udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cs. Kovács Katalin

2000. szeptember 22.

Cs. Kovács Katalin kifejtette, hogy Fey László Mítosz és ráció /RMSZ, aug. 25./ című írása megmosolygatta. Fey László elutasította Kocsis Istvánnak a Szent Koronáról szóló írását. Miért zavarja Fey Lászlót a Szent Korona tana? Fey László nincs tisztában a misztérium, mítosz, legenda, babona kérdéskörökkel. Cs. Kovács Katalin kifejtette, mit takarnak ezek a fogalmak. A Szent Korona tana nem mítosz, szögezte el a cikkíró. Miért fél Fey László attól. hogy "az ilyen mítoszok néhány magyar ember fejében zűrzavart keltenek"? A történelmi tudatában biztos magyar ember fejében nem lesz zűrzavar. A sok évtizedes elnemzetlenítő politika olyan tudatrombolást végzett, hogy sokan nem tudják vállalni magyarságukat. "A Szent Korona tanának ismerete azonban éppen ennek a szellemi összetartozásnak a tudatát erősítheti". /Cs. Kovács Katalin: A misztérium nem misztifikáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Kocsis István tanulmánya: A Szent Korona misztériumának és tanának néhány kérdése = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 11 folytatásban: aug. 2-16.

2000. október 5.

Fey László elutasította Cs. Kovács Katalin vitairatát (A misztérium nem misztifikáció, RMSZ, 2000. IX. 22.), fenntartva Mítosz és ráció c. írásának (RMSZ, VIII. 25.) megállapítását. Nem látja értelmét, hogy a Szent Korona tanról, mítoszról, misztériumról vitatkozzon. "Bár azonos nyelven beszélünk, eltérő fogalomrendszerben, más paradigmában gondolkozunk, a fogalmak egyikünk számára mást jelentenek, mint a másik számára." Fey szerint a mitikus, misztikus gondolkodás bizonyítatlan és bizonyíthatatlan állításokat, tételeket is elfogad, hisz bennük. Hisz például a csodákban is." /Fey László: Egy hibaigazítás és két megjegyzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Szabó Rozália vitatta Fey László Mítosz és ráció című cikkét. Nem ért egyet Fey megállapításával: "Az 1848-as szabadságharc azért bukott el, mert a magyar vezető réteg nem vette figyelembe a demográfiai valóságot, süket maradt a nemzeti tudatra ébredő kisebbségek követeléseivel szemben, nem oldotta meg a nemzetiségi kérdést. A kiegyezés utáni kormányzatok sem okultak a történtekből, továbbra is abban az illúzióban ringatták magukat, hogy a nemzetiségek boldogan akarnak magyarrá válni, a kevés renitenst pedig erővel lehet kordában tartani. "A mindent vissza" a szomszédokkal való megegyezés helyett a konfrontáció élesedéséhez vezetett, ez hajszolta bele Magyarországot a Hitlerrel való szövetségbe." Szabó Rozália Ion Slavici-ra hivatkozott, aki annak ellenére, hogy egyik legtevékenyebb híve volt Erdély Magyarországtól való elszakításának, így írt A világ, amelyben éltem című könyvében: "Aki ennek az országnak polgára, az mind itthon van". Ion Slavici állítását igazolja az a tény is, hogy a román iskolákban nem tanították a magyar nyelvet. Ugyancsak Slavici a szabadságharcról ezt írta: "Azok a magyar vezetők, akik értettek a politikához, mindent elkövettek, hogy elhitessék az emberekkel: Ausztria egyformán elnyom mindnyájunkat, s azon igyekeztek, hogy Magyarország népei egyesüljenek és vállvetve válasszák el Ausztriától a "közös hazát", melyet aztán mindnyájunk közös boldogságára szervezzenek meg". Ószentannáról így beszél: "Ebben a faluban az ügykezelési nyelv a román volt, így egész levelezésünk románul folyt. Románul írtam a hivatalos írásokat, a szerződéseket, a végrendeleteket, a telekkönyvi kivonatokat és más effélét, amire a magánszemélyeknek szükségük volt. Magyarul csak azokat az átiratokat készítettem, melyeket a magyar ügykezelési falvakhoz intéztünk". - A szabadságharc nem a nemzetiségi kérdés miatt bukott el, hanem a túlerő miatt. - A "mindent vissza" jelszó csak a tájékozatlan kisembereket lelkesítette egy ideig, aztán ráébredtek ők is a valóságra. Teleki Pál miniszterelnök titokzatos halála éppen azért következett be, mert nem akart Hitler engedelmes követője lenni. - "Magyarország tragédiáját nem jelszavak okozták, hanem földrajzi helyzete. Zsákmányra éhes ellenség leste minden mozdulatát, határon kívül és belül egyaránt. Nem kellene beállnunk a valótlanságot terjesztők sorába, elegen vannak nélkülünk is!" /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Mítosz és ráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. november 17.

A Gál Kelemen Oktatási Központ ismert intézménye a kolozsvári, illetve Kolozs, és a vele szomszédos megyék magyar tanítói, tanárai számára. 1992 óta szolgálja a magyar nyelvű oktatásban dolgozók szakmai problémáinak megoldását, segíti a szakmai továbbképzést, értékes a szakkönyvtára. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Erdélyben ez a negyedik központja. Nov. 4-én ünnepélyes keretek között avatták a kolozsvári pedagógusok a felújított két termet. Az oktatási központ vezetője, Szőcs Judit tanárnő avatóbeszédében megemlékezett a központ születéséről, tevékenységének nyolc évéről. Az avatón az RMPSZ országos elnöke, Lászlófy Pál kiemelte az Erdélyben működő oktatási központok fontosságát, jelezte, hogy mindegyik egy-egy régióban fogja össze a magyar pedagógusok törekvéseit: Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza keretében működik, Váradon a párciumi pedagógusok munkáját segíti, Szovátán pedig a Teleki Oktatási Központ nyújt lehetőséget szaktanácskozások, találkozók, konferenciák szervezésére. A magyar irodalom tanításához gazdag videokazetta gyűjteményből lehet kölcsönözni. A magyar zeneoktatásban is tudnak segíteni a zenetanároknak. Az oktatási központ összegyűjti az értékes tanári szakdolgozatokat. /Cs. Kovács Katalin: Így érdemes... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2001. március 15.

Az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület /Kolozsvár/ szervezte előadóest verseit a Babes-Bolyai Tudomány Egyetem harmadéves színésznövendékei válogatták össze, . A versek a század költői feladatvállalásán túl a mindenkori ember problematikáját tükrözték. Adytól Nagy Lászlóig, egy század lélekállapotainak rajza. /Cs. Kovács Katalin: Ki viszi át a Szerelmet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. április 9.

Minden tavasszal Kolozsváron tartja az Aranka György Beszédművelő Kör és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt, valamint a vers- és prózamondó versenyt. A szervezést az idén is a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vállalta fel, a zsűri tagja között volt dr. Egyed Emese, a BBTE Irodalom Tanszékének vezető tanára is, az elnök dr. Péntek János professzor volt. Kilenc megyéből 53 versenyző érkezett. Misztrik Emese és Fodor-Kis Ildikó, a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium diákjai érték el a legnagyobb pontszámot. Az Édes anyanyelvük vetélkedő győztesei ősszel a Sátoraljaújhelyen sorra kerülő versenyen már Kárpát-medencei mezőnyben versenyezhetnek tovább. A szavalóversenyen nehéz volt dönteni a sok kiváló diák közül. /Cs. Kovács Katalin: Az anyanyelv napjai Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2001. október 6.

Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

2001. december 21.

Színházi vita. Cs. Kovács Katalin szólt hozzá a vitához. Most meg számon kérik tőle, hogy mit akar ő, az arctalan közönség? Minek szól bele olyasmibe, ami nem rá tartozik? Okt. 20-tól követi nyomon a színház körül gyűrűző vitát. Az mutatta, hogy valóban baj van a színház körül, amikor Toma Gábor direktor nem éppen udvarias nyelvi fordulatokkal reagált ezekre a hírlapi jegyzetekre a román nyelvű sajtóban. - Kolozsváriként, magyarként felelősséget érzek az iskoláimért, az újságaimért, folyóirataimért, műemlékeimért, emléktábláimért, ünnepeimért, általában mindenért, ami magyar kultúrámmal lehet kapcsolatban. A színházamért is. - szögezte le a cikkíró. A vita tétje nem a színház művészi teljesítményének elítélése, inkább az akár diktatórikusnak is nevezhető, igazgatói hozzáállásnak a megkérdőjelezése, amely a közönséget eltávolította a színháztól. - Színháztudomány és más tudományágak között nem a szakadékot kéne mélyíteni, hanem hidakat kell építeni. Sértődés és harag nélkül. /Cs. Kovács Katalin: Szakma és/vagy hivatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2009. december 5.

November 27-én mutatták be Kolozsváron Cs. Kovács Katalin Időringató című könyvét. Az egybegyűlt hallgatóságot a Sapientia Alapítvány irodavezetője, Farkas Emőd köszöntötte, a szerző egykori tanítványaként. Kozma Dezső irodalomtörténész, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára a könyv műfaji és szerkezeti felépítésének kérdéseit vetette fel. A magyar szociográfiai irodalom egyik sajátos darabjaként az Időringató sokféle műfajt ötvöz: a vallomás, az önéletírás, a portré jól megfér a leírással. /CS. R. : Időringató: sokféle műfajt ötvöző kötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998