigazgatásilag Csíkszeredához kapcsolódó település nyáron a kirándulókat, télen a téli sportok szerelmeseit vonzza. Ma már gyógyközpontként emlegetik. A mofettához százával járnak a testi bajaikból gyógyulni vágyók. A fából készült kápolnában minden vasárnap mise van. A kívül-belül felújított kápolnát szeptember 5-én Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel. A plébánia külön elismerését vehette át a 99 éves Demeter Mihály, aki az 1950-es években védte meg a kápolnát a kommunista pribékek gyújtogatásától. Tettéért meghurcolták, de a templom túlélte a diktatúra megpróbáltatásait. /Csúcs Mária: Hargitafürdő, a testi és lelki gyógyulás. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 13./

2009. december 6.

Második alkalommal tanácskoztak november 24–25. között a magyarországi és a romániai katolikus egyházi elöljárók. Az első tanácskozásra tavaly Budapesten került sor Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kezdeményezésére. A második találkozónak a jászvásári római katolikus püspökség adott otthont. A házigazda, Petru Gherghel püspök történelmi pillanatnak nevezte az első moldvai találkozót. Erdő Péter bíboros szerint ezeket a találkozókat is rendszeresíteni szeretnék. Erdő Péter elmondta, ilyenkor mindarról szó esik, ami az egyház küldetéséhez tartozik. Ezek között természetesen előkerülnek azok a kérdések is, amelyek a kisebbségi pasztorációt, a különböző nyelvű hívek lelkipásztori ellátását érinti. Téma volt a sokat vitatott kérdés a moldvai egyházmegyében. „Itt, úgy látom, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy találnak megoldásokat. Két pap innen a Kárpátokon kívüli részről jelenleg a mi egyházmegyénkben, Budapesten tanul egyházjogot. Ugyanakkor ők három évet a budapesti pasztorációban is részt vesznek, tehát magyar nyelven. Elsajátítják a liturgikus és a teológiai szakkifejezéseket is magyarul. Ők már érkezésükkor ismerték a magyar nyelvet, de most tökéletesítik. Ez a kezdeményezés részben azt célozza, a püspök úr kifejezett kívánsága szerint, hogy utána itthon a saját környezetükben a hívek rendelkezésére állhatnak” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. /Csúcs Mária: Püspöki találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 6./

2009. december 20.

Eredményesnek értékelte a novemberi jászvásári magyar és romániai katolikus püspökkari találkozót Ioan Robu érsek, a Romániai Püspökkari Konferencia elnöke. A püspöki tanácskozáson kiemelt téma volt a nemzetiségi pasztoráció, és ennek keretében a moldvai magyarok anyanyelvi lelki gondozása. Petru Gherghel megyéspüspök azt mondta, ott, ahol valóban akarják és azt látják, hogy szükséges is, biztosan lesz a moldvai egyházmegyében magyar nyelvű szentmise. „Készülődünk rá. Nem mondom, hogy holnaptól, de készülődünk rá. Mi mindenre teljesen nyitottak vagyunk. De ha valaki hit nélkül kéri, az nem indokolt. Nem szeretnénk, ha csak ultranacionális vagy politikai okok állnának a háttérben. A csángókról sokszor és sokat beszéltek már. Nagyon szép, hogy ők szívvel-lélekkel ragaszkodnak az egyházhoz. Hagyományaikat tiszteljük, de az otthon beszélt nyelvüket nem használhatjuk a liturgiában. Gyakorolhatják hagyományaikat, őrizhetik énekeiket, imádságaikat, és sajnálom, hogy valakik velük kapcsolatban feszültségkeltést okoznak. Az egyház egységes, a híveink elégedettek, a körükben szolgáló papjaink megértik, de nyelvük az otthon beszélt nyelv. Viszont most, az iskolában már az igazi (irodalmi) nyelvet tanulják. Mi katolikusok vagyunk, lengyel, olasz vagy magyar nyelven is, és a román nyelv sem zárható ki az Úr magasztalásában. ” Jakubinyi György érsek szerint a moldvai magyar szentmisével kapcsolatos vélemény közismert. „A hivatalos álláspont szerint tájszólásban, nyelvjárásban nincsenek liturgikus könyvek, tehát csángó magyar szentmisét nem lehet végezni, viszont ahol igénylik és ismerik az irodalmi magyar nyelvet, ott lehetne magyar szentmise. Petru Gerghel püspök úr azt mondta, hogy ő nyitott a kérdésre, és ahol ezt igénylik, abban a néhány községben, ahol értenék is a magyar irodalmi nyelvet, ahol már van délutáni magyar oktatás, ott szó lehet majd arról, hogy később bevezetik. Az ügy érdekessége ugyanis az, hogy az irodalmi nyelvet a csángó magyarok valóban csak részben értik. A legnagyobb nehézség, ahogy én látom a helyzetet, de erről nem beszéltünk, hogy ha nincsen magyar iskola, akkor az ő egyházi és műveltségi iskolai nyelvük a román nyelv. Egyre kevesebben vannak, akik megmaradnak magyar csángónak. Ennek egyik oka, hogy régen a csángók közül kevesen jártak iskolába, nagycsaládosok voltak – népegyház. Most már egyre ritkább a tizenöt gyermekes család, de óriási az elvándorlás. Gherghel püspök statisztikája szerint 30 ezer moldvai katolikus van külföldön, akiket 22 pap lát el román nyelven. Azokból külföldön sem lesz magyar. Egy részük csángó magyarul beszél, kétnyelvűek, de kulturális műveltségi nyelvük a román, és otthon még csángó magyarul beszélnek. Sajnos a felmérések szerint nem tudom optimistán látni a helyzetet. És azt kell mondanom a gyulafehérvári, az erdélyi főegyházmegyéről, hogy a jelenleg kilenc állami vármegyére terjedő egyházmegyéből hármat tesz ki Székelyföld és hatot a szórvány. Élen azzal az ezeréves Gyulafehérvárral, ahol 72 ezer lakosból csak 770 a katolikus magyar hívő. Egész Dél-Erdélyben, a szórványban az elvándorlás óriási, és akik maradnak, azt a néhány gyermeket román iskolába adják azzal az indoklással, hogy ne szenvedjen úgy, mint mi. Ez pedig önkéntes, kétségbeesett asszimilációt jelent. Viszont nagyon örülünk annak, hogy Böjte Csaba testvér a Szent Ferenc Alapítvánnyal mindenütt igyekszik az árva gyermekekkel kiegészíteni az elvándorolt családok gyermekeinek helyét az iskolákban, úgyhogy sok helyen az ő árvaházainak köszönhetően marad meg az állami magyar iskola. Így vagyunk például Gyulafehérváron is. Be akarták zárni gyermekhiány miatt a nyolcosztályos magyar iskolát, s akkor a mi kis szemináriumunk, a teológiai líceum bekebelezte, persze állami jóváhagyással, ezt az iskolát az óvodával együtt. De ott is a létszámot csak úgy lehetett megmenteni, hogy Böjte Csaba páternek van egy nevelő-, többgyermekes családos központja Fehérváron is. ” /Csúcs Mária: A püspöki találkozó témái a vélemények tükrében. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 20./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998